Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

k VMég proletárjai, egyesüljetek I­nunciniiiu napló Art.1 89 fillér XXX. évfolyam, I. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973. január 3., szerás önkormányzat és lehetőség A már második esztendeje életbe lépő tanácstörvé­nyünk, az 1971. évi I. tör­vény, nem egy részletét illetően eléggé tájékozatlan vagy egy­oldalúan tájékozott a lakosság, sőt több helyütt a tan­ácstagság is, ami nemegyszer félreérté­sekre, szemléleti torzulásokra vezet. A dolgok nem teljes meg­értése — vagy még inkább fél­reértelmezése — kétféleképpen nyilvánul meg: egyrészt sokan nem veszik tekintetbe, hogy a tanácsok önk­orm­ányzati jellege nagyobb önállóság, hatás­kör — messzemenőért nemcsak e gazdasági kérdésekre vonat­kozik, másrészt túlértékelik­ — legalábbis­, a pillanatnyi hely­zetben - még a nagyobb gaz­dasági önállóság lehetőségeit is.­­ ■ A helyes nézőpont kialakítá­sához mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy a tanácsok, önkormányzati jellege a nép­­képviseleti elv érvényesítésének következménye, tehát rendkívül fontos eleme az állami demok­rácia továbbfejlesztésének. Efe­löl nem hagyott­ kétséget a párt X. kongresszusa sem, ami­kor, az állami élet és a szocia­lista demokrácia még lendüle­tesebb kibontakoztatását tűzte célul az ebben résztvevő szervek elé. Vagyis a szocialista de­mokrácia — még pontosabban az állami demokrácia —, a nép­­képviselet és az önkormányzati jelleg, szervesen összefügg egy­mással, mint egymás után fel­bomló lehetőségek a választók akaratának, igényeinek érvénye­sítésére. A népképviselet fórum a nép szavának hőhatására, az önkormányzat pedig módszer a nép akaratának valóra váltásá­ra, s mindezt természetesen a szocialista demokrácia keretei között." Ehhez teremtették meg a jogi alapokat a tanácstörvény, to­vábbá a végrehajtását célzó más jogszabályok, mégpedig főként a helyi tanácsok vonat­kozásában. Hogy milyen nagy­mértékben növekedett az utób­bi két év során a tanácsok és szerveik hatósági-igazgatási hatásköre, helyi önállósága, azt egyre több ügyfél tapasztalhat­ja a tanácsházában, amikor helyben és általában különö­sebb huzavona nélkül intézik ügyeit. Az is eléggé közismert, hogy az ország valamennyi helységében a tanács alkotta meg saját szervezeti és műkö­dési szabályzatát, ami egész te­vékenységének az alapját ké­pezi. De megemlíthetjük még a tanácsok nagyon fontos ren­deletalkotási és kinevezési jo­gát is, hogy beszámoltathatják e területükön működő, külön­böző — gazdasági, társadalmi, kulturális stb. — nem tanácsi szerveket is és a községek éle­tében jelentősnek ítélt kérdé­sekben falugyűlést hívhatnak össze. Bőven van tehát lehetőség a demokrácia érvényesítésére az önkormányzat anyagi oldalán kívül is. Egyébként, hogy a ta­nácsi hatáskörök még világo­sabbak legyenek és jobbára igazodjanak a legutóbbi ta­nácstörvény által létrejött új körülményekhez, nemrégiben az Elnöki Tanács és a Miniszter­­tanács is módosított egyes terü­leti hatásköröket. Az érintett minisztériumok, főhatóságok is igyekeznek folyamatosan felül­vizsgálni eddig hozott jogsza­bályaikat, majd ... „szétosztani" az egyes tanácsszintek között az érvényben maradó ható­köröket. A jövő­ évi elejére el­készül valamennyi tanácsszint, minden szakigazgatási szervi­nek ún. hatásköri jegyzéke is, mégpedig annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a jö­vőben az­ állampolgárokat is érintő ügyeket, feltétlenül a helyi szakigazgatási szervek in­tézzék. A gazdasági jellegű intézke­dések közül kétségkívül a következők a legfontosab­bak: a tanács maga határozza meg fejlesztési programját, ter­veit, középtávú pénzügyi tervét és költségvetését, s irányítja ezek végrehajtását, dönt a ha­táskörébe utalt adók mértéké­nek és az adó jellegű kötele­zettségek — vagyis bevételi for­rásainak­­ megállapításáról, s ezekkel a bevételekkel szaba­don és önállóan gazdálkodik-; ugyancsak önállóan intézkedik pénzeszközeinek átcsoportosító­­­ról, a pénzmaradvány és a tar­talékok felhasználásáról, eset­leg hitelek felvételéről­, végül rendelkezik a kezelésébe adott állami vagyonnal. Elmondható tehát, hogy a tanácsok nem szűkölködnek az önállósághoz megkívánt saját bevételekben még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy csökkent az ál­lami dotáció mértéke. Az önkormányzat mindig is csak az adott anyagi­ lehetősé­geken belül érvényesülhet - s ezt tekintetbe kell venniök a lakosságot, képviselő tanács­tagoknak is és magának a la­­kosságnak is! Bár az új tanácstörvény ha­tályba lépése egy csapásra nem tehette teljessé az önkor­mányzati jelleg kibontakozását, tanácsszervezetünk mégis a legjobb úton halad afelé, hogy a népképviselet és az önállóság egyre zavartalanabb összhang­ban segítse elő a szocialista demokrácia érvényesülését ál­lami vonalon. 1373 első negyedére Befejeződik Baranyában a hektárrendszerre való áttérés Lyukkártyán 300 ezer adat a Közszemlén a falusi zöldkönyvek ..Kétszáz négyszögöles a ház­­helyem" ... az anyósomnak van egy kis szőlője, hatszáz négy­szögölnyi", „háromezer holdas termelőszövetkezet'', majd egy magyar holdnyi háztáji . . Ta­valy még hivatalos volt a négy­szögöl, hold , mint a földterület nagyságát meghatározó mérték­­­egység. 1973 tavaszától azonban négyzetmétert és hektárt jegyez­nek a földhivatalok. Hektárra számítják a vetőmagot a közös gazdaságok, a „hektár-mázsa" fejezi ki az átlagtermést. A tízes alapú mértékrendszer bevezetése nem szenzáció, ép­pen csak utolérjük a külföldet. Hazánk a szocialista országok között is utolsóként korszerűsí­tette a földnyilvántartást. Ez a téma már az elmúlt évszázad­ban is napirenden volt, az 1874. évi Vili. törvénycikk elrendelte a hektár alkalmazását — de nem szabott pontos határidőt a meg­valósításra. Maradt továbbra is a négyszögöl. A méterrendszerű nyilvántartás bevezetése sürge­tő, megoldásra váró feladattá vált az elmúlt öt esztendőben. Az egyik meggyőző érv: az el­avult öl-rendszer alkalmatlan a mezőgazdasági adatok nemzet­közi összehasonlítására, akadá­lyozza — a fejlődéshez elenged­hetetlenül szükséges — gépi adatfeldolgozást. A hektárieend­­szerre való áttérés 1969-ben kezdődött Békés, valamint Győr megyékben, fokozatosan kap­­­­csolódtak be más megyék, vé­­­­­gül 1973 első negyedében, Ba­­­­ranyával fejeződik be. A járási földhivatalok csak igen nagy erőfeszítések árán bírá­l­koztak meg a hatalmas munká­­­val. Minden ingatlanról, föld­­i részletről a la­pia­pót, sajátos­­ „igazolványt" állítottak ki, amely tartalmazza többek kö­zött a térképszelvény-, helyrajzi- és kódszámot a birtokív számát, s a művelési ágonkénti terület megjelölését. Megyénkben ez­­idáig 178 ezer alaplap készült el, mintegy 300 ezer adatot fog­laltak rendszerbe, pótolva a hiányokat, kijavítva az esetleges hibákat. Havonta 45 ezer tételt küldtek fel Budapestre, a MÉM Gépi Adatfeldolgozó Központjá­ba, ahol lyukkártyák formájában összegezik, géppel készítve a földkönyveket, birtokleveleket. Az első földkönyvek érkezése ebben a hónapban várható, majd egyeztetés, ellenőrzés után köszemlére teszik ki a községi ta­nácsoknál, így, a tulajdonosok észrevételezhetik az esetleges vitatott adatot. A mezőgazdasági , nagyüze­mekben már mindenütt befeje­ződött az adatfeldolgozás, átté­rés a hektárrendszerre. A 47/1970-es számú kormányren­delet szabályozta a korábbi ren­deletek­­ négyszögölre és­­ta­test téri holdra vonatkozó pontja­it. Igen előnyösen, felfelé kere­kítettek az átszámításoknál, így a háztáji föld nagysága pl. 6000 négyzetméter, 60 négyzetméter­rel több mint az egy holdnyi te­rület volt. Egyéb vonatkozásban a föld tulajdoni adataiban — sem minőségi, sem mennyiségi — változást nem eredményez az átszámítás. Baranya megye területe — be­leértve Pécset is — 453 338 hek­tár. Egy hektár tízezer négyzet­­méter, egy két. hold 0,575 hek­tár. Ezekkel az átszámítási ada­tokkal kell dolgozni a­ jövőben, úgy, hogy a hivatalos mérték­­rendszer a gondolkodásunkban is általánossá váljék. A termelő­­szövetkezetek, nagyüzemi gazda­ságok számára átszámító zseb­könyv jelent meg, amely meg­könnyíti és meggyorsítja a hosz­­szúsági és területi adatok átszá­mítását holdról hektárra, hektár­ról holdra, táblázatban rögzítve, mennyi műtrágya stb. szükséges e­gy adott földterületre. HAJÓK A SZOVJETUNIÓNAK, A Magyar Hajó és Darugyár óbudai gyáregységében vízre bo­.­’■ tolták a szovjet megrendelésre készült ötvenkilencedik tolóhajót. A kétezer lóerős hajó Síiben ■ fiséin teljesít majd szolgálatot A gyár hetvennég­y kétezer lóerős tolóhajót készít a Szovjetuniónak i A tartalomból A bomba-stop nem elég! 12. old.) Közérdek vagy népszerűség­ (3. old.) Princ, a civil (3. o­d. A képernyő előtt (4. old.) Akik a hírekben szerepelnek (5 old.) Szilveszteréi (5. old.) Losonci Pál újévi köszöntője Kedves Elvtársak! Barátaim ! Szép hagyomány, hogy az év első napja a jó kívánságoké. Engedjék meg, hogy én is csat­lakozzam milliók jó szokásához, és ezúton kivonjak eredmények­ben gazdag, boldog új eszten­dőt minden hazánkfiának. Az év első napja a szám­vetésé is. A mögöttünk hagyott esztendőre- a­ jól végzett­ mun­ka érzésével tekinthetünk vis­­­sza. Jó feltételeket teremtettünk ahhoz, hogy bizakodással néz­hessünk az új év elé. Hazánkban a szocializmus építése újabb, jelentős lépé­sekkel jutott előbbre. Nagy eredmények születtek a társa­dalmi élet minden területén. Belpolitikai életünk eleven lük­tetésének, minden eredmé­nyünknek legfőbb forrása a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság és a társadalom min­den rétegének helytállása. Ez kézzelfogható gazdasági ered­ményekben is kifejeződik. Népgazdaságunk teljesítette az ötéves terv időarányos ré­szét. A gazdasági helyzet ala­kulását számos kedvező válto­zás kíséri. Gazdasági eredmé­nyeink biztosítják az életszín­vonal rendszeres emelkedését, a kereseti és lakásviszonyok ja­vulását, a fogyasztás állandó növelését, az egészségügyi, szo­ciális és kulturális, ellátás emel­kedését. Pártunk Központi Bizottságá­nak novemberi ülésén megvon­tuk a X. kongresszus óta eltelt időszakban folytatott tevékeny­ségünk mérlegét. Bátran állít­hatjuk, hogy „a X. kongresszus bel- és külpolitikai irányvonala, gazdaságpolitikai, szociálpoliti­kai és művelődéspolitikai hatá­rozatai helyesnek bizonyultak, kiállották a gyakorlat próbá­ját. Eredményeinket értékeli magy­ar dolgozó nép és el­meiik határainkon túl is. Bár lehetőségeinkhez, de méginkább kívánságainkhoz ké­pest nem lehetünk teljesen elé­gedettek. A gyorsabb gazdasá­gi fejlődés, a magasabb élet­­színvonal igénye tekintetében egyetértés van az ország ve­zetése és hazánk minden ál­­lampolgára között ennek meg­valósítása mindel műinktől fe­gyelmezettebb még szorgalma­sabb munkát követel. Elvtársak! Barátaim! 197? - minden bizonnyal így kerül be a történelemre mint olyan esztendő, amelyb jelentősen előbbre jutottunk a­­ két világrendszer kapcsolatai­­­­nak rendezésében, a nemzet­közi helyzet normalizálásában.­­ A mögöttünk hagyott év a ho­­l ladás, a szocializmus erői ha­­t­tározott előnyomulásának esz­­­­tendeje. Olyan év volt, amely­­ visszatükrözte a szocialista kö­­­­zössé­g, és mindenekelőtt a­­ Szovjetunió erőfeszítéseit, hogy­­ a gyakorlatban megvalósuljon­­ a békés egymás mellett élés­­ elve. Különösen­­­Európában ala­­­­kul mind kedvezőbben a lég­kör. A nemzetközi helyzet kedve­­­ző jelenségeire árnyékot vet né­­­­hány feszültséggóc. Közülük is­­ elsősorban Vietnamra gondol s­­ak. Alig két hónapja, hogy a vi­­­­lág bizakodással és remény­séggel tekintett a vietnami há­­­­ború békés rendezésének kilá­­­­tása elé. Az Amerikai Egyesült­­ Államok azonban a békés meg­­­­egyezés helyett fokozta e ter­­­­rorbombázásokat, a hős viet­­­­nami nép elleni bűncselekmé­nyeket. De a Vietnam elpusz­títására és térdre kényszeríté­sére irányuló kétségbeesett erőlködése most sem hozta meg számára azt, amit remélt tőle, amit eddig sem sikerült elér­­nie. Az Egyesült Államok nagy­hatalmi tekintélyét egyedül az menti meg, ha mielőbb befeje­zi esztelen háborúját Vietnam­ban". Az új esztendőben tovább mélyítjük barátságunkat, együtt­működésünket és megbontha­tatlan szövetségünket a Szov­jetunióval. A közös céloknak és a közös útnak hű kifejezője volt a Brezsnyev elvtárs vezette szov­jet párt- és kormányküldöttség egy hónappal ezelőtti magyar­országi hivatalos, baráti láto­gatása. A magyar nép őszinte baráti érzéseivel vettünk részt a kommunizmust építő, soknem­zetiségű szovjet állam megala­kulásának ötvenedik évforduló­iért rendezett nagyszabású , moszkvai ünnepségen. És né­pünk tisztelete, megbecsülése jutott kifejezésre a hazánkban tartott jubileumi ünnepségeken is. Tisztelt Honfitársak! Az 1973-as év kilátásai biz­tatók, de találkozhatunk gon­dokkal, és a fejlődés útjában álló problémákkal is. Minden feltétel adva van azonban ah­hoz, hogy valóra váltsuk tervein­ket, amelyek a gazdasági építő­­munka teendőit, az életszínvo­nal emelését, a szociális kér­dések előbbrevitelének felada­tait szabják meg. Pártunk be­vált politikai irányvonala töret­len. A nép politikai öntudata, érettsége, munkában és helyt­állásban megnyilvánuló cselek­vése a legfőbb záloga célkitű­zéseink beteljesülésének. Számítunk nagyszerű mun­kásosztályunk politikai, törté­nelmi felelősségére, elhivatott­ságára és munkaszeretetére. Számítunk szövetkezeti pa­­rasztságunk helytállására, szor­galmára. Számítunk értelmiségünk te­hetségére, a kor színvonalát képviselő alkotókészségére. A közérdek szolgálato­.Hol munkálkodjunk szocialista ha­zánk építésén, minden becsü­letes dolgozó ember boldogu­lásán, 1973 ban is. VDK gazdasági küldöttség érkezett Budapestre Kádár János és Fock Jenő fogadta Le Thanh Nghit Termo» VDK «.rtt-«*o.5g «rüsze’.T --.’trpeM*? *?o­vitio.T az érkezés után Kádár János, az MSZMP Központi Biz­ott­­ságának első titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke fogadta le Thanh Nghit, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, a VDK minisztertanácsának elnökhelyettesét, a vietnami küldöttség ve­zetőjét. A baráti «»mecsetén részt vett Fehér Iajos, az MSZMT I­rí­kei Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­sttesz, Pa­ka ún külügyminiszter-helyettes és Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete is. !

Next