Dunántúli Napló, 1974. február (31. évfolyam, 31-58. szám)

1974-02-01 / 31. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXXI. évfolyam, 31. szám 1974. február 1., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja L. Brezsnyevet José Marti Érdemrenddel tüntették ki A dolgozók érdekei vezérlik bel- és külpolitikánkat — hangsúlyozta az SZKP főtitkára Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­rát, szerdán Havannában a José Marti Érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetést Osvaldo Dor­­ticos, a Kubai Köztársaság el­nöke nyújtotta át a főtitkárnak. Ez alkalomból mondott beszé­dében Dorticos megállapította, hogy Leonyid Brezsnyev, a ku­bai forradalom győzelmének el­ső napjaitól a kubai nép hű barátja. — Az önök pártja, élén a lenini központi bizottsággal és a szovjet állam — mondta a szó­nok — igen nagy tekintélyt ví­vott ki nemzetközi színtéren. A függetlenségükért küzdő népek — minden rágalmazó kiagyalás ellenére — biztosak abban, hogy a Szovjetunió, amely óriási politikai, ideológiai, gazdasági és katonai potenciállal rendel­kezik, a szocialista közösség or­szágaival együtt megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. A kubai forradalom — a gaz­dag hősi hagyományokat újjá­élesztő nép műve — a modern világ jelenlegi változásainak egyik leglelkesítőbb példája. — Az ön személyében — fordult Dorti­os a kitüntetetthez — népünk, amely elérte a poli­tikai öntudat magas színvona­lát, és megőrizte magában a hősi harcok forró lelkesedését, a nagy szovjet népnek és Lenin dicső pártjának adja meg a tiszteletet. Az ön ragyogó és tartalmas beszéde, amelyet teg­nap a­ Forradalom téren a sarló és kalapácsos zászlók, valamint a mi csillagunkkal ékesített lobogók alatt össze­gyűlt hatalmas tömeg hallgatott meg nagy figyelemmel, örökre emlékezetes marad számunkra. A kitüntetés alkalmából mon­dott beszédében Brezsnyev ki­jelentette: „A Szovjetuniót és Kubát egyesítő barátság fejlődését és elmélyülését a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bi­zottsága, a szovjet állam mindig lankadatlan figyelemmel fogja kísérni. A magam részéről min­dent megteszek, hogy hozzájá­ruljak ehhez a nemes ügyhöz. A kitüntetést a Szovjetunió és a Szocialista Kuba közt létesült szilárd, őszinte barátság és megbonthatatlan testvériség jel­képeként fogadom”. Az SZKP KB főtitkára meg­állapította, hogy általában a ko­mmunistáknak, köztük a szo­cialista országok vezetőinek jellemző vonása, hogy minden felmerülő kérdést a dolgozó ember szempontjából közelíte­nek meg. — Amikor — mondotta — mi a politikai bizottságban és a (Folytatás a 2. oldalon.) Budapestre érkezett Horst Sindermann, az NDK miniszterelnöke Fock Jenőnek, a Magyar Népkö­zt­ársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Horst Lindermann kíséretében van Wolfgang Rauchfuss miniszter­­elnök-helyettes, és Herbert Kro­­likowski külügyminiszter-helyet­­tes. , A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Fock Jenő, a kor­­mány el-­1 - üdvözölte. Jelen volt Timár­­-"­át­ás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese, dr. Di­­mény Imre mezőgazdasági és és élelmezésügyi miniszter, Ka­­rakas László munkaügyi minisz­ter, Baczoni Jenő külkereskede­lemügyi minisztériumi állam­titkár, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke, Marjai József külügymi­­nisztériumi államtitkár, dr. Or­bán László művelődésügyi mi­nisztériumi államtitkár, dr. Vár­­konyi Péter államtitkár, a kor­mány tájékoztatási hivatalának elnöke, dr. Perjési László, a Magyar Szocialista Munkáspárt­­ Központi Bizottsága külügyi osz- t tályának helyettes vezetője. A vendégek érkezésénél je­­len volt Günter Kohrt, a Német Demokratikus Köztársaság bu­da­pesti, valamint Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság ber­lini nagykövete is. Horst Lindermann és kísérete csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. A koszorúz­ásnál jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Szépvöl­gyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Roska István külügymi­niszter-helyettes, Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini (Folytatás a 2. oldalon.) A TARTALOMBÓL Előkészítések a földgáz fogadására (3. old.) Mikor lépünk? (3. old.) Pályamunkások (3 old.) Halálos baleset 14 old.) forradalom a halászatban (5. old.) Földrengés Budapesten (5. old.) Januárban m egvalósult Tegnap üzembe helyezték a Posta új épületét Általában januárban ritkán vehetünk részt új létesítmény átadásán. Nem csoda, hisz az év első hetei legtöbbször a be­ruházások előkészítésével, a munkálatok beindulásával tel­nek el. Ennek ellenére 1974 első hónapjában számos jelen­tős objektumot vehetett birtok­ba Baranya és­ Pécs lakossága. Pécsett az új esztendő új gyermekintézmény átadásával köszöntött be: január 3-án avatták fel a Nagy Jenő utcai Stock-házban az épület átala­kításával létrehozott 75 férőhe­lyes óvodát. A Pécs város Taná­csa és a Kisipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetsége kö­zött létrejött­ együttműködési szerződés alapján három ipari szövetkezet — az Építőipari, a Villamosipari és Gépjavító, va­lamint a Karbantartó Szövetkezet — mintegy egymillió forint ér­tékű munkával alakította át az épületet, mely január 14-től kö­zel száz pécsi kisgyermeknek ad második otthont. Ugyancsak óvodaépítésről kaptunk hírt Komlóról, ahol egy ötven férő­helyes óvodát adtak át a na­pokban. S ha már a gyermek­­intézményekről esett szó, érde­mes megemlíteni, hogy a Pécs­­meszesi Általános Iskola alag­sorának lomtárából társadalmi összefogással tetszetős úttörő­­klubot alakítottak ki. A Baranya megyei Álami Építőipari Vállalat az elmúlt hónapban átadta az 1974-es esztendő első lakásait a Kert­városban. A 21-es jelű tízemele­tes épületben 82 lakás van, en­nek műszaki átadás-átvétele már befejeződött. A közelmúlt­ban kezdődött meg a 29-es épü­let — 30 lakás — átadása. Ezzel a lakásátadások sora még korántsem zárult le. Har­kányban egy 12 lakásos épület készült el. És ha nem is telje­sen új, de felújított lakásokat bocsátott a lakók rendelkezésé­re a Pécsi Ingatlankezelő Vál­lalat. Felújították a Köztársaság tér 6-os számú házat, ahol 1,1 millió forintos beruházással 15 lakást varázsoltak szebbé. A Legény utca 3-as számú ház korszerűsítésével 20 lakás lett kulturáltabb. A Cerik-völgy 5-ös és 6-os számú házában 33, a Kálmin utca 1-ben pedig hat lakást tettek korszerűbbé. Ugyanitt 900 ezer forintos költ­séggel két lakást alakítottak ki emeletráépítéssel. A PIK két helyen — a Perczel utca­ 24 és 24-es számú házban — végzett pincemegerősítést. E­­ munkák költsége közel kétmil­lió forintot tett ki. Az év első hónapjában újabb 22 újmecsek­­aljai épületből tűntek el a gáz­bojlerek, az itt lakók ma már a távfűtési hálózatról kapják a melegvizet. A Mechanikai Labo­ratórium pécsi gyárának dolgo­zói modern konyhával és étte­remmel lettek gazdagabbak. S néhány egymondatos hír: Pécsett, a Doktor Sándor Mű­velődési Központban Rádiómú­zeum alakult. A Magyar Opti­kai Művek komlói üzemébe megérkeztek a járműprogram­­hoz készülő, olajfékek gyártá­sához szükséges berendezések. üzem­behelyezték tegnap Pé­csett a Postaigazgatóság Diósk­úti ipari telepén épült új léte­sítményt, amelyben helyet ka­pott a Pécs városi távközlési üzem hálózatfenntartó részlege, a posta javítóműhelye, a háló­zatépítési üzem egy része, rak­tárak, valamint étkező és szo­ciális helyiségek. Amikor elhatározták, hogy a Rákóczi úton, a Tűzoltóság, és PTV és a Hotel Turist határolta területen szállodát építenek, döntés született: szanálni kell a Postaigazgatóság itteni irodáit, műhelyeit, raktárait. 1973 ja­nuárjában a posta részben ki is költözött a területről, s ideigle­nesen a város különböző pont­jain helyezte el részlegeit. Vég­leges megoldásként úgy hatá­roztak, hogy a már meglevő Diósi úti telephelyen adnak otthont ezeknek a részlegeknek. A tervezésre­ és a bonyolítás­sal az UNIBER-t bízták meg, s dicséretes módon, szokatlanul rövid idő alatt elkészült az épü­­let. Tavaly januárban kezdték meg a kivitelezést, s december­ben már megtartották a műszaki átadást, tegnap pedig a hivata­los üzembehelyezést. A közel kétezer négyzetmé­­ter alapterületű, 12 millió fo­rintba kerülő létesítményt a Tolna megyei Állami Építőipar, Vállalat építette. A tanácsok címer- és zászlóhasználata, díszpolgári cím adományozása A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának a természettudo­mányi kutatások helyzetéről szó­ló jelentését. Hazánkban ma már 20 kutatóintézet, 197 egye­temi tanszék és 2 további ku­tatóhely foglalkozik természet­­tudományi kutatásokkal. A ku­tatók mindinkább részt vállal­nak a gyakorlati kérdések meg­oldásában, amit többek között az is mutat, hogy az utóbbi években megnövekedett a hasz­nosított szabadalmak, valamint a szerződéses munkák száma. A természettudományi kutatások további fejlődését nehezíti ma még a kutatási tematika szétap­rózottsága, valamint az, hogy a kutatóintézetek munkája kö­zött nincs megfelelő összhang és együttműködés. A természet­­tudományi kutatásai, ered­­é­nyeit így elsősorban az egyes ágazatokon belül használják fel, s csak kisebb mértékben az orvos-, agrár- és a műszaki tu­dományokban. A kormány a jelentést elfogadta és úgy dön­tött, hogy arról tájékoztatni kell az érdekelt kutatóintézetek dol­gozóit s a tanszékeken működő tudományos kutatókat. A Minisztertanács tanácsi hi­vatalának elnöke javaslatot tett a kormánynak a helyi címe­rek, zászlók alkotásának és használatának, valamint a dísz­polgári cím adományozásának szabályozására. A kormány a javaslatot elfogadta, a helyi kez­deményezések alapján kibonta­kozó gyakorlatot szabályozva a Minisztertanács úgy döntött, hogy a városok haladó hagyo­mányai és mai arculatuk kifeje­zésére a jövőben jelképként cí­mert alkothatnak és használhat­nak, és azt zászlón is alkalmaz­hatják. Ez azonban nem érinti az ország címerének használa­tát, az állami eljárások során még azzal együtt sem használ­ható. A kormány hozzájárult to­vábbá ahhoz, hogy a városi ta­nácsok a megörökítésre méltó tettekért és tevékenységért dísz­polgári címet adományozhassa­nak. A kormány az egészségügyi miniszter előterjesztésére, mi­után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Orvostovább­képző Intézetet az elmúlt év vé­gén egyetemi jellegű felsőok­tatási intézménnyé nyilvánította, dr. Faradi Lászlót, az intézet fő­igazgatóját a rektori teendők el­látásával bízta meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt illést tartott a Minisztertanács

Next