Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

V­ég proletárjai, egyesüljetek! ÁRA: 1 FORINT Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 112. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. május 14., vasárnap Termelékenység — árnyaltan A­ z irányítási változásokat követő időszakban, mint ismeretes, a tervezett­nél erőteljesebb ütem­ben nőtt a foglalkoztatott lét­szám, ami természetesen be­folyásolta - néhány ágazatban nagymértékben rontotta­n, a termelékenységet. Tegyük hoz­zá: a létszámnövekedés rész­ben abból következett, hogy az apadó munkaerőutánpótlási források akkor még némi lehe­tőséget adtak a foglalkoztatot­tak számának emelésére - elég talán csak az éppen munkába lépő demográfiai­ hullám évfo­lyamokra utalni másrészt az sem vonható kétségbe, hogy a bérszabályozás, társadalompoli­tikai okokból, még korántsem fékezte ezt a növekedést. Ilyen módon tehát a termelékenység stagnálásának folyamatait egy­felől­ számítható, kalkulálható tényezők, másfelől­ e hatásokat felerősítő szervezési-munkaügyi hibák határozták meg. Az elmúlt év adatsorai arra utalnak, hogy a kezdeti irány­zat lényegében megfordult, s a termelékenység ismét erőtel­jesen emelkedett. A tények ta­núsága szerint a nemzeti jöve­delem 7—8 százalékos — érték­ben: 18—20 milliárd forintos — növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából származott. Érdemes ezt a sű­rített adatot részleteiben is megvizsgálnunk. Célszerű első­sorban a foglalkoztatottsági változások oldaláról szemügy­re venni az iménti tényt, így ugyanis kitűnik, hogy a terme­lékenység javulásának elsősor­ban ez­ a létszámnövekedés lassúbbodása volt a kiinduló­pontja. Az iparban — ahol a termelés az előirányzottnál va­lamelyest mérsékeltebben, a tervezett hat helyett öt száza­lékkal nőtt —, az emelkedést teljességgel a termelékenység javulása fedezte, de oly módon, hogy a létszám még az előző évi alacsony (0,5 százalékos) növekedési ütemet sem érte el, mindössze 0,3 százalékos volt. Ebből is következett, hogy az ipar egy foglalkoztatottjára ju­tó termelékenység 1971-ben 5,3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Nem soroljuk tovább a szá­mokat; az iménti adatok is ér­zékeltetik a folyamat lényegét; azt, hogy a termelékenység kedvező változása alapjában véve a létszámhelyzetből, a foglalkoztatottak számának mérsékelt növekedési üteméből következett. Ez természetesen a végeredményt — a termelékeny­ség javulását­­ nem kisebbíti, mégis, hiba lenne nem számol­ni azokkal a háttérben meghú­zódó tényezőkkel, amelyek azért árnyaltabbá színezik a termelékenység emelkedő gra­­fikonvonalából adódó következ­tetéseket. A következő összefüggéseket is célszerű végiggondolnunk ah­hoz, hogy a termelékenység to­vábbi , holnapi emelésének le­hetőségeit egyértelműen meg­határozhassuk. Nos, a létszám­­növekedés mérséklődő üteme - amint erre az ország ipari körzeteinek fejlődésvonala kü­lönösképp rámutat -, aligha indokolható olyan stabil, folya­matos hatásokkal, mint a vál­lalati belső szervezés általános javulása, a létszámgazdálkodás korszerűsítése. Inkább arról van szó, hogy az utánpótlási forrá­­sok elapadásával a létszámne­velés, mint alapvető termelés­­emelési lehetőség immár alig­ha jöhet szóba. Valójában te­hát bizonyos kényszerhelyzet kedvező hatásai tükröződnek a termelékenység adatsoraiban, ami persze mit sem von le ér­tékükből, ám a teendők olda­láról nézve elgondolkoztatóak, hiszen további lehetőségeket, kihasználható forrásokat jelez­nek. Fontos következtetéseket von­hatunk le abból is, ha magát a fogalmat, a termelékenysé­get vesszük közelebbről szem­ügyre. Korántsem iskolás, tehát definíciós célzattal, sokkal in­kább azért, mert voltaképpen ez a gyakran használt, az új­ságtudósításokban naponta is­métlődő gazdasági k­ifejezés nem kevés homályt, tisztázatlan részletet fed mindmáig. Első megközelítésre minden világos­: a termelékenység nem egyéb, mint egyszerű, szerény tört, amelynek számlálója, nevezője van, és arányban fejezi ki az előállított értéket, illetve az ezt előállító létszámot. Szakmai ki­fejezéssel szólva tehát, a ter­melékenység az úgynevezett élőmunkát hasonlítja az általa előállított termékmennyiséggel, értékkel. C­sakhogy ez önmagában félmeghatározás, hi­szen nyilvánvaló, hogy a termeléshez nélkü­lözhetetlen gépeket, épületeket stb. szintén előállították egy­szer, s az a munka - a hajda­ni élőmunka - most géppé, épületté „fagyva”, tehát: úgy­nevezett holtmunkaként vesz részt a termelőfolyamatban, kö­vetkezésképp: a mai termelé­kenységet végső soron, nép­­gazdasági méretekben az is meghatározza, hogy okosan, hasznosan gazdálkodunk-e az eszközökkel, a holtmunkával? Mindezt azért vázoltuk ezút­tal, a tavalyi termelékenységi adatsorok margójára jegyezve, mert alighanem itt bukkanha­tunk fejlődési lehetőségeink legszámottevőbb forrásaira is. S ezek a források, tartalékok a következőképp összegezhetők: a vállalati gazdálkodás közegé­ben hiba lenne a termelékeny­ség alakulását kizárólag egyet­len számtani művelettel: a lét­szám és a nyereség egyszerű hányadosaként megítélni. A fo­lyamat ennél bonyolultabb, a lehetőségek is tágabbak: a termelékenység akkor javulhat igazán tartósan, ha emberrel­­géppel egyaránt eredményesen gazdálkodunk! Szükségállapot a Malgas Köztársaságban Súlyos incidens , 12 halott Tananarive Philibert Tsiranana, a Malges Köztársaság elnöke, szükségál­lapotot rendelt el az ország egész területén, miután a sztrájkoló diákok és a rendőr­ség között szombaton súlyos összecsapás történt, s ennek 12 személy esett áldozatul. Az immár harmadik hete fo­lyó sztrájkkal a fiatalok az ok­tatási rendszer gyökeres meg­változtatását akarják elérni. Pénteken a hatóságok letartóz­tattak több diákvezetőt. Ennek nyomán robbant ki több ezer fiatal részvételével a szombati tiltakozó megmozdulás. A rend­őrök könnygázbombát vetettek be, a diákság kőzáporral vá­laszolt, nemsokára eldördültek a fegyverek, 12 tüntető életét vesztette. Tsiranana elnök uta­sította a kormányt, tegye meg a szükséges intézkedéseket a rend helyreállítására. Az össze­tűzések a szükségállapot meg­hirdetése után is folytatódtak, s ezekben négy fiatal megse­besült Indokínai hadijelentés Utcai harcok An Locban Saigon: Változatlan hevességgel foly­nak a harcok An Loc tartomá­nyi székhely házsorai között, Saigontól mintegy 90 kilomé­terrel északra. A szabadság­­harcosok gyalogsági egységei páncélosok fedezete alatt a saigoni rendszer katonáinak utolsó állásait számolják fel a város déli részében. B-52-es repülő erődök szom­baton hajnalban 6 bevetésben támadták a város közvetlen kör­nyékét. Saigoni katonai szóvivő szerint a hazafiak rendkívül hatásos kézi légelhárító fegyve­rek alkalmazásával pénteken három amerikai repülőgépet lőttek le a város fölött. A partizánok folytatják előre­nyomulásukat a 13 számú út mentén a főváros Saigon felé. Pénteken összecsapásra került sor Chon Thanh városában, An Loctól 32 kilométerrel délre. A saigoni kormánycsapatok súlyos veszteségeket szenvedtek. A dél-vietnami fővárostól 40 kilométerrel északnyugatra, Trang Bang körzeti székhely térségében hatórás ütközet zaj­lott le. A hazafiak március vége óta most kerültek a legköze­lebb Saigonhoz. Viszonylagos nyugalom ural­kodott a központi fennsík had­­színterein. Nyugati katonai meg­figyelők szerint azonban ez „vihar előtti csendet" jelent,­­ számítani lehet a hazafiak újabb akcióira. A dél-vietnami Huétól észak­ra és délre szombaton válto­zatlanul heves harcok folytak. Az amerikai légierő vadász­bombázói a várostól 9 kilomé­terrel délre napalm-bombákat szórtak le. Quang Tun tartomány térsé­gében, amelynek székhelyét a népi erők május 1-én foglalták el, a saigoni kormánycsapatok — az UPI jelentése szerint — újra ellenőrzésük alá vontak három falut. A hadműveletet amerikai helikopteren odaszál­lított 1700 kormánykatona haj­totta végre egy 550 fős száraz­földi alakulat támogatásával. A felszabadító erők viszont a központi fennsíkon Pleikutól 20 kilométerrel keletre elfoglal­tak egy hegyi falut. Kambodzsában a népi erők elfoglalták a fővárostól 50 ki­lométerrel északra fekvő Tuk­­lakot, a kormánycsapatok meg­erősített állását, az ország déli részében, Takeo tartományban a kormánycsapatok öt megerősí­tett állását vették birtokukba. Az elmúlt három hétben a kambodzsai felszabadító erők szinte teljes egészében felsza­badították az ország legnépe­sebb tartományait: Prey Venget, Sway Rienget, Kampotot és Takeot. A VDK legnagyobb kikötőváro­sából, Haipho­igból érkezett hí­reket idézve jelenti a TASZSZ, hogy a Tonkini-öbölben szom­baton — több napja először — fegyvernyugvás volt. Az UPI saigoni amerikai ka­tonai körökről úgy értesült,, hogy Haiphong elleni tengeri hadműveletekben résztvevő amerikai hadihajók közül három cirkálót és kilenc rombolót a kikötővárostól 480 kilométerrel délebbre fekvő vizek felé irá­nyítottak. Ez értelmezhető Nixon amerikai elnök álláspontjának enyhüléseként, de úgy is, hogy a hadihajókat a kormánycsapa­tok Quang Tin tartományban indított ellentámadási kísérle­tének támogatására használ­ják fel. ­ Újabb pártkö­zi tárgyalások az NSZK fővárosában A bonni kormány és jobbol­dali ellenzéke szombaton ismét tárgyalóasztalhoz ült. Az újabb, és feltehetőleg a ratifikálási vi­táig tartó megbeszélés-soroza­­tot a CDU/CSU kényszerítette ki azzal az indokolással, hogy a közösen kidolgozott 10 pon­tos pártközi nyilatkozat és a „keleti szerződések" néhány „összefüggése” még tisztázat­lan. A Brandt kormány elfogadni kényszerült az újabb kihívást, noha megfigyelők előtt nincs kétség a CDU/CSU manőverei­nek időhúzó jellege felől. A CDU/CSU a következő „kérdé­seket" tartja tisztázandónak: 1. Milyen „rangot” szán a kormány a pártközi nyilatko­zatnak? 2. Milyen magyarázattal sike­rült a kormánynak „leszerelnie” a nyilatkozat két pontjával kapcsolatban felmerült szov­jet „meggondolásokat"? 3. Milyen formában kívánja a kormány elérni, hogy a nyilat­kozat „nemzetközi jogilag kö­telező" legyen mind Bonnra, mind Moszkvára nézve? Ami a nyilatkozat „nemzetkö­zi jogi érvényét" illeti, az SPD/ FDP-kormány reálisan felmérte a h­elyzetet, olyan megoldás mellett tart ki, hogy a nyilatko­zatot átnyújtja a Szovjetunió­nak, s így, mint kormány, nem pedig mint pártkoalíció azono­sítja magát vele. Ez egyben vá­lasz a nyilatkozat „rangjára", azaz a CDU/CSU első kérdésé­re is. Nagyharsány központjában a Villányi ÁFÉSZ kétmillió forint költséggel 440 m1 alapterületű áru­házat építtet. A vas, műszaki, ruházati és élelmiszer-cikkeket árusító létesítményt az Újpetrei Tsz 20 fős építőbrigádja ez év őszén fejezi be. Beidek András felvétele Tartalomból: A Varsói Szerződés és az európai biztonság (2. old.) A megye legnagyobb termelőszövetkezete (3. old.) A városiasodás útján (4. old.) Gladiátorok kora (5. old.) Takarékos megye vagyunk! E tényről győzött meg bennünket Balatonyi Dezső, az OTP megyei igazgatója tájékoztatójában, aki elmondta, hogy Bara­nyában az 1972. év első negyedében az összbetét-állomány elérte az 1 milliárd 824 forintot. Kedvelt forma az átutalási betét Jelen­leg 5480 család veszi igénybe Pécsett, Komlón és Mohácson az üzletág nyújtotta előnyöket. A fiatalok körében bevált módszer az ifjúsági betét. A számlatulajdonosok száma az első negyedév végén 3444 volt. Az OTP megyei igazgatósá­ga és fiókjai ez év első három hónapjában úgynevezett rövid- és középlejáratú hitelnyújtó-a­sokból igen jelentős forgalmat­ bonyolítottak le. A lista élén az áruvásárlási kölcsönök he­­l­­yezkednek el. Számítások sze­rint 40 millió forint értékű áru­cikk beszerzéséhez 5827 igény­lőnek 27 millió forint kölcsönt adtak. Tévékészülékek, bútorok,­ háztartási gépek és motorke­rékpárok iránt a legnagyobb az érdeklődés, de jelentős szá­mú hitellevelet adtak ki mag­netofon, optikai cikkek, hang­szerek és hétvégi házak be­szerzésére is. Az év első negye­dében kielégítették a személyi hiteleket: folyósítási forgalmuk 3393 tételben 14 millió forint volt, 2 millió forinttal több mint a múlt év hasonló időszakában. Fokozódott az érdeklődés a mezőgazdasági termelési hite­lek iránt. Ezzel a mezőgazda­sági tartalékok feltárását, a háztáji gazdaságok növényter­melését és az állattenyésztést kívánják elősegíteni. Kevesen tudják, hogy lehetőség van ki­emelt 25 ezer forint összegű mezőgazdasági termelési hitel igénybevételére is, az Álla­tfor­­galmi Vállalat, termelőszövet­kezetekkel kötött állattartási szerződés alapján. Két hitelcél esetében a kért összeg 50 ezer forint is lehet. Hasonló a helyzet a kisipari­­kiskereskedői hitelekkel is. Fel­tételei kedvezően változtak. Be­szerzés címén — általában — 15 ezer forint, műhely, üzlet építése címén pedig 40 ezer fo­rint engedélyezhető. A falvak­ban és a városok külterületein működő kisiparosok részére — együttesen —t­ökör 150 ezer fo­rint hitelnyújtás, lehetséges. Balatonyi Dezső a szolgálta­tási kölcsönfajtára is felhívta a figyelmet. Ezzel a lakosság kül­földi utazásaival, valamint a gépjármű javításaival kapcso­latos költségek részbeni fede­zését biztosítják. Pécs környékén és részben Pécsett 203 építési telket érté­kesítettek, s 140 családi ház építését közel kilencmillió fo­rint kölcsönnel támogatták. A saját beruházású (OTP) építkezéseik megkezdett lakás­száma szintén kedvező. Már az év első negyedében Siklóson 36, Mohácson 29 lakás építési szerződését kötötték meg. A folyamatban lévő — saját be­­ruházású — társasház építke­zések száma: Pécsett a Péter utcában 59 lakás, Mohácson 159, Komlón 80, Szigetváron 97, Bolyban 96, Szigetváron 121, Szentlőrincen 50 lakás. Már most tervszerűen fog­lalkoznak a következő évi tár­sasház építések előkészítésével. E programban szerepel — töb­bi között — Pécsett, a Kertvá­rosban 594, Mohácson a Liszt Ferenc utcában 381, Szigetvá­ron 100, Sellyén 10, Vajszlón 24 lakás építése. Az OTP megyei igazgatósá­gának telekértékesítési munká­ja, legyen megbízás, vagy el­adás, az előző év hasonló idő­szakához számítva emelkedést mutat. Míg 1971-ben 94 ház­hely és üdülőtelek értékesíté­sére kaptak megbízást a taná­csoktól, az állományukból 199 házhelyet és üdülőtelket, továb­bá 15 külterületi parcellát ér­tékesítettek, addig 1972 első negyedében 154 megbízást kaptak és 140 házhelyet és üdülőtelket, továbbá 81 kültelki parcellát értékesítettek. A Ta­karékpénztár törekvése, hogy az állami telekkínálatot növel­je, ezzel a vásárlók igényeit jobban kielégítse és a telek­áraknál mutatkozó emelkedés­re mérséklő, hatást gyakoroljon. N. 1

Next