Új Dunántúli Napló, 1991. január (2. évfolyam, 1-30. szám)
1991-01-07 / 6. szám
1991. január 7., hétfő Falusi iskolák téli labdarúgó teremtornája A Szederkényé lett a trófea idén immár 15. alkalommal rendezték meg január első szombatján a Falusi Iskolák Téli Teremtornájának döntőit. A labdarúgó-gálának a Pécs városi Sportcsarnok adott otthont, itt mérhette össze erejét az a hat együttes, amelyik a 40 induló közül körzetenként a legjobbnak bizonyult. Ezen a megmérettetésen immár hagyományosan az 5-6. osztályos labdarúgó-palánták vesznek részt, és a torna egyik célja, hogy a szakemberek itt tudják kiválogatni azokat a tehetséges gyerekeket, akik majd a korosztályos megyeválogatottat alkotják. Körülbelül tízen pályázhatnak ebből a mezőnyből erre a megtisztelő címre, és ugyanennyien a városi iskolák diákjai közül, így lesz teljes a létszám. A legjobbak január 26-án, Szentlőrincen mérhetik össze legközelebb erejüket. Csík Jenő, a torna mindenkori rendezőjének, a Baranya Megyei Labdarúgó Szövetség Utánpótlás Bizottságának vezetője elmondta, hogy a versennyel kapcsolatos csaknem valamennyi vágya teljesült. Minden mérkőzés sportszerűen és sérülés nélkül fejeződött be. Az előző évekkel összehasonlítva a játékosok technikai tudása, felkészültsége is nőtt. Ezzel talán elérték a versenykiírásban megfogalmazott célokat, köztük a talán legfontosabbat is, ami úgy hangzott: emberformálás labdarúgással. Az egyetlen, ami valamelyest szomorúságra adhat okot, hogy míg nagyon sok igazán kis iskola jelen volt, a megye nagyobb iskolái közül több olyan, ahol pedig a gyerekek bizonyára ugyanannyira szeretnek focizni, mint másutt, be sem nevezett. Igaz, hogy a testnevelőknek ez többletmunkát jelent, de aki játék közben látta a gyerekeket, csak azt mondhatja, ezért megéri dolgozni. A győzteseknek kijáró kupán és okleveleken kívül további különdíjak is gazdára találtak, így a gólkirály Nagy Imre (a vajszlói iskolából, de döntőn a Szederkény színeiben), a legjobb mezőnyjátékos Zámbó József (Újpetre), a legjobb kapus pedig Légrády Zoltán (Szederkény) lett. Mellettük Szászfai Attila (Hosszúhetény), Bogos Csaba (Hímesháza), Sulteisz Emil (Somberek) és Péter József kapus (Hímesháza) játéka tűnt ki a többieké közül. A torna végeredménye: 1. Szederkény, 2. Hímesháza, 3. Hosszúhetény, 4. Somogyapáti, 5. Újpetre, 6. Bikas. Sz. Zs. Kicsik focija. Pillanatkép a Hosszúhetény-Himesháza teremlabdarúgó mérkőzésről. Fotó: Szundi György „Barátságos” vereség A hétvégi vívónagyüzem keretében Strassbourgban meghívásos férfi párbajtőrversenyt rendeztek, amelyen barátságos találkozón mérte össze tudását a magyar csapat a vendéglátókkal. A Hegedűs Ferenc, Kovács Iván, Pap Szabolcs, Szikrai István összetételű gárda 9-7 arányú vereséget szenvedett. A mindent eldöntő utolsó asszóban Pap minimális arányban, 5-4-re maradt alul Herve Faget-val szemben. Férfi párbajtőr-válogatott találkozón: Franciaország-Magyarország 9-7. Győzelmek: Di Martino 4, Faget, Leroux 2-2, Srecki 1, illetve Kovács 3, Hegedűs 2, Pap, Szikrai 1-1. BMMMllipiills PRÁGA: Az év legjobb csehszlovák labdarúgója szavazáson az első tíz helyezett mind idegenlégiósként külföldön „kergeti a labdát". A győztes St. Pauli 32 éves középhátvédje lett. A szavazás végeredménye: 1. Jan Kocian (St. Pauli ( német) 551 pont, 2. Tomas Skuhravy (Genoa - olasz) 503 p., 3. Lubomir Moravcik (St. Etienne - francia) 443 pont. * BERLIN: Fedettpályás atlétikai versenyen a német Carsten Köhrbrück 61,06 mp-cel a kontinens eddigi legjobb eredményét érte el a férfi 500 m-es síkfutásban. Az eddigi rekord 61,51 mp volt. új Dunántúli napló Egyetfillallctii ai országban __________________ _____________ Mohács • Iár jó híre függ a szereplésüktől Reklámhordozó a termelőszövetkezet labdarúgócsapata Példa nélküli a magyar Nemzeti Bajnokságban, hogy egy termelőszövetkezet neve szerepeljen hétről hétre a labdarúgó NB II. tudósításaiban. Igaz, nem volt könnyű elfogadtatni sem a Magyar Távirati Irodánál, sem a másik nagy példányszámú napilapnál a Nemzeti Sportnál. Nagyon is rabjai voltak a régi görcsöknek a hírközlő médiák, végül is megadták magukat az új időknek és elfogadták, hogy nem bántja az olvasók szemét, hogy a mohácsi labdarúgócsapat a mezén viseli az Új Barázda TSZSE feliratot. Egészen pontosan most már tudják: éppen ez szúr szemet mindenkinek, értendő ez jó és rossz oldalról is. De hát így volt ez a kezdetkor, minthogy így volt a legutóbb zárult fél bajnoki szezonban. Annak idején sokan megmosolyogtak bennünket, és hitetlenkedtek, hogy az MTK- től „kikölcsönöztük” a labdarúgócsapatot. - Kezdte a helyzetjelentés felgöngyölítését Harmatos József, a mohácsi termelőszövetkezet elnöke. - Csakhogy kevesen ismerték: az MTE labdarúgócsapatának működési lehetőségeit már akkor is a város termelőszövetkezete biztosította. - Valóban így volt, csakhogy ezt ma már sokan elfelejtették, mintogy akkor sem nagyon akartak tudomást venni róla. Szerencsére mi már akkor felfedeztük azon körülményeket, amelyek most szükségszerűen végig vonulnak a magyar sportéleten, különösen a labdarúgáson. Persze az első években mások voltak a körülmények, a helyzet azóta nagyon sokat változott. . . - Minthogy változott a csapat helyzete is, hiszen a területi, illetve az NB IlI-ból, a második vonalba került a piros-fehér együttes. - Nem lényegtelen ez a változás, hiszen éppen ez a lehetőség biztosítja, hogy mind a rádióban, mind a televízióban és a napi sajtóban ott szerepel a város neve. -No és a termelőszövetkezeté is ... - Valóban így van, és arra törekszünk, hogy a csapatnak legalább olyan jó híre, olyan jól csengő neve legyen, mint amit a termelőszövetkezet a munkájával kivívott magának. Az ősszel ez elég furcsán alakult. A nagyszerű hajrá a gárdára irányította a sportközönség figyelmét, aztán változott a kép, mert a gólnélküli eredménytelenség ismét az érdeklődés középpontjába vitte a csapatot. Szerencsére a hajrában ismét a pozitív megítélés dominált, s remélem így lesz ez a tavasszal is. Csakhogy a magyar sportban bekövetkezett legkellemetlenebb, a legrosszabb, az elszegényedés. így sportegyesületek szűnnek meg, pusztulnak a létesítmények. Mi vár a mohácsi labdarúgásra? — A labdarúgás nemcsak szórakozási szolgáltatás, bár kétségkívül a minősége meghatározó a reklámhordozás szempontjából. A labdarúgás az egészséges testnevelés része, s mivel nálunk nemcsak az NB II-esek edzenek, nagy gondot fordítunk a fiatalok testi és szellemi nevelésére is. Mindezt szeretnénk biztosítani a jövőben az újvárosi sporttelepünkön, persze ehhez óhatatlanul szükség van a város önkormányzati támogatására is. Reméljük, hogy szót értünk ebben a város vezetésével. K. L. Hrotsca (balról) az ellenfél kapusa nők keze között lövi az Új Barázda TSZ SE gólját a hálóba Fedettpályát idény előtt az atléták Az augusztusi, sikeres Európa-bajnokság után nyilvánvaló, nőttek ez elvárások a magyar atlétákkal szemben. A jugoszláviai Splitben szerzett két ezüstérem után nemsokára ismét komoly nemzetközi megmérettetések várnak a hazai élmezőnyre: rajtol a fedettpályás idény, s közeleg a „téli” világbajnokság is, amelyet március 8. és 10. között rendeznek a spanyolországi Sevillában. Addig azonban több jelentős erőpróbára kerül sor, hazai pályán is. Az idényt nyitó verseny január 27-én lesz az olimpiai csarnokban, majd február 14-én a válogatottak Bécsben osztrák—magyar kétfős viadalon - minden számban két-két versenyző állhat rajthoz - vesznek részt. Ez utóbbi találkozót az Expo '95 jegyében rendezik az osztrák fővárosban. Február utolsó hetében a Budapest Sportcsarnokba költözhetnek az atléták, ahol pár napig ideális körülmények között készülhetnek a sevillai világtalálkozóra. A nemzetközi mércével is kitűnő pályán kerül sor február 23-án a magyar bajnokságra, majd 26-án a legjelentősebb hazai viadalra, a Tricotex Kupára. A téli sorozat budapesti állomására több világnagyságot várnak a szervezők, s még az sem elképzelhetetlen, hogy a két és fél éves „doppingszünet" után visszatérő, volt világcsúcstartó kanadai vágtázó, Ben Johnson is kipróbálja a BS villámgyors sprintpályáját. — Felkészülési lehetőségeink semmivel sem kedvezőbbek, mint tavaly, az anyagi gondok változatlanul behatárolják terveinket - válaszolta Mérei László szövetségi kapitány, az MTI munkatársának kérdésére. - Legutóbb Európa-bajnoki évad volt, s a glasgow-i fedett kontinenstalálkozót akkor is egy állomásnak tekintettük, főleg a spliti megmérettetésre készültünk. Jövőre is a tokiói vb lesz a legfontosabb erőpróba, ez persze nem jelenti azt, hogy Sevillában megelégednénk a mérsékeltebb szerepléssel. 7 Minden tíz pont ezer márkát ér Borkai Zsoltról, Szöul lólengés-bajnokáról az utóbbi hónapokban keveset haillolni Magyarországon. Ezért is keltett nagy meglepetést az a bejelentés, hogy esetleg újra elindul 1992 tavaszán az új lebonyolítású világbajnokság szerenkénti döntőijében. Borkai csütörtökön bemutatóra érkezett Budapestre. Pálfalvi Gábor róla írott Sérült vándor című könyvét dedikálta, és a közönség kedvéért a Hírlapkiadó Vállalat boltjában a polcok között újra bemutatta aranyérmes gyakorlatát. Ezt megelőzően nyilatkozott. — Hány edzéssel készült a szokatlan bemutatóra? — Jóformán alig edzettem, és meglehetősen van is bennem izgalom, mert reggel — talán az idegességtől — megfájdult a kezem. Igazság szerint másfél hónapja nem tornásztam, hiszen a németországi öhringekbe elsősorban edzőnek szerződtették. — Miért szállt mégis újra lóra? — Rábeszélték. Klubom a Bundesliga második osztályában szerénél és gyakorlataimmal jócskán hozzájárulhattam a hőn áhított célhoz, a felkerüléshez. — Ez már sikerült vagy még mindig csak vágyálom? — Az egyesítés miatt megváltozott a bajnokság lebonyolítási rendje. Májusban még újabb fordulót rendeznek, és akkor dől el, hogy feljutunk-e. — Megérte újrakezdeni? — Hozzájárult a döntésemhez, hogy elmondták: Eberhard Gienger negyvenesztendősen is sikerrel szerepelt a csapatbajnokságban, én meg még csak huszonöt vagyok. A másik, a kézzelfoghatóbb érv, hogy a klub vezetői minden tíz pontot érő gyakorlatért ezer márka jutalmat ígértek. Ősszel öt fordulóban háromszor kaptam tízest, tehát mindenképpen megérte. — Milyen érzés volt újra a kápák közé lógni? — Majdnem akkora lámpaláz kerített hatalmára, mint amikor Szöulban a szerenkénti döntőre összpontosítottam. Számomra világbajnoki erősségű nemzetközi versenynyé nemesedett hirtelen a másodosztályú csapatküzdelem. Nem tudtam, hogy a szüleim is a nézőtéren ültek a visszatérésemkor. Ők mesélték, mennyire látszott rajtam az izgalom a gyakorlat előtt. Ahogy felmentem a szerre, akkor már csak a mozdulatokra koncentráltam. Szádkorom óta csak a győzelem érdekelt, a második helyet már vereségnek tartottam. Ilyen akarattal tornásztam a német bajnokságban is, és úgy érzem, nem vallottam szégyent sem anyagerősségben, sem a bemutatás minőségében. — Ezek szerint újra megpályázza a magyar válogatottságot? — Még nem tudom. Csábító lenne csak egy van, kétszerre felkészülni. Kérdés, van-e még új erőm új gyakrlatot tanulni, és végiggyötrődni egy kemény felkészülésen. Azt sem tudom, milyen ellenfelek kerülnek ki hazulról és külföldről. Mindent összevetve, még nem döntöttem. — Mit szól a könyvhöz, a Sérült vándorhoz? — Szinte hihetetlennek tartom. Mindössze 25 esztendős vagyok és máris könyv szól az eddigi életerőről, ehhez még hozzá kell szoknom egy kicsit. Az oldalakon azonban nem csupán rólam esik szó, felvetődik több kényes téma is. Arról beszél: a tornászvilág kulisszái mögött minden megtörténhet. Kik „fúrták" meg Bordán Dezső exkapitányt? Mi állt a nevezetes tornászpuccs hátterében, amelyet olyan sokan Guczoghy György ,meg az én nyakamba varrtak? Miért nem utazhatott velem egy világversenyre sem a klubedzőm, Gerher László? Miért kellett távoznom annak idején Győrből? Egy-egy külön fejezetet szentel a könyvben Pálfalvi Gábor dr. Magyar Zoltánnak és Guczoghy Györgynek, akik ugyancsak furcsa dolgokról számolnak ■be. — A fővárosban hosszan beszélgetett Guczoghyval, egykori ellenfelével. Milyen most a kapcsolatuk? — Azt hiszem elég, ha anyunyit mondok: a mostani bemutatóhoz Guczoghy György szerezte a lovat, és kérésemre készséggel működik közre a kis ünnepségen. Mindig csak ilyen sportszerű ellenfeleket kívánok magamnak, mint Gyuri volt — fejezte be nyilatkozatát Borkai Zsolt. I Üzletkötőket 1 I magas jutalékkal azonnal foglalkoztatunk. I Tel.: (72)24-093