Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 155. szám Ara: M fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. július 4., kedd Ígéretes télév Egy gyár elindult, hogy bebizonyítsa életrevalóságát, hogy rangot és hírnevet szerezzen magának. Pécsett, a Kertvárosban, ahol tavaly ilyenkor még kukorica zöldellt, tegnap hivatalosan is megkezdte az Üzemszerű munkát a műszergyár, mely baranyai és országos szervek összefogásának eredményeképpen pontosan 363 nap alatt épült fel. Egyszerű, de rendkívül praktikus épületek, s korszerű gépek sokasága. Nincs fényűzés, nincs gigantománia — rend van és ésszerűség. A Mechanikai Labor pécsi gyáregysége országos viszonylatban is jelentős létesítmény, Baranya életében azonban mindenképpen kiemelkedő esemény üzembehelyezése. Sokkal többről van szó ugyanis, mint néhány száz új munkahelyről : egy új iparág letelepedését jelenti ez a gyár, s nem is akármilyen iparágét Páratlan gyorsaság, szervezettség a beruházás tekintetében, egyedülállóan korszerű termelőberendezések és gépek, s mindehhez jó előre és nagyon körültekintően kialakított vezető- és munkásgárda — ezt jelenti ma itt, Baranyában ez a szó: műszergyár. Az a nyomasztóan egynemű iparszerkezet, mely megyénk gazdaságát évtizedeken át jellemezte, az utóbbi évek erőfeszítései eredményeképpen változóban van. Színesedik, gazdagodik a kép, hisz ezekben a napokban lendül mozgásba a BCM hatalmas gyártósora is, mely a maga nemében páratlan az országban, s rangos létesítmény Európa egésze vonatkozásában is. Két gyár indul el tehát Baranyában néhány napos eltéréssel a maga útján, s miután erre éppen félévzáráskor kerül sor, érdemes elidőzni ennél a most lezárt félévnél néhány percet. A két nagyberuházás részleges befejezésének egybeesése a véletlen műve, ezt a félévet azonban egy sor más műszaki-technikai újdonság is fémjelzi, s ez már nem magyarázható a véletlennel. A Pécsi járási Építő Ksz a napokban helyezi üzembe PEVA-rendszerű alagútzsalus lakásépítő berendezését, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál már világosan kirajzolódnak az ország egyik legkorszerűbb alapozó gépsorának kontúrjai, a Mecseki Szénbányáknál biztató eredményeket hoztak egy automatikusan biztosított fejtésben a gépi jövesztési kísérletek, a Pécsi Tervező Vállalatnál elkészültek az első pécsi könnyűszerkezetes óvoda- és bölcsőde tervei, egyszóval: valami megkezdődött. Csak a műszaki fejlesztés, a rendelkezésre álló erők lehető legjobb kihasználása vihet bennünket előre — hangoztattuk éveken át, s most végre szemmel látható, hogy történik is valami. Hurrá hangulatra, elégedettségre persze nincs ok. Baranya már jó ideje nem tartozik hazánk legfejlettebb megyéi közé; iparszerkezetünk a jelentős változások ellenére is kedvezőtlen, s nem lehetünk teljesen elégedettek a termelés növekedésének ütemével sem. De érezhető a mozgás, s ezt legalább annyira vétkes dolog nem észrevenni, mint a gondokat. A meglévő lehetőségeket még jobban kihasználni, s közben építgetni a jövő Baranyájának alapjait - ez most a stratégiai feladat, melyhez az országos lehetőségek gyors felismerésének, illetve a helyileg rendelkezésre álló szellemi és termelő kapacitás minden eddiginél körültekintőbb hasznosításának taktikájét kell párosítani. Szeretjük Pécset, szeretjük Baranyát, s ez azt is jelenti, hogy nem elégszünk meg vele úgy, ahogy van. Békés Sándor Munka, béke és szolidaritás Ünnepi megemlékezés a nemzetközi szövetkezeti napon Dr. Nagy József beszéde Július első vasárnapján, az 50. nemzetközi szövetkezeti napon világszerte ünnepeltek a szövetkezők, köztük a baranyai szövetkezetek. Az ünnepi megemlékezésre, amelyet a KISZOV, a MESZÖV és a két tsz-szövetség rendezett, vasárnap délelőtt 10 órakor Pécsett, a KISZÖV székházában került sor. A Megyei Szövetkezeti Bizottság nevében Magyarcsik Gyula üdvözölte a megjelenteket, a párt és a tanácsok képviselőit, a szövetkezetek és a szövetségek vezetőit. Ezután dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Dr. Nagy József mindenekelőtt a szövetkezeti mozgalom megszületésére emlékezett. Bölcs felismerés vezette az első szövetkezetek alapítóit A kapitalizmus, a monopóliumok, a kizsákmányolás ellen tömörültek a munkások, szegény iparosok, hogy tudásuk, erejük egyesítésével biztonságosabbá tegyék maguk és családjuk életét. Az a mag, amelyet 1844-ben a 28 rochdalei ,,becsületes úttörő” ültetett el a társadalom termőtalajába, terebélyes fává növekedett. A szövetkezeti mozgalom világméretűvé nőtt és a gazdaságitársadalmi fejlődés nélkülözhetetlen elemévé vált. A szövetkezetek azonban a kapitalista állam viszonyai között még nem válhattak teljességgel a kisemberek elsődleges érdekeit szolgáló, a közös munkán alapuló szövetkezetekké. Mindez a kapitalizmus viszonyai között lehetetlen. E törekvést valóra váltani csak a néphatalom kivívása alapján, a szocialista állam viszonyai között, a szocialista szövetkezetek képesek. A szocialista országok szövetkezetei szerves részesei a szocialista társadalom építésének. A szövetkezeti demokratizmus a szocialista demokrácia része, fejlődésének egyik igen fontos tényezője, hiszen a szövetkezetek keretei között milliós tömegek vesznek részt a közösségi ügyek gyakorlati intézésében, a gazdasági-társadalmi feladatok megvalósításában. Dr. Nagy József ezután a szövetkezetek társadalmi-gazdasági rendszerünkben betöltött szerepét és azokat a jelentős eredményeket vette számba, amelyeket különösen az utóbbi években elértek. Itt idézte Nyers Rezső megállapítását: A szövetkezeti ügy ma nálunk közügy. Társadalmunknak közel egyharmadát, mint szövetkezeti tagot érinti, a másik kétharmadának az élete pedig közvetve függ a szövetkezetek fejlődésétől. A fejlődést népgazdasági érdekek indokolják - jegyezte meg másutt dr. Nagy József , minthogy a szövetkezetek főként olyan területeken fejtenek ki tevékenységet, ahol a lakosság és a fogyasztás viszonylag nem nagy tőkebefektetéssel, kis és középvállalati szervezetben elégíthetők ki. A szövetkezeti mozgalom további fejlődésének fontos állomása volt a gazdaságirányítás reformja. Ennek a megvalósítása nagymértékben élénkítette a magyar szövetkezetek szervezeti és gazdasági életét. Bővült a három nagy szövetkezeti ágazat közötti kapcsolat, amely kölcsönösen jó hatást gyakorolt a szövetkezetek mozgalmi és gazdasági fejlődésére. A szövetkezetekkel kapcsolatosan több párt- és kormányhatározat született, amelyek közül a legfontosabb az országgyűlés által is elfogadott egységes szövetkezeti törvény. Az állam elismeri a szövetkezetek szocialista jellegét, a szövetkezés szabadságát, elismeri a szövetkezeteket gazdasági és társadalmi szervezetnek, az állami vállalatokkal egyenjogúnak tekinti és jelentőségüknek megfelelően támogatja. — A fejlődés eddigi tapasztalatai azt igazolják — állapította meg dr. Nagy József —, hogy a magyar szövetkezeti mozgalomban egyre jobban kiteljesednek a klasszikus szövetkezeti elvek: az önkéntesség, a fokozatosság, a demokratikus vezetés és önkormányzat, az anyagi érdekeltség, a kölcsönös segítség, a tagok szolgálata, a tagok képzése és kulturális nevelése, a jó minőségű termékek előállítása. A külkapcsolatokról szólva dr. Nagy József arról beszélt, hogy amióta szövetkezetek léteznek Magyarországon, most vannak a legkedvezőbb lehetőségek arra is, hogy fejlesszék kapcsolataikat más országok szövetkezeteivel. Jelenleg a szövetkezetek több mint 50 ország 100 szövetkezeti szervezetével tartanak fenn gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsolatokat. A magyar szövetkezetek tevékeny részvételükkel támogatják a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének minden hasznos törekvését, mindenekelőtt az 1970-es évekre meghirdetett „szövetkezeti fejlesztési évtized" programját. Szövetkezeteink tagjai nemcsak a szövetkezeti napon, hanem a szürke hétköznapok alkalmával is vallják, hogy a szövetkezés nemzetközi jellegét három szó foglalja magába: a munka, a béke és a szolidaritás. E három fogalom szorosan együvé tartozik. Az alkotó munka eredményeit csak a béke őrizheti meg a jövő számára. A magyar szövetkezeti mozgalom eddig megtett útja, pártunk politikája a biztosíték arra, hogy törekvéseink a jövőben még magasabb szinten fognak megvalósulni, és tevékenységünkkel nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is elő fogjuk segíteni a szövetkezeti mozgalom még szélesebb körű elterjedését — mondotta ünnepi megemlékezése végén dr. Nagy József. Ezt követően a szövetkezeti népi tánccsoportok, köztük külföldiek is, kultúrműsort adtak. A tartalomból: Hotel Claudius (3. old) Huszonötezer látogató a közlekedési kiállításon (3. old.) Harkányi nyár ‘72 (4. old.) Az ICOMOS- kongresszus részvevői Baranyában (5. old.) ÁFÉSZ-vezetők tanácskozása Szentlőrincen Baranya huszonkét általános fogyasztási és értékesítési szövetkezete közül hétre különösen áll a megállapítás: a belső mechanizmus korszerűsítésének időszakát élik. Ez a folyamat az MSZMP Központi Bizottságának tavaly decemberi határozata alapján indult el. A SZÖVOSZ közgazdasági osztálya kidolgozta a szövetkezetek belső mechanizmusának új követelményrendszerét, s ma az országban több mint 130 ÁFÉSZ vezette be az új rendszert. Baranyában a MÉSZÖV irányítása alá tartozó ÁFÉSZ-ek közül elsőként a szentlőrinci alkalmazta az új irányítási rendszert, s ma fél év távlatából adnak számot a helyi vezetők a tapasztalatokról. Tegnap délelőtt Szentlőrincen Szegedi Ernő, a MESZÖV elnökhelyettese nyitotta meg azt a kétnapos tanácskozást, melyen a mohácsi, a mágocsi, a szigetvári, a pécsi, a sellyei, a siklósi, valamint a szentlőrinci szövetkezetek elnökei, vezető könyvelői és kereskedelmi osztályvezetői megvitatják a belső mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos kérdéseket. A tapasztalatcserén részt vesz dr. Kovács Géza, a SZÖVOSZ közgazdasági osztályának munkatársa is. Elsőként a szentlőrinci ÁFÉSZ elnöke adott tájékoztatást a bevezetett irányítási rendszer eddigi tapasztalatairól, majd azt követően Mohács, Mágocs és Szigetvár szövetkezeteinek vezetői szóltak arról, hogy a májusban kidolgozott modellt milyen formában kívárják bevezetni. Ma a pécsi, siklósi és a sellyei ÁFÉSZ- ek vezetői adnak tájékoztatót az általuk kialakított modellről. Az említett szövetkezetek önkéntesen vállalták irányítási rendszerük modernizálását a MESZÖV-vel kötött együttműködési szerződés alapján. Az új irányítási rendszerben nő az alapegységek vezetőinek önállósága és felelőssége. Néhány példa erre vonatkozólag: az alapegységek közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a FűSZÉRT-tel és más ellátó szervekkel. Az áru megrendelését közvetlenül végzik. Lehetőség nyílik áru átcsoportosításra is. Az egységek forgalmi és készletterveik alapján a tervciklus végén önállóan értékelik a gazdálkodás eredményét. Az új belső irányítási rendszernek lényeges jellemzője, hogy a kialakítandó alapegységek területi jellegűek lesznek, s ezek kapcsolódnak az illetékes termelőszövetkezet és tanácsok területi elvéhez. Természetesen az új rendszer bevezetésével módosítják a belső igazgatást is. A döntési jog leadásával az egységek mentesítik a vezetőket az apróbb ügyek intézésétől. Baranya szövetkezeteinek belső irányítási rendszere belátható időn belül a mai követelményekhez igazodik. Egyezmény megkötésével ért véget az indiai Szimlában Indira Gandhi indiai miniszterelnök asszony és Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni elnök ötnapos találkozója. Képünk az egyezmény aláírásáról készült. Fock Jenő megérkezett Mongóliába Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások kíséretét Ulan Bator repülőterén Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Pákt Központi Bizottságának első titkára, a mongol minisztertanács elnöke, valamint a mongol pákt és kormány több más vezetője fogadta. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki hivatalos és baráti látogatásra érkezett a Mongol Népköztársaságba, hétfőn látogatást tett Jumzsagij Cedenbolnál, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkáránál, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökénél, s beszélgetést folytatott vele. A beszélgetésen részt vett Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének első elnökhelyettese, valamint több más mongol párt- és állami vezető. Fock Jenő hétfőn koszorút helyezett el a Szuhe Bator és Csojbalszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt és a mongol népi állam két megalapítójának síremlékén. A koszorúzási aktuson jelen volt Luvszan, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB. Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének elnökhelyettese. Fock Jenőné hétfőn látogatást tett az Ulan Bator-i képzőművészeti múzeumban. A Minisztertanács elnökének feleségét a múzeumáé elkísérte A. J. Filatova- Cedenbal és Luvszanvandan, a Mongol Népköztársaság művelődésügyi miniszterének első helyettese. Hétfőn délután megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A délutáni megbeszélésen magyar részről részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Krajcsik Mihály, hazánk Ulan Bator-i nagykövete és a miniszterelnök kíséretének több más tagja. Jumzsagijn Cedenbal hétfőn este vacsorát adott Fock Jenő, felesége és kísérete tiszteletére, a vacsorán Jumzsagijn Cedenbal és Fock Jenő mondott pohárköszöntőt. A Mongol Népköztársaságba utazó Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és felesége hétfőn a kora reggeli órákban Irkutszkból tovább folytatta útját Ulan Botorba. Vele volt Erdembileg mongol külügyminiszterhelyettes, aki a magyar vendégek elé utazott Irkutszkba. Az irkutszki repülőtéren Fock Jenőt és kíséretét Jurij Kravcsenko, az irkutszki területi pártbizottság titkára búcsúztatta. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és felesége hétfőn hivatalos és baráti látogatásra megérkezett a mongol fővárosba. A magyar vendéget és KSD. NAPLÓ, TELEFOTÓ Cedenbal mongol miniszterelnök fogadta Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét és feleségét Ulan Bátorban.