Új Dunántúli Napló, 1990. november (1. évfolyam, 209-238. szám)

1990-11-07 / 215. szám

2 Új Dunántúli sí­pló_______________________________________________________________1990. november 7., szerda ÓRA A NAGYVILÁGBAN Stabilizálódás Moldvában? Közvetlen tárgyalások kez­dődtek kedden a moldvai ve­zetés és a gagoúzok képvise­lői között. A Dnyeszter vidékén ugyanakkor továbbra is feszült a helyzet, az orosz nemzetisé­gűek vezetői a moldvai veze­téssel szembeni ellenállásra buzdítják a lakosságot. Komratban, a gagaúzok székvárosában kedden tárgya­ló asztalhoz ült a moldvai parlament egyeztető bizottsá­gának és a gagaúz parlament egyeztető bizottságának kül­döttsége, hogy megoldást ke­ressen a gagaúz függetlensé­gi törekvések miatt kiélező­dött helyzetre. Ezt megelőzően, hétfőn este ülést tartott a - moldvai tör­vényhozás által törvénytelen­nek nyilvánított -­gagaúz par­lament. Itt jelölték ki a kisi­­nyovi képviselőkkel folytatan­dó tárgyalásokra a gagaúz küldöttséget. A Dnyeszter menti területek kivételével a stabilizálódás jel­lemezte a moldvai helyzetet a TASZSZ hírügynökség keddi ér­tékelése szerint. -f- BUDAPEST: A Magyar Köztársaság elnöke Kumoro­­vitz Lajos Bernát akadémikus­nak tudományos életműve el­ismeréseként a Magyar Köz­társaság Zászlórendje kitünte­tést adományozta. A kitünte­tést dr. Göncz Árpád kedden a Parlamentben nyújtotta át. Jelen volt a kitüntetés át­adásánál Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási mi­niszter, és Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke. Magyarország az Európa Tanács tagja Magyarország kedden délelőtt ünnepélyes körülmények között csatlakozott az Európai Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza külügyminiszter a római Barberini palotában (ahol 1950-ben aláírták az Emberi Jogok európai egyezményét) 23 külügyminiszter és népes küldöttségek előtt aláírta az Európai Tanács Alap­okmányát és a szervezet egyik jogi pillérét képező ok­mányt, az emberi jogok európai egyezményét. Az ünnepélyes aláíráson Gabriele Gatti, San Marino külügyi államtitkára, az Európa Tanács Miniszteri Bizott­ságának soros elnöke elnökölt. Az aláírást követően az emberi jogok és a pluralista demokrácia értékeinek vé­delmére alakult európai szervezet 87. miniszteri bizottsági ülésén Magyarország már mint teljes jogú tag vett részt. Az ülés fő témája az Európa Tanács és Kelet-Európa vi­szonya, valamint az, hogyan kapcsolható össze az európai biztonsági és együttműködési konferencia kezdődő új­ sza­­kasza az Európa Tanács meglevő intézményeivel. Pécs Nagykozári úton lévő­ 43 236 m2 alapterületű ingatlanunk kezelői jogát térítés ellenében átadjuk Információ: Kohászati Alapanyagél­őkészítő­ Vállalat Vállalkozási Iroda 1058 Budapest Benczúr u. 11. Telefon: 141-1599 Telex: 22-4767 Telefax: 142-8517 (5043) 1990. november 7-én 16 órakor dedikálja lemezeit A Mecsek Áruház műszaki osztályán Bőséges lemez és kazetta ajánlattal várjuk az együttes rajongóit Nem lesz sztrájk (Folytatás az 1. oldalról) 4. Az 1990. évi megvalósított bér­­fejlesztéseket a Magyar Posta Vállalat elkülönítetten kezeli az 1991-es bérfejlesztéstől. Az 1990-ben megvalósított bérfejlesztéseket — legfeljebb az 1990-re engedélyezett 16 százalékos adómentes bérfej­lesztés mértékéig nem számítja be az 1991. évi bérfejlesztésbe. Ameny­­nyiben az 1990-re engedélyezett adómentes bérfejlesztés mértéke a 16 százalékot meghaladja, és erre a költségvetés kompenzációt biz­tosít, az 1991. évi bérfejlesztés bázisául a 16 százalékon felüli részt is figyelembe veszi a kom­penzáció mértékéig. 5. A Magyar Posta Vállalat vál­lalja, hogy az 1991. évi tervezés során az 1991. évi átlagos népgaz­dasági mértékkel azonos mértékű bérfejlesztési alternatívát is kidol­goz. 6. A Magyar Posta Vállalat 1990. december 15-ig az új kollektív szerződés tervezetét egyrészt a munkavállalói igények, az 1990. jú­liusban átadott, kollektív keret­szerződés-tervezet, a szakszervezet által összegyűjtött és 1990. júliusá­ban átadott dolgozói igények, va­lamint a november 6-án átadott levélben megfogalmazott igények, másrészt a Magyar Posta Vállalat üzletpolitikai stratégiája, 1991. évre vonatkozó terve és a vállalat mű­ködését meghatározó jogszabályok figyelembevételével az intéző bi­zottság elé terjeszti. E megállopodás alapján a felek kinyilvánítják, hogy az egyeztető­­eljárás eredményre vezetett, mely­nek alapján a Postai Dolgozók Szakszervezete az 1990. november 16-ra meghirdetett sztrájktól eláll. A felek közösen vállalják, hogy a fenti megállapodás végrehajtá­sához szükséges intézkedéseket ha­ladéktalanul megteszik. -­- BUKAREST: Petre Roman miniszterelnök hétfőn kilátásba helyezte lemondását, amennyi­ben a román nép nem támo­gatja az általa javasolt gaz­daságpolitikát. A politikus szakszervezeti vezetők előtt Bu­karestben rámutatott: ez a gazdaságpolitika a súlyos gaz­dasági válság megakadályo­zásához szükséges, így annak keresztülvitele nemzeti érdek. Lemond hivataláról, amennyi­ben folytatódnak a „destabili­­zálásra irányuló akciók" - szö­gezte le a kormányfő. Döntött a Parlament a Társadalombiztosítási Alapról (Folytatás az 1. oldalról) Az elnöklő Szabad Györ­gy arról tájékoztatta a plénumot, hogy a házbizottság már megtárgyalta a kormány ja­vaslatát, és lényegében Bé­kesi Lászlóéval azonos állás­pontra helyezkedett. Erre te­kintettel túlnyomó többségé­ben ismétlésnek minősítette a szocialista párti képviselő rendkívüli felszólalását. Ez a minősítés alkalmat adott Torgyán József kisgazdapárti frakcióvezetőnek arra, hogy sze­mélyes sérelmét a Ház elé vi­gye. Ugyanis — miként elhang­zott -­- a házbizottság ülésén éppen a szocialista frakció kép­viseletében jelen lévő Gál Zoltán lépett fel erélyesen az ellen, hogy Torgyán József napirend előtt felszólalhasson hasonló ügyben. Ezért aránytalannak tar­totta az FKgP parlamenti poli­tikusa, hogy két szocialista kép­viselő is kifejtette napirend előtt álláspontját, mert ez a maga­tartás véleménye szerint éppen az ellen a békés hangulat ellen dolgozik, amelyet a szocialista párt is fontosnak tart. Hozzáfűz­te még: az elhangzottakkal sok mindenben egyetért, és boldog­sággal tölti el az a tudat, hogy Békesi László meg tudja mon­dani a kormánynak: mit kell tennie. .,Legfeljebb az szomorú, hogy Békésinek ugyanez a lehe­tőség egy magasabb polcon, két évvel ezelőtt is a rendelkezésé­re állt volna, és ha a bölcs gondolatait megosztotta volna velünk, akkor talán nem lett volna szükség a mai felszólalá­sára" — fejezte be. Az elhangzottakra reagált Gál Zoltán, tisztázva, hogy a házbizottság ülésén éppen ellenkezője történt annak, amit Torgyán József elmon­dott. Szabad György ezután a vitát lezárta. Az Országgyűlés vita nélkül döntött a Társadalombiztosí­tási Alap 1989. évi költség­­vetésének módosításáról szóló törvényjavaslatról. A gyors döntést az indokolta, hogy valójában csak egyes szám­szaki hibákat korrigáltak. Az Országgyűlés ezután rá­tért az árak megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitájára. Rabár Ferenc pénz­ügyminiszter a napirend elő­adója, a törvényjavaslat gaz­daságpolitikai megalapozott­ságát taglalva kifejtette: az elkövetkezendő években a pi­acgazdaság kialakítása, illet­ve az ahhoz szükséges felté­telrendszer megteremtése ke­rül hazánk gazdasági törekvé­seinek középpontjába. Ennek részeként hajtják végre a tu­lajdonreformot, az ehhez kapcsolódó privatizációt, a kis- és középvállalatok alapí­tását. Ami a most beterjesztett törvényjavaslatot illeti, Rabár ferenc hangoztatta: a kor­mány felülvizsgálta a támoga­tások rendszerét, s a lehető­ségek határain belül meg­szünteti mindazokat a támo­gatásokat, amelyek torzítják a gazdasági folyamatokat, ront­ják az erőforrások átcsopor­tosítását, s gazdaságilag ir­racionális döntések irányába terelik a gazdálkodókat, va­lamint a fogyasztókat. Ami az áremelések bejelen­tési kötelezettségét illeti, a törvény ezt most a terméke­ket előállító gazdasági erőfö­lényének függvényévé teszi. Ugyanakkor az áremelés csak akkor tiltható meg, ha a megemelt ár hátterében lévő gazdálkodói magatartás ellen a tisztességtelen piaci maga­tartás tilalmáról szóló törvény alapján amúgy is fel kellene lépni. Az általános vitában felszó­lalók egyöntetűen hangsúlyoz­ták, hogy az ármegállapítás­ról szóló törvény megalkotá­sával újabb fontos lépést tesz Magyarország a piaci viszo­nyok kialakítása irányában. Az ártörvény általános vitá­ját lezárva a parlament Hack Péter (SZDSZ) és Dornbach Alajos (SZDSZ) képviselők önálló indítványáról határozott. A képviselők az Országgyűlés házszabályaival kapcsolatban benyújtott módosító indítvá­nyukban javasolták, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok­ba az egyes képviselőcsopor­tok azonos számú tagot jelöl­hessenek. Úgy vélték ugyanis, hogy a mandátumok arányá­ban felálló állandó bizottsá­gokkal szemben a vizsgálóbi­zottságok esetében a tárgyila­gos, elfogulatlan vizsgálódás garanciája lenne a helyek egyenlő elosztása. Az Ország­­gyűlés a módosító indítványt rövid vita után viszonylag kis többséggel elvetette. A fegyveres erők és testüle­tek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló törvényerejű rendelet törvényi szintű módosításáról a jövő hétfőn határoz az Országgyű­lés. Az elnöklő Szűrös Mátyás ugyanis - mind az általános, mind a részletes vitát lezárva - megállapította, hogy a ha­tározathozatalhoz három bi­zottság együttes írásos állás­­foglalása szükséges, továbbá annak eldöntése: teljes egé­szében avagy csak egy részé­ben kétharmados törvényről van-e szó. A módosítás jogi értelme­zése miatt vita bontakozott ki Horváth Balázs, az MDF kép­viselői, valamint Szigethy Ist­ván szabaddemokrata képvi­selő között. A vita többi hozzászólája egyébként vagy véleményezte a kormány módosítványát vagy újabb javaslatokkal állt elő. Az elnapolás bejelentését követően a plénum új bizott­­ság­i tanó­rát választott, majd 17.41-kor befejezte munkájét. KAZETTA ÁRA 4 000,-n A LEGJOBB ÉS A LEGOLCSÓBB! A VOGO NÉLKÜL NINCS 100!KÖLCSÖNZŐ! MINDEN YICO FILM SZINKRONIZÁLT 4 ÚJ FILM HETENKÉNT! Kölcsönzőtulajdonosok, vállalkozók! hívják bátran a -t! Tel.: 117-0320; 118-7484. Segítünk: tanáccsal, hitellel, pénzzel! Adunk: prospektust, kazettaborítót, posztert, pólót, táskát, reklámanyagokat. FILMJEI AZ ÖN KEDVENC FILMJEI! JEAN-CLAUDE VAN DAMME • BRIGITTE NIELSEN • DUSTIN HOFFMAN Nem büntetik meg a taxisokat A közvéleményt élénken foglal­koztató két témában is választ vár­tak, s kaptak kérdéseikre kedd délután a honatyák. Nagy Varga Dezső kisgazda kép­viselő azzal fordult a Legfőbb Művészhez: miként értékeli az ok­tóber 25—28. közötti taxis de­monstrációt, a polgári engedetlen­­séget. Amennyiben pedig a de­monstráció törvényellenes volt, tett-e ezzel összefüggésben bármilyen in­tézkedést. Györgyi Kálmán, legfőbb ügyész válaszában megvilágította, hogy az a módszer, amellyel a de­monstrációt szervezték és végrehaj­tották, több pontban nem felelt meg a gyülekezési törvény hatá­lyos előírásainak. Így például nem jelentették be előre az iHénpontot, megbénították a tömegközlekedést, s akadálozták a közüzemek mű­ködését. Ennek ellenére semmiféle büntetőjogi eljárást nem kezdemé­nyezett és nem is áll szándékában ezt tenni. A kérdések után Szabad György felolvasta Antall József levelét, amelyben a miniszter­­elnök arra kérte a képviselő­­csoportok vezetőit, hogy szer­dán 14 órakor kezdjenek egyeztető tárgyalásokat a kormány tagjaival az év hát­ralevő jogalkotó munkájáról. Változás­ várható a kormányban Antall József tv-n­yilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) fogjuk folytatni a kormányzást — hangsúlyozta kedden este sugár­zott televíziós nyilatkozatában Antall József miniszterelnök. A szaúd-arábiai—magyar kapcso­latfelvétellel és korábbi kuvaiti tár­gyalásainkkal összefüggésben a miniszterelnök rámutatott: kapcso­lataink alakulása e két országgal a jövőt tekintve is óriási jelentő­ségű. Szeretném azonban azt is hangsúlyozni — folytatta a minisz­terelnök —, hogy a szovjet viszonyt is pozitív eredményekkel tudjuk ke­zelni. ,,A magyar—szovjet viszony­ban semmiféle olyan akadály, ne­gatívum nincs, amiről gyakran ír a magyar sajtó és ahogyan azt egyes kritikusok gyakran fölemelegetik. Korrekt tárgyalások folynak a szov­jet partnerekkel, és meg fogjuk ol­dani a még rendezetlen, vitás kér­déseket." Antall József hozzátette: energiagondjaink ügyében az em­lített országokkal folytatott tárgya­lások feljogosítanak arra a remény­re, hogy hosszú távon könnyíteni tudunk a helyzetünkön. Az már más kérdés persze, hogy most mit tu­dunk tenni, és milyen gyors ered­ményt tudunk például az olajkér­désben elérni ... A kormány e hz­­ren is minden lehetséges kül- és belgazdasági intézkedést megtesz. A miniszterelnök végezetül han­goztatta: ,.nehéz idők állnak előt­tünk. Biztos vagyok azonban ab­ban, hogy mindent csak a magya néppel együtt, a magyar nép egyet­értésével tudunk megteremteni. Az kérjük, a magyar nép higgyen ab­ban, hogy ebben a súlyos, nehé helyzetben együtt kell dolgoznunk.”

Next