Dunántúli Napló, 1985. február (42. évfolyam, 30-57. szám)

1985-02-05 / 34. szám

1985. február 5., kedd Dunántúli napló Ú­j arcok a vezetésben Koronics Károly a Baranya megyei Zöldért Vállalatnál január 1-től öt évre kinevezett igazgató. Közgazdászként, és ötéves munkaviszonnyal a háta mögött 1969 júliusában került a vál­lalat jogelődéhez közgazdasá­gi és munkaügyi osztályvezető­nek. Volt zöldség-gyümölcs nagykereskedelmi osztályveze­tő, kereskedelmi igazgatóhe­lyettes, és tavaly júliusban lett megbízott igazgató. A nyuga­lomba vonuló Fodor Imrét vál­totta fel a vezetői székben. Az elmúlt évben szervezés és ve­zetés szakon — szakközgaz­dász diplomát szerzett. — Igazgatóként mit tart a legfontosabbnak? — Sok mindent. Híve vagyok az önállóságnak, a demokra­tikus vezetésnek, a decentrali­zálásnak, a megfelelő, haté­kony ösztönzésnek. Úgy kell dolgoznunk, hogy a közös, el­érendő célért mindent megte­gyünk — s ehhez nekem, ne­künk, vezetőknek kell kidol­goznunk a megfelelő ösztönző­rendszert. Ez évtől már legtöbb egységünk önelszámoló, azaz jövedelemérdekeltségű lesz, és ez is azt célozza, hogy az évet legalább tizenötmilliós ered­ménnyel kell zárnunk. — Miért éppen tizenötmillió­val? — Mert fejlesztési kötele­zettségeink teljesítéséhez leg­alább ennyire lesz szükség, ez viszont nagyobb feladatot je­lent, mivel minimális és csök­kenő az állami dotációnk. — A zöldség-gyümölcs ke­reskedés költségigényes és ri­zikós szakma. Mennyiben és mit jelent ez a Zöldértnek? — Nálunk éves szinten a zöldség-gyümölcs ágazatban ötvenmilliós a költségteher, s hogy ezt tovább csökkenthes­sük, tartalékainkat kell feltár­nunk, mint például a szállítás­ban. Az utóbbi három évben azonos a fuvarköltségünk, ho­lott a tarifaköltségek állandó­an emelkednek. Továbbra is ott kell lennünk minden termékkel a piacon, bizonyos piacszabá­lyozó szerepet ezután is jog­gal elvárnak tőlünk. Akciókat fogunk tartani a dömpingter­mékekből, akkor is, ha semmi hasznunk sincs belőle. Ősszel hatvan vagon almát adtunk el a lakosságnak önköltségi áron. A piac viszont kiszámíthatat­lan, továbbra is az időjárás és a termelési volumen függvénye. — Az elmúlt évben rendelet tiltotta ki a kereskedelemből az árfelhajtó viszonteladókat. Az árak mégis magasak ma­radtak. Mit tud tenni, mit te­het a Zöldért az árak mérsék­lésére? — A zöldség is, mint annyi más kereskedelmi cikk, hajla­mos arra, hogy kereskedjenek vele. Nem akarom bántani a konkurenciát, de nekünk akkor és olyan terméket is kínálnunk kell, amiből éppen Dunát le­hetne rekeszteni, és ami csak a munka- és költségráfordítá­sunkat növeli, de hasznot nem, netán csak filléreket hoz. Az önmagában is ármérséklést je­lent, hogy mi nagy tételben vásárolunk fel és adunk el, és emellett akciót is tudunk kezdeményezni. — Milyen lehetőségei van­nak a vállalati ösztönzésnek, és annak milyen hasznát vehet­jük mi vásárlók? — Az eddigieknél is jobban akarunk ösztönözni, amellett is, hogy a központi bérszabályo­zással 5,5 százalékos bérfej­lesztésre lesz lehetőségünk. A rugalmas érdekeltségi rendsze­rünkben az áruminőség össz­hangját tartjuk elsődlegesnek, azt, hogy a vásárló azt kapja a pénzéért, amit akar. Ez sok szempontból és sokunknak szemléletváltozást igényel, mindehhez rugalmasság, fe­gyelem, ösztönzés és megfele­lő ellenőrzés kell. — Egy éve már élelmiszer- és fűszerárut is lehet kapni a Zöldért boltokban .. . — Ez igen előnyös több ok­ból is. A vevő nálunk, egy he­lyen mindent megkaphat, így nekünk az adott üzlethelyiség­ben ugyanazzal a személyzet­tel és költséggel nagyobb a forgalmunk — és több a hasz­nunk. Az ilyen többlethaszon­nal pedig nagyobb rizikót tu­dunk vállalni a zöldség-gyü­mölcs forgalmazásban. — A termelők kifogásolják, hogy a tőlük átvett árut an­nak majd duplájáért látják vi­szont a boltokban.­­ A kereskedelem, a mi szakmánk különösen munkaigé­nyes, tehát nagy a költség­szintje. Az árrés egyébként is nézőpont kérdése: a termelő mondja, hogy mi esetleg dup­lájáért adjuk el az áruját, mi viszont azt valljuk, hogy az eladási ár feléért vásárolunk, tehát az eladásnál ötven szá­zalékos árrést érvényesítünk, ami a mi szakmánk speciális körülményei között egyáltalán nem túlzott. A termelési kedv nem lankad, tehát megtalál­ják a termelők a számításukat — ha ők maguk, vagy mi el is tudjuk adni az általuk meg­termelt zöldséget, gyümölcsöt. Eladni, eladni, eladni mégpe­dig haszonnal. Ez élteti a ke­reskedőt és ez ösztönöz a ter­melésre. — Hogy érzi magát az igaz­gatói székben? — Más ez a beosztás, mint a korábbiak. Azt kell biztosíta­nom és elérnem, hogy minden­ki a maximumot adhassa, és adja is ki magából, és ez az akarás ne lanyhuljon. Azt is el kell érnem, hogy mindenki ott fejtse, fejthesse ki képességeit, ahol az a legtöbb hasznot hoz­za a vállalatnak. Emberekkel bánni nem könnyű — ezt is meg kell jobban tanulnom, hisz rám is az érvényes, mint bár­kire a vállalatnál: a maximu­mot kell adnom. Murányi László A Zöldért élén: Koronics Károly Felkészülés a pályaválasztásra A szomszédos városok középfokú iskolái BARCS 525. sz. Ipari Szakmunkás­­képző Intézet, Barcs, Barátság u. 9—11. 7570. Tanulható szakmák: autószerelő, vízvezeték- és készülékszerelő, mezőgazda­­sági gépszerelő, vas- és fém­szerkezet lakatos, épületvilla­mossági szerelő, épületaszta­los, cipőfelsőrész-készítő, női­­ruha készítő, kőműves, szoba­­festő-mázoló. Vízügyi és Erdészeti Szak­­középiskola és Erdészeti Szak­munkásképző Intézet és Szak­­középiskola, Barcs, Latinka S. u. 13. 7570. Tanulható szakmák: erd­őművel­ő-f­akitermelő. Sarkközépiskolai osztályok: vízügyi és erdészeti tagozat. DOMBÓVÁR 516. sz. Udvari Vince Ipari Szakmunkásképző Intézet, Dombóvár, Népköztársaság u. 21. 7200. Tanulható szakmák: gépszerelő, fa-, textil-, bőr-, építőipari. Apáczai Csere János Szak­­középiskola és kollégium, Dombóvár, Arany János u. 21. 7200. Osztályok: postaforgalmi, vasútforgalmi, egészségügyi. Gőgös Ignác Gimnázium és Kollégium, Dombóvár, Baj­­csy-Zs. u. 2. 7201. BONYHÁD 504. sz. Ipari Szakmunkás­­képző Intézet, Bonyhád, Per­­czel u. 51. 7150. Tanulható szakmák: gépszerelő, bőr-, ruha-, épí­tőipari. Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Bonyhád, Szabadság u. 18. 7150. Osztályok: számviteli­, pénzügyi, igaz­gatásügyviteli. Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégium, Bonyhád, Kos­suth L. u. 4. 7150. BÁTASZÉK Gimnázium, Kossuth u. 38. 7140. 3 Február 1I-15. Munkaerő- és bérgazdál­­kodási továbbképzést szer­vez a vállalati és szövetke­zeti szakemberek részére február 11-15. között Har­kányban a Baranya megyei Tanács munkaügyi osztálya és a TIT Pécs városi szerve­zete. A cél, hogy megismer­tessék az idén életbe lépett keresetszabályozás rendsze­rét, az új vállalatirányítási formák munkajogi kérdéseit, valamint más időszerű mun­kaerő-gazdálkodási kérdése­ket, ezekről és a követendő vállalati és szövetkezeti ma­gatartásról eszmecserét foly­tassanak. A továbbképzésen szó lesz , a gazdaságirányítási rend­szer korszerűsítéséről, a munkatörvénykönyv módosí­tásának előkészületeiről, a hetedik ötéves terv foglal­koztatáspolitikai koncepció­járól, a keresetszabályozási rendszer változásairól, majd a tanfolyam végén konzul­tációra kerül sor az érintett témakörökben. Az előadók részben pécsi szakemberek, továbbá az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztály­­vezetői, köztük olyan ismert nevek, mint dr. Rózsa József és dr. Pongrácz László. A zá­ró napon a résztvevők dr. Dányi Pállal, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottsága titkárával konzultálhatnak. A továbbképzés február 11—15. között a harkányi Dráva szállóban zajlik, bent­lakásos formában. Az elő­adások délelőtt fél 9-kor kezdődnek, a konzultációkra délután kerül sor. A tovább­képzésre a TIT Pécs városi szervezeténél lehet jelent­kezni. (Pécs, Janus Panno­nius u. 11.) Munkaerő- és bér­gazdálkodási tovább­képzés Harkányban Jelentkezés a TIT Pécs városi szervezeténél Rekonstrukció termelés közben Jobb minőségű brikett Nagymányokról Előfordul, hogy műszakonként két-háromszor is megszólal a meghibásodást jelző csengő a Mecseki Szénbányák nagymá­­nyoki brikettgyárában. Ekkor szünetel a termelés. Ugyanazok a munkaeszközök működnek 1966 óta három műszakban, hét végén is. A gépállomány, a technológiai sor 80—90 száza­léka elöregedett. Tartós leállás szerencsére nincs, és sikerül műszakonként a 330—350 tonna tojásszenet gyártani. A csak­nem félévszázados gyár 1984- ben csúcsot állított be: a gyár­tott mennyiség 312 700 tonna volt. Az idei 330 000 tonnás terv csak újabb erőfeszítésekkel ér­hető el. A nyárkapu előtt továbbra sem csökken a sorbanállók szá­ma. Egy nagyon hideg eszten­dőben legalább fél millió ton­na brikett fogyna el. Az 1984- ben megkezdődött rekonstruk­ciót a gyártás fékezése nélkül gyorsítják. A beruházásra az idén majdnem 100 millió fo­rintot, a tavalyinak több mint háromszorosát költik. Eddig több új létesítmény ké­szült el. Sikeres próbaüzemük esetén a termék minőségi ja­vulása várható. Működik az ezer köbméteres forróbitumen-tároló és lefejtő állomás. A folyékony, 160—170 fokos kötőanyag na­gyobb biztonsággal adagolha­tó, egyszerűbb az üzemeltetés, kevesebb az üzemzavar, üze­mel az új vízlágyító berendezés, ami nélkülözhetetlen a szén és a kötőanyag összefőzéséhez szükséges gőz előállításához. A tápvízellátás most már folyama­tos. Kivitelezését, miként a két kazán felújítását helyi, üzemi brigádok végezték el egy év alatt. Balogh András beruházá­si előadó szerint a 6—8 milliós kivitelezés így 2—3 millióval ol­csóbba került. Idén is a tojás­szén minőségének a javítása a legfontosabb feladat. Ez év vé­géig l­ebetonozzák a széntároló egy részét, amely fedett lesz, így biztosítják az egyenletes nedvességtartalmat. Ugyancsak idén kiépül a hűtőszalagrend­­szer. Az egyik előnye az lesz, hogy a kész brikett nem sül össze, könnyebben tárolható, szállítható. Somogyi István gépészeti ve­zető még nem elégedett a fel­újítást illetően. A tavalyit a be­melegítés esztendejének tartja. Az igazi bizonyítás idén követ­kezik. Sor kerül a préskapaci­tás bővítésére. Az új berende­zéseket a Diósgyőri Gépgyár­ral, a Mecseki Szénbányák komlói gépüzemével közösen állítják elő. Ebben az esetben nemcsak a beruházás olcsóbbá tételéről van szó. Bizonyítani akarják, hogy részegységek ki­vitelezésében jól állja a ver­senyt a helyi műszaki kollektí­va. Jelenleg az öt prés óránként 57 tonna kapacitással termel, ezt legkésőbb a jövő évre 75 tonnára növelik két új présgép beiktatásával. Az öreg és az új berendezéseket úgy kapcsolják össze, hogy a gyártás közben zavartalan marad. A vállalkozás csak akkor zá­rul biztos eredménnyel, ha gyorsan, legkésőbb jövőre fel­újítják a kiszolgáló egységeket, így például átadják az új hűtő­­szalagrendszert, megkezdődik a szénszárító-kapacitás bővítése. Ezeket most tervezik. Ebben az esetben ugyancsak az önerős megoldásokat részesítik előny­ben. Pillanatnyilag egy szárító dolgozik, óránként 40 tonna tel­jesítménnyel. A korszerű egység beszerelésével ezt megdupláz­zák. A brikettmennyiség további növelésével 1986—87-ben szá­molnak, amikor a mintegy 400 milliós gépészeti, technológiai fejlesztés várhatóan véget ér. A felfutás esztendeje 1987. Ekkor 400 000 tonna körüli tojásszén előállítását tervezik Nagymá­­nyokon. Csuti J. Az idén 100 milliót költenek gépesítésre Termelésfelfutás 1987-től December közepétől Szemel az olaj-gőz hőcserélő Fotó: Cser­ László

Next