Dunántúli Napló, 1981. szeptember (38. évfolyam, 239-268. szám)

1981-09-28 / 266. szám

Regény — némafilm — színdarab A pécsi Óz Az évszázad legsikeresebb meséje. Lynan Frank Baum 1900-ban írta meg világhírű meseregényét, az Őzt. 45 éves korában ez a mű hozta meg a hírnevet és a gazdag­ságot az amerikai szerzőnek, írói munkássága gerincét ké­sőbb az Óz folytatásai jelen­tették. A sorozatból 1902-ben mu­sical készült, 1914-ben és 1925-ben pedig némafilmek, 1938-ban rádiójáték, 1940- ben pedig az Oscar-díjas hangosfilm, a realitás és a képzelet bájos keveréke, az Óz. Rendezője Victor Fle­­­ming, akinek nevéhez fűződik az Elfújta a szél elkészítése is. Ez utóbbi mindmáig a leg­jövedelmezőbb amerikai pro­dukciónak bizonyult. Az Óz, a csodák csodája című film fő­szereplője Judy Garland, aki 17 éves korában az Óz, bá­jos kislány figurájával lett vi­lághírű. Leánya, az 1947-ben született, szupersztár Liza Mi­­nelli. Vasárnap délelőtt a Pécsi Nemzeti Színház karriúraszín­­háza nagy sikerrel mutatta be az Ózt. Az eredeti mesét Schwajda György dolgozta át. A zeneszerző: Tamássy Zdenkó. Tömöry Péter ren­dezőt a színreállításban Ko­vács Léna, a PNSZ idén szer­ződtetett dramaturgja segítet­te. A pécsi Óz biztos sok szü­lőben ébreszt nosztalgikus ér­zéseket. Nagy kár, hogy az élményt adó előadásból­­a gyerekeknek semmi kézzelfog­ható emlékük nem marad. Nem készült műsorfüzet, nem árusítják az Ózt könyvformá­­ban sem az előcsarnokban. Lehetett volna játékfigurákat gyártani, hiszen a madár­ijesztő, a bádogember vagy a gyáva oroszlán bizonyára sok kellemes órát szerzett vol­na otthon is a kicsinyeknek. Jó lenne, ha a gyermeknézők­re nemcsak a repertoár ösz­­szeállításánál, hanem az elő­adások megszervezésénél is gondolnának, így válhatna teljesebbé és maradandóbbá a színpadi élmény. E. A. Eldobni vagy javítani? Hol javítják a zsebszámológépeket? Az elektronikus zsebszámoló­gépek néhány éve még szen­zációs újdonságnak számítottak Magyarországon. Ma már nem számítanak különlegességnek, magyar gyártmány is van belő­lük, az áruk is javarészt ezer forint alá csökkent. Hogy meny­nyi van belőlük az országban, azt megletősen nehéz lenne megbecsülni. Mindenesetre használják a zsebszámoló­gé­­peket ma már az egyetemi ta­nároktól a kisiskolásokig. Jónéhány nálunk tehetősebb országban nem okoz problémát ez elektronikus zsebszámológé­pek javítása. Ha elromlik, vesz­nek újat, s jónéhány olcsóbb típust úgy is gyártanak, hogy másfél-két évig legyenek üzem­biztosok. A jobb minőségűek persze öt-tíz évig is, használha­tók különösebb javítás nélkül. Mi azonban még nem tartunk ott, hogy egyszerűen eldobjuk a meghibásodott zsebszámoló­gépet. Van-e azonban javítási kapacitás erre? Pécsett, a Szolgáltató Ipari Vállalat Endresz György utcai elektronikai csoportja javítja a zsebszámológépeket. Olykor na­ponta 60 darab is érkezik hoz­zájuk, legnagyobb részük kap­csolási kontakthibával, vagy a klaviatúra hibájával. Ha ma­gyar kereskedelmi forgalomban lévő gépről van szó, általában nincs is probléma a javítással. Az anyagellátás néha akadozik, így aztán a súlyosabb­­esetek­kel, amihez már új alkatrész kell, az integrált áramkör, vagy a kijelző kicserélése szükséges, a Szolgáltatóipari Vállalat elektronikai csoportja átirányít­ja a javíttatókat az Irodagép­­technikai Vállalat Pécs, Kállai Éva téri szervizébe, amely az ITV országos hálózatán belül könnyebben jut anyaghoz. Itt is azonban csak azokat a zseb­­számológépeket tudják javítani, amelyek a belföldi kereskedelmi forgalomban előfordulnak. En­nek a skálája azonban ma már meglehetősen széles. Novembertől valamelyest to­vább javul Pécsett a zsebszá­mológépek javításának helyze­te. Annyi tervmódosítás után valószínűleg idén november 7-re végül is átadják az ITV új pécsi szervizét Kovácstelepen, a Hajnalka utcában, a MÉV szövetkezeti lakásainak föld­szintjén. S még valami, amire a zsebszámológépek javíttatói­­nak érdemes figyelniük: ezeknél az elektronikus kisgépeknél 1 éves a garanciaidő, s ezalatt, ha végképp nem javíthatók, ki is cserélik őket. D. I. □ Hétfői A TOLNA MEGYEI FESTŐ­­ÉS LAKÁSKARBANTARTÓ IPARI SZÖVETKEZET BONYHÁDI TELEPE f­elvételre keres KŐMŰVES ÉS VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT Bérezés egyösszegű bérutalvány alapján, teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Bonyhád, Perczel Mór u. 36. sz. alatt, a telepvezetőnél. Ki a legjobb kockatekerő? Ez hamisítatlan bábeli zűr­zavar. A kőbányai Pataky Mű­velődési Központ földszintjén és színháztermében bárhova tekin­tettem, a Rubik-féle bűvös koc­kát tekerték rendületlenül fiate­­­lok és idősek. Érthető, hiszen­­nagy a tét: ki a legjobb kocka­tekerő hazánkban? És végre eddig is eljutottunk. Az elődön­tőkön részt vett 280 versenyző közül három korcsoportban 15— 15-en ültek a színpadra Szilágyi János invitálására, hogy végül ez abszolút kategóriában is összemérjék képességüket a résztvevők. Lábas­ Zoltán, aki a nyíregy­házi Ingatlankezelő Vállalat hő­központjában dolgozik, még beszélgetés közben is forgatta kockáját.­­ Egy évvel ezelőtt sikerült hozzájutnom a Rubik-féle bűvös kockához. Azóta grafikont ve­zetek arról, ahogy fokozatosan sikerült csökkentenem a meg­oldási időt Egy perc 36 másod­perccel kezdtem a mostani elő­döntőben, a részidőm 34,7 má­sodperc volt. Minden szabad­időmet a kockának áldozom, naponta 1­6,8 órát gyakorolok. A budapesti Farkas Károlytól tartok, neki 32,6 másodperc a csúcsideje, de legalább ennyire veszélyes ellenfél Krammer Gyu­la, aki a Budapest-bajnokságot nyerte. A tét nagy és természe­tesen ki szeretnék jutni a nem­zetközi versenyre is ... Közben Szilágyi János a fü­lembe súgja: — Az elődöntők­ben a legjobb időeredményeket a 15—18 éves korcsoportba tar­tozók érték el. Itt van dr. Rubik Ernő is, akit a Politoys Szövetkezet, a Triós, a Konsumex és a Magyar Hir­dető szakembereinek gyűrűjéből hívom félre néhány szóra. — A rejtvényjellegű egysze­mélyes játékoknál ritka dolog a társas verseny. Nagyon örü­lök annak, hogy a vetélkedő megvalósult, így mi is képvisel­tethetjük színeinket a nemzet­közi „kockaforgatáson". Egyébként a korcsoporton­ként­ döntő első három helye­zettje fekete-fehér televíziót, Jáva-mopedet és magnós rá­diót nyert. Az abszolút kategó­ria győztese 30 000, a második helyezett 20 000, míg a harma­dik helyen végzett versenyző 10 000 forintos fődíjat kapott. A Pataky Művelődési Köz­pontból kifelé jövet, viszont már találkozhattam a legújabb slá­ger, a Bábel­ tornyának forga­tóival, akik talán jövőre itt vagy másutt versenghetnek a másod­percekért. A verseny helyezettjei: 1. Lá­bas Zoltán (Nyíregyháza), 29 mp, 30 000 Forint, 2. Ifj. Kráner Gyula (Bp.), 30,9 mp., 20 000 Ft, 3. Rekettye László (Bp.) 31,8 mp. A Pataky különdíját Széger József (Aparhant) kapta. Salamon Gyula Az év játéka — 21 darabban Mennyire gyakorlatias Ön? Napjaink élet- és munkastí­lusa — a jogos és elismert spe­­­cializálódási igény mellett — egyre több gyakorlatiasságot követel. Kezdve a legkülönbö­zőbb háztartási gépek kezelé­sénél, javításánál, bonyolult hi­vatalos ügyeink intézésén át egészen a kerti munkáig. A gya­korlatias beállítottságúak köny­­n­űen megbirkóznak ezzel a vál­tozatos tevékenységi skálával, de nem mindenki ilyen szeren­csés. ön melyik csoportba tar­tozik? 1. Váratlan vendégek érkez­nek, össze tud-e hozni — cse­kély idő- és energiaráfordítás­sal — egy­ kellemes estét? Igen 3 Nem 0 2. Kollégája megbetegedett. Nehezére esik-e, hogy kiigazod­jék munkaterületén, és rövid ideig helyettesítse? Igen 0 Nem 4 3. Vonakodik-e saját hivata­los ügyeit intézni, mert nehezen talál rá a megfelelő bonyolítási módra? Igen 0 Nem 3 4. Szoktak-e olyan munkát bízni önre, amelynek végzésé­hez nem adnak részletes, min­denre kiterjedő utasítást. Igen 3 Nem 0 5. Apróbb háztartási javítá­soknál szerelőt hív? Igen 0 Nem 4 6. Szívesen foglalkozik-e olyan dolgokkal, amelyek korábban teljesen idegenek voltak az ön számára? Igen 3 Nem 0 Értékelés 0—6 pontig ön kétbalkezes, semmi érzé­ke a gyakorlati dolgok iránt. Próbáljon egy kis ügyességet el­lesni a környezetétől. 7—11 pontig Ha használható megoldások­ra van szükség, az ön ötleteire mindig lehet számítani. Ritkán szorul idegen segítségre. 12—16 pontig A hétköznapi dolgokat túlbo­nyolítás nélkül tudja megoldani. Kitartását kéne még erősíteni, különösen nehéz helyzetekben. 17—20 pontig Gyakorlatias beállítottságú, nem ismeri a „lehetetlen" szót. Minden problémát rövid időn belül, nyűglődés nélkül old meg. A „Wochenend” magazin nyomán: Dr. Juhász Edit Pécsi Gyula felvesz pécsi telepére # ív- és lánghegesztőt, 0 lakatos szak- és betanított munkást, # tmk-lakatost, # segédmunkást és # gyors- és gépírót. EGYMŰSZAKOS MUNKAREND, MUNKÁSSZÁLLÁS Jelentkezés a főművezetőnél, illetve a főkönyvelőnél, Pécs, Nagyárpádi út 11. Országos győztes rendőrkutya Ali mindent tud A múlt hét végén rendezték meg Zalaegerszegen a rendőr­­kutyák országos versenyét, me­lyet Kurucz Pál, a Zala megyei Rendőr-főkapitányság törzsőr­mestere nyert meg Ali nevű németjuhászával. — összesen hét ajándékot kaptam a versenyt patronáló vállalatoktól és a főkapitány­ságtól. 1954-ben, rögtön lesze­relésem után lettem rendőr, s furcsamód addig nemigen sze­rettem a kutyákat. Mint amo­lyan falusi gyerek, bosszantot­tam őket, ahol tudtam. De ak­kori őrhelyem közelében volt a rendőrkutyák telephelye, így sokszor figyelhettem, hogyan dolgoznak ezekkel az állatok­kal. — Két év múlva jelentkeztem, hogy én is szeretnék kutyákkal foglalkozni. A féléves tanfolyam után összekerültünk első ku­­­tyámmal, a Csurkával. Őrá so­kat emlékszem még ma is, szol­gálat közben ütötte el az autó. Akkor még úgy kaptuk a kikép­zett kutyákat, de azóta is­ az a lényeg, hogy a rendőr és a ku­tya hasonló vérmérsékletű le­gyen, különben nem tudnak jól együtt dolgozni. — Erre a versenyre nagyon készültem, de sajnos a kutyám valamilyen szembetegséget ka­pott, megvakult, ki kellett irtat­ni. Hogy egy kutya szolgálat­képes legyen, ahhoz általában fél év kiképzés szükséges, az Alival három hónap alatt ké­szültünk fel. Ő már képzett ku­­­tya volt, de a szagazonosító „szakmában". A szagazonosító kutyáknak az a dolguk, amit nevük is jelez: általában ugyan­abban a helyiségben vannak, nem kell terepre menniük. A versenyen azonban nyomozó­­kutyák vesznek részt, s az egé­szen más kutyafoglalkozás, mint volt Alié. A versenyen az egyik legfontosabb szám a nyomkö­vetés volt. Kétórás nyomot kel­lett, meglehetősen zegzugos úton követni, közben három tár­gyat találni, és azután voltak az ügyességi számok. — Most aztárt nem tudom, Ali milyen rendőrkutya legyen, mert szagazonosítónak éppen olyan jó, mint nyomozókutyának. Ő már nem készen kapott rendőr­kutya volt, hiszen mostanában, már az Ebtenyésztő Egyesület­től vásároljuk az általában K— 1-es idomítottságú állatokat. A K—1-es kutyák engedelmesked­nek az „ülj", „Feküdj" vezény­szavaknak, és a gazda 10 per­ces nyomát tudniuk kell követ­ni. — Azt hiszem az a lényeg: soha sem szabad elfelejteni, hogy a kutya élőlény, s hogy okos az állatok között. Egyéni­ség. Ha ezt figyelembe veszi a gazda, nagyon jól együtt tud­nak dolgozni. Lejegyezte: Bodó László Megérdemelt szabadságon a verseny győztesei

Next