Dunántúli Napló, 1972. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
Világ proletárjai, egyesi]Ijet»*' ’ XXIX. évfolyam, 232. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. október 1. vasárnap Jubileumi ünnepség az Országos Tervhivatalban A népgazdasági tervezés 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen részt vett és felszólalt Kádár János elvtárs is Az Országos Tervhivatalban szombaton ünnepséget tartottak a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, a Központi Bizottság osztályvezetője, Lázár György munkaügyi miniszter és dr. Kurucz Imre, az V. kerületi Pártbizottság első titkára is. Az ünnepséget dr. Szlameniczky István, az Országos Tervhivatal Pártbizottságának titkára nyitotta meg, majd Párdi Imre, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután Párdi Imre jubileumi emlékérmeket és kiváló dolgozó kitüntetéseket adott át számos dolgozónak. Elsőként dr. Illyés Éva, az Országos Tervhivatal osztályvezető-helyettese és Szinai Jolán adminisztrátor kapta meg az emlékérmet, vagyis az a két dolgozó, aki 25 év óta az Országos Tervhivatalban végzi munkáját. Az emlékérmek és a kitüntetések átadása után Kádár János beszédet mondott. Az ünnepség dr. Szlameniczky István zárszavával, majd az Internacionálé hangjaival ért véget. Párdi Imre beszéde — A tervgazdálkodás jubileumi ülésszaka után most azért tartjuk e szűkebb körű megemlékezést — mondotta —, mert a tervgazdálkodás bevezetésének jubileuma egyben az Országos Tervhivatal létrehozásának is évfordulója. Az Országos Tervhivatal megalakításával 25 évvel ezelőtt új típusú, a már meglevő közigazgatási szervektől eltérő központi szervezet jött létre, amely működése kezdetétől védelmezte és erősítette az államigazgatásban a munkáshatalmat. A Tervhivatal munkája mindenkor a párt ideológiája, társadalmi vezető szerepe és a tervgazdálkodás közötti szoros kapcsolaton alapul és ez lesz az alapja továbbra is. A magas politikai követelményeknek egyre alaposabb szakmai tudással igyekeznek eleget tenni a Tervhivatal dolgozói. A tervezőgárdának legfőbb feladata, hogy töretlenül, alkotó módon segítse pártunk politikájának megvalósulását. Ez nem új követelmény, de teljesítése mindenkor elvi szilárdságot, állhatatosságot, az élet valóságának sokoldalú ismeretét követeli meg. E feladat magában foglalja azt is, hogy tovább javuljon a káderek kiválasztása, nevelése, továbbképzése, hogy még felkészültebben végezzék munkájukat a tervezőgárda vezetői. Párdi Imre rámutatott, hogy a tervezési módszerek fejlesztésében az utóbbi 25 évben érdemleges haladást értünk el, nem állíthatjuk azonban, hogy a központi tervezés ma már hasznosítja mindazt a szervezési, közgazdasági és számítástechnikai tudást, amelyet a tudomány és a KGST-országok gyakorlati tapasztalatai számunkra nyújtanak. Ezek minél teljesebb hasznosítása annál is fontosabb, mert csak ezekkel az eszközökkel lehet gazdaságpolitikánkat reális tervekbe foglalni és a gazdasági élet fejlődésében a magasabb fokú tervszerűséget érvényesíteni. Teendőink vannak még a lakosság életkörülményeivel kapcsolatos tervezési módszerek fejlesztésében, ami a döntések helyesebb előkészítését teszi lehetővé. — Szocialista gazdaságunkban — mondotta — a népgazdasági terv állami terv, amely aktív hatást gyakorol a gazdaság fejlesztésére. Ezért nagy felelősséggel tartozunk azért, hogy terveink a gazdasági szabályozás számára világos útmutatást adjanak. A tervek akkor reálisak, ha azokat a célok és eszközök összhangja, a lehető leghatékonyabb gazdasági szabályozók kialakítása és alkalmazása is igazolja ily módon segítheti tehát elő a tervező kollektíva a gazdasági szabályozók tökéletesítését is. Ezután arról szólt, hogy a központi tervezésben távlatokban kell gondolkodni, ugyanakkor a terveknek mindig az élet valóságán kell alapulniuk. Munkánk tökéletesítése alatt nem azt értjük, hogy hosszabb távra minden körülmények között és minden részletében olyan optimális tervet állítsunk össze, amely mentesíthet a folyamatos gazdasági elemzés feladataitól. Az optimálisnak vélt terven is változtatni kell akkor, ha azt az élet úgy kívánja. Ezért mélyreható elemző munka nélkül nem lehetséges színvonalas tervezés. Kádár János beszéde Kádár János felszólalásában átadta a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét és jókívánságait az Országos Tervhivatal és a tervezéssel foglalkozó más szervek vezetőinek és munkatársainak, köszöntötte a kitüntetett dolgozókat, majd a tervgazdálkodás bevezetésének történelmi jelentőségéről szólt. Ez olyan időpont volt népünk és az ország történetében, amikor hatalomra jutott a munkásosztály, kezdetét vette a szocialista átalakulás, és az elmélet gyakorlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kezdettel az ellentmondásos és anarchikus kapitalista fejlődést Magyarszágon felváltotta a jövő szocialista, tudományos megtervezése. A társadalmi összefüggés oldaláról megvilágítva: a gazdálkodás alapja, indító és mozgató ereje, célja a tőkés profit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgozó nép érdeke lett - mondotta. - A szocialista tervgazdálkodás a szocializmus építésének nemzetközi, közös törvényszerűsége. Munkásforradalmat, szocialista forradalmat győzelemre vinni, annak céljait megvalósítani, a szocialista társadalmat felépíteni tudományos, szocialista tervgazdálkodás nélkül nem lehet. Olyan történelmi korban élünk, amelyben mind több és több nép lép a szocializmus útjára. Az átmenet formái a szocializmusba a nemzetisajátosságoktól függően változatosak. De mindazokra a népekre, amelyek már ezen az úton járnak, és azokra is, amelyek a jövőben erre az útra lépnek, érvényes, hogy szocializmus tudományos tervezés és tervszerű gazdálkodás nélkül nem lehetséges. A szocialista tervgazdálkodás valamikor elmélet volt, a gyakorlatban először a Szovjetunióban vezették be. Emlékszem a Szovjetunió első ötéves tervének nemzetközi fogadtatására. A szocialista tervgazdálkodás bevezetése és megvalósítása osztályharc, és a Szovjetunió első ötéves tervét ennek megfelelően, a maguk módján kétkedéssel fogadták az imperialisták. Azóta viszont a világ megtanult egy új fogalmat, új szót, a szocialista tervgazdálkodás eszméje és ereje az egész nemzetközi közvélemény előtt győzött . A szocialista tervgazdálkodás döntő sikerét bizonyítja hazánk 25 éves tapasztalata is — mutatott rá Kádár János és kiemelte, hogy a tervgazdálkodás segített eltüntetni a háborús pusztítások nyomait, döntő szerepet játszott a szocialista társadalom gazdasági alapjainak lerakásában, megszilárdításában és szerves alkotóeleme a szocialista társadalom teljes felépítéséért folyó munkának. — Hazánkban a munkáshatalom, a néphatalom a szocialista tervgazdálkodás eredményeként erősödött. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kezdeti szakaszában hangsúlyozta, hogy a népgazdasági terv a párt második programja. A terv mélyen érinti a párt politikáját, az ország politikai és (Folytatás a 3. oldalon.) Művészetpolitikai aktíva Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap — szombaton — délelőtt Pécsett, a Megyei Pártbizottság székházában művészetpolitikai aktívát tartott Baranya megye és Pécs város párt-, állami, kulturális és művészeti vezetői részére. Az aktívan részt vettek dr. Nagy József, dr. Jerszi Ist-ván és Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkárai is. -A Dózsa-emlékünnepség Siklóson Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából Dózsa-emlékünnepséget rendezett tegnap Siklóson a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a KISZ Baranya megyei Bizottsága és a Siklósi Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az emlékünnepségen — melyet a községi tanács előtti téren rendeztek —, megjelent Nagy Sándor, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága vbtagja, a MÉSZÖV elnöke, dr. Földvári János a Baranya megyei Tanácselnökhelyettese, Bogár József az SZMT vezető titkára, Sarkadi Nagy Barna a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Török Zsigmond, a Tanács Siklósi Járási Hivatalának elnöke, valamint a helyi párt-, állami- és tömegszervezetek vezetői, munkatársai. Az ünnepi műsor első számaként Erkel Ferenc: Dózsa című operájából a Fegyvertáncot adta elő a Mecseki Szénbányák egyesített fúvószenekara, majd Juhász Ferenc: A megvédett ország című művéből mondott részletet Labancz Borbála, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője. A siklósi iskolák egyesített énekkara Szűk Mátyás: Dózsa népre című kórusművét adta elő. Ezt követően Nagy Sándor tartott ünnepi beszédet, majd leleplezte Vilt Tibor budapesti szobrászművész alkotását, a Dózsa Györgyemléktáblát. Az emléktábla egy szabadon álló, kétszer két méteres kétoldalas emlékmű. A műanyagból készült emléktábla egyik oldalán Petőfi-versidézet, a másikon Ady-versidézet, valamint a felkelés helységnevei, dátumai szereplelnek. Az ünnepség záróaktusaként a megyei és a helyi párt-, állami- és tömegszervezeti vezetők megkoszorúzták az emléktáblát. Az egésznapos siklósi Dózsaemlékünnepség a Táncsics Filmszínházban folytatódott, ahol ifjúsági vetítésen mutatták be Kosa Ferenc és Csoóri Sándor ítélet című, a Dózsa parasztháborúról szóló filmjét. A vetítés előtt Kosa Ferenc, a film rendezője mondott bevezetőt. Ugyancsak tegnap délelőtt „Dózsa György és a parasztháború 1514-ben" címmel történelemszakos tanárok tartottak tanácskozást a siklósi vár kongresszusi termében. A témáról szóló előadást dr. Székely György egyetemi tanár, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja, a Magyar Történelmi Társulat alelnöke tartotta. Délután Dózsa György forradalmiságáról középiskolások részvételével rendeztek vitát az ifjúsági ház klubjában. Az ankétot Csoóri Sándor, József Attila-díjas író vezette. Az egésznapos emlékünnepség befejezéseként este a nagyközönség számára is bemutatták az ítélet című filmet. Az ünnepség keretében leleplezett emléktáblát megkoszorúzták a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. — Szokolai felv. — Finn vendégek a pécsi városi tanácson Wieder Béla, Pécs város Tanácsának elnöke tegnap — szombaton — délelőtt a tanács épületében — fogadást adott Sepp Kanerva, a lahti városi tanács titkára és Fenti Tiilikainen, a lahti város sporttanácsának vezetésével Pécsett tartózkodó finn ökölvívók tiszteletére. A baráti beszélgetésen részt vett dr. Galabár Tibor Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkára, Rózsahegyi Mátyás, az MTI városi elnöke, valamint a PVSK és a Steinmetz SE sportvezetői. Béke-világkongresszus lesz 1973-ban Moszkvában Santiago de Chilébe hívták össze — október 4-én kezdődően, ötnapos programmal — a Béke-világtanács elnökségének ülését, amelyen dr. Sik Endre nyugalmazott külügyminiszternek, a Magyar Országos Béketanács Lenin-békedíjas elnökének, a BVT elnökségi tagjának személyes képviselőjeként vesz részt Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Elutazása előtt nyilatkozott Tóth Ferencnek, az MTI tudósítójának a BVT tanácskozás várható napirendjéről, jelentőségéről. — Mindenekelőtt értékelni fogja a BVT elnöksége a nemzetközi békemozgalom idei munkáját és vezérkarának tevékenységét az országhatárokon átívelő nagy akciók, demonstrációk szervezésében. A napirend szerint a tanácskozás arra is hivatott, hogy a békemozgalom eredményeinek öszszegezése, értékelése alapján kidolgozza a nemzetközi békemunka programját a következő időszakra. Ebben a legfontosabb eseménynek ígérkezik az 1973-ban megrendezendő béke-világkongresszus, amelynek színhelye — a nemrégiben született döntés szerint - a szovjet főváros lesz. Chilében napirendre kerül a Béke-világtanács 25. évfordulójának megünneplésére vonatkozó terv is. — Növeli a BVT elnökségi ülés jelentőségét az a tény — mondta Sebestyén Nándorné —, hogy a nemzetközi békemozgalom vezérkara most első alkalommal rendez ilyen nagyszabású tanácskozást Latin- Amerikában. Olyan időszakban ülésezik az elnökség, amikor — mint ismeretes — Chile egyik céltáblája az USA-imperialisták és reakciós csatlósaik öszszeesküvéseinek, cselszövéseinek. Elmondta az OBT főtitkára azt is, hogy a magyar békemozgalom munkájáról szóló beszámolójában ismertetni fogja Chilében nemzetközi kapcsolatainkat és a várható hazai akciókat. Beszámol egyebek között a szeptemberben — BVI- kezdeményezésre — megrendezett indokínai szolidaritási hétről, amely „túlnőtt” nevén, hónappá terebélyesedett, sőt az országban sokfelé folyamatos szolidaritási akciókat bontakoztatott ki. Az amerikai háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi bizottság október közepén esedékes koppenhágai ülésén is képviselteti magát a magyar békemozgalom, s ott lesznek küldötteink a nemzetközi békeintézetnek az európai kollektív biztonság és együttműködés elveiről, perspektíváiról tárgyaló bécsi tanácskozásán, szintén októberben. Tenkes-túra A fegyveres erők napja tiszteletére és a Dózsa-évforduló jegyében ma és holnap rendezik meg Siklóson a hagyományos Tenkes-túrát. Az ünnepélyes megnyitót ma reggel tartják a siklósi határőr laktanyában, ahol a túrán résztvevők fegyver- és határőrkutya bemutatót is láthatnak. A túra első napján a siklósi járás csaknem valamennyi falusi KISZ alapszervezete, az MHSZ klubok és a helyi határőrlaktanya csapatai mérik össze erejüket a 12 kilométer hosszú harci túrán. Hétfőn kerül sor a középiskolások harci túrájára, ahol a járás valamennyi középiskolájának és több pécsi középiskolának is részt vesz a túra csapata. Mindkét nap a túrák végállomása a turonyi kőbánya, ahol a rendező szervek — a KISZ Siklósi járási Bizottsága, a Határőrség, az MTI járási Tanácsa valamint az MHSZ járási vezetősége — főzőversenyt, cselgáncs- és műrepülő bemutatót tart