Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-05 / 143. szám

1973. június 5. Lakodalom Szebényben Legalább kétezer vendég mu­latott a rendhagyó szebényi la­kodalomban június 3-án, vasár­nap. Felpántlikázott lovaskocsik helyett vonatok, buszok és mint­egy kétszáz személyautó hozta a baranyai pávakörösöket és a kíváncsiakat. A Csele-patak for­rását őrző Farkasvölgyben há­romnegyed tízkor rázendített a magyaregregyi rezesbanda. A lakodalmi mulatságban az egerági fúvós meg a szebényi népi zenekar is közreműködött. Az ötszáz pávakörös a művelő­dési háztól felvonult a hajdani szebényi főutcán a sportpályá­ig. Ez volt az első menettáncos és énekes bemutatkozás. (Ké­sőbb a legényes, majd a lá­nyos­ házhoz is így mentek.) Az egybegyűlt tíz pávakört a ren­dező szervek, a Baranya me­gyei Tanács VB Művelődésügyi Osztálya és a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó nevé­ben Várnai Ferenc köszöntötte. A színes népviseletbe öltözött pávások, sőt a nézők dala és a trombiták zenéje visszhangzott a Tilalmas- és a Sziklás-hegy szelíd lankái között. Féltizen­egytől már az énekes, táncos és hangszeres szólisták vetél­kedtek. Citerák, köcsögdudák, furulyák és hegedűk szólaltak meg. Az énekszólisták nép- és bordalokat, páros felelgetőket, tréfás házasítókat daloltak. Három órakor elkezdődött a nagyon várt baranyai lakodal­mas. A menyasszony helybéli, a vőlegény egyházaskozári volt. Hivatalosan nem keltek egybe, csupán szereplői lettek a régi baranyai szokásokat felelevení­tő játéknak. A lakodalmas min­den mozzanata úgy zajlott le, ahogy évszázadokkal azelőtt. A lakodalmas egyes mozzanatait a baranyai pávakörök énekka­rai, szólistái, rigmusokat és ver­seket előadó szereplői mutatták be. Megyénk gazdag folklórjá­nak különféle rétegei mutatkoz­tak be. A zseliciek lakodalmi hagyományait főleg Zádor hoz­ta el. A sárközi lakodalmak hangulatai Szebény, Hosszúhe­­tény, Magyaregregy dalaiban, kéregető és vendéghívó versei­ben elevenedtek meg. A Som­bereken élő bukovinai hadik­­falviak a leánykérést és bok­é­­takötést adták elő székely mód­ra. Egyházaskozár Moldvából származó pávásai a kéretésben, a kézfogában jeleskedtek. Dél- Baranya lakodalmi szokásait Fő­leg a magyarbólyiak dalosokra foglalta össze. A Pécsi Páva Kör a leánybúcsúban, a menyasz­­szony öltöztetésében és bekéré­sében is remekelt. Este a jelké­pes vacsoránál étel- és italkö­szöntők hangzottak el. A szebé­nyi Tóth János mártásos és tor­más leveshús fogyasztására buzdított, a hosszúhetényi Tóth István meg a borivókat lelkesí­tette. Késő este változatos mo­­tívumú táncok mulattatták a vendégeket: kígyó-, bátyus-, ajándék-, szakácsasszony-, me­nyecske- és négyestánc. A termő ág és az ifjú párra szórt búzaszemek mind a ter­mékenység jelképei. Az öt év­vel ezelőtt megrendezett decsi és a mostani szebényi-baranyai lakodalmas is a népművészet termékenyítő, modern életünket is gazdagító hatását bizonyítja. Csuti János OM­ ANTOK­ NAPLÓ Tegnap megkezdődött a termelés a pécsi Kesztyűgyár pécsbánya­ , 37 eső, Szigetváron 11, Tekete­­telepi új bőrruha üzemében. Ebben az évben 15 000, jövőre már sen 23, Sellyén 2 milliméter csak 20—25 000 bőrruha, szoknya, ing, illetve nadrág készül az üzemben I­vadékot mértek. Június 4-én­­Erb János felvétele­­ röviddel éjfél után - villám Kodály-szobor a Bar­bakán felett Kodály Zoltánná a Megyei Tanács vezetőinél Kodály Zoltánnét fogadta teg­nap délelőtt a­­Megyei Taná­cson Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Takács Gyula, a megyei tanács elnökhelyette­se. Kodály Zoltán emlékének, szellemi hagyatékának ápolá­sára Baranyában újabb tervek születtek; ezeket beszélték meg özvegyével, aki egyébként a pé­csi zenei élet egyik támogatója. Takács Gyula elvtárs három tervet ismertetett Kodály Zol­­tánnéval. Először is a mester szobrának tervét. Ez az alkotás Pécsett a Várkert északnyugati oldalán lesz majd, a most ki­bontandó bástyánál. Szóban már meg is állapodtak Vargha Imre Kossuth-díjas szobrászmű­vésszel, aki jelenleg Villányban dolgozik. A művet 1975 őszén szeretnék felavatni, amikor 30 éves jubileuma lesz annak, hogy Kodály Zoltán Pécsre érkezett és megkezdte három hónapos nagyon termékeny itt-tartózko­­dását. Tavaly kórustalálkozót rendez­tek Komlón. Ebben a bányász­­városban dolgozik ugyanis a mester egyik tanítványa, Tóth Ferenc tanár, itt működik a Ko­dály Zoltánról elnevezett Ének­zenei Általános Iskola, s az el­képzelés szerint kétévenként ott rendezik meg az általános is­kolai kórusok országos találko­zóját, elveiben a tavalyi talál­kozóhoz hasonlóan. Végül fel­merült egy zenepedagógiai an­két gondolata is itt, Pécsett, a Kodály-módszernek a hangszeres oktatásban való alkalmazásával és ennek módszertanával kap­csolatban. A rendezvényre ter­mészetesen énekszakos nevelő­ket is meghívnának. Pécsett ugyanis annak idején szólt Ko­dály arról, hogy módszerét a hangszeres zeneoktatásban is lehet alkalmazni, s a városban törekszenek is erre. Az ankétot a nemzetközi ifjúsági zenei tá­bor idején tartanák meg hazai és külföldi résztvevőkkel, a Zeneművészeti Főiskola Pécsi Tanárképző Intézetének szerve­zésében. Kodály Zoltánné több gondo­latot adott a tervekhez, s külön­böző olyan rendezvényekről, in­tézményekről tájékoztatta a me­gye két vezetőjét, amelyek Ko­dály Zoltán munkásságával függnek össze, így elmondotta, hogy az idén Kaliforniában ren­deznek Kodály-szimpoziont, amelyre minden olyan ország­ból meghívják a megfelelő szak­embert, ahol tanítják a Kodály­­módszert. Kodály Zoltánné biztosította a megyei tanács vezetőit, hogy mindennemű segítséget megad Kodály emlékének, szellemi örökségének ápolásához abban a városban és megyében, amelyhez életében is több sze­mélyes szál fűzte a mestert. F. D. Kodály Zoltánné és Takács Gyula a tanács elnöki szobájában Vidáman mulat a szebényi lakodalmas nép I Zivatarfront Baranya felett Felhőszakadás, félméteres víz a pécsi utcákon Villámcsapás Vékényben Elöntött pincék, veszteglő járművek A szombati kánikulát lassú le­hűlés követte az egész Dunán­túlon. A délies feláramlás és a hidegebb légtömegek találko­zása során­­ erős dörgéssel, villámlással kísért­­ zivatarfront uralta hétfő virradóra Baranyát. Az éjszaka folyamán — bár csak a foltokban — megyeszerte esett csapott Pál Lászlóék Vékény, Fő utca 59. szám alatti istállójába. A gazdasági épület tetőszerke­zete, szerszámok, felszerelések, valamint 60 mázsa rétiszéna égett. Bár az oltást végző helyi önkéntes és a pécsi, komlói, dombóvári tűzoltók gyorsan lo­kalizálták a tüzet, a becsült kár így is negyvenezer forint. Hosszú évek óta példátlan felhőszakadás zúdult Pécsre tegnap, kora délután. Mindösz­­sze egy óra alatt 40 milliméter csapadék hullott. A város észak —déli lejtésű utcái rövid idő alatt sebesfolyású patakká vál­tak, a Kórház téren, a Lenin té­ren, a Mártírok útján és másutt 50-60 centiméter mélységű „ta­vak” alakultak ki. A forgalom megbénult, a járművek „leful­­ladtak", a helyenként­­ tenge­lyig érő vízben vesztegeltek, a gyalogosok mezítláb gázoltak át a sáros, hordalékkal teli po­csolyákon. Percenként riasztot­ták a pécsi tűzoltókat, akik az esti órákig szivattyúzták a pécsi pincéket és alagsori lakásokat elárasztó vizet — többek között­­ az Alkotmány utcai lottózó épületéből, a Mártírok útja 1. alól, a Rét utca 29-ben, a Kos­suth mozi, a Lokomotív vendég­lő, s a Petőfi utca 27. szám alatti ház pincéjéből. Több pécsi házban, így a Geisler Eta utca 10. szám alatt beázott a tető, s nemcsak a fa­lakat, a bútort is „mosta”. Hétfőn, a déli órákban 24 fok meleg volt Pécsett, s a levegő páratartalma megközelítette a 90 százalékot. Ez a fojtoty ned­ves levegő okozta a légszomjat, levertséget, fejfájással, magas vérnyomással járó panaszokat. Pécsett, a Rét utcán lezúduló víz „tóvá” dagadt a Mártírok útján, ahol tengelyig sáros csapadékban közlekedtek a járművek. Fotó: Beidek András Előtérben a cementipar fejlesztése Nemzetközi szilikátipari konferencia Budapesten nácskozáson Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter tartott vitaindító elő­adást. A miniszter emlékeztetett ar­ra, hogy 25 év alatt az építő­anyagok termelése dinamikusan fejlődött. Cementből, égetett téglából 5—5,5-szeresére, az az­­besztcement-síklemezből és egészségügyi kerámiából több mint hatszorosára, öntöttüveg­ből nyolcszorosára, falburkoló­csempéből mintegy tízszeresé­re emelkedett a termelés. Az építőipar nagyarányú fejlődésé­hez hozzájárult, hogy több nagyteljesítményű és korszerű technológiával üzemelő gyárat építettek. Közülük legjelentő­sebbek a Dunai Cement- és Mészmű, az Orosházi üveggyár, az Alföldi Porcelángyár és a Beremendi Cementgyár. A szili­­kátipar valamennyi gyártási ágában­­ hangsúlyozta a mi­niszter — tovább kell folytatni a gyorsított ütemű fejlesztési ak­ciókat. Főként a cementipart kell fejleszteni, hogy a korábbi elmaradást pótolni lehessen. A jelenlegi konferencia is hozzájárulhat a szilikátipar elő­relépéséhez, hiszen az ágazat legfontosabb célkitűzéseit vitat­ják meg a résztvevők. Bondor József hangsúlyozta, hogy a cementipari fejlesztése­kor a korábbinál nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a környe­zetvédelemre. Hétfőn nemzetközi szilikátipa­ri konferencia kezdődött az Épí­tők Szakszervezetének székhá­zában. Az egyhetes eseményso­rozaton megjelent dr. Valkó Endre, az MTESZ főtitkára, A ta- Szentendre, június 4 — 8. Vízügyi műszaki fejlesztési napok Tegnap kezdődött a vízügyi műszaki fejlesztési napok ötna­pos rendezvénysorozata Szent­­end­rén. Tegnap hét előadás hangzott el — a program szerint Szilágyi Elemér, a Pécsi Víz- és Csator­naművek főmérnöke délután számolt be a Mohács és Pécs közötti Du­na-víz-vezeték tisztí­tásának tapasztalatairól. A töb­bi előadás is a vízellátás és csa­tornázás témaköréből hangzott el, főként a szennyvíz tisztításá­nak új technológiáit mutatták be. Ma ismét hét előadást hall­gatnak meg a részvevők. Témá­juk a folyószabályozási művek, gátépítés új eljárásai, műszaki megoldásai lesznek, s a víz mi­nőségi komponenseinek auto­matikus mérése. A harmadik napon a vizek kártételei elleni védekezés ha­tékonyságának, gazdaságossá­­gának és műszaki fejlesztésének fokozásáról szólnak az előadá­sok. Holnapután ismét pécsi elő­adó hallatja magát: Szakács József, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője tart előadást „Előregyártott csator­­nahidak építésével kapcsolatos tapasztalatok” címmel. Az utolsó napon Endrédi Já­nos, a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat munkatár­sa számol be a hidraulikus­­kotró vezérgépes csatornaépítés tapasztalatairól. Az újmecsekaljai 36-os felnőtt orvosi körzet vöröskeresztes alap­szervezete a körzet 108, hetven éven felüli lakóját hívta meg kedves ünnepségre az 506-os Ipari Tanulóiskolába. Az Építők útjai Általá­nos Iskola kis úttörői saját maguk készítette ajándékokkal és műsorral köszöntötték a néniket, bácsikat. A pécsi főposta Szilágyi Erzsébet szocialista brigádjának tagjai vitték el azoknak a fekvő­beteg öregeknek a virágot, ajándékot, akik a találkozón résztvenni nem tudtak. A képen: az öregek egy csoportja, háttérben a szo­cialista brigád. »»i 4 st ódám ,01031

Next