Új Dunántúli Napló, 1990. december (1. évfolyam, 239-267. szám)

1990-12-02 / 240. szám

Szemtől szemben a mecseki bányászokkal Dunántúli napló I. évfolyam, 240. szám 1990. december 2., vasárnap Ára: 6,20 Ft KÖZÉLETI LAP Irak elfogadta az amerikai javaslatot Az iraki kormány szombaton elfogadta George Bush javas­latát külügyminiszteri tárgya­lások folytatására az Öböl­­válság békés rendezési céljá­ból - jelentette a hivatalos INA iraki hírügynökség. A Szaddám Huszein vezette For­radalmi Parancsnokság Taná­csa közleményt­­ adott ki, amelyben egyetértését fejezte ki Bush indítványával. Ugyan­akkor hangoztatta, hogy „ko­moly és mély párbeszédet" óhajt, amely magában foglal­ná az arab—izraeli konfliktust és a palesztin kérdést is, nem pedig formális találkozót, amely semmit sem oldana meg, csupán az Egyesült Ál­­lamok közvéleményének befo­lyásolását szolgálná. Drága a béke a brit hadiiparnak A közvetve, és közvetlenül több millió embert foglal­­koztató brit hadiipar — a brit gazdaság máig legna­gyobb munkaadója —, né­­hány év alatt 300­ ezer al­kalmazottjától lesz kénytelen megválni az Európára köszön­­tő, feszültségmentesnek ígér­­kező korszak miatt kom­mentálták szakértők szomba­ton azt a hírt, hogy a Bri­tish Aerospace két és fél év alatt 5000 emberét teszi az utcára. Balaton­­boglári bor az USA-ban A Balatonboglári Mezőgaz­dasági Kombinát amerikai exportja várhatóan­­ez év vé­géig eléri a 2,5 millió palack nagyságrendű mennyiséget. Az Egyesült Államokba szállított IDuna-borcsalád termékei 1982-ben indultak útnak elő­ször, akkor még néhány száz­ezer palackkal. A borgazda­ság évi kapacitása összesen 28 millió palack, ebből szál­­­lítanak többek között Cseh­szlovákiába és a Szovjetunió­ba is. Mit hozhat a világkiállítás a régiónak? Ilyen lehetőség százévenként akad Dr. Ludwig Halász: kézen kell fogni az üzletembereket Világkiállítás ...?■" Uraim, ilyen lehetőség százévenként ha akad, bűn lenne nem ki­használni! Mindezt dr. Lud­vig Halász úr állítja, s hihetünk neki: a bécsi polgármesteri hivatal gazdasági tanácsadója, amúgy az egykori császárvá­ros statisztikai hivatalának számokban is gondolkodó tiszt­viselője. Az elmúlt héten nagy port felvert előadást tartott Kaposvárott, de Pécsett is részt vett egy baráti találko­zón. A kérdést ő tette föl ér­tekezésében: mit hozhat a vi­lágkiállítás a dél-dunántúli régiónak? Mit hozhat Zalá­nak, Somogynak, Tolnának és Baranyának? — Ön érdekelt ebben?­­ — Abban igen, hogy Bécs maximálisan kihasználja a le­hetőséget. Nem az én dol­gom, hogy Magyarországot kapacitáljam, legföljebb a lehetőségeket próbálom ecse­telni, mivel én is itt születtem, vonzódásom érthető.­­ Tegyem fel így a kérdést: mi haszna lehet a világkiállí­tás megrendezésében hazánk­nak? — Dollármilliárdokban sem igen mérhető az a reklám­­költség, amit az Európa és a nagyvilág felé tekintő Magyar­­országnak áldoznia kellene arra, hogy tőkét csalogasson, iparát, gazdaságát kívánatos szintre emelje. Jól tudom, hogy például mennyit áldozott minderre Hong Kong, Korea vagy mondjuk Taiwan. (Folytatás a 3. oldalon) Nemzetközi történészkonferencia Budapesten A magyarországi németek meghurcoltatása Immáron hagyomány, hogy időről időre, a témával fog­lalkozó hazai és német törté­nészek terítékre teszik a ha­zai - magyarországi - né­metség történetét, századunk­ban elszenvedett tragédiáju­kat. A pénteken kezdődött, s három napig tartó történész­konferencia Budapesten soha nem tapasztalt, nyitott légkör­ben folyik - állapították meg többen,­­köztük Heinrich Reitin­­ger, a kitelepített németek szövetségének München mel­lett élő elnöke. «S ami szintén újdonság: először rendezték közösen e tanácskozást a Ma­gyarországi Németek Szövetsé­ge és a Bundeslandsmannschaft der Deutschen aus Ungarn. A tegnapi napon szólt töb­bek között a Pécsett élő és dolgozó dr. Füzes Miklós a háborút követő évek emberte­lenségeiről, a deportálásról, az internálásról, a kitelepítésről­­és a kisemmizés ördögi me­chanizmusáról. Néhányat a tények közül: közel 60 000 nő­(Folytatás a 2. oldalon) Jazov­­ a szovjet csapatkivonásról A Komszomolszkaja Pravdában szombaton nagy interjúban tért visz­­sza Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter a hét első felében sugárzott, meglehetősen fenyegető hangú televíziós nyilatko­zatára. Jazov az ifjúsági lap­nak nyilatkozva szólt a szovjet csapatok csehszlo­vákiai, magyarországi és németországi kivonásával összefüggő problémákról is. A legfontosabbnak a hazatérők lakásgondjait nevezte. A csapatkivonás kérdé­seit érintve Jazov hangsú­lyozta, hogy a Csehszlová­kia és Magyarország el­hagyására megszabott ha­táridő rendkívül feszes, de reális. A csapatkivonási kér­déskör kapcsán Jazov ar­ra emlékeztetett, hogy a szovjet csapatok státusa Magyarországon és Né­metországban nem azo­nos. - Németországba 1945-ben vonultunk be, legyőztük a fasizmust. Magyarországra­­ 1956- ban . .. Göncz Árpáddal­­ bányajáráson Komlóra és Pécsre látogatott a Magyar Köztársaság elnöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke villámlá­togatást tett tegnap Baranyá­ban. Zsúfoltabb programot aligha tudott volna megvalósí­tani, hiszen délelőtt Komlón, Zobák Bányaüzemben, a 671 méter mélységű Ill-ik szinten egy fejtésben járt, majd Komló Bányaüzem vezetőivel beszél­getett, tucatnyi újságíró kér­déseire válaszolt, délután pe­dig Pécsett, a Mecseki Szén­bányák Vállalat központjában munkásokkal, gazdasági és műszaki dolgozókkal tárgyalt (erről hétfői számunkban rész­letesen beszámolunk), ezt kö­vetően visszatért Komlóra, ahol a Városi Könyvtár dol­gozóival, Tóth József polgár­­mesterrel baráti beszélgetésen vett részt. Reggel A sikondai írói alkotóház előtt álló Mercedes és BMW sejteti, hogy már itt tartózko­dik Göncz Árpád. A Mecsek­ben leesett az első hó, az autónyomok kusza sokaságá­ból kitűnik, hogy tökéletes biz­tonságban,­ de talán mégsem olyan nyugalomban tölti ide­jét, mint oly sokszor ebben a­­házban. A Magyar Köztársa­ság elnöke élete első bánya­járására készül, jómagam kénytelen vagyok az Új Du­nántúli Napló szombati­ szá­mát­­elé tenni. Elintézné, el­nök úr . . . című írásunkban komlói kéréseket tolmácsoltunk Még néhány pillanatig nyu­godtan ülünk az alkotóház nappali­jában, szerencsére két tucatnyi kollegám Zobák-bá­­nyán várja Göncz Árpádot, s az elnök dönt: feltétlenül ij£Q­­látogatja a Komlói Városi Könyvtárat is, és találkozni kí­ván Komló polgármesterével, bármennyire rövid is az idő, s ha kizárólagosan a bányá­szok munka- és életörülme­(Folytatás a 2. oldalon) Göncz Árpád bányajáráson Zobákon Fotó: Laufer László --­ ■■■WWW—. |Upditelps|EAr­­: si - fi|||:v (5. oldal} Világreklám ... írásunk az 5. oldalon. Csatorna-alagút: Történelmi kézfogás Két évszázados terv jutott el szombaton a megvalósulá­sig: először juthatott át ember a tenger felszíne alatt Franciaországból Nagy-Britanniába. Szombaton délben - pontosan közép-európai idő szerint 12 óra 12 perc 12 má­sodperckor - a francia Philippe Cozette és a brit Robert Graham Fagg kézifúrója átszakította az utolsó néhány cen­timéteres kőzetfalat a 4,80 méter átmérőjű kiszolgáló alag­­útban, a francia parttól 15, Nagy-Britannia partjától 22 kilométerre, s a két munkás kezet foghatott egymással. Néhány percen belül a rést már akkorára bővítették, hogy a brit és a francia oldalról szabadon járhattak­­ke­ll­ették át­ egymáshoz a munkások, az ünnepi pillanat meghívottai. Az első ünnepséget a francia alagútszakasz­­ban tartották. Erre a néhány percre a szigorú munkavé­delmi szabályokat felfüggesztették: a brit oldalról érke­zőket francia pezsgő várta, noha az építkezés területén szigorúan tilos az alkoholfogyasztás.

Next