Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)

1990-02-01 / 31. szám

Cáfolat Mihail Gorbacsov szer­dán kategorikusan cáfol­ta, hogy szándékában áll­na lemondani pártvezetői tisztségéről, és alaptalan­nak nevezte a CNN ame­rikai tévéállomás erre vo­natkozó keddi értesülését Gorbacsov Fernando Col­­lor de Mello megválasz­tott brazil elnökkel tartott találkozója előtt válaszolt az újságírók kérdéseire. Dunántúli napló XLVII. évfolyam, 31. szám 1990. február 1., csütörtök Ara: 4,30 Ft iKui n­apiLap Folytatta munkáját az Ország­gyűlés januári ülésszaka Az írásos anyagokat tanulmányozzák a képviselők az Országgyűlés szerdai munkanapján. Módosították a sajtótörvényt Több téma tárgyalása félbeszakadt Szerdán délelőtt, néhány perccel 10 óra után folytatta ja­nuári ülésszakát az Országgyűlés. Az elnöklő Jakab Róbertné először a plénum határozatképességét állapította meg. A te­remben 273 képviselő - a törvényhozó testület 72 százaléka­­ foglalt helyet. Az Országgyűlés szerdán és csütörtökön azokat a törvényja­vaslatokat, illetve országgyűlési határozattervezeteket, képvise­lői indítványokat, interpellációkat és kérdéseket tárgyalja meg, amelyekre a múlt héten nem maradt idő. A napirend előtt kért szót Hámori Csaba, országos lis­tán megválasztott képviselő, aki azt indítványozta, hogy a parlament - tekintettel a Ro­mániából érkező hírekre — fogadjon el egy nyilatkozatot az ott zajló eseményekről és a magyar nemzetiség helyze­téről. Az ülésszak az országgyűlé­si képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal foly­tatódott. (E törvényt már a múlt heti ülésen megvitatták a képviselők.) A jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő összegezte az elhangzott módosító javas­latokat. Ezek, valamint a tör­vényjavaslat kidolgozásában részt vevő pártok véleményé­nek figyelembevételével úgy döntöttek, hogy a törvény szövegéből elhagyják a költ­ségekre, tiszteletdíjakra és egyéb juttatásokra vonatkozó részeket. Ezt követően az elnök beje­lentette, hogy határozathoza­tal következik, s emlékezte­tett arra: mivel alkotmányere­jű törvényről van szó, elfoga­dásához kétharmados szava­zattöbbség szükséges. A szük­séges 252 helyett 242 volt a jóváhagyó vélemények száma, így az elnök bejelentette, hogy nem tekinthető elfoga­dottnak a törvényjavaslat, s a határozathozatalt elnapolják. Ezután Benjámin Judit (Bu­dapest, 21. vk.) kapta meg a szót, aki - napirenden kívül - arról tájékoztatta képviselő­­társait, hogy a SZOT vagyon­elszámoltatása tárgyában be­nyújtott interpellációját nem vonta vissza, csak az idő szűkösségére teintettel nem ragaszkodott ahhoz, hogy nyilvánosan hangozzék el. Be­jelentette: mivel a pénzügy­­minisztertől kapott válaszból kiderült, hogy a kormány nem illetékes társadalmi szervezet vagyonelszámoltatására, az Állami Számvevőszékhez for­dult további intézkedésért. Az Országgyűlés ezután az 1986. évi sajtótörvény módo­sításáról szóló alkotmányere­jű törvényjavaslat - elmúlt héten megkezdődött — tárgya­lásával folytatta munkáját. A jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság foglalkozott a vitában elhangzott módosító indítványokkal, a bizottsági munka tapasztalatait Fi­ló Pál ismertette. Elmondta, hogy Velkey Lászlónak, a közerkölcs és a közszemérem védelme érdekében tett javaslatát a bizottság hosszas vita után elfogadta. Tóth Istvánné azt indítványozta: új sajtótermék engedélyezése előtt 500 ezer forint kauciót helyezzenek bí­rói letétbe, hogy ezt az össze­get a sajtóperekben sértett kártalanítására lehessen fel­használni. Ehhez kapcsolódott Zsigmond Attila szóban elő­terjesztett indítványa, amely ezt az összeget egymillió fo­rintra kívánta felemelni. A bi­zottság véleménye szerint ez az intézkedés sok kiadványnak a létét veszélyeztetné, így pél­dául a kis példányszámú mű­vészeti és tudományos lapo­két. Király Zoltán szóban el­hangzott megyei lapokra vo­natkozó javaslata a bizottság megítélése szerint tulajdoni kérdés, s ennek rendezése nem a sajtótörvényhez tarto­zik. Kulcsár Kálmán igazság­ügy-miniszter a vita össze­foglalójaként elmondta: egyet­ért a bizottság jelentésével, s mindössze két kiegészítést kí­ván tenni. Úgy vélte, hogy a jövőben még sok bizonytalan­ságot okoz a közerkölcs fo­galma, ugyanis ennek pontos (Folytatás a 2. oldalon) A tartalomból: Olasz érdeklődés Dél-Dunántúl iránt (5. oldal) * A választási iroda közleménye (4. oldal) * A labdarúgó NB II. tavaszi sorsolása (8. oldal) l­i (3. oldal) Február áremelés Új munkahely teremtése is cél Adatrögzítők a pécsi Carbocomp Kft. számítógépes egységénél. Fotó: Proksza László Százmilliós támogatás a­ színház­rekonstrukció idei befejezésére Tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Napirenden: a múzeumi vagyon védelme és gyarapítása Volt megvitatnivalójuk ta­nácstagoknak és szakemberek­nek egyaránt a Baranya Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága tegnapi ülésén. A ta­nácskozás napirendjén első­sorban a megyei múzeumok helyzetének elemzése szere­pelt, de figyelemre méltó, s mi több, megnyugtató beje­lentéssel vette kezdetét az ülés is. Piti Zoltán, a megyei tanács elnöke elmondta, hogy a január 18-án létrejött meg­állapodás szerint a Művelő­dési Minisztérium a Pécsi Nemzeti Színház rekonstruk­ciós munkáit ebben az évben 100 millió forinttal támogatja. Egyéb forrásokkal együtt, így 1990-ben mintegy 315 millió forint értékű munka elvégzé­sére van pénzügyi fedezet, te­hát lehetővé válik a rekonst­rukció ez évi befejezése, s a színház kapuinak jövő évi megnyitása. Az időszerű ez alkalommal fölvetett gondolatok közé tar­tozott még a tanácsi dol­gozók - a tanácsi szakappa­rátus - kérése egy közszolgá­latról szóló törvényjavaslat ki­dolgozására, tekintettel a ta­nácsi munka várható változá­saira is. Valamint a tanácsol­(Folytatás az 5. oldalon) A felállványozott Pécsi Nemzeti Színház Kft-ket alakít a Mecseki Szénbányák Vállalkozások csökkentik a felesleges kiadásokat A termelését szűkítő Me­cseki Szénbányák Vállalat ki­használatlan eszközeinek, épü­leteinek, telephelyeinek hasz­nosítására egymás után ala­kítja a kft.-ket a jelentkező vállalkozókkal. A fennmaradá­sért küzdő nagyvállalat az új formák bevezetésével két le­gyet is üt egy csapásra, mi­vel egyrészt megszabadul az említett eszközök fenntartási és amortizációs költségeitől, másrészt pedig természetesen hasznot vár a különböző vál­lalkozásoktól. A vállalati köz­pontban külön részleg, a be­ruházási iroda foglalkozik a társaságok szervezésével, az iroda gazdasági vezetője, Kiss Lajos a következőképpen szá­molt be az eddigi kezdemé­­­­nyezésekről: — Tárgyalásainknak kétféle mozgatórugója lehet. Egyrészt, mint a Számítástechnikai és a Kutatási Központ esetében, a kényszer, mivel ezeknek az egységeknek az­­eredményes működése nem volt megold­ható a vállalati szervezeten belül, annak érdekében új for­mát kellett találnunk, így jött létre a Carbocomp, illetve a Geopart Kft. A további meg­állapodásainkat pedig szigorú­an üzleti alapon, 40-50 szá­zalékos tőkearányos jövedel­mezőségben gondolkodva kö­töttük, e szellemben jöttek lét­re a Cara MaT, Minal és a Mediterránker Kft.-k. Ajánla­tunk eszköz és munkaerő ol­dalról is sokoldalú, amiért cserébe partnereinktől eredmé­nyes technológiát, üzleti szel­lemet, bevezetett piacot vá­runk. Az eddigi eredmények min­denesetre biztatóak. A tavaly júliusban hárommilliós alaptő­kével létrehívott mezőgazda­sági kisgépeket és részegysé­geket gyártó Cara MaT Kft. már az első félévben is szép nyereséget termelt, nem vélet­(Folytatás a 3. oldalon) Megnyitják a kolozsvári magyar főkonzulátust A magyar Külügyminisz­térium szerdán délelőtt megkapta a román kor­mány hivatalos értesítését­­ arról, hogy hozzájárul a kolozsvári magyar főkonzu­látus újbóli megnyitásá­hoz. Szokai Imre külügy­miniszter-helyettes az MTI érdeklődésére elmondta: a román közlés egyes ré­szeit még­­értelmezni kell, mivel azok nem teljesen világosak. Mindezek elle­nére egyetértésként ér­tékellhető a román válasz. A közeli napokban meg­vizsgálják azt az épüle­tet, ahol korábban ideig­lenes jeleggel működött a főkonzulátus.

Next