Dunántúli Napló, 1972. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-04 / 155. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 155. szám Ara: M fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. július 4., kedd ­ Ígéretes télév E­gy gyár elindult, hogy be­bizonyítsa életrevalóságát, hogy rangot és hírnevet szerezzen magának. Pécsett, a Kertvárosban, ahol tavaly ilyen­kor még kukorica zöldellt, teg­nap hivatalosan is megkezdte az Üzemszerű munkát a műszer­gyár, mely baranyai és orszá­gos szervek összefogásának eredményeképpen pontosan 363 nap alatt épült fel. Egyszerű, de rendkívül praktikus épületek, s korszerű gépek sokasága. Nincs fényűzés, nincs giganto­mánia — rend van és ésszerű­ség. A Mechanikai Labor pécsi gyáregysége országos viszony­latban is jelentős létesítmény, Baranya életében azonban min­denképpen kiemelkedő ese­mény üzembehelyezése. Sokkal többről van szó ugyanis, mint néhány száz új munkahelyről : egy új iparág letelepedését je­lenti ez a gyár, s nem is akár­milyen iparágét Páratlan gyorsaság, szerve­zettség a beruházás tekinteté­ben, egyedülállóan korszerű ter­melőberendezések és gépek, s mindehhez jó előre és nagyon körültekintően kialakított veze­tő- és munkásgárda — ezt je­lenti ma itt, Baranyában ez a szó: műszergyár. Az a nyomasz­tóan egynemű iparszerkezet, mely megyénk gazdaságát évti­zedeken át jellemezte, az utób­bi évek erőfeszítései eredmé­nyeképpen változóban van. Szí­nesedik, gazdagodik a kép, hisz ezekben a napokban lendül mozgásba a BCM hatalmas gyártósora is, mely a maga ne­mében páratlan az országban, s rangos létesítmény Európa egésze vonatkozásában is. Két gyár indul el tehát Ba­ranyában néhány napos elté­réssel a maga útján, s miután erre éppen félévzáráskor kerül sor, érdemes elidőzni ennél a most lezárt félévnél néhány percet. A két nagyberuházás részleges befejezésének egybe­esése a véletlen műve, ezt a félévet azonban egy sor más műszaki-technikai újdonság is fémjelzi, s ez már nem magya­rázható a véletlennel. A Pécsi járási Építő Ksz a napokban helyezi üzembe PEVA-rendsze­­rű alagútzsalus lakásépítő be­rendezését, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál már világosan kirajzolódnak az ország egyik legkorszerűbb ala­pozó gépsorának kontúrjai, a Mecseki Szénbányáknál biztató eredményeket hoztak egy auto­matikusan biztosított fejtésben a gépi jövesztési kísérletek, a Pécsi Tervező Vállalatnál elké­szültek az első pécsi könnyű­­szerkezetes óvoda- és bölcsőde tervei, egyszóval: valami meg­kezdődött. Csak a műszaki fej­lesztés, a rendelkezésre álló erők lehető legjobb kihasználá­sa vihet bennünket előre — han­goztattuk éveken át, s most vég­re szemmel látható, hogy törté­nik is valami. Hurrá hangulat­ra, elégedettségre persze nincs ok. Baranya már jó ideje nem tartozik hazánk legfejlettebb megyéi közé; iparszerkezetünk a jelentős változások ellenére is kedvezőtlen, s nem lehetünk teljesen elégedettek a termelés növekedésének ütemével sem. De érezhető a mozgás, s ezt legalább annyira vétkes dolog nem észrevenni, mint a gondo­kat. A meglévő lehetőségeket még jobban kihasználni, s köz­ben építgetni a jövő Baranyá­jának alapjait - ez most a stra­tégiai feladat, melyhez az or­szágos lehetőségek gyors felis­merésének, illetve a helyileg rendelkezésre álló szellemi és termelő kapacitás minden ed­diginél körültekintőbb hasznosí­tásának taktikájét kell párosíta­ni. Szeretjük Pécset, szeretjük Baranyát, s ez azt is jelenti, hogy nem elégszünk meg vele úgy, ahogy van. Békés Sándor Munka, béke és szolidaritás Ünnepi megemlékezés a nemzetközi szövetkezeti napon Dr. Nagy József beszéde Július első vasárnapján, az 50. nemzetközi szövetkezeti na­pon világszerte ünnepeltek a szövetkezők, köztük a baranyai szövetkezetek. Az ünnepi meg­emlékezésre, amelyet a KISZOV, a MESZÖV és a két tsz-szövet­­ség rendezett, vasárnap dél­előtt 10 órakor Pécsett, a KI­­SZÖV székházában került sor. A Megyei Szövetkezeti Bizott­ság nevében Magyarcsik Gyula üdvözölte a megjelenteket, a párt és a tanácsok képviselőit, a szövetkezetek és a szövetsé­gek vezetőit. Ezután dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. Dr. Nagy József mindenek­előtt a szövetkezeti mozgalom megszületésére emlékezett. Bölcs felismerés vezette az el­ső szövetkezetek alapítóit A kapitalizmus, a monopóliumok, a kizsákmányolás ellen tömö­rültek a munkások, szegény iparosok, hogy tudásuk, erejük egyesítésével biztonságosabbá tegyék maguk és családjuk életét. Az a mag, amelyet 1844-ben a 28 rochdalei ,,be­csületes úttörő” ültetett el a társadalom termőtalajába, te­rebélyes fává növekedett. A szövetkezeti mozgalom világmé­retűvé nőtt és a gazdasági­­társadalmi fejlődés nélkülözhe­tetlen elemévé vált. A szövetkezetek azonban a kapitalista állam viszonyai kö­zött még nem válhattak teljes­séggel a kisemberek elsődleges érdekeit szolgáló, a közös mun­kán alapuló szövetkezetekké. Mindez a kapitalizmus viszo­nyai között lehetetlen. E törek­vést valóra váltani csak a nép­hatalom kivívása alapján, a szocialista állam viszonyai kö­zött, a szocialista szövetkezetek képesek. A szocialista országok szövetkezetei szerves részesei a szocialista társadalom építésé­nek. A szövetkezeti demokratiz­mus a szocialista demokrácia része, fejlődésének egyik igen fontos tényezője, hiszen a szö­vetkezetek keretei között milliós tömegek vesznek részt a közös­ségi ügyek gyakorlati intézésé­ben, a gazdasági-társadalmi feladatok megvalósításában. Dr. Nagy József ezután a szövetkezetek társadalmi-gaz­dasági rendszerünkben betöl­tött szerepét és azokat a jelen­tős eredményeket vette szám­ba, amelyeket különösen az utóbbi években elértek. Itt idézte Nyers Rezső megállapí­tását: A szövetkezeti ügy ma nálunk közügy. Társadalmunk­nak közel egyharmadát, mint szövetkezeti tagot érinti, a má­sik kétharmadának az élete pedig közvetve függ a szövet­kezetek fejlődésétől. A fejlődést népgazdasági érdekek indokol­ják - jegyezte meg másutt dr. Nagy József , minthogy a szö­vetkezetek főként olyan terüle­teken fejtenek ki tevékenységet, ahol a lakosság és a fogyasz­tás viszonylag nem nagy tőke­­befektetéssel, kis és közép­vál­lalati szervezetben elégíthetők ki. A szövetkezeti mozgalom to­vábbi fejlődésének fontos ál­lomása volt a gazdaságirányí­tás reformja. Ennek a megvaló­sítása nagymértékben élénkí­tette a magyar szövetkezetek szervezeti és gazdasági életét. Bővült a három nagy szövetke­zeti ágazat közötti kapcsolat, amely kölcsönösen jó hatást gyakorolt a szövetkezetek moz­galmi és gazdasági fejlődésére. A szövetkezetekkel kapcsolato­san több párt- és kormányha­tározat született, amelyek kö­zül a legfontosabb az ország­­gyűlés által is elfogadott egy­séges szövetkezeti törvény. Az állam elismeri a szövetkezetek szocialista jellegét, a szövetke­zés szabadságát, elismeri a szövetkezeteket gazdasági és társadalmi szervezetnek, az ál­lami vállalatokkal egyenjogú­­nak tekinti és jelentőségüknek megfelelően támogatja. — A fejlődés eddigi tapasz­talatai azt igazolják — állapí­totta meg dr. Nagy József —, hogy a magyar szövetkezeti mozgalomban egyre jobban ki­­teljesednek a klasszikus szövet­kezeti elvek: az önkéntesség, a fokozatosság, a demokratikus vezetés és önkormányzat, az anyagi érdekeltség, a kölcsö­nös segítség, a tagok szolgála­­ta, a tagok képzése és kulturá­lis nevelése, a jó minőségű termékek előállítása. A külkapcsolatokról szólva dr. Nagy József arról beszélt, hogy amióta szövetkezetek lé­teznek Magyarországon, most vannak a legkedvezőbb lehető­ségek arra is, hogy fejlesszék kapcsolataikat más országok szövetkezeteivel. Jelenleg a szövetkezetek több mint 50 or­szág 100 szövetkezeti szerveze­tével tartanak fenn gazdasági, társadalmi, kulturális kapcsola­tokat. A magyar szövetkezetek tevékeny részvételükkel támo­gatják a Szövetkezetek Nem­zetközi Szövetségének minden hasznos törekvését, mindenek­előtt az 1970-es évekre meg­hirdetett „szövetkezeti fejlesz­tési évtized" programját. Szö­vetkezeteink tagjai nemcsak a szövetkezeti napon, hanem a szürke hétköznapok alkalmával is vallják, hogy a szövetkezés nemzetközi jellegét három szó foglalja magába: a munka, a béke és a szolidaritás. E három fogalom szorosan együvé tar­tozik. Az alkotó munka eredmé­nyeit csak a béke őrizheti meg a jövő számára.­­ A magyar szövetkezeti mozgalom eddig megtett útja, pártunk politikája a biztosíték arra, hogy törekvéseink a jövő­ben még magasabb szinten fognak megvalósulni, és tevé­kenységünkkel nemcsak ha­zánkban, hanem nemzetközi szinten is elő fogjuk segíteni a szövetkezeti mozgalom még szélesebb körű elterjedését — mondotta ünnepi megemléke­zése végén dr. Nagy József. Ezt követően a szövetkezeti népi tánc­csoportok, köztük külföldiek is, kultúrműsort ad­tak. A tartalomból: Hotel Claudius (3. old) Huszonötezer látogató a közlekedési kiállításon (3. old.) Harkányi nyár ‘72 (4. old.) Az ICOMOS- kongresszus részvevői Baranyában (5. old.) ÁFÉSZ-vezetők tanácskozása Szentlőrincen Baranya huszonkét általános fogyasztási és értékesítési szö­vetkezete közül hétre különö­sen áll a megállapítás: a belső mechanizmus korszerűsítésének időszakát élik. Ez a folyamat az MSZMP Központi Bizottságának tavaly decemberi határozata alapján indult el. A SZÖVOSZ közgazdasági osztálya kidol­gozta a szövetkezetek belső mechanizmusának új követel­mény­rendszerét, s ma az or­szágban több mint 130 ÁFÉSZ vezette be az új rendszert. Ba­ranyában a MÉSZÖV irányítása alá tartozó ÁFÉSZ-ek közül el­sőként a szentlőrinci alkalmaz­ta az új irányítási rendszert, s ma fél év távlatából adnak szá­mot a helyi vezetők a tapasz­talatokról. Tegnap délelőtt Szentlőrin­­cen Szegedi Ernő, a MESZÖV elnökhelyettese nyitotta meg azt a kétnapos tanácskozást, melyen a mohácsi, a mágocsi, a szigetvári, a pécsi, a sellyei, a siklósi, valamint a szentlőrin­ci szövetkezetek elnökei, vezető könyvelői és kereskedelmi osz­tályvezetői megvitatják a bel­ső mechanizmus korszerűsítésé­vel kapcsolatos kérdéseket. A tapasztalatcserén részt vesz dr. Kovács Géza, a SZÖVOSZ köz­­gazdasági osztályának munka­társa is. Elsőként a szentlőrinci ÁFÉSZ elnöke adott tájékozta­tást a bevezetett irányítási rendszer eddigi tapasztalatai­ról, majd azt követően Mohács, Mágocs és Szigetvár szövetke­zeteinek vezetői szóltak arról, hogy a májusban kidolgozott modellt milyen formában kívár­ják bevezetni. Ma a pécsi, siklósi és a sellyei ÁFÉSZ- ek vezetői adnak tájékozta­tót az általuk kialakított mo­dellről. Az említett szövetkeze­tek önkéntesen vállalták irá­nyítási rendszerük modernizá­lását a MESZÖV-vel kötött együttműködési szerződés alap­ján. Az új irányítási rendszer­ben nő az alapegységek veze­tőinek önállósága és felelőssé­ge. Néhány példa erre vonat­kozólag: az alapegységek köz­vetlen kapcsolatot alakítanak ki a FűSZÉRT-tel és más ellátó szervekkel. Az áru megrendelé­sét közvetlenül végzik. Lehető­ség nyílik áru átcsoportosításra is. Az egységek forgalmi és készletterveik alapján a terv­ciklus végén önállóan értékelik a gazdálkodás eredményét. Az új belső irányítási rendszernek lényeges jellemzője, hogy a ki­alakítandó alapegységek terü­leti jellegűek lesznek, s ezek kapcsolódnak az illetékes ter­melőszövetkezet és tanácsok területi elvéhez. Természetesen az új rendszer bevezetésével módosítják a belső igazgatást is. A döntési jog leadásával az egységek mentesítik a vezető­ket az apróbb ügyek intézésé­től. Baranya szövetkezeteinek belső irányítási rendszere be­látható időn belül a mai kö­vetelményekhez igazodik. Egyezmény megkötésével ért véget az indiai Szimlában Indira Gandhi indiai miniszterelnök asszony és Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnök ötnapos találkozója. Képünk az egyezmény aláírá­sáról készült. Fock Jenő megérkezett Mongóliába Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások kíséretét Ulan Bator repülőte­rén Jumzsagim­ Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Pákt Központi Bizottságának első tit­kára, a mongol minisztertanács elnöke, valamint a mongol pákt és kormány több más vezető­je fogadta. Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, aki hivata­los és baráti látogatásra érke­zett a Mongol Népköztársaság­ba, hétfőn látogatást tett Jum­zsagij­ Cedenbolnál, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkáránál, a Mongol Népköz­­társaság Minisztertanácsa elnö­kénél, s beszélgetést folytatott vele. A beszélgetésen részt vett Luvszan, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnökségének első elnökhelyettese, valamint több más mongol párt- és állami ve­zető. Fock Jenő hétfőn koszorút he­lyezett el a Szuhe Bator és Csoj­­balszan, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt és a mongol népi ál­lam két megalapítójának sírem­lékén. A koszorúzási aktuson je­len volt Luvszan, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt KB. Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hu­rálja elnökségének elnökhelyet­tese. Fock Jenőné hétfőn látogatást tett az Ulan Bator-i képzőművé­szeti múzeumban. A Miniszterta­nács elnökének feleségét a mú­zeumáé elkísérte A. J. Filatova- Cedenbal és Luvszanvandan, a Mongol Népköztársaság műve­lődésügyi miniszterének első he­lyettese. Hétfőn délután megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. A dél­utáni megbeszélésen magyar részről részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Marjai József külügyminiszter-helyettes, Krajcsik Mihály, hazánk Ulan Bator-i nagykövete és a minisz­terelnök kíséretének több más tagja. Jumzsagijn Cedenbal hétfőn este vacsorát adott Fock Jenő, felesége és kísérete tiszteletére, a vacsorán Jumzsagijn Cedenbal és Fock Jenő mondott pohárkö­szöntőt. A Mongol Népköztársaságba utazó Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és fele­sége hétfőn a kora reggeli órák­ban Irkutszkból tovább folytatta útját Ulan Botorba. Vele volt Erdembileg mongol külügymi­niszterhelyettes, aki a magyar vendégek elé utazott Irkutszkba. Az irkutszki repülőtéren Fock Jenőt és kíséretét Jurij Kravcsen­­ko, az irkutszki területi pártbi­zottság titkára búcsúztatta. Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke és felesége hét­főn hivatalos és baráti látoga­tásra megérkezett a mongol fő­városba. A magyar vendéget és KS­D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Cedenbal mongol miniszterelnök fogadta Fock Jenőt, a Miniszter­­tanács elnökét és feleségét Ulan Bátorban.

Next