Új Dunántúli Napló, 1990. július (1. évfolyam, 88-118. szám)
1990-07-20 / 107. szám
1990. július 20., péntek lagy önellenőrző bizottság alakult Baranyában A cél az önkormányzati vagyon védelme Valutázókat értek tetten. Az állami vagyonügynökség mellett, mely a tegnapelőtti parlamenti határozat értelmében a kormánynak tartozik elszámolással és az állami tulajdonú ingatlanok, vállalatok elidegenítése fölött rendelkezik, illetve a vállalatvezetést érintő kérdésekben dönthet, megyei szinten megkezdődött a megyei vagyonellenőrző bizottságok létrehozása. Pécsett tegnap tartotta alakuló ülését a Baranya Megyei Vagyonellenőrző Bizottság. Vezetője: dr. Hazafi József vb-titkár, tagjai: dr. Bajtai Dezső osztályvezető jogtanácsos, dr. Böröcz László osztályvezetőhelyettes, adótanácsadó, dr. Czoboly István hivatalvezető, jogász, dr. Horváth Imre főelőadó főtanácsos, dr. László Gyula tanszékvezető egyetemi kandidátus és Maurer Péter főelőadó. A bizottság pártatlanságát szavatolandó, a tagokat a parlamenti pártok megyei szervezetei javasolták, majd a névsort felterjesztették a Belügyminisztériumba, ahol a tagok kinevezését jóváhagyták. A bizottság hatásköre a megye területére terjed ki, a tanácsi tulajdonú ingatlanok, illetve létesítmények elidegenítését bírálja felül. Célja a kialakuló önkormányzatok tulajdonának védelme, valamint a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogi rendezéséig az állami tulajdonban, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonába használatában lévő ingatlanok forgalmának ellenőrzése. A bizottság a hozzá benyújtott engedélyezési kérelmeidet bírálja el a következő tárgyakban: - Állami tulajdonban lévő ingatlanok eladása, megterhelése vagy gazdasági társaságba vitele esetén. A mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában lévő ingatlanok átruhádása, megterhelése, használati vagy bérleti jogának gazdasági társaságba vitele, termőföld vagyonrészként történő kiadása, illetve határozott időre szóló haszonbérbe adása esetén. A bizottság az ügylet engedélyezését megtagadja, ha a vagyonértékelésnél alacsonyabb értékben kívánják a vagyont elidegeníteni, illetve minden olyan esetben, ha az ügylet a nemzetgazdaság megkárosítását jelenti. Az elutasított döntéseken a felek fellebbezhetnek a Belügyminisztériumhoz. Gaál György Pécsett, a Tolbuhin úton már türelmetlenek A bérlőközösség megalakult, mégsem működik Pécsett, a József Attila Művelődési Házban Meszesen februárban a PIK-házakban élő emberek bérlőközösségeket alakítottak. Március elején már közülük öt a Pécs M. Város Tanácsa V. B. építési és közlekedési osztályán bejelentette működési szándékát, és kérték a házak kezelői jogának átadását. Ezt követően a tanács levélben fordult a PIK akkori igazgatójához, hogy a bérlőközösségekkel vegye fel a kapcsolatot. A Tolbuhin út 29. és 57. számú házak bérlőközösségei májusban bejegyeztették magukat a Baranya Megyei Bíróságon. Az 1989. évi II. törvény 15. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzati bérlőközösségek júniusban bekerültek a társadalmi szervezetek nyilvántartásába. Azóta ismét várnak, mert a bérlőközösségek a házak kezelési jogát csak akkor vehetik át, ha azt a tanács a PIK-től megvonta. — Az Országgyűlés 39/1989. (XII. 27.) határozata a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról ugyan megjelent, de februárban végül is nem készült el a végrehajtási javaslat — mondja Illés János, a Tolbuhin út 29. szám alatti önkormányzati bérlőközösség közös képviselője. Végül is a belügyminiszter 7001/1990. (BK. 7.) BM irányelve adott támpontot a bérlőközösségek működéséhez. E szerint, a kezelési jog átadására a szabályok szerint a PIK is jogosult, nem kell a tanács engedélye, mert nem az épületek tulajdonjogát kívánjuk megszerezni. Azt követően, hogy májusban kézhez kaptuk a bírósági bejegyzést, a PIK irattárában megkerestük az ebben az ügyben már eddig beérkezett iratokat. Júniusban írásban kértük ismét a tanácsot a kezelői jog átadására, amihez egy állapotfelvételi jegyzőkönyvet csatoltunk. Július 4-én kaptunk választ a levelünkre a tanácstól, amelyben kérik a lakóközösség türelmét, és, hogy várják meg az önkormányzat megalakulását, hiszen a „majdani önkormányzati vagyonról a PIK Vállalat nem mondhat le". A Tolbuhin út 57. és 29. számú házak lakói áprilisban azzal is megkeresték a PIK-et, hogy továbbra is fenntartják az 1989. utolsó negyedévében bejelentett vásárlási szándékukat. Azonban a lakbérek drasztikus emelése miatt 1990 februárjában megalakították az önkormányzati bérlőközösséget, és annak cégbírósági bejegyzését is kezdeményezték. Közben a bérlőközösség patthelyzetbe került, hiszen vízmérőórákat szereztek be, víztakarékos öblítőtartályokat vásároltak, de a kezelői jogot még mindig nem kapták meg. Végső elkeseredésükben levelet írtak a Belügyminisztérium Lakás- és Településfejlesztési Főosztályához, amit július 12-én küldtek el . . . Sz. K. aj Dunántúli napló Kockázatvállalás a másokért A látványos bemutatón különleges habbal kezdték meg az égő autó eloltását, majd a speciális berendezésekkel szerelt gépkocsi segítségével bontották szét a roncsot. Fotó: Laufer László Új műszaki mentőeszköz a tűzoltóságnál Alapos az ok a megdöbbenésre, ha azt halljuk: a Baranya Megyei Tűzoltóparancsnokság oly módon vásárolt meg egy korszerű, régen hiányolt, s gyakorlati értékét régen bizonyított úgynevezett műszaki mentőszert, hogy arra nem volt elég pénze. Mégis úgy döntöttek: vállalják ezt a kockázatot, mert erre a berendezésre bármikor szükség lehet, közúti és üzemi baleseteknél egyaránt. S mivel csak néhány ilyen van az országban, hiányában arra sem igen nyílna mód, hogy „a szomszédból" kérjenek egyet, ha mondjuk egy ember a karambolozott gépkocsiba, vagy leesett súlyos tárgy alá szorult. Abban bízva vállalták a tűzoltók a kockázatot, hogy a különböző megyei cégek átérzik, mekkora szükség van egy ilyen gyorsan bevethető műszaki mentőszerre, s anyagilag segítik a kifizetését. Ebbéli várakozásukban csak részben csalódtak: eddig 1ő cég összesen kétmillió forintot adott — ám ez mindössze egyharmada a vételárnak. A mentőszer drágaságát az is indokolja, hogy a legkorszerűbb nyugati berendezésekkel szerelték fel, amelyek „mindent tudnak", az áramfejlesztéstől az ujjnyi vasrudak csendes vágásáig, a nehéz terhek felemelésétől a mérges gázok elszívásáig. Minderről egy tegnap délelőtti bemutatón győződhettek meg az eddigi támogatók, s a Baranya Megyei Tűzoltóparancsnokságon azt remélik: nem kell élesben bevetniük egy-egy cégnél a gépet ahhoz, hogy az eddiginél többen lépjenek a támogatók sorába. Termékbemutató Termékbemutatót tartott tegnap az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat, a Móri Állami Gazdaság, valamint a Szabadegyházai Panalo Italgyár Kft. Pécsett, az Arma étteremben. Az orosháziak baromfitöltelékeket, sonkákat, baromfipástétomokat mutattak be Magyarországon elsőként alkalmazott Alusil csomagolásban. Új termék a Corn Dog, amelyet sütés és lefagyasztás után melegítve lehet fogyasztani. A Móri Állami Gazdaság minőségi fehér borokat, a Panalo Italgyár Kft. üdítőket, likőröket és konyakokat vonultatott fel. fotó: Proksza László Akció Pécsett 5 zsebeseket fogtak Legalább két hete tart Pécsett az a rendőrségi, vám- és pénzügyőrségi, valamint közterületfelügyeleti közös akció, amely a valutások, a zsebesek mind szemtelenebb tevékenységét igyekszik megfékezni elsősorban a Konzum Áruház, az Ifjúsági Ház, a vásárcsarnok, valamint a vásártér környékén. Éjjel-nappal csaknem harminc hivatalos személy járja az utcákat egyenruhában vagy polgári öltözetben. Eddig tíz magyart, nyolc jugoszlávot, öt lengyelt és egy arabot értek tetten, továbbá elfogtak egy négytagú női zsebtolvajbandát, amelynek a tagjai között van anya és lánya. A Konzum környéki pécsi női zsebesek közül hármat őrizetbe vettek. Tettenértek olyan valutást, akinél 255 ezer forint és 1950 nyugatnémet márka volt, míg egy algériai arab 38 000 forintot tartott magánál és ezt az összeget hivatalosan nem tudta igazolni. Egy másik valutás 5600 nyugatnémet márkát őrzött műanyag zacskóban. Előállítottak 9 zúg-szerencsejátékost és valamennyiük ellen szabálysértési eljárást indítottak. Cserép Attila alezredes, a pécsi rendőrkapitányság helyettes vezetője szerint szervezett bandákkal állnak szemben, ezért hosszadalmasnak ígérkezik a bűnmegelőzési és -felszámolási munka. Cs. J. Vadkender, kanadai nyárfa, szénanátha Levelek, telefonok tucatja árasztja el hír- és panaszügyeletünket, hogy a virágzó vadkender szénanáthát okoz, ki kaszálja le a vadgyomos területeket. Különösen sok telefonos panasz érkezik a megyeszékhelyről, így a Puskin térről, a Komját Aladár, a Lahti utcából, a málomi temető, az 508-as szakmunkásképző és a nagyárpádi buszforduló környékéről. Főként gyermekeket visel meg a szálló virágpor okozta szénanátha és asztma. Gerendássy Tamás, a városgondnokság zöldterületfelelőse: - Csak az egyszeri kaszálásra legalább 100 000 forintra lenne szükség és ennyi pénzt jelenleg nem tud a tanács biztosítani, így most önkénteseket várunk, akik közösségi munkában vállalják a kaszálást a csaknem 30 hektár erősen „virágporzó" területen. Leszterczey Miklós, a pécsi közterületfelügyelet megbízott igazgatója: — Nagy gond az intézmények és a magántelkek zöldterületének a rendbetétele, ezért szabálysértési eljárást indítunk azok ellen, akik ezeken a részeken nem kaszálnak. Dr. Pongrácz Kálmán, a pécsi gyermekkórház adjunktusa: — légúti osztályunkra egyre több apróság kerül, akiknél az asztmát vagy a szénanáthát virágpor váltja ki. Mindez megelőzhető lenne azzal is, ha a kaszálásokra már a virágzások előtt sor kerülne. A válaszokból kiderül, sarkalatos kérdés a kaszálás, önkéntes kaszások kellenek Ez ügyben lehet hívni a városgondnokságot a 32-359-es vagy a 12-290-es telefonon. Azt is megtudtuk, hogy a városi tanácson is lehet érdeklődni, ugyanis a gazzal, vadkenderrel, perjefélékkel, rázsitfűfélékkel borított területeket (ezek a legfőbb fajok, amelyek szénanáthát okoznak) bérbeadják vállalkozóknak, akik például átmeneti kempinget is kialakíthatnak. Kovács István pécsi kertész szerint az akác, a bodza virága, sőt a kanadai nyárfa szálló szöszmösz termése is allergiás betegséget okoz. Cs. J. Tüntetés a Velencei tónál Tüntetés zavarta meg az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának csütörtökön Velencén megtartott kihelyezett ülését. A képviselők, akik délelőtt a tópartot járva a helyszínen igyekeztek benyomásokat szerezni az üdülőkörzet környezet- és vízvédelmének eredményeiről, gondjairól, délután a Pro Recreatione Alapítvány Juventus nevű, most elkészült szállodájában vitatták meg a tapasztaltakat. Ottanimunkájukat kellett félbeszakítani a velencei lakosok mintegy 100—150 főnyi demonstrációja miatt. A tüntetők ugyanis, mivel az alapítvány céljainak ismertetésére 16 órára sajtótájékoztatót hívtak össze, azt hitték, már tart az újságírók informálása. Az ellen tiltakoztak, hogy az alapítvány létesítményeinek felépítése miatt a park mintegy 30 méteres sávját elzárták a helyi lakosok elől. Mozivarázs - jegy nélkül A kis kölök ötletekből igazán kifogyhatatlan. S hiába csípik fülön, hiába hessentik újra meg újra el, a konokul visszajön. Lám, most is a nézőtérről kell kiebrudalni. — Ebadta kölyke, meg ne lássalak mégegyszer itt! — hallik a jegykezelő csöppnyi haragból, csöppnyi méregből, csöppnyi szeretetből kikevert hangja. De ki ne értené meg ezt a maszatos kis ördögfiókát! Hiszen a mozivásznon varázslatos események peregnek. S a képzelete őt is a történésekbe sodorja. Ott harcol az izmoktól duzzadó Schwarzenegger oldalán, s ha ütni kell, ki tudja, hogy Sylvester Stallone, vagy ő ül-e pontosabban. Persze, a nők is érdekesek. A mosolygós Kim Basinger igazán csinos. De a legeslegizgalmasabb mégiscsak a sokat meztelenkedő Emanuelle. De bejutni a nézőtérre pont az ilyen filmeknél a legnehezebb. Mert hiába a rafinéria, hiába a lelemény, a jegykezelők mégiscsak nagyobbak ! Tényleg, ki ne értené meg ezt a „kis piaci jegyet”? Hiszen egyre kevesebbszer, egyre kisebbeket csendült az aprópénz, s egyre hosszabban kell gyűjteni a moziravalót! Bognár László l i