Dunántúli Napló, 1978. szeptember (35. évfolyam, 241-270. szám)
1978-09-01 / 241. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek Dunántúli n cini a XXXV. évfolyam, 241. szám 1978. szeptember 1., péntek Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Köszöntjük bányászainkat! Írta: Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára bányásznap szakmai ünnep, tiszteletadás azoknak, akik a bányászéletet választották élethivatásuknak. Huszonnyolcadik alkalommal köszöntjük megyénk bányászait, a szén-, az ércbányászat, az aknamélyítés, a földtani kutatás és fúrás dolgozóit. Hazánk népénél tisztelete és megbecsülése övezi a föld méhének munkásait, akik a természeti viszontagságok, a szeszélyes geológiai adottságok közepette az ország energia-, érc- és ásványi nyersanyagszükségletének jelentős hányadát termelik ki. Munkájuk nyomán elindul az éltető erő, mozgásba hozza a gépeket, fénnyel, meleggel árasztja el a városokat, falvakat, családi otthonokat. Köszöntjük bányászainkat, akik az első sorokban harcoltak mindig a dolgozó embert megillető jogokért, akik a rabság éveiben sem békéltek meg az elnyomatással, akik győzelemre vitték felszabadulásunk után a széncsatákat, és akik azóta is nehezét vállalják a szocialista építés feladatainak. Emlékezzünk azokra, akik zászlóvivői voltak az emberibb életért, az emberi szabadság beteljesüléséért vívott harcnak, az 1919-es tatabányai és az 1937-es csertetői csendőrsortűz mártírjaira, azokra, akiket a fasiszták hurcoltak el a második világháború idején, és többé sohasem térhettek vissza. Meghajtjuk az emlékezés zászlaját a munka frontján hősi halált halt bányászaink előtt. A bányászok iránti megbecsülés alapja a munkásosztály ügye iránti elkötelezettség, az egykori harcokban és a mai munkában egyaránt megnyilvánuló helytállásuk. Ki tudná öszszeszámolni, hány szabad szombatot, vasárnapot töltöttek a föld alatt, hogy népgazdaságunk energia- és ásványi alapanyag-szükségleteit kielégítsék. Mindezek mellett nem kevés társadalmi munkát vállalnak és teljesítenek. Az MSZMP XI. kongresszusának irányelvei célul tűzik ki az ország természeti kincseinek, ásványi nyersanyagainak teljesebb és gazdaságosabb kihasználását. A hazai ásványi nyersanyagok között is kiemelkedő szerepet játszanak az energiahordozók, ezen belül a szén. A mecseki szénbányászat perspektíváját alapvetően a kokszolható széntermelés lehetősége határozza meg. Az V. ötéves tervben a Mecseki Szénbányák feladata a népgazdasági, illetve a fogyasztói igények kielégítése mellett a felkészülési program végrehajtása, a szénvagyongazdálkodás javítása, következetesebb beruházási, műszaki fejlesztési, korszerű munka- és üzemszervezési tevékenység. Elismerés azoknak a magyar és szovjet munkásoknak, mérnököknek, akik negyedszázada új iparág alapjait teremtették meg a Mecsek-hegységben és úttörőként járultak hozzá a magyar uránipar felvirágoztatásához, térségünk gazdasági, kulturális fejlődésének gyorsításához. Az uránércbányászat népgazdasági jelentőségét az határozza meg, b°gy mint energiahordozó nyersanyagot termelő ágazat, közvetve hozzájárul az ország energiaellátásához a megépülő paksi atomerőművön keresztül is. A Bányászati Aknamélyítő dolgozói az egyre növekvő bányaépítési feladatokon túlmenően Pécs várospolitikai gondjainak megoldásához is nagy segítséget adnak. Baranya megye bányászai abban a tudatban ünnepelhetik a 28. magyar bányásznapot, hogy amit vállaltak, teljesítették. Igaz, nem kis erőfeszítések árán. A mennyiségi tervteljesítés csak a szabadnapok egy részének igénybevételével valósulhatott meg. Az V. ötéves terv a bányászatban egy új, progresszív korszakba való átmenet nehéz időszaka, amikor a termelési előirányzatok teljesítése mellett el kell végezni mindazokat a feladatokat is, amelyek bányászatunk jövőbeni termelőkapacitásának bővítéséhez, műszaki állapotának megújításához, s ezzel együtt a nehéz emberi munka könnyítéséhez szükségesek. A bányaüzemek fejlesztése biztosítani hivatott a viszonylagos műszaki elmaradottság felszámolását. Ezáltal azt, hogy a rendelkezésre álló energia-, érc- és ásványvagyon korszerű termelési technológiával, a gépek hatékony és az emberi munka takarékos felhasználásával kulturált és biztonságos munkahelyi körülmények között legyen kitermelhető. Az V. ötéves tervfeladatok másik fő célkitűzése a távlati energia, érc és ásványi nyersanyagigények kielégítését szolgáló új bányák építésére irányul. Megyénk szén-, érc- és ásványvagyona hosszú időre lehetővé teszi a bányászat fejlett színvonalon való folytatását. Tehát van jövője hosszú távon is a bányászatnak. Ehhez a jövőben is sok és jól képzett bányászra lesz szükség. A bányászok szocialista államunkban kezdettől fogva munkájuknak kijáró megkülönböztetett megbecsülésben részesültek. Munkájuk elismerését elsősorban jövedelmük színvonala és lakáshelyzetük javítására irányuló intézkedések jelzik, de számos más szociálpolitikai, munkavédelmi és egészségügyi intézkedés is a munka- és életkörülmények javítását célozza, bányászok munkája sok-sok áldozatvállalást kíván. A konkrét példák sokasága bizonyítja, hogy sem a külszínen, sem a föld alatt nincs híja azoknak, akik készek is erre az áldozatvállalásra. Célkitűzéseink a bányászatban is csak az iparág dolgozóinak szoros összefogásával, céltudatos munkájával valósíthatók meg. Mindehhez szükségünk van dolgozóink egyetértésére, jó munkájára, a szocialista munkamódszerekben és a szocialista versenymozgalomban rejlő kimeríthetetlen erőre. E gondolatok jegyében köszöntöm Baranya megye politikai és társadalmi vezetése nevében megyénk bányászait, azok családtagjait a 28. magyar bányásznapon. Kívánok munkájukhoz erőt, egészséget és bányászköszöntéssel — jó szerencsét! II bányásznap tiszteletére Befejezőtlen a MÉV V-ös üzemének aknamélyítése Horváthék kiváló eredménye a szovjet berendezéssel Az utolsó bödön délután öt órakor hagyta el a talpat több köbméternyi terhével. Itt lenn ezeregyszázhúsz méter mélyen, a Mecsek gyomrában nem volt ünneplés. Odafönn néhány kilométernyire a bányászhimnuszt énekelték, kitüntetéseket vettek át, de minderre nem gondolhatott Vidvindics Gyula csapatvezető, Ábrahám László, Erdei Géza vájár, Vörös József és Szabó Péter segédvájár, valamint Pfeffermann Antal ás Csanádi Ferenc csillés. Ők voltak azok ugyanis, akik Rácz János aknász vezényletével tegnap, a délutános műszakban befejezték a Mecseki Ércbányászati Vállalat leendő V-ös üzemében a szállítóakna mélyítését. S az a munka, amit a Horváth István vezette Zalka Máté szocialista brigád negyven fős kollektívája elért, a magyar aknamélyítés történetében példátlan teljesítményük kétszeresen meghaladja a hazai eredményeket. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzete 1976 szeptemberében kezdte el a munkálatokat és huszonhárom hónap alatt elvégezték az 1120 méteres akna mélyítését, az aknarakodók kialakítását. Korábban, November hetedikére vállalták, hogy elérik a talpat, majd ezt követően a Horváth-brigád felajánlotta, hogy a XXVIII. Bányásznap tiszteletére befejezik az aknamélyítést. A munkálatok során mintegy nyolcvannyolcezer köbméter kőzetet robbantottak ki a hét és fél méter átmérőjű aknából, közel tizenkilencezer köbméter betolt sajtoltak a zsaluzat és az aknafal közé. A kilencvenedik méterig hagyományos módon történt az akna mélyítése, amely hat és fél hónapot vett igénybe. Ezt követően állították munkába a Szovjetunióból érkezett, kétszintes munkapaddal ellátott aknamélyítő berendezést, amivel világviszonylatban is kimagasló teljesítményt értek el. Az elmúlt esztendő május 13-a és június 13-a között az aknamélyítési előrehaladás 133,5 méter volt, ami az eddigi teljesítményeket tekintve kilencedik a világon. Megjegyzendő, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a hasonló, közepes teljesítményű berendezéssel is csak a hetedik helyre rukkolhattak a 141 méteres mélyítési rekorddal. Az említett eredmények eléréséhez a Mecseki Ércbányászati Vállalat is nagyban hozzájárult, a beruházás kiváló előkészítésével. De ezzel együttvéve, az V- ös üzemi akna mélyítése a nehézségektől sem volt mentes. Hiszen Horváthék már nyolcvan méter után kritikus helyzetbe kerültek és az ötszázadik méternél is vetőkkel szabdalt márgás, vizes, repedezett kőzetet harántoltak. Minél mélyebbre értek, annál nagyobb gondot jelentett az aknafalazáshoz használatos betonejtőcsövek lyukadása, javítása és cseréje, ötszáz méter után például mintegy két hónap kiesésük származott emiatt. Ennek ellenére mégis hogyan is sikerült e példátlan teljesítmény? A brigád kezdeményezésére kialakított kiscsoportos fúrás lehetővé tette a fúrási teljesítmény negyvenszázalékos emelkedését Jankovics István üzemvezetővel nap mint nap értékelték a ciklusidőket: a grafikonok segítségével sikerült kiszűrni a gyenge pontokat és ehhez számos újítással is hozzájárult Horváth István brigádja, akik a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál immár a harmadik aknát mélyítették. Salamon Gyula A jövő munkásait nevezik Nagy feladatok a szakmunkásképzésben A megye szakmunkásképző intézeteinek igazgatói, szakfelügyelői gyűltek össze tegnap délelőtt az 506. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben megtartott tanévnyitó értekezleten, melyen részt vett Kovács József, a középfokú oktatási intézmények pártbizottságának titkára, Szabó Endre, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezető - helyettese, dr. Bárdi László, a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője és Nágel Lajos, az iskolai csoport főelőadója. Nágel Lajos beszámolójában elmondotta, milyen nehéz feladatokkal kell megbirkóznia a szakmunkásképzésnek, melytől a jövő munkásigényének kielégítését várja a társadalom. A szülők, a családok elképzelésében ■a továbbtanulás sajnos még mindig csak a gimnáziumot jelenti, esetleg a szakközépiskolát, míg a szakmunkásképzők említésekor még mindig a régi típusú inasiskola idéződik fel sokakban. Pedig a 1969. évi szakmunkástörvény óta sok fokozatos fejlesztés, jelentős előrelépés történt a képzés színvonalának emeléséért. Társadalmunk legfelsőbb fórumai is jelentőségének megfelelően törődnek a magyar szakmunkásutánpótlással, mint azzal a területtel, ahová a legtöbb fiatal jelentkezését várják. Jelentős segítséget jelent a megfelelő munkáslétszám kialakításában az idén beinduló szakmunkásképzési célú szakközépiskola, ahol érettségizett, művelt szakembereket fognak képezni. Nemcsak a munkahelyek, hanem a továbbtanulás lehetősége is nyitva áll valamennyiük előtt. Az is lényeges változás, hogy ez év szeptemberétől a városok szakmunkásképzői az illetékes városi tanácsokhoz kerülnek — ezzel is javul a helyi igények kielégítése. Szabó Endre a Munkaügyi Minisztérium képviseletében elmondotta, hogy az MSZMP Gazdaságpolitikai Bizottsága ez év júniusában tárgyalta meg a szakmunkásképzés helyzetét, és határozatot hozott a tartalmi és tárgyi feltételek javításáról, korszerűsítéséről. Ennek érdekében intenzívebbé kell tenni az iskolai oktató-, nevelőmunkát, politikai felkészítést, emelni kell az üzemi gyakorlatok színvonalát, hatékonyságát, hogy mindez együtt szolgálja a szakmájukat jól értő, politikai és emberi szempontból egyaránt igényes, művelt ifjúmunkások képzését. G. O. Felújították az 506. sz. Szakmunkásképző Iskola fizika előadóját Új írásvetítő, mágneses tábla és kísérleti eszközök segítik az ifjú szakmunkástanulókat szeptembertől a tanulásban. Vidvindics Gyula csapata elérte az aknatalpat Cseh László felvétele A szliveni küldöttség Bolyban és Mohácson Bolyba látogatott tegnap délelőtt a Bolgár Hazafias Front Szliven megyei küldöttsége. A bólyi Kossuth Tsz elnöke, Cséplő György adott tájékoztatást a szövetkezet gazdálkodásáról, eredményeiről, a tagság életéről. Ezt követően a vendégek több háztáji gazdaságot is megtekintettek, nagy érdeklődést tanúsítottak a háztáji és a termelőszövetkezet kapcsolata iránt. A déli órákban Mohácsra utaztak, ahol megtekintették a történelmi emlékhelyet és a város nevezetességeit. A napi program a HNF Mohács városi Bizottságán tett látogatással zárult.