Dunántúli Napló, 1978. február (35. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-01 / 32. szám
G. B. Shaw egy ízben egy csinos , de nem éppen lángelméjű színésznőtől levélben kapott házassági ajánlatot. — Képzelje Mester, ha gyermekeink az ön eszét és az én szépségemet fogják örökölni! — írta a lelkendező művésznő. — De mi lesz akkor, ha fordítva sikerül, ha tehát a gyerekek az ön eszét és az én csúnyaságomat öröklik? — válaszolta nyomban a fanyar humorú író. Ilyen oldott hangnemben kezdődik az a fejezet Sárközy Péter új könyvében, amellyel a szerző a valószínűségszámítás és az értékelemzés rejtelmeibe igyekszik beavatni az olvasóit, vagyis a gyakorlati agrárszakembereket. Riasztó címe ellenére: „Rendszerszemléletű módszerek a mezőgazdaságban". Sárközy Péter könyve az idei mezőgazdasági könyvhónap egyik legizgalmasabb olvasmánya. Közérthető, sőt — ami szakkönyveknél ritkán mondható el — élvezetes stílusa teszi azzá, amivel bonyolult, elvont kapcsolatokat képes közel hozni az olvasóhoz. Aki belelapoz, az már le sem teszi többé az utolsó lapig. A szerző nagyváradi születésű tudós polihisztor, aki hányatott élete során két diplomával vezetett traktort, volt Dr. Sárközy Péter egyetemi tanár jószággondozó egy somogyi állami gazdaságban, majd főagronómus Fejér megyében. Később középiskolai tanár, újságíró, miniszteri tolmács, könyvkiadó, majd egyetemi tanár. Tanított mérnöktovábbképzőn, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen s most január 1. óta a Budapesti Kertészeti Egyetem kutatási és továbbképzési osztályának vezetője. Bár doktorátusát a mezőgazdaság gépesítéséből szerezte, jelenleg matematikai kutatásokkal foglalkozik. Valószínűségszámítással, mely lassan, de biztosan lopakodik be a szaktudományokba. Bejárta a világ öt kontinensét, könyvet írt az USA mezőgazdaságáról, előadásokat tartott Japánban, a berlini egyetemen, s most kapott meghívást Bécsbe, ahol újabban erősen érdeklődnek a magyarországi termelési rendszerek eredményei iránt. A tudomány nyelvét szellemes, szinte csevegő, könnyed társalgási stílusba áttenni merész, de hálás vállalkozás. A hallgatóság tapsol, úgy érzi, jól szórakozott, mert Sárközy Péter játékosan hinti el gondolatait, rántja le a leplet a maradiságról, az emberi gyarlóságokról. Így történt ez tegnap is Harkányban, a Dráva Hotelben, ahol a babarci búzatermelési rendszer partnergazdaságainak több mint száz szakembere kapott betekintést a rendszerelmélet mezőgazdasági alkalmazásába. — Tekintve a téma jelentős külföldi és hazai irodalmát, mi indította a könyv megírására? — kérdeztük előadás után a szerzőt. — Az irodalom gazdag, de a könyvek jobbára nem a gyakorlati szakemberek számára íródtak. A kibernetikához, ehhez a másik jelentős interdiszciplinához ágazatközi tudományhoz — hasonlóan a rendszerelméletet is bizonyos misztifikált közeg veszi körül. Rendszerben dolgozhat az is, aki nem ismeri a rendszer elméletét. De ennek ismerete közelebb visz a rendszerelmélet kialakításához. Könyvemmel is ez volt a célom, a szemléletformálás. Sárközy Péter könyve lerántotta a misztikum leplét egy új tudományról, a rendszerelméletről, s ezzel nemcsak a szakembereknek, de minden művelt olvasónak hozzáférhetővé tette a nagyon is elvontnak látszó, de annál inkább a gyakorlati termelést szolgáló fogalmakat. Rné A vállalati művelődési bizottságok munkája Ülést tartott az SZMT mellett működő kulturális, agitációs és propagandabizottság Az Országos Közművelődési Tanács és a SZOT elnökségének kezdeményezése alapján Baranya megyében 1976-ban és 1977-ben 57 vállalati művelődési bizottság alakult meg, 25 helyen pedig jelenleg szerveznek hasonló bizottságot. Feladatuk mindenekelőtt az, hogy a vállalati dolgozók oktatását és a közművelődést tervszerűen megszervezzék, elősegítsék. Megalakulásukról és működésükről máris szépszámú tapasztalattal rendelkeznek az SZMT mellett működő kulturális, agitációs és propaganda bizottság tagjai — mint arról a bizottság tegnap délután Pécsett, az SZMT székházában megtartott ülésén meggyőződhettünk. Szabó Jánosné elnök megnyitója után Labadek Klára, az SZMT munkatársa előterjesztésében ezeket a tapasztalatokat értékelve elmondta, hogy a bizottságok nagy része máris elkészítette öt évre szóló munkatervét. A tervekben és a vállalati művelődési bizottságok munkájában egyre nagyobb szerepet kapnak az alapvető fontosságú oktatási feladatok mellett az MSZMP közművelődéspolitikai határozatával szervesen öszszefüggő témák, elképzelések. Sok helyen pozitív szemléletváltozásról lehet beszélni: a gazdasági vezetők a kulturális, közművelődési kérdéseket illetően egyre több konkrét segítséget nyújtanak a bizottságoknak. Problémát jelent, hogy elég kevés a vállalati főhivatású népművelő, a módszerességhez pedig kevés a módszertani fogódzó. Ennek megfelelően olyan igény is megfogalmazódott, hogy ésszerű lenne egy alapvető elvi és módszertani kérdéseket magába foglaló kiadványt megjelentetni és a bizottságok rendelkezésére bocsátani. Pozsgai Miklós, az SZMT osztályvezetője ismertette a művelődési koordináló testületeket alkotó bizottságok működési alapját képező határozatokat, majd javaslatot tett arra, hogy a tanácsi szakigazgatási szervekkel karöltve szorgalmazzák további művelődési bizottságok megalakulását ott, ahol ilyen még nincs. Az arra illetékes szakemberek lehetőleg a helyszínen adjanak megfelelő segítséget a bizottságok működéséhez. A vitában felszólalók egyértelműen jónak, fontosnak és hasznosnak minősítették az eddig végzett munkát. Az SZMT mellett működő kulturális, agitációs és propaganda bizottság ezt követően Pozsgai Miklós előterjesztése alapján a testület 1978. évi első félévi munkatervét tárgyalta meg. Dunántúli napló Megérkezett az Ormánságba az első gólya Talán csalóka biztatás csupán, s mindössze egy eltévedt madárról van szó, mégis az Ormánságban feltűnt az első gólya. Nem egészen egyedülálló jelenség: néhány hete az Alföldön is megfigyeltek már egy magányos vándormadarat. Január vége, február eleje van, s a túl korán hazatérő gólya, a természetnek ez az ellentmondása önkéntelenül felidézi a valamikori pécsi költő, Janus Pannonius versét a „télben virágzó mandulafácská”-ról. Az első gólya megérkezett, s míg Budapesten havazik, nekünk talán már a tavasz közeledtét jelzi. Szükség van a termelőszövetkezetek segítségére Falusi asszonyok a Zöldért tárházában ■ Nőknek való téli munka ■ Csomagoltam válogatva kerül a zöldáru az üzletekbe A látvány falusi házra emlékeztet: a burgonyatároló tetőrészéről cseresznyepaprikafüzérek lógnak. A négyezer füzérnyi paprikával jó pár adag hallét „tüzesíthetnek” a baranyaiak. A Zöldért Baranya megyei Vállalatának Megyeri úti tárházában valószínűleg cseresznyepaprikából van a legkevesebb. Minden más terméket súlyra, méghozzá többnyire vagonra mérnek. A megyei vállalat ez évre 14-féle termékből 860 vagonnyi árut vásárolt fel. Bár a mennyiségnek csak egy része található a Megyeri úti tárházban, a tárolókban burgonya- és hagymahegyek magasodnak. A káposztát és almát ládákban tartják. Az udvaron szalmával letakarva pedig 10 vagonnyi petrezselymet tárolnak. A gyökér viszonylag jól bírja a hideget, nem fontos fedett helyen tartani. A tárolókban úgyis minden talpalatnyi helyre szükség van. Ezekben a hatalmas hűvös helyiségekben ugyanis válogatják és osztályozzák is a zöldségféléket. Az egyik tárolóban a kelkáposzták megsárgult leveleit vágják az asszonyok. Hatan vannak délelőtt, hatan délután. A 12—14 Celsius fokos helyiségben bundacipőben, kabátban, kendővel a fejükön dolgoznak. — Kevesen vagyunk, szükségünk van a termelőszövetkezetek segítségére — mondja Mező Jakab, a tárház vezetője. — Munkaerőt kérünk tőlük. A termelőszövetkezetekben télen kevesebb a nőknek való munka — kölcsönkérjük őket erre az időre. Az újpetrei Petőfi Termelőszövetkezet asszonyainak egy csoportja a sárgarépát osztályozza. Nagy Bálintné, Vaszner Jánosné, Mester Jánosné és a többiek Szőkéden laknak. — A legtöbben reggel ötkor kelünk — mondja Nagyné. Ellátjuk a jószágot, úgy indulunk útnak. Nekem hat hízót kell megetetnem. Fél hétkor jön értünk a busz, napközben itt dolgozunk, fél négyre pedig otthon vagyunk. — Száz forintot keresünk naponta — folytatja Mesterné — Otthon, a termelőszövetkezetben is akadna munka részünkre a fenyőtelepen, de ez könnyebb. A személyi asszonyok már decembertől ide járnak. Tegnap 12-en jöttek a raktárházba sárgarépát osztályozni. Az árucsomagolóban is az újpetrei termelőszövetkezet asszonyai válogatják a hagymát, almát. Az osztályozott, csomagolt zöldségféléket 250 baranyai üzletbe küldi a Zöldért. Naponta reggel 6-tól 8 óráig teherautók sora indul útnak, de napközben is folyamatos a szállítás. Bolgár exportra válogatják a sárgarépát az asszonyok Gépsor könnyíti a hagyma osztályozását és csomagolását Fárasztó munka a káposzta tisztítása 1978. február 1., szerda így közlekedünk mi közúti veszélyeztetés A törvény szigorúan bünteti amelyeknél a veszélyhelyzetet a gépjármű vezetője szándékosan idézi elő. A bíróság az ilyen emberek közúti veszélyeztetés bűntette miatt vonja felelősségre. Ennek a bűncselekménynek már sokkal súlyosabbak a büntetési tételei, mint az előbbieknek. Ha nincsen sérülés, vagy csak nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoznak, akkor is egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság. Ha a közúti veszélyeztetés súlyos sérülést okoz, akkor a büntetési tételt két év és nyolc év között határozza meg a Btk., ha pedig halált okoz a veszélyeztetés, akkor öt év és 12 év közötti szabadságvesztés büntetést kell kiszabnia a büntetőtanácsnak. A Pécsi Járásbíróság elnökhelyettesének, dr. Oltai Lászlónak gyakorlatában az utóbbi időben két ilyen jellegű ügy is előfordult. Hadi Lajos 35 éves pécsi autószerelő az esti órákban bement munkahelyére. Engedély nélkül kihozta a vállalati Volgát az üzem területéről és ittasan, jogosítvány nélkül elindult vele a Mártírok útján. Két rendőr éppen közúti ellenőrzést végzett ezen a területen. Egyikük a forgalmi sáv közepére állva szabályos lámpakörözéssel megállásra szólította fel Hadi Lajost. A szerelő tudta, hogy az igazoltatás súlyos következményekkel járhat számára és ezért sebességét fokozva, irányváltoztatás nélkül továbbhajtott. Csak a rendőr lélekjelenlétének és jó reflexeinek köszönhető, hogy el tudott ugrani és így nem történt baleset. A bíróság jogerős ítélete alapján másfél évi börtönbüntetést kapott Hadi és négy esztendőre eltiltották a gépjárművezetéstől. Kovács Tibor Harkányból indult hazafelé Pécsre gépkocsijával, ittasan. Szalonta határában megállásra szólította fel a rendőrjárőr. Kovács először jobbra indexelt és lassított. Azután beletaposott a gázba. Az intézkedő rendőr csak az utolsó pillanatban tudott elugrani a feléje száguldó Polski Fiat elől. A Pécsi Járásbíróság egyévi és kéthónapi szabadságvesztésre ítélte Kovácsot és hét évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. Ez az ítélet még nem jogerős. A közúti veszélyeztetés bűntettét követi el az is, aki ,,ráhajt" az út szélén haladó gyalogosokra. Az ilyen „ijesztgetés" már okozott súlyos balesetet és nem maradt el természetesen a hosszú éveket jelentő súlyos szabadságvesztés büntetés kiszabása sem. Rovatunk állandó felcíme: így közlekedünk mi. Az előbbi esetek szerencsére nem jellemzőek, nem így közlekedünk mi. Mégis vannak olyan gépjárművezetők, akik azmúgyis „veszélyes üzemnek" számító közúton szándékosan veszélyeztetik mások testi épségét. Jó lenne, ha elsősorban ők tanulnának a fentiekből. E. Á. A közlekedési balesetek, a közlekedési bűncselekmények zömét gondatlanság okozza. A járművezetők, amikor megszegnek egy közlekedési szabályt, akkor ezt nem azért teszik, hogy szándékosan veszélyhelyzetet vagy balesetet idézzenek elő. A figyelmetlenség, a kellő körültekintés hiánya miatt hágják át az előírásokat. Törvényeink is értékelik ezt a tényt, ez nyilvánul meg a büntetési tételekben, illetve a konkrét ítélkezési gyakorlatban. Szerencsére kis számban, de előfordulnak olyan esetek is. Enyhül a szárazelemhiány Néhány hét múlva enyhülni fog a szárazelemhiány, a második negyedévben pedig bővül a választék, javul a minőség. A VBKM Akkumulátor és Szárazelem Gyára az év eleje óta ütemesen szállít a kereskedelem megrendeléseire, a következő napokban pedig azok az importtételek is megérkeznek, amelyek szállítása egy-két hónapot késett, s a gyárban már készülnek a szárazelemek szovjet licenc alapján való gyártására is. Öszszességében az idén 245 millió forint értékű szárazelemet szállítanak a kereskedelemnek, a tavalyi 230 millió forinttal szemben. A kilencvoltos zsebrádió-elemigényeket szovjet, lengyel és bolgár importból elégítik majd ki.