Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-01 / 26. szám

Vilno profetárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXX. évfolyam, 26. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973.február 1.,csütörtök Példamutató magatartással „Ezt a magatartást nem vár­ta­m egy régi kommunistától" — mondotta nemrég egy fiatal KISZ-tag, amikor egy idős párt­tag meglehetősen súlyos botlá­sára derült fény. Ez a kijelentés lényeges dolgot tükröz. Mégpe­dig azt, hogy az emberekben már egész fiatalon kialakulnak bizonyos elvárások a társadalmi együttéléssel, magatartással kapcsolatban, általában is, a kommunistákkal szemben is. Az emberek tudatában, érzéseiben különböző emlékek, élmények, olvasmányok alapján kialakul egy kép a kommunistákról, amely sokféle, de általában ma­gában foglalja a példamutató emberi magatartás követelmé­nyét. A szervezeti szabályzat rög­­zíti, hogy a párt mit vár tagjai­tól. Ez megszabja a kommunis­ták kötelességeit, a követelmé­nyeknek azt a többletét, ami a párthoz való tartozással jár. Senki nem kötelezhető arra, hogy párttag legyen, tehát olyan többlet vállalására sem, amely­nek teljesítésére képtelen len­ne. Minden kommunista önként vállalkozik erre, önként vállalja, hogy lesz ereje megfelelni azok­nak a politikai, eszmei követel­ményeknek, erkölcsi normáknak, am­elyek a párttagsággal jár­nak. E követelmények teljesítése — lényegében ezt nevezzük kom­munista magatartásnak. A fo­galom meglehetősen összetett, több irányú eszmei, politikai összetevőkkel, erkölcsi ténye­zőkkel, jellembeli tulajdonsá­gokkal, a viselkedés különféle megnyilvánulásaival. A kommu­nistának mindezeken a terüle­teken példát kell mutatnia —m­ért várja el tőle a párt, de ezt várják a pártonkívüliek is. Példamutatás — talán kissé elkoptatott már a szó, de ez semmiképpen sem jelentheti, hogy tartalmát tekintve is el­koptatott, időszerűtlen lenne. Mi­nt a Központi Bizottság leg­utóbbi ülésének határozata is hangsúlyozza: „Mind a felada­tok megoldása, mind a tömeg­kapcsolatok további megszilár­dítása szempontjából elenged­hetetlen feltétel, hogy a párt­szervezetek, pártfunkcionáriusok, a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg feddhetet­lenek ...” A párt csak úgy ké­pes tömeg befolyását megőrizni és tovább mélyíteni, ha a párt tagjai képesek jó példával elöl járni, s maguk is aszerint cse­lekednek, ahogyan szavaikban hirdetik. A szavak és tettek egy­ségéről is szó van tehát itt Ha­tástalan, sőt ellenérzést is vált ki az agitáció vagy propagan­da, ha olyan személytől szár­mazik, aki nem tartja be, amit hirdet. A jelenlegi helyzetben külö­nösen fontos, hogy a gyakorlat­ban megmutatkozzon a kommu­nisták emberi tartása, szilárdsá­ga. Az említettek talán kis dol­goknak tűnnek. Valójában még­sem azok. Szomorú példák van­nak arra, hogy a hivalkodás, az üres külsőségek keresése — ez a kicsinynek tűnő rossz tulaj­donság — hová juttathat egyes embereket. Előfordult, hogy va­laki azért sikkasztott, mert a szomszédok és ismerősök közül egyre többen tettek szert autó­ra, hétvégi házra, és ő sem akart lemaradni. Az ilyesmi ter­mészetesen ritka. Az viszont gya­koribb, hogy apróbb, jogsza­bályba nem ütköző, de mégsem tisztességes és becsületes mó­don egyesek elfogadnak ap­­róbb-nagyobb szívességeket,­­ „kitalpalnak" egyet s mást, le­kötelezetté válnak, s egyre in­kább „kéz kezet mos” alapon intézik az ügyeket. S miközben ily módon hajszolják az anyagi javakat, a külsőségeket, lema­radnak a tényleges emberi ér­tékek gyarapodásában, a mű­velődésben, a közösség meg­becsülésében, a családi élet ér­tékeiben. Ezzel függ össze a kommu­nista magatartás sok összete­vőjének egyike, amely napjaink­ban igen lényeges. A kommu­nistának példát kell mutatnia abban, hogy alá tudja rendelni saját egyéni érdekeit a közös­ség érdekeinek, önnön vágyait, törekvéseit a közösség céljai­nak, saját elképzeléseit a kö­­­zösség akaratának. Ez nem egy­szerű és könnyű dolog, hiszen a mi társadalmunkban is eltér­het az egyén és a közös­ség köz­vetlen érdeke. Előfordulhat, hogy a közösség ügyének képviselő­jét pillanatnyi hátrány éri. Hogy mást ne mondjunk, megtörtén­het, hogy valaki bátran kiáll egy gazdasági vezető valamely in­tézkedésével szemben, s ennek következményeként egy ideig kevesebb prémiumot, jutalmat kap. A kommunistának mégis vállalnia kell ezt, a hátrányos körülmény ellenére is ki kell áll­nia a közösség érdekében. Más kérdés, hogy ilyen esetekben a felsőbb szervek kötelesek fel­lépni a bírálat megtorlása ellen, de ez még a legjobb esetben is időt igényel, s bizonyos átme­neti hátrányoktól nem óv meg. Ezzel összefüggésben azonban nem árt megemlíteni, hogy amíg a bátorság szép emberi tulaj­donságát joggal várhatjuk el a kommunistáktól, az „igazság bajnoka” szerepkörben való tet­­szelgés nem éppen kommunista jellemvonás. Mert ilyen is van: előfordul, hogy egyes párttagok szüntelenül harcban állítak a vezetőkkel, minden csip-csup kérdésből „országos ügyet” csi­nálnak. Noha úgy gondolják, hogy ezzel a közösség haszná­ra vannak, valójában ártanak neki, mert magatartásukkal le­hetetlenné teszik a nyugodt munkát. A kommunista nem le­het gyáva, ki kell állnia, amikor szükséges, de csak olyan dol­gokért, amelyek lényegesek, amelyekért érdemes. , A közösségi és egyéni érdek viszonyát napjainkban bonyo­lítja, hogy olykor ellentmondás lép fel a kisebb közösségek és az össztársadalom érdekei kö­zött. Ilyenkor a kommunistának fel kell ismernie, hogy a cso­portérdek nem kerekedhet a tár­sadalom érdeke fölé. Nem he­lyeselheti például és nem is nézheti el szó nélkül, hogy vál­lalata kevesebb vagy rosszabb minőségű anyagot használ­­ fel az előírtnál, s így tesz szert tisztességtelen haszonra. Nem érthet egyet, ha egyes szövet­kezetek vezetői nyerészkedésből kijátsszák a törvényt. Egyes ve­zetők ilyenkor arra hivatkoznak, hogy „nekem nem volt szemé­lyes hasznom belőle, a szövet­kezetért tettem". A tagság egy része pedig azt mondja: „mit törődöm vele, hogyan jutottunk hozzá, az a lényeg, hogy több a pénz”. Kommunista nem gon­dolkozhat így, nem helyeselheti. Hogy a kisebb közösség a tár­sadalom javára jusson a meg nem érdemelt előnyhöz. Általá­ban is elítélendő, de ha kom­munistáról van szó, még foko­zottabban, ha ilyen esetben hallgat, lapít, s ezzel cinkossá válik a társadalom megkárosí­tásában. A kommunista mutasson pél­dát, legyen tiszta és feddhetet­len — erre figyelmeztet ismé­telten a Központi Bizottság no­vemberi határozata. Kifejezésre juttatva azt az igazságot, hogy további előrehaladásunk egyik nagyon lényeges feltétele szo­cialista eszméink, erkölcsi nor­máink következetes érvényesíté­se. Takács Györgyné dr., a­z MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának alosztályvezetői®. Januárban megvalósult Sertéskombinát Csokoládépusztán Új URH-adás • Korszerű forgalomirányítás a Szabadság úton Az év első hónapjában ritkán vehettünk részt új létesítmény avatásán. Nem­ csoda, hisz az építőiparban a január „holt szezonnak" számít. Ez az idő­szak többnyire a beruházások előkészítésével telik el. Ennek ellenére néhány nagyjelentősé­gű új létesítményt vehetett bir­tokba Pécs és Baranya. . Ebben a hónapban adták át rendeltetésének megyénk­ legje­lentősebb mezőgazdasági léte­sítményét a csokoládépusztai sertéskom­binátot. Baranya leg­nagyobb sertéstelepe 105 millió forintos beruházással négy hold­­nyi területen épült fel. Az éven­te 20 ezer sertés kibocsátására alkalmas telep építőit — a pécsváradi TÓVÁL-t és a kapos­vári MEZŐGÉP Vállalatot — csak dicsérni lehet a gyors és pontos munkáért, ugyanis a ter­vezettnél egy évvel előbb ad húst a kombinát a népgazda­ságnak. Egy másik mezőgazda­­sági beruházás­­elkészítéséről is hírt adhatunk. A MEZŐBER köz­reműködésével január első nap­jaiban átadták rendeltetésének a babarci Béke Termelőszövet­kezet szakosított szarvasmarha­telepét.­­ A 432 férőhelyes szarvasmarha kombinát közel 20 millió forintba került A pécsi rádióhallgatók régi vágya teljesült ebben a hónap­ban: új URH-adót helyeztek üzembe a Misinán. Az adóbe­rendezés lehetővé teszi, hogy a Kossuth rádió műsorát egész nap kifogástalan minőségben hallgathassák, valamint a Ma­gyar Rádió URH műsorát is fog­hassák a pécsiek, baranyaiak. A Pécsi Bőrgyárban ötmillió forintos ráfordítással új szociá­­lis létesítményt építettek. A kor­­szerű öltözőket, fürdőket 460 dolgozó veheti igénybe a közel­jövőben. 64 ezer forintos költséggel Bükkösdön új óvodát építettek. Nagynyárádon helyi összefogás­sal új védőnői lakás készült el. A községi tanács és a helyi Kossuth Termelőszövetkezet együttes erővel öregek napközi otthonát létesített Dunafalván, Pécsett az újmecsekaljai au­tóbusz végállomáson felújították az útburkolatot. Jágónakon a község lakóinak régi vágya tel­jesült, felépült az új buszváró. A kertvárosi „honfoglalók” a postától kaptak először újévi ajándékot: felszerelték az első nyilvános telefonállomást a la­kótelepen. Jól kezdődött az esztendő Szentlőrincen; a volt gépállo­más területén hat 2 és 3 szoba összkomfortos lakást adott át a községi tanács költségvetési üzeme. Mohácson az Építőipari szövetkezet mintegy 2,5 millió forintos költséggel elkészítette a Temető utcai 42 lakásos lakó­telep csatornázását, szennyvíz­­átemelő telepét és külső vil­lanyvilágítását. Komlón, a Baranya megyei Vízmű Vállalat megépítette a kökönyösi távfűtő-vezetéket, amely a Május 1. Ruhagyár komlói üzemét és a területen levő vendéglátóipari konyhákat látja el hőenergiával. A hónap utolsó napján ke­rült sor a Szabadság úti for­galomirányító jelzőlá­mpa-rend­­szer műszaki átadás-átvételére. A Pécsi Bőrgyár új szociális épülete Romes Csandra Budapesten Romes Csandra, a Béke Világtanács főtitkára az Orszá­gos Béketanács meghívására január 28—30. között Budapes­ten tartózkodott Ez alkalom­ból tájékoztatást adott az ősszel Moszkvában sorra kerülő béke világkongresszussal kapcsolatos kérdésekről, a Béke Világtanács előtt álló időszerű feladatokról valamint a TVT Vietnamban járt küldöttségének tapasztala­tairól. Romes Csandrát fogadta Kállai Gyula, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Pullai Ár­pád, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és dr. Sík Endre Lenin-békedíjas, az Or­szágos Béketanács elnöke. fra, 80 faár A tartalomból Újabb jelentés a kecskeméti szerencsétlenségről Gazdag programmal készül megyén­k­ ifjúsága a VI!-re Fock Jenő vietnami diplomatákat fogadott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke — kérésükre —­­szerdán fogadta Hoang Cuong-ot, a Vietnami Demokratikus­­Köztár­saság budapesti nagykövetét és Huynh Van Thant, a Dél Viet­nami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét. A vietnami diplomaták tájé­koztatást adtak a vietnami há­ború megszüntetéséről és a bé­ke helyreállításáról szóló meg­állapodás aláírását követően kialakult helyzetről. Átadták a Vietnami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának és a Viet­nami Demokratikus Köztársaság kormányának január 28-i fel­hívását, valamint a Dél-Viet­nami Felszabadítási Frontnak és a Dél-Vietnami Ideig­enes Forradalmi kormánynak ugyan­aznap megjelent felhívását, amelyek kinyilvánítják a két kormánynak a megállapodás maradéktalan végrehajtására vonatkozó készségét. Fock Jenő a magyar kör­vény további támogatásáról kihasí­totta a vietnami népet hazája újjáépítésében. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság a nemzetközi ellenőrző és fel­ügyelő bizottságban vállalt tag­ságával hozzá kíván járulni a párizsi megállapodások meg­valósításához. Tájékozódó megbeszéléssel a bécsi konzultáció B­é­c­s : Pirityi Sándor, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: Szerdán délután négy óra­kor a bécsi Freiburgban húsz ország képviselői tájékozódó megbeszélésre ültek össze. Ez­zel a találkozóval megkezdő­dött az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó sokoldalú konzultá­ció. A megbeszélést követően délután öt órakor dr. Rudolf Kirchschläger osztrák külügymi­niszter a bécsi Hofburg tanács­termének előcsarnokában üd­vözölte az európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalá­sokra megérkezett küldöttsége­ket és jelképesen átadta nekik a rendelkezésükre bocsátott tár­gyalótermek kulcsait. 1973. január 31-én tehát megindultak az előzetes kon­zultációk egy olyan haderő és fegyverzetcsökkentésről, amely az európai biztonságot szolgál­ja, mégpedig oly módon, hogy ugyanakkor nem károsíthatja meg egyetlen résztvevő bizton­ságát sem. A több hetesre tervezett elő- s zetes megbeszéléseken a bé­csi sajtóközpont adatai szerint a következő húsz ország képvi­selői vesznek részt: Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Görögország, Hollandia, Kana­da, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, az NDK és az NSZK, Norvégia, Olaszország, Portugália, Romá­nia, a Szovjetunió, Törökország, és az USA. A magyar küldöttséget dr. Ustor Endre nagykövet vezeti. Bécs — a nyugati jegyzékekben szerepelt Genf helyett — az eu­­rópai szocialista országok egy csoportjának javaslatára lett a konzultáció színhelye. A konzultációknak először is saját résztvevőik köréről és stá­tusáról, valamint ügyrendjükről (az elnöklés, a vita, a határo­zathozatal módozatai) kel megállapodniok, hogy azután áttérhessenek az európai had­erők és fegyverzet csökkentésé­ről később megtartandó érdemi tanácskozás helyének, időpont­jának, résztvevői körének, ügy­rendjének és napirendjének kérdéseire. A NATO országokból Bécs­­be érkezett delegációk kedden megtartott „taktikai megbeszé­lésükön”, amely természetesen az amerikai nagykövetségen zajlott le, a semleges és el nem kötelezett országok részvétele ellen foglaltak állást, mire az „veszélyeztetné a megbeszélé­sek titkosságát és hatékonysá­gát”. Kirchschläger osztrák kül­ügyminiszter viszont, aki kedden tájékoztatta a minisztertanácsot a konzultáció előkészületeiről, félreérthetetlenül utalt egy „részvételi nyitásnak” és ezzel Ausztria bekapcsolódásának lehetőségére. Mint ismeretes, a Szovjetunió, Magyarország és más európai szocialista országok az utóbbi napokban úgy foglaltak ál­ást, hogy a bécsi előztes konzultá­ción minden európai államnak — beleértve a semleges államo­kat is — jogot kell biztosítani a részvételre, ilyen vagy olyan minőségben, amennyiben ezt óhajtja. Más kérdés, a problé­ma érdembeli vizsgálata, ame­lyen magától értetődően csak azok az államok vesznek részt, amelyek csökkenteni fogják fegyveres erőiket és fegyver­ze­­tüket,­ illetve azok az államok is, amelyeknek a területén csök­kentés alá eső haderők helyez­kednek el. Január 31-ével a leszerelési témakör megvitatásának te­hát egy újabb tárgyalási fóru­ma nyílt az osztrák fővárosban.

Next