Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-04 / 121. szám
1987. május 4., hétfő Dunántúli napló Garamit kezdik megviselni az ilyen vereségek Kónya kiállítása jogos volt Békés forduló volt, még akkor is, ha Zalaegerszegen kettős kiállítás történt. Több pályán nem bántották egymást a játékosok, nem törődtek azzal, hogy mit gondol a közönség. Szombathelyen és Székesfehérváron gól nélküli döntetlennek bosszankodott a publikum, ez a két eredmény viszont maximálisan megfelelt a csapatoknak. Bejött, amit beszéltek: győzött az U. Dózsa a Honvéd ellen. (A rossz nyelvek szerint a pesti együttesek nem szeretnék, ha az MTK-VM bajnokságot nyerne, ezért áldozatra is képesek.) Az is beigazolódott, hogy Debrecenben nem felhőtlen a viszony az edző és a labdarúgók között. Talán a debreceniek ismét Puskás úr ellen játszottak? Valahogy le kell vezetni a feszültséget. Ki így, ki úgy üti agyon azokat az utolsó perceket, amelyek a legnehezebbek a mérkőzésre való kiindulás előtt. Az öltözőben, illetve a folyosón mindenki mással próbálkozik. Zalaegerszegen például Szabó B. játékvezető úgy melegített be, mintha nem is fújni, hanem futballozni indult volna. Kiss, a ZTE télen igazolt játékosa ugyanakkor a szertárban matatva várta, hogy kifuthasson a zöld gyepre. Ott, a parányi helyiségben tudtuk meg tőle: előszerződése van egy svájci második ligás csapattal, július 1. után Svájcban folytatja. Amikor kivonultak az együttesek, már hatezer néző és egy kis ünnepség várta őket. Pecsicset, a hazaiak hátvédjét köszöntötték abból az alkalomból, hogy 125-ször szerepelt a ZTE-ben NB I es csapattagként. A labdaráció NB I. A kezdő sípszó után bő fél óráig nem sok történt a pályán. Legfeljebb annyi derült ki, hogy a két, bizonyítani akaró futballista közül Dohány volt a jobb, Nagy ellenben nem találta a helyét. A 43. percben esett gól meghozta a zalai nézők jó kedvét. Meg az is, hogy a szünetben egy kört ment az a Dacia, amit a bajnokság végén a bérletesek között sorsolnak ki. A második ZTE-gól után határtalan volt az öröm a hazai szurkolók körében, még azt is meg tudták emészteni, hogy a zalaegerszegiek is 10 emberrel fejezték be a mérkőzést. A pécsiek is emberhátrányba kerültek. Emberemlékezet óta nem állítottak ki játékost a PMSC-ből. - Nem emlékszem, hogy mikor állítottak ki utoljára PMSC-futballistát. Két éve vagyok az edző, azóta biztosan nem. Kánya kizárása egyébként jogos volt, miként a túlsó oldalon Síposé is - hallottuk Garami Józseftől, a PMSC szakvezetőjétől. Hazafelé, a buszban a pirosfeketék végignézték a találkozóról készült videofelvételt. A mozizás alapján mondta tegnap Garami József, hogy az első gólt védelmi, a másodikat kapushiba előzte meg. - Kezdenek megviselni az ilyen mérkőzések - kesergett a vezető edző. - Sorozatban mennek el olyan pontok, amelyeket meg kellett volna szereznünk. Még szerencsénk sincs . . . Sok idő nincs a zilált sorok rendezésére, mert szerdán Újmecsekalján a Haladás, szombatot, idegenben a Videoton ellen kell feledtetni ezt a zalaegerszegi vereséget (is). Sajnos, újabban a vereségekhez is hozzá kell szoknunk. Pedig szívesen lemondanánk erről az érzésről . . . H. L. Egy kiállítás képei. Kónya (a földön) felrúgta Pálit, aztán már csak azt vehette tudomásul, hogy nélküle folytatódik a játék. Kiss Ferenc felvételei így láttam! A ZTE-PMSC mérkőzésen látottak alapján a pécsi játékosok teljesítményét Eckler Elemér, a Zalai Hírlap sportújságírója így értékelte. Bodnár (5) - Kónya (4), Torna (6), Bérczy (5), Brezniczky dr. (4) - Megyeri (5), Lutz (6), Turi (5), Lőrincz (6) - Nagy (4), Mészáros (4). Csere: Lovász (-). Az NB I. eredményei ZTE-PMSC 2-0 (1-0) Zalaegerszeg, 6000 néző. V.: Szabó B. ZTE: Balázs — Balog, Pecsics, Csepregi — Nagy T. (Sipos, a 81. percben), Czigány, Rózsa, Péter — Kiss (Farkas, a 31. percben), Dohány, Páli. Érző: Szabó Rezső. PMSC: Bodnár Kónya, Torna, Bérczy, Brezniczky dr. Megyeri, Lutz, Turi, Lőrincz Nagy I. (Lovász, a 65. percben), Mészáros. Edző: Garami József. 44. perc: Dobány indította Nagy T.-t, aki hosszas labdavezetés után átkínlódva magát a védőkön, 12 méterről a kiinduló Bodnár mellett a jobb alsó sarokba helyezett (1-0). 72. perc: Péter 16 méterről mesterien a bal felső sarokba csavarta a labdát (2-0). 75. perc: Kónyát Páli felrúgásáért kiállították. 85. perc: Sipost Lovász felrúgásáért kiállították. A pécsiek támadó játéka ha egyáltalán lehet erről beszélni , kiismerhető volt, ráadásul kapura sem lőttek. Amikor Péter szabadrúgásból betalált, eldőlt a mérkőzés. Ezen az estén egyértelműen jobb volt a zalaegerszegi csapat, győzelméhez nem férhet kétség. Ferencváros—Vasas 3-1 (3-0). Népstadion, 28 000 néző. V.: Németh. Gólszerzők: Dzurják 2, Bánki, ill. Szabadi. Videoton—MTK-VM 0-0. Székesfehérvár, 6500 néző. V.: Huták. Újpest Bp. Honvéd 2-1 (2-1). Népstadion, 18 000 néző. V.: Kovács I. G.: Kozma, Steidl, ill. Csuhay. Haladás Tatabánya 0-0. Szombathely, 7000 néző. V.: Molnár L. Dunaújváros Debrecen 2-0 (1-0). Debrecen, 5000 néző. V.: Roxin. G.: Lehota, Tatár. Siófok Rába ETO 3-1 (1-1). Siófok, 5000 néző. V.: Horváth Gy. G.: Boda (2), Zsadányi, ill. Szentes. Békéscsaba—Eger 3-1 (0-1). Békéscsaba, 10 000 néző. V.: Hatmann. G.: Szekeres (2), Pásztor, ill. Fegyverneki. AZ NB I. AVIASA 1.0. Dózsa 24146 441-1634 2.MTK-VM 24146 440-1734 3.Tatabánya 24144 635-1832 4.Bp. Honvéd 24124 833-3128 5.FTC 249 9 624-1627 6.Haladás 24106 827-2626 7.Pécs 24105 922-1625 8.Békéscsaba 248 9 727-2925 9.Vasas 249 51031-3423 10.Debrecen 247 8 929-3422 11.Videoton 246 81021-2420 12.ZTE 24 510 924-2920 13.Siófok 246 81027-3320 14.Rába ETO 24 4101032-3718 15.Dunaújváros 244 71322-4615 16.Eger 244 71319-4815 ♦ NB I. juniorbajnokság ZTE-PMSC 5-1 (1-0) Zalaegerszeg, 500 néző. V.: Fazekas. PMSC: Kollár (Bogyay) — Eckert, Tomka, Kása, Keidl (Kerék) - Paletta, Bárány, Palaczki, Szirtes - Schneider, Udvardi. Edző: Koller Viktor. A második félidőben csak egy kapura, a PMSC kapujára folyt a játék. A pécsi góllövő: Palaczki. 7 Kézilabda Gyógyír a pécsi sebekre PMSC—Várpalotai Bányász 22-21 (13-9) NB I. férfimérkőzés, Várpalota, 700 néző. V.: Kliment, Papp. PMSC: Tóth - Vörös 1, Füzesi 7, Kakas 3, Kovács T. 3, Hang 6, Ottó 1. Cserék: Kunos 1, Kovács I. Edző: Koleszár György. Az elmúlt hetek sikertelensége, a tavaly pécsi vereséggel és Kunos súlyos sérülésével végződött várpalotai mérkőzés emléke tüzelte a piros-fekete együttest. A felforrósodott légkörben kezdődött találkozón a vendégek adták meg az alapütemet, mert előbb 2-0-ra, majd 6-3-ra és a félidő közepére 8-5-ös vezetést szereztek. Nagy akarással és lendülettel játszottak a pécsiek, amit még az sem tudott megakadályozni, hogy a hazaiak külön emberrel őriztették a pécsiek motorját, Kakast. A testőrt kapott irányító mellett ezúttal már nemcsak Füzesi vállalta magára a terheket, de részt vett azokból a hazai pályán eddig halványan muzsikáló Hang is. Amíg támadásban a felsoroltak, addig a védelem mozgatásában és megszilárdításában a kapus Tóth diktálta az ütemet. Szünet után 10 percre kiengedtek a pécsiek, minek eredményeként a 40. percben már 14-14 volt a mérkőzés állása. Szerencsére „kipihenték" magukat a pécsiek, mert az egyenlítést követően nekik volt több erejük az újításra, s jóllehet ezen időszakban Kakasra már ketten is ügyeltek, a lendületbe jött Füzesi-Hang duó már érezte a ritmust, és váltva termelték a gólokat a hazai kapuba. Az 50. percben 19-17-es PMSC-vezetés után ügyesen tartotta előnyét a pécsi együttes. Így érkezett el az 55. perc, amikor 22-19-es pécsi előny után két ellopott labdából 22-21-re felzárkóztak a hazaiak, ám egyenlíteniük még úgy sem sikerült, hogy Füzesit kiállították, s ráadásul a labdát is elvették a vendégektől a játékvezetők. Az elmúlt mérkőzéseken mutatott laza fegyelmű csapatmunka után 100 százalékos fordulatot mutatott a Várpalotán pályára lépett piros-fekete együttes. Különösen az első félidőben játszott nagyon fegyelmezetten a Kakas vezérelte vendéggárda. A fegyelmezett játék eredményeként tetemes előnyhöz jutottak az első félóra után, s bár a bányászcsapat mindent megpróbált, nem tudta megtartani vezető helyét a jól játszó pécsiekkel szemben. A második félidőben csak támadásban pályára lépett Kunos igazi lendítőerőnek bizonyult, s mivel vele Tóth, Kakas, Hang és Füzesi mellett ötödikként ő is a jók közé iratkozott, az eredmény sem maradt el. A hazaiak legeredményesebbjei: Kelemen 5, Bakacs 4, Cseh 4, Major 4 góllal voltak. K. L. TFSE-Komlói Bányász 31-31 (19-16) NB I. B-s férfimérkőzés, Budapest, 2000 néző. V.: Fekete, Kiss. KBSK: Schmidt - Ambrusics 1, Papp 1, Wagenbach 9, Soós 2, Hunyadi 5, Székelyhídi 9. Cserék: Kulcsár (kapus), Juhász 1, Németh 3, Keszthelyi, Dóczi. Edző: Czimmer Tamás. A szinte csak támadásokkal törődő csapatok, megfeledkezve a védekezésről, közel álltak a gólcsúcsjavításhoz. A sok gólban a gyenge védekezések mellett alaposan belejátszottak a rossz formában védő kapusok is. Ivanics, a pécsiek balszélsője dob gólt. gócsapat, amelyiknek évtizedes fennállása alatt csupán egyetlen edzője volt. Mit, hogy volt? Még ma is ugyanazon ember ül az együttes kispadján, aki a csapat újra alakulásakor az edzői posztot elfoglalta. E törzsgárdajelvényeket nem osztogató poszton, szinte példátlan esettel szolgál Harkány, ahol a településnek Siklóstól történt különválása után, ismételten önállóvá alakult sportkör labdarúgócsapatának edzője egyazon személy, aki még mind a közös sportkör Siklós II. együttesének szakvezetője volt. Minek köszönheti Fóris Sándor, hogy immár több mint 11 éve irányíthatja a fürdőhely labdarúgóit? - A legdöntőbb érv nyilvánvalóan az, hogy jómagam is ott voltam tíz évvel ezelőtt, amikor a Siklóstól történt „elszakadásunk" után ismét létrehoztuk az előzően már több évtizedes múltra visszatekintő sportegyesületet. A labdarúgócsapat lényegében az akkori Siklós tartalékaként, alsóbb osztályban szerepelt együttesét mentettük át Harkányba. Mindez még nem magyarázza, hogy a legtöbb esetben „villámhárító" szerepet betöltő poszton valakinek több mint tíz évig sikerüljön ott maradnia. Legalábbis nem nagyon tud róla - különösen nem az utolsó évtizedben - a megyei sporttörténetírás . . . - Valóban ritka eset. De hát végül is a kivétel erősíti a szabályt. A több éves gyakorlat azt sugallja, hogy egy szakembernek legkésőbb négy-öt év után váltania kell. Jót tesz vele az alakuló, formálódó, tehát változó együttesnek, de jót tesz saját magával is, mivel mindenkinek szüksége van a megújulásra. Furcsa dolog, de nálunk úgy alakult, hogy e két váltást is magában foglalható időszakban helyben maradtam .. . - Ennyire sokat jelent, hogy ott volt a csapat bölcsőjénél? - Nyilván nagyban hozzájárult az is. Mégis nagyobb érvnek érzem, hogy a csapatnak folyamatosan sikerült fejlődnie. Nagyon mélyről kezdtük. Annak idején a járási II. osztály, majd az I. osztály következett. Megjártuk a megyei II. osztály kereszttüzét, így játszhatunk immár ötödik éve a megyebajnokság I. osztályában, ahol szinte évről évre sikerült egykét hellyel följebb kapaszkodnunk. Ez a folyamatos emelkedés sok mindent megmagyaráz. A játékosokban fokozatosan nőtt a megtartó erő, míg a közönség részéről nagyobb tűrés alakult ki személyemmel szemben. De mit sem érne az egész, ha nem volnának olyan támaszaim, akik szinte velem együtt verekedték végig az évtizedet. Ilyen Patocskai Jánost Szécsi László, Bodor József, Kasza János, Molnár Csaba és Törő Lajos. De említhetném név szerint azokat a sportembereket is, akik bármilyen poszton is dolgoztak, mindig támaszaink maradtak. - És mi volt a csapat csúcsa? - A megyei I. osztály 10. helye. Tekintve a mostani pontjaink számát, minden valószínűség szerint idén előrébb végzünk. Tehát csúcsot javítunk. - Vagyis marad az edző . . . - Legalábbis még a következő idényig. De hát a tabella lajtorjájának még jócskán van fölöttünk foka . . . Kapu László Tizenegy év a kispadon Fóris Sándor Harkányban Már-már a rekordok könyvébe kívánkozik az az eset, hogy Baranyában van egy labdarú