Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-01 / 271. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Duncintuil napló XXXIII. évfolyam, 271. szám 1976. október 1., péntek Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Zenei Világnap Másodízben rendezik meg — az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának határozatára — október elsején a Zenei Világnapot. Ezen a napon, akárcsak az elmúlt évben, az értékes, művészi, az emberek érzelmi életét mélyen gazdagító zenére irányul a muzsikát szerető emberiség figyelme. Zenekari koncerteken, kamara- és kórushangversenyekkel, iskolákban és énekkarokban kis házi ünnepségeken és hoszszan sorolhatnánk még, milyen bensőséges keretek és formák között emlékeznek meg az emberek világszerte azokról a mélységesen humanista értékekről, melyeket az emberiség egyedül a zenének köszönhet. Ki a megmondhatója, hogy a nagy emberi közösségben hány zenei eseményen, hány százezer vagy talán millió hazánkfiát töltenek el a muzsika lélekemelő, emberformáló érzelmei, akár csak tegnap esti vagy a mai nap rendezvényein; a rádió vagy a televízió-készülékek előtt, a klubokban, művelődési intézményekben, a koncerttermekben. A Zenei Világnap eszméje nekünk, magyaroknak különösen kedves. Hiszen hány és hány neves muzsikust adott hazánk a nagyvilágnak! Hány és hány fiatal tehetség robbant be a nemzetközi koncertéletbe, akárcsak az utóbbi években, a magyar előadóművész-képző intézmények falai közül! És hányan és hányan ülnek ma az iskolapadokban, talán még különösebb vágyak nélkül, akik szolmizálva-énekelve, a „Kodály-systhem” alapvetésével gyarapítják jövőben fölívelő tehetségüket. Zenekultúránk ma is részese a nemzetközi zenei életnek. Akik az elmúlt hetekben, hónapokban vagy években figyelték a rádió és a televízió műsorát, nem egy világraszóló magyar kezdeményezés tanúi lehettek: zenénk hangjai, előadóink nevei jól csengenek szerte a földtekén. Tisztelettel és szeretettel gondolunk ezen a napon mindazokra, akik a zenét hivatásul választották. Zeneszerzőinkre, előadóművészeinkre, operaénekeseinkre, a karnagyokra, a magyar általános iskolai zenetanításra, a zenetanárokra és mindazokra, akik bármit tettek és tesznek zenekultúránk ügyében, a zenei nevelésben. E felsoroláskor több száz pécsi és baranyai művészre, előadóra és más zenei szakemberre is gondolunk. Szívesen tesszük. Jó érzéssel, örömmel és hálával mindazok iránt, akiknek művészi, szervező és pedagógiai munkája nyomán három évtized alatt ezt a várost az ország zenei életének erőteljes fellegváraként emlegetik. Szívesen és büszkén vállalhatjuk ezt a megtisztelő jelzőt. És aki rátekint az idei hangversenyévad ígéretes programjára, a „táblás” koncertek hallgatóságára, aki átérzi a kórusestek üde, lélekemelő hangulatát és a törekvések igaz megszállottságát, melyekkel a pécsi zenei élet szervezői gyarapítani szeretnék a zenekedvelő emberek számát, az jó érzéssel nyugtázhatja: itt nem csupán jelszó a kodályi gondolat: „Legyen a zene mindenkié !” Enenk jegyében csendüljön fel a muzsika — korunk zenéje — ma este is a pécsi Liszt Teremben, a zenei évad első koncertjén. W. E. / Kádár János fogadta Aziz Mohamedet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta a hazánkban tartózkodó Aziz Mohamedet, az Iraki Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. A szívélyes légkörben és az elvtársi együttműködés szellemében tartott találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP és az Iraki Kommunista Párt tevékenységéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Megkezdték a pécsi északi várfal helyreállítását a tervezett Aradi vértanúk úti sétánynál. Erb János felvétele Magyar—bolgár barátsági nagygyűlés Mohácson Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és felesége, valamint a bolgár nagykövetség több vezető munkatársa tegnap Baranyába érkezett.. A vendégeket Pécsett a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságán Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Ádám Antal, a HNF megyei bizottságának elnöke, Benkő László, a HNF megyei bizottságának alelnöke fogadta- Köszöntőt dr. Ádám Antal mondott, melyre Vladimir Videnov nagykövet válaszolt. Köszönetet mondot a Baranya megyei Pártbizottságnak és a Hazafias Népfrontnak a magyar—bolgár barátsági hét rendezéséért, hogy ezen keresztül a baranyaiak jobban megismerjék Bulgária népének szocializmust építő munkáját, s ezzel is erősödik Szliven és Baranya testvérkapcsolata. A fogadás után bolgár vendégeink ismerkedtek Pécs nevezetességeivel. Megnézték a Zsolnay-, a Csontváry-, a Jakovári Haszán múzeumot és a Vasarely kiállítást. Fogadás a pártbizottságon A magyar—bolgár barátsági hét kiemelkedő eseményére, nagygyűlésre került sor tegnap Mohácson. Délután három órakor érkezett a városba a bolgár küldöttség, Vladimír Videnovnak, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének vezetésével. A küldöttség tagjai között volt dr. Sztojan Radev, a Bolgár Kulturális Központ igazgatója, a történettudományok kandidátusa, valamint a kulturális élet és a tömegkommunikáció több képviselője. Videnov elvtársat és feleségét, valamint a delegáció tagjait a Városi Pártbizottság épületében fogadta Borsos János, az MSZMP Mohács városi Bizottságának első titkára. A fogadáson jelen volt Sinku Pál, a Baranya megyei Pártbizottság munkatársa, Benkő László, a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottságának alelnöke, Fischer János, Mohács város Tanácsának elnöke, valamint a város és a járás párt, állami és tömegszervezeteinek képviselői. Kiállítás Bulgáriáról Borsos János köszöntötte bolgár barátainkat, majd rövid ismertetést adott a város múltjáról, jelenéről, gazdasági és társadalmi eredményeiről valamint a jövő terveiről, feladatairól. A meleghangú baráti beszélgetés után a vendégek a város és a járás vezetőinek társaságában megtekintették a Lenin emlékművet, majd a Történelmi emlékhelyet. Ezt követően a mohácsi Hősök terén megkoszorúzták a bolgár hősök emlékművét. A Park utcai általános iskola úttörői virágcsokorral és bolgár dalokkal köszöntötték a vendégeket, majd Dalecker Ödönné, a HNF mohácsi bizottságának titkára megnyitotta a Kossuth Filmszínház emeletén berendezett kiállítást, amely Bulgária életébe enged bepillantást. A filmszínház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a nagygyűlés résztvevői. Az elnökségben helyet foglaltak a bolgár vendégek, az őket korábban fogadó városi és megyei vezetők, és a nagygyűlésre érkező dr. Nagy József, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese és Ambrus Lajos, a mohácsi járási pártbizottság első titkára. Csepreghy Ferenc a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága nevében köszöntötte a nagygyűlés vendégeit és résztvevőit, majd dr. Nagy József emelkedett szólásra, beszédében említést tett a magyar és a bolgár nép barátságának történelmi hagyományairól és ennek napjainkban is egyre gyarapodó megnyilvánulásairól. Szólt a két ország között megkötött kereskedelmi, árucsereforgalmi egyezményről, amely 735 millió rubel forgalmat irányoz elő. Kiemelte a testvérmegyék és testvérvárosok egyre sokoldalúbb kapcsolatát, így Baranya és Szliven közötti testvéri szálakat. Mint mondotta: szívből köszönjük a bolgár nép barátságának, internacionalista testvériségének őszinte megnyilvánulásait. Ezután tolmácsolta Baranya népének „legforróbb, harcos üdvözletét." Közös célok és érdekek Vladimir Videnov elvtárs válaszbeszédében köszönetet mondott Baranya megye és Mohács párt, állami és tömegszervezeti vezetőinek a magyar —bolgár barátsági hét megrendezéséért és az itt tapasztalt barátságért.. Hangsúlyozta: a magyar népre jellemző melegséggel és vendégszeretettel fogadtak úgy, ahogy ez ilyen eszmetársak, barátok között szokás, akiknek világosak a céljaik és közösek az érdekeik. Megemlékezett a két nép közös harcáról a náci fasizmus ellen, s a napjainkban megnyilvánuló, sokoldalú elvtársi, baráti kapcsolatról. Szólt a bolgár népgazdaság nagyarányú fejlődéséről, s örömét fejezte ki a Magyar Népköztársaság gazdasági sikerei felett. Végezetül tolmácsolta a bolgár kommunisták, az egész bolgár nép szívből jövő üdvözletét. K. Gy. A bolgár nagykövet baranyai látogatása Vladimir Videnov nagykövet (középütt, szemben) a mohácsi városi pártbizottságon Borsos János első titkárral. Törvény készül a közérdekű bejelentésekről, panaszokról Társadalmi vitát rendezett a népfront a jogszabály előkészítéséről A közérdekű bejelentésekről és javaslatokról, valamint a panaszokról készülő törvény tervezetét a Hazafias Népfront széles körű társadalmi vitára bocsátotta — tájékoztatták a HNF Országos Tanácsánál Tóth Ferencet, az MTI munkatársát. Elmondták, hogy a közjogi népfront-tevékenységnek ezt a formáját azoknak a kedvező tapasztalatoknak az alapján választották most is, amelyeket az utóbbi években a családjogi, az ifjúsági, a környezetvédelmi és a közművelődési törvény megalkotása előtti társadalmi viták során szereztek. Az államélet demokratizmusát erősítő és szélesítő folyamat részeként került napirendre az az elgondolás, hogy a széles tömegeket, legtöbbször az egész lakosságot érintő törvények — mint legmagasabb szintű jogszabályok — előkészítésében az állampolgárok közvetlenül is véleményt mondhassanak, javaslatokat tehessenek. Ilyenformán maguk is cselekvően és felelősen bekapcsolódhatnak a közügyek intézésébe. Az ország majdnem minden jelentős városában és nagyközségében, összesen több mint száz helyen rendezett nyilvános vitát a Népfront a szóban forgó törvénytervezetről. Ami a téma hátterét illeti: a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok az állami és a társdalmi élet, továbbá a gazdasági tevékenység legkülönbözőbb területeit érintik. Évente 200—250 ezer a bejelentések, javaslatok és panaszok száma — ebből mintegy 10—12 ezer a kifejezetten közérdekű. Öt év óta változatlan a közérdekű bejelentések és javaslatok száma, a panaszoké kis mértékű csökkenést mutat. Jelenleg a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok intézését az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályozza. A Minisztertanács 1959-ben, majd 1965- ben megjelent határozatai további eljárási szabályokat vezettek be, egyes minisztériumok pedig a panaszintézésre vonatkozóan részletes szabályokat adtak ki. A gyakorlat és a részletes szabályok ma már sok esetben nincsenek összhangban. A megalkotandó törvénynek az a célja, hogy egységesen szabályozza a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok előterjesztését, alapos vizsgálatát és érdemi elintézését. A jogszabályt előkészítő szakemberek — s ők kérték a lakossági vitákon az állampolgárok véleményét — alapelvként meghatározzák az állampolgárok jogát közérdekű bejelentés, javaslat, illetőleg panasz előterjesztésére, s a majdani jogszabály biztosítja ezek törvényes, gyors és hatékony elbírálását. A megalkotandó törvény céljai közé tartozik, hogy kiküszöböljék a panaszjoggal való visszaélést és tehermentesítsék a különféle szerveket attól, hogy az alaptalan panaszokkal ismételten foglalkozzanak. Ugyanakkor a törvény meglkotásával védeni kell a közérdekű bejelentőt, javaslattevőt, illetőleg a panasztevőt attól, nehogy vele szemben indokolatlanul hátrányos intézkedést alkalmazzanak. Csütörtökön fejeződik be országszerte a Népfront vitasorozata, amelynek a fővárosból és a megyékből összegyűjtött tapasztalatait a HNF Országos Tanácsánál feldolgozzák, és rövidesen megküldik az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztályához.