Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)
1985-02-05 / 34. szám
1985. február 5., kedd Dunántúli napló Új arcok a vezetésben Koronics Károly a Baranya megyei Zöldért Vállalatnál január 1-től öt évre kinevezett igazgató. Közgazdászként, és ötéves munkaviszonnyal a háta mögött 1969 júliusában került a vállalat jogelődéhez közgazdasági és munkaügyi osztályvezetőnek. Volt zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi osztályvezető, kereskedelmi igazgatóhelyettes, és tavaly júliusban lett megbízott igazgató. A nyugalomba vonuló Fodor Imrét váltotta fel a vezetői székben. Az elmúlt évben szervezés és vezetés szakon — szakközgazdász diplomát szerzett. — Igazgatóként mit tart a legfontosabbnak? — Sok mindent. Híve vagyok az önállóságnak, a demokratikus vezetésnek, a decentralizálásnak, a megfelelő, hatékony ösztönzésnek. Úgy kell dolgoznunk, hogy a közös, elérendő célért mindent megtegyünk — s ehhez nekem, nekünk, vezetőknek kell kidolgoznunk a megfelelő ösztönzőrendszert. Ez évtől már legtöbb egységünk önelszámoló, azaz jövedelemérdekeltségű lesz, és ez is azt célozza, hogy az évet legalább tizenötmilliós eredménnyel kell zárnunk. — Miért éppen tizenötmillióval? — Mert fejlesztési kötelezettségeink teljesítéséhez legalább ennyire lesz szükség, ez viszont nagyobb feladatot jelent, mivel minimális és csökkenő az állami dotációnk. — A zöldség-gyümölcs kereskedés költségigényes és rizikós szakma. Mennyiben és mit jelent ez a Zöldértnek? — Nálunk éves szinten a zöldség-gyümölcs ágazatban ötvenmilliós a költségteher, s hogy ezt tovább csökkenthessük, tartalékainkat kell feltárnunk, mint például a szállításban. Az utóbbi három évben azonos a fuvarköltségünk, holott a tarifaköltségek állandóan emelkednek. Továbbra is ott kell lennünk minden termékkel a piacon, bizonyos piacszabályozó szerepet ezután is joggal elvárnak tőlünk. Akciókat fogunk tartani a dömpingtermékekből, akkor is, ha semmi hasznunk sincs belőle. Ősszel hatvan vagon almát adtunk el a lakosságnak önköltségi áron. A piac viszont kiszámíthatatlan, továbbra is az időjárás és a termelési volumen függvénye. — Az elmúlt évben rendelet tiltotta ki a kereskedelemből az árfelhajtó viszonteladókat. Az árak mégis magasak maradtak. Mit tud tenni, mit tehet a Zöldért az árak mérséklésére? — A zöldség is, mint annyi más kereskedelmi cikk, hajlamos arra, hogy kereskedjenek vele. Nem akarom bántani a konkurenciát, de nekünk akkor és olyan terméket is kínálnunk kell, amiből éppen Dunát lehetne rekeszteni, és ami csak a munka- és költségráfordításunkat növeli, de hasznot nem, netán csak filléreket hoz. Az önmagában is ármérséklést jelent, hogy mi nagy tételben vásárolunk fel és adunk el, és emellett akciót is tudunk kezdeményezni. — Milyen lehetőségei vannak a vállalati ösztönzésnek, és annak milyen hasznát vehetjük mi vásárlók? — Az eddigieknél is jobban akarunk ösztönözni, amellett is, hogy a központi bérszabályozással 5,5 százalékos bérfejlesztésre lesz lehetőségünk. A rugalmas érdekeltségi rendszerünkben az áruminőség összhangját tartjuk elsődlegesnek, azt, hogy a vásárló azt kapja a pénzéért, amit akar. Ez sok szempontból és sokunknak szemléletváltozást igényel, mindehhez rugalmasság, fegyelem, ösztönzés és megfelelő ellenőrzés kell. — Egy éve már élelmiszer- és fűszerárut is lehet kapni a Zöldért boltokban .. . — Ez igen előnyös több okból is. A vevő nálunk, egy helyen mindent megkaphat, így nekünk az adott üzlethelyiségben ugyanazzal a személyzettel és költséggel nagyobb a forgalmunk — és több a hasznunk. Az ilyen többlethaszonnal pedig nagyobb rizikót tudunk vállalni a zöldség-gyümölcs forgalmazásban. — A termelők kifogásolják, hogy a tőlük átvett árut annak majd duplájáért látják viszont a boltokban. A kereskedelem, a mi szakmánk különösen munkaigényes, tehát nagy a költségszintje. Az árrés egyébként is nézőpont kérdése: a termelő mondja, hogy mi esetleg duplájáért adjuk el az áruját, mi viszont azt valljuk, hogy az eladási ár feléért vásárolunk, tehát az eladásnál ötven százalékos árrést érvényesítünk, ami a mi szakmánk speciális körülményei között egyáltalán nem túlzott. A termelési kedv nem lankad, tehát megtalálják a termelők a számításukat — ha ők maguk, vagy mi el is tudjuk adni az általuk megtermelt zöldséget, gyümölcsöt. Eladni, eladni, eladni mégpedig haszonnal. Ez élteti a kereskedőt és ez ösztönöz a termelésre. — Hogy érzi magát az igazgatói székben? — Más ez a beosztás, mint a korábbiak. Azt kell biztosítanom és elérnem, hogy mindenki a maximumot adhassa, és adja is ki magából, és ez az akarás ne lanyhuljon. Azt is el kell érnem, hogy mindenki ott fejtse, fejthesse ki képességeit, ahol az a legtöbb hasznot hozza a vállalatnak. Emberekkel bánni nem könnyű — ezt is meg kell jobban tanulnom, hisz rám is az érvényes, mint bárkire a vállalatnál: a maximumot kell adnom. Murányi László A Zöldért élén: Koronics Károly Felkészülés a pályaválasztásra A szomszédos városok középfokú iskolái BARCS 525. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Barcs, Barátság u. 9—11. 7570. Tanulható szakmák: autószerelő, vízvezeték- és készülékszerelő, mezőgazdasági gépszerelő, vas- és fémszerkezet lakatos, épületvillamossági szerelő, épületasztalos, cipőfelsőrész-készítő, nőiruha készítő, kőműves, szobafestő-mázoló. Vízügyi és Erdészeti Szakközépiskola és Erdészeti Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola, Barcs, Latinka S. u. 13. 7570. Tanulható szakmák: erdőművelő-fakitermelő. Sarkközépiskolai osztályok: vízügyi és erdészeti tagozat. DOMBÓVÁR 516. sz. Udvari Vince Ipari Szakmunkásképző Intézet, Dombóvár, Népköztársaság u. 21. 7200. Tanulható szakmák: gépszerelő, fa-, textil-, bőr-, építőipari. Apáczai Csere János Szakközépiskola és kollégium, Dombóvár, Arany János u. 21. 7200. Osztályok: postaforgalmi, vasútforgalmi, egészségügyi. Gőgös Ignác Gimnázium és Kollégium, Dombóvár, Bajcsy-Zs. u. 2. 7201. BONYHÁD 504. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet, Bonyhád, Perczel u. 51. 7150. Tanulható szakmák: gépszerelő, bőr-, ruha-, építőipari. Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Bonyhád, Szabadság u. 18. 7150. Osztályok: számviteli, pénzügyi, igazgatásügyviteli. Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégium, Bonyhád, Kossuth L. u. 4. 7150. BÁTASZÉK Gimnázium, Kossuth u. 38. 7140. 3 Február 1I-15. Munkaerő- és bérgazdálkodási továbbképzést szervez a vállalati és szövetkezeti szakemberek részére február 11-15. között Harkányban a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztálya és a TIT Pécs városi szervezete. A cél, hogy megismertessék az idén életbe lépett keresetszabályozás rendszerét, az új vállalatirányítási formák munkajogi kérdéseit, valamint más időszerű munkaerő-gazdálkodási kérdéseket, ezekről és a követendő vállalati és szövetkezeti magatartásról eszmecserét folytassanak. A továbbképzésen szó lesz , a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről, a munkatörvénykönyv módosításának előkészületeiről, a hetedik ötéves terv foglalkoztatáspolitikai koncepciójáról, a keresetszabályozási rendszer változásairól, majd a tanfolyam végén konzultációra kerül sor az érintett témakörökben. Az előadók részben pécsi szakemberek, továbbá az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetői, köztük olyan ismert nevek, mint dr. Rózsa József és dr. Pongrácz László. A záró napon a résztvevők dr. Dányi Pállal, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkárával konzultálhatnak. A továbbképzés február 11—15. között a harkányi Dráva szállóban zajlik, bentlakásos formában. Az előadások délelőtt fél 9-kor kezdődnek, a konzultációkra délután kerül sor. A továbbképzésre a TIT Pécs városi szervezeténél lehet jelentkezni. (Pécs, Janus Pannonius u. 11.) Munkaerő- és bérgazdálkodási továbbképzés Harkányban Jelentkezés a TIT Pécs városi szervezeténél Rekonstrukció termelés közben Jobb minőségű brikett Nagymányokról Előfordul, hogy műszakonként két-háromszor is megszólal a meghibásodást jelző csengő a Mecseki Szénbányák nagymányoki brikettgyárában. Ekkor szünetel a termelés. Ugyanazok a munkaeszközök működnek 1966 óta három műszakban, hét végén is. A gépállomány, a technológiai sor 80—90 százaléka elöregedett. Tartós leállás szerencsére nincs, és sikerül műszakonként a 330—350 tonna tojásszenet gyártani. A csaknem félévszázados gyár 1984- ben csúcsot állított be: a gyártott mennyiség 312 700 tonna volt. Az idei 330 000 tonnás terv csak újabb erőfeszítésekkel érhető el. A nyárkapu előtt továbbra sem csökken a sorbanállók száma. Egy nagyon hideg esztendőben legalább fél millió tonna brikett fogyna el. Az 1984- ben megkezdődött rekonstrukciót a gyártás fékezése nélkül gyorsítják. A beruházásra az idén majdnem 100 millió forintot, a tavalyinak több mint háromszorosát költik. Eddig több új létesítmény készült el. Sikeres próbaüzemük esetén a termék minőségi javulása várható. Működik az ezer köbméteres forróbitumen-tároló és lefejtő állomás. A folyékony, 160—170 fokos kötőanyag nagyobb biztonsággal adagolható, egyszerűbb az üzemeltetés, kevesebb az üzemzavar, üzemel az új vízlágyító berendezés, ami nélkülözhetetlen a szén és a kötőanyag összefőzéséhez szükséges gőz előállításához. A tápvízellátás most már folyamatos. Kivitelezését, miként a két kazán felújítását helyi, üzemi brigádok végezték el egy év alatt. Balogh András beruházási előadó szerint a 6—8 milliós kivitelezés így 2—3 millióval olcsóbba került. Idén is a tojásszén minőségének a javítása a legfontosabb feladat. Ez év végéig lebetonozzák a széntároló egy részét, amely fedett lesz, így biztosítják az egyenletes nedvességtartalmat. Ugyancsak idén kiépül a hűtőszalagrendszer. Az egyik előnye az lesz, hogy a kész brikett nem sül össze, könnyebben tárolható, szállítható. Somogyi István gépészeti vezető még nem elégedett a felújítást illetően. A tavalyit a bemelegítés esztendejének tartja. Az igazi bizonyítás idén következik. Sor kerül a préskapacitás bővítésére. Az új berendezéseket a Diósgyőri Gépgyárral, a Mecseki Szénbányák komlói gépüzemével közösen állítják elő. Ebben az esetben nemcsak a beruházás olcsóbbá tételéről van szó. Bizonyítani akarják, hogy részegységek kivitelezésében jól állja a versenyt a helyi műszaki kollektíva. Jelenleg az öt prés óránként 57 tonna kapacitással termel, ezt legkésőbb a jövő évre 75 tonnára növelik két új présgép beiktatásával. Az öreg és az új berendezéseket úgy kapcsolják össze, hogy a gyártás közben zavartalan marad. A vállalkozás csak akkor zárul biztos eredménnyel, ha gyorsan, legkésőbb jövőre felújítják a kiszolgáló egységeket, így például átadják az új hűtőszalagrendszert, megkezdődik a szénszárító-kapacitás bővítése. Ezeket most tervezik. Ebben az esetben ugyancsak az önerős megoldásokat részesítik előnyben. Pillanatnyilag egy szárító dolgozik, óránként 40 tonna teljesítménnyel. A korszerű egység beszerelésével ezt megduplázzák. A brikettmennyiség további növelésével 1986—87-ben számolnak, amikor a mintegy 400 milliós gépészeti, technológiai fejlesztés várhatóan véget ér. A felfutás esztendeje 1987. Ekkor 400 000 tonna körüli tojásszén előállítását tervezik Nagymányokon. Csuti J. Az idén 100 milliót költenek gépesítésre Termelésfelfutás 1987-től December közepétől Szemel az olaj-gőz hőcserélő Fotó: Cser László