Dunántúli Napló, 1974. április (31. évfolyam, 90-117. szám)
1974-04-25 / 112. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli namo XXXI. évfolyam, 112. szám 1974. április 25., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A TARTALOMBÓL Brezsnyev - Cedenbal találkozó Eluhnyt Kai Jón az Oretiai Koztarsasag eloe A cifanyiokosság helyzetéről tárgyalt a Megye Tanács V.B. A Komio az MNK dörvő eben. Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkredi- tált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőknek az a csoportja, amely a magyar ország- gyűlés meghívására néhány napot tölt hazánkban. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikusról, országgyűlési képviselőről. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mészöly Gyulának, s emlékét jegyzőkönyvben is megörökítette. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet dr. Pesta László jegyző ismertetett. Apró Antal Dr. Korom Mihály bevezetőben elmondta: " Hazánkban a 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvény volt az első egységes, már az új társadalom igényeinek megfelelő szabályozás, amely a korábbi, sok elszórt jogszabályon és részben még a szokásjogon alapuló családi viszonyok helyébe korszerű rendelkezéseket hozott. Most, több mint két évtized múltán, joggal állapíthatjuk meg, hogy családjogi törvényünk megfelelt a várakozásnak és jelentős mértékben segítette elő a családi viszonyok szocialista fejlődését. 1952 óta gyökeres változások történtek társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetében. E változásokkal párhuzamosan fejlődtek a családi viszonyok is. Szükséges tehát, hogy most megteremtsük az összhangot szocializmust építő társadalmunk követelményei és a családjogi törvény rendelkezései között is. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az országgyűlésünk által most tárgyalt téma elsőrendű társadalmi jelentőségű, olyan közügy, amely hazánk minden állampolgárát közvetlenül érinti, de kihatással lesz a jövő nemzedékekre is. A törvényhozás és a kormány eddig is a jelentőségének megfelelően foglalkozott a család intézményét közvetlenül és közvetve érintő kérdésekkel. Azok az intézkedések — közöttük számos jogszabály megalkotása — amelyeket eddig közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Békés megyei 8-as számú választókerületben megválasztott Németh Ferenc országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés Németh Ferenc országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki — az országgyűlés nevében Apró Antal kívánt sok sikert munkájához. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tudomásul vették. Apró Antal ezt követően közölte, hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József elhunytával — megüresedett hely betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől javaslat érkezett az országgyűléshez. A javaslatot dr. Pesta László ismertette. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Somogyi József Rostettünk a családi kapcsolatok erősítése, a nők egyenjogúságának kiteljesedése, az anyák, a gyermekek, az ifjúság érdekében a munkajog, a társadalombiztosítás, az egészségügy, az oktatás, a nevelés, a kultúra stb. terén, közvetlenül vagy közvetve mind jobban igazi szocialista tartalommal töltik meg családjogi törvényünk rendelkezéseit is. A családjogi törvény módosításának előkészítése során sokan javasolták a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat bevezetését, illetve visszaállítását. Amikor a kérdést alaposabban megvizsgáltuk, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy az orvosi vizsgálat kötelező elrendelése helyett más módon kell elősegítenünk a születendő gyermekek egészségének megóvását Ma az állampolgárok egészségére kiterjedő betegségi biztosítás és a rendszeres szűrővizsgálatok jól szolgálják a szervezett megelőzést is. Mi egyáltalán nem vagyunk közömbösek a jövő nemzedék egészsége iránt. Ellenkezőleg! Eddig tett intézkedéseink jól példázzák, hogy milyen felelősséget visel államunk és anyagi erőinket sem sajnáljuk e célok érdekében. A most benyújtott törvényjavaslat szerves része államunk tevékenységének a mai és a jövő generációk érdekében. A továbbiakban hangsúlyozta : — Az 1952. évi IV. törvény alapvető rendelkezéseinek zöme időtállónak bizonyult és azok sub-díjas szobrászt, országgyűlési képviselőt egyhangúlag az Elnöki Tanács tagjává megválasztotta. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mihály igazságügyminiszter a Minisztertanács megbízásából törvényjavaslatot nyújtott be a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságoknak kiadták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát szintén ismertették az országgyűléssel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: © Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről; © A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről és időszerű nemzetközi kérdésekről. © Interpellációk. Ezután a napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter emelkedett szólásra, megváltoztatására nincs szükség. Néhány lényeges kérdésben azonban megértek a feltételek a hatályos rendelkezések olyan módosítására és kiegészítésére, amely elősegíti a családi kapcsolatok további fejlesztését, szocialista tartalmának kiteljesedését. A törvényjavaslat fő célkitűzéseit ismertetve dr. Korom Mihály elmondta: " Célunk, hogy az eddiginél is fokozottabban védjük a házasság intézményét, növeljük a házasulók és a házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelősségét. Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel összhangban álló családi kapcsolatok, a család mint közösség további erősítését, növeljük a családtagok egymás iránti felelősségét, teljesebbé tegyük a női egyenjogúságot a családon belül is. Célunk, hogy fokozottabb védelmet adjunk a gyermekeknek, jobban biztosítsuk a családi környezetben való nevelésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésüket. E célok törvényi megfogalmazása egyben világosan kifejezi azt is, hogy mennyire más a mi véleményünk a család szerepéről, jelentőségéről, mint azoknak, akik számos nyugati országban kérdésessé teszik a házasság és a család intézményének létjogosultságát; akik a családi élet nihilista fellazítását, a törvényes házassági kötelékek elvetését hirdetik, mert szerintük a mai modern világban a családjogi intézmények elavultak. A szocialista társadalomban a fejlődés iránya éppen az ellenkező. A családot mint a társadalmunk egyik fontos alapegységét ezután is óvnunk, fejlesztenünk és védenünk kell. Dr. Korom Mihály aláhúzta, hogy a nők társadalmi és gazdasági felszabadulása, egyenjogúsítása a feltétele a családon belüli helyzetük alapvető megváltoztatásának is. Ezt csak a szocialista társadalom tudja igazán megvalósítani. Harmincnapos várakozás, alsó korhatár felemelése Ezután a miniszter részletesen ismertette a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit Elmondta, hogy a házasság intézményének fokozott védelme, a házasulók és házastársak egymás, valamint a társadalom iránti felelőssége fokozása érdekében két jelentős intézkedést javasolnak bevezetni. Az egyik: a házasságkötési szándék bejelentése és a házasság tényleges megkötése közötti legalább 30 napos várakozási idő. A másik: a házasságkötés alsó korhatárának felemelése. A törvény módosítására vonatkozó javaslatok közül a házasságkötési korhatár váltotta ki a legtöbb előzetes vitát. Különösen sok észrevétel és javaslat hangzott el a házasságkötés engedélyezésének alsó korhatárával kapcsolatban. — 1952 óta a családjogi törvény — előzetes gyámhatósági engedély alapján — elvileg megengedi a 12. életévüket betöltött, 18 életévüket még el nem ért állampolgárok házasságkötését. Az említett szabályozás a polgári törvénykönyv azon rendelkezéséhez kapcsolódott, amely szerint a 12—18 év közötti állampolgárok korlátozottan cselekvőképes kiskorúaknak minősülnek. Ezért kellett előírni a gyámhatósági előzetes engedélyt. Természetesen senki sem pártolta — most sem pártoljuk — az olyan korú fiúk vagy leányok házasságkötését, akik a gyermekkor határát alig haladták túl. E fiatalok tudata, felelősségérzete, érzelmeik ingadozása és anyagi körülményei sem olyanok, hogy felelősséggel családot alapítsanak. Gyámhatóságaink — nagyon helyesen és indokoltan — csak igen kivételes esetben adtak ilyen házasságkötési engedélyt. A kormány az elmondott tényeket is mérlegelte, amikor a törvényjavaslatot kidolgozta. A problémát sokoldalúan megvitatta az országgyűlés egészségügyi és szociális, valamint jogi igazgatási és igazságügyi bizottsága is. Az ott elhangzott — és a házasságkötési korhatár megállapítására vonatkozó észrevételeket — ígéretünkhöz híven — a Kormány ismételten megfontolta. Arra az álláspontra jutott hogy a benyújtott törvényjavaslat idevonatkozó paragrafusát a következők szerint fogalmazza meg: „(1) Házasságot köthet az a férfi, aki a 18. és az a nő, aki a 16. életévét betöltötte. (2) A tizennyolcadik életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot (3) A gyámhatóság a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben , és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb. (4) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz. (5) Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött” — E javaslatot megtárgyalta és elfogadta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottsága. A javaslat azonban kivételesen indokolt esetekben lehetővé kívánja tenni az említett általános szabálytól való eltérést. Ezért felhatalmazza a gyámhatóságokat, hogy az általánosan megállapított korhatártól legfeljebb két évvel eltérhessenek. A társadalom érdekeivel összhangban álló családi kapcsolatok erősítését, a családtagok egymás iránti felelősségét, a női egyenjogúság további kiteljesedését szolgáló rendelkezéseket is taglalta a miniszter. A női névviselés — A házasságban élő magyar nők „nő” toldatos névviselése egyedülálló Európában. Ez szorosan kapcsolódik a csa(Folgatás a 3. oldalon.) A családot fejlesztenünk, védenünk kell Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter expozét Németh Károly, Gáspár Sándor és Kádár János az ülésteremben KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter előterjeszti a módosított és egységes családjogi törvényjavaslatot KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO