Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-22 / 71. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! D­unántúli n­apjó XXX. évfolyam, 71. szám 1973. március 22., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja . ­ ........... ■■ A tartalomból: Feszült állapot Irak és Kuvait határán (2 old.) Svobodát jelölték köztársasági elnöknek (2. old.) Rövidesen befejeződik a foglyok szabadonbocsátása (2. old.) Indul az országos szójaprogram (5. old.) Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Napirenden a kormány kétéves munkája Szerdán a parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb ál­lamhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Fehér La­jos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Ká­roly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páho­lyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk ki­magasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelen­tését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi mi­niszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrend­nek megfelelően arról is tájékoztatta a képvi­selőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyúj­tottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról. 2. A büntető eljárásról szóló törvényjavaslat. 3. A Legfelsőbb Bíróság elnökének megvá­lasztása. 4. Interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő beszámolója Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk munkájának kö­zéppontjában a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kong­resszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfoga­dott kormányprogram megvaló­sítása áll. Az 1971-ben jóváha­gyott kormányprogram időará­nyos részét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alapokon, vívmányaink továbbfejlesztésé­vel erősödik rendszerünk. Mun­kásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadal­munk építése tervszerűen ha­lad, előbbre léptünk a szocia­lizmus teljes felépítésének út­ján. Az ország belpolitikai hely­zete kiegyensúlyozott. Az állam­­hatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesül pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető szere­pe. Tovább erősödött állam­rendszerünk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Fej­lődött a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi ré­tegének összefogása. Népünk kibontakozó szocia­lista nemzeti egysége nemcsak lehetővé, hanem szükségessé teszi, hogy az államhatalom mind nagyobb mértékben tá­maszkodjék a dolgozók cselek­vő részvételére közös, nagy fel­adataink megoldásában. Társadalmunk lényegétől el­választhatatlan a közéleti de­mokratizmus, a szocialista köz­­gondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszerve­zetek és a tömegmozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé válik a képviseleti szervek sze­repe, a nép egyre inkább sa­ját ügyének intézője. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogsza­bályok gondos előkészítésére. Megválasztása óta olyan tör­vényjavaslatokat terjesztett az országgyűlés elé, mint a szö­vetkezeti mozgalom erősítését szolgáló, a szövetkezeteir­ől szóló valamint a fiatalok prob­lémáinak gyorsabb és szerve­zettebb megoldását elősegítő ifjúsági törvény javaslata. A kormány részt vállalt a módosí­tott alkotmány egységes szöve­gének e-dololgozásában is. Az állami feladattá vált egészségügyi politikánk alapel­veit é­s célkitűzéseit tartalmaz­za a megalkotott új egészség­­ügyi törvény. Az igazságszolgáltatás haté­konyságát, a törvényesség biz­tosításának fokozását szolgál­­j­­ák a bíróságról és az ügyész­­­­ségről alkotott törvények. A­­ népgazdasági tervezésről szóló­­ törvény megalkotása pedig egy negyedszázada meglévő való­ságot, tartós, időtálló gyakorla­tot igazolt, amely társadalmi és állami rendszerünk egyik alap­­­­vető intézménye volt és marad Még ebben az évben ha­sonló jelentőségű törvények megalkotása vár legfőbb állam­­hatalmi és államigazgatási szerveinkre. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat megvitatására és várhatóan el­fogadására. Az Országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kor­mány előterjeszteni a miniszte­ri felelősségről, valamint a sta­­­tisztikáról szóló törvényjavasla­­­­tokat. Hazánkban a közrend és a­­ közbiztonság szilárd. Biztonsá­gi szerveink megbízhatóan őr­ködnek a belső rend megóvód­­­sán, határozottan fellépnek a­­ bűncselekményeket elkövetőkkel szemben. A bíróságok ítéletei­­ következetesek, bár a kormány megítélése szerint kívánatos­­ lenne gazdasági bűncselekmé­nyeknél, vétségeknél az anyagi kártérítéssel, a pénzbüntetéssel keményebben élni. Fegyveres erőink tervszerűen fejlődnek. Néphadseregünk fej­lesztését a Varsói Szerződésbe tömörült országok hadseregei­vel összhangban, egységes el­gondolások alapján végezzük A követelményeknek megfelelő­en és lehetőségeink arányában folytatjuk ellátásukat korszerű harci, technikai eszközökkel. A személyi állomány jól képzett, politikai-erkölcsi állapota jó­nak mondható. Szélesebb ala­pokra helyeztük a honvédelmi felkészítést, a polgári védelmi oktatást. Tovább fejlődött népünk álta­lános műveltségi színvonala. Erősödtek a népünk munkájára és magatartására jellemző szo­cialista vonások. Alapvető cé­lunk, hogy felkészítsük az ifjú nemzedéket élethivatására, az építőmunkára, a szakmára, a közösségi és magánéletre, a szabad idő értelmes és kultu­rált eltöltésére. Igyekszünk felkelteni az ifjú s nemzedékben, de az idősebb generációkban is az önképzés és továbbképzés, az ismeretek szüntelen megújításának, és gyarapításának igényét Az­ro­­dalom és a művészetek általá­ban a szocialista eszmeiség je­gyében fejlődnek. Népünk mű­veltségi színvonalának emelke­dését bizonyítja fokozott érdek­lődése a könyvek, a színház, a zene és a képzőművészeti alko­tások iránt. Hazánkban a ké­pességek kibontakoztatásának tág tere nyílik. Közművelődési rendszerünk továbbfejlesztésé­ről a jövő évben törvényjavas­latot terjesztünk elő. S Fock Jenő beszédét tartja Koszorúzási ünnepség Pécsett A Tanácsköztársaság kikiáltása 54. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget tartott teg­nap délelőtt Pécsett, a Munkásmozgalmi Emlék­műnél az MSZMP Baranya megyei és Pécs Városi Bizottsága. A kegyelet és hála virágait elsőként dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára és Lukács János, az MSZMP Pécs Városi Bizottság titkára helyezte el az emlékmű talapzatánál. Dr. Föld­vári János elnökhelyettes, a Megyei Tanács, Wieder Béla elnök pedig Pécs megyei Város Tanácsa képviseletében koszorúzott. A Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa koszorúját Beck Ferenc, az SZMT elnöke és Bogár József vezető titkár helyezte el. A KISZ Baranya megyei Bizottsága nevében Petőházi Szilveszter első titkár, Lukács László, a KISZ Városi Bizottsága első titkára és Benkő Gyula megyei úttörőelnök koszorúzott az emlékműnél. A Hazafias Népfront képviseletében Sztergár János megyei titkár és dr. Gyöngyösi Jánosné városi titkár adózott koszorúval a hősök emlékének. Ezt követően a Szabadság úti módszertani központba vonultak az ünneplők, ahol a Tanács­­köztársaság volt katonáit látták vendégül. A már felsoroltakon kívül részt vett az ünnepségen dr. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára is. A meghívott hatvan munkásmozgalmi veteránt meleg szavakkal köszöntötte Ambrus Jenő, a Városi Pártbizottság első titkára, majd munkás­­mozgalmi dalcsokor csendült fel a Pécsi Nagy Lajos Gimnázium vegyeskorú tolmácsolásában. Takács László pécsi joghallgató részletet adott elő Petőfi Apostol című elbeszélő költeményé­ből, míg a diákkórus Juhász Frigyes—Petőfi Sán­dor: Ha majd a bőség kosarából című alkotását szólaltatta meg. A műsor után a Városi Pártbizottság és a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsága foga­dást adott a Tanácsköztársaság volt vöröskato­nái tiszteletére. Javulás mint Tisztelt Képviselő Elvtársak! A kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, valamint pártunk Központi Bi­zottsága időközben kidolgozott útmutatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos hatá­rozatot, rendeletet hozott. Országunk gazdasági fejlő­dését jelzi, hogy a nemzeti jö­vedelem évről évre érdemlege­sen nő. Az eddigi ütemet foly­tatva és az 1972. évi főbb ará­nyokat megtartva, minden lehe­tőségünk adott a negyedik öt­éves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gazdasági életünkben részben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségek is jelentkez­tek.­ Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a felhal­mozás aránya, a külkereskede­lem és a költségvetés egyensúlya. Ezeket a kedvezőtlen jelensége­ket és a teendő intézkedéseket 1971. decemberében megtár­gyaltuk a párt Központi Bizottsá­gában, a kormányban, az or­szágos gazdasági aktívaértekez­leten és más fórumokon, végül az 1972. évi terv és költségve­tés vitája során az országgyű­lésben. Intézkedéseink hatására 1972- ben mindhárom területen javu­lást értünk el. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ezt a fo­lyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a népgazdaság egyetl­­ en területen súlyát ez év végére, s mégin­­kább 1974—75-re megerősítsük. Belpolitikai életünk kiemelke­dő jelentőségű eseménye volt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az el­múlt év novemberében megtar­tott ülése. A Központi Bizottság a politika elsődlegességéből ki­indulva, reális és világos érté­kelést adott a X. pártkongresz­­szus határozatainak eddigi vég­rehajtásáról. A határozat legjel­­lemzőbb vonása, hogy egyértel­műen szolgálja a munkásság politikai, erkölcsi és anyagi megbecsülését. Ez az egész dol­gozó népnek érdeke és a szocia­lista társadalom felépítésének elengedhetetlen feltétele. A Központi Bizottság megvizs­gálta azt is, hogyan valósítottuk meg a 4. ötéves terv időarányos feladatait. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk megfelel a kongresszuson elfogadott irány­vonalnak, a gazdaságirányítás rendszere alkalmas és célrave­zető eszköz az építőmunka szol­gálatában, fejlesztése, igazítása pedig szakadatlan feladat. Rész­letesen elemezve az elmúlt két évben lezajlott gazdasági folya­matokat, meghatározta az 1973-as népgazdasági terv fő irányvonalait is. A határozatot népünk egyetértéssel fogadta. Az előzetes várakozással és a közhangulattal találkozott, hogy a párt utóbbi négy kongresszu­sán kidolgozott marxista-leninis­ta politikája lényeges elemei-C folytatás a 3. oldalon)

Next