Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-20 / 318. szám
1991. november 20., szerda új Dunántúli napló (Folytatás az 1. oldalról) határozza meg az adómértékeket. A három adótörvény részleteit illetően a kormánypártiképviselők is találtak kivetnivalót, így például számos termék esetében sokallották a fogyasztási adó tervezett mértékét, és elismerték, hogy az ártámogatások leépítése — főként a háztartási energiánál, valamint a víz- és csatornadíjaknál — újabb társadalmi, szociális feszültséghez vezethet. Délután Boross Péterbelügyminiszter bejelentette: a kormány átdolgozásra „visszakéri" a köztisztviselők jogállásáról korábbanbenyújtott törvényjavaslatot. Rövid indoklásában a miniszter elmondta: a kérés oka részben a módosítóindítványoknagy száma, részben az, hogy a jogszabálytervezet megalkotása óta jelentős változások történtek. Az új törvényjavaslatot hamarosan ismét az Országgyűlés elé terjesztik. Este 6 órakor az Országgyűlés plenáris ülésén — miután újabb felszólalók sora jelezte, hogy szólni kíván —, az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatot tett az általános vita lezárására, s ezt a T. Ház megszavazta. Ugyancsak döntöttek arról, hogy a törvényjavaslatot (várhatóan a jövő héten) részletes vitára bocsátják. Este 7 órakor az elnöklő Szűrös Mátyás berekesztette az Országgyűlés plenáris ülését. A képviselők a keddi munkanap végén a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslatot vitatták meg, de az általános vitát nem sikerült befejezni. A parlament legközelebbi plenáris ülése várhatóan jövő hétfőn délután kezdődik. Parlamenti sajtótájékoztató Török Ferenc (SZDSZ) önökló képviselői indítványáról tartott sajtótájékoztatót. Eszerint a kormánynak az önkormányzatok tulajdonába kerülő Ibériai kofákra, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségeikre vonatkozó törvényjavaslatát 1992. január 31-ig kellene az Országgyűlés elé terjeszteni. Szigethy István (SZDSZ) a világkiállításról szóló vitát elevenítette fel, a jelenlegi állapotot patthelyzetnek minősítette. Véleménye szerint az ellenzék nem a világkiállítás ötletét vetette el, ám a kormány javaslatát nem tartja keresztülvihetőnek. A kormány viszont, úgy tűnik, nem kíván engedni, s a felelősséget megpróbálja áthárítani. A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt parlamenti csoportjának összetétele nem változott, újabb képviselőcsoport nem alakult. A kisgazdapártnak egy képviselőcsoportja van — tájékoztatta az MTI-t kedden este Németh Béla, a Kisgazdapárt főtitkára, cáfolva a pártelnök köré tömörülőképviselők frakció alakításával kapcsolatos értesüléseket. Lezárták a világkiállítási törvény általános vitáját Jótékonysági hangverseny A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat jótékonysági hangversenyt rendez a jugoszláviai menekültek megsegítésére a pécsi református templomban november 23-án 17 órakor. A műsorban, melyről rádiófelvétel is készül, az Erkel Ferenc Kamarazenekar, Szonda Éva, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese és Zádori Mária, a Nemzeti Filharmónia szólistája lép föl. Corelli, Vivaldi, Bach, Mozart műveit szólaltatják meg. Jegyeket a Nemzeti Filharmónia pécsi irodájában (Széchenyi tér 7-8.), a lelkészhivatalokban és a Szeretetszolgálat nagyharsányi ideiglenes központjában (Petőfi u. 12. sz.) lehet igényelni. Autosence amerikai gázelemző köztudott: jövőre a gépjárművekkipufogógázainak mérése kötelező lesz. Kemény környezetvédelmi megkötések nyomán maradhat forgalomban a jármű, s ezt „zöld kártya” tanúsítja majd. Erre készülve az Autófű Szigeti úti szervizében tegnap egy csúcstechnikát jelentő amerikai gázelemző automatát állítottak üzembe, mely Autosense 640 néven a négyütemű járművek kipufogógázát méri, s a legkorszerűbb kategóriájában. Nemcsak egyszerűen CO- és szénhidrogéngáz mérésére jó, azt is megmondja, optimális-e az égés a motorban, kellő-e a hatásfoka? így üzemanyagmegtakarításra is ösztönöz. Néptánccal a gyermekekért A szülők összefogásával alapítványt hoztak létre a pécsi Szivárvány Gyermekház ifjúsági és gyerek néptáncegyüttesének támogatására. Segítségével a néptáncoktatás színvonalát szeretnék emelni, műsorukat bővíteni, s így többhazai,illetve külföldi fellépésre is lehetőségük nyílik. Az OTP megyei fiókjánál 581-0119520 számlaszámot viselő alapítvány nyitott, a támogatók segítségét az együttes műsorral viszonozza. A fiatalok szívesen költöznek Hetvehelyre .Hetvehely, a kőri dombok kies völgyeivel szomszédos, 550-es lélekszámú kis falut a Szigetvár—Dombóvár útszakasz szeli át, nagy az átmenő forgalma. A fő utcáján végigszáguldó autósok szinte észre sem veszik, ám az idegenektől mégis tartanak kissé a falubeliek. Legutóbb a nemrég alakult cigányklubot törték fel, és ellopták a klubtagok új színestévéjét. A falu fiataljai rendszeres éjszakai őrjáratokat ügyeletet tartanak, most csendesek az éjszakák. A lakóhelyért való aggódás, gondoskodás nemcsak ezt a néhány önkéntes fiatalt jellemzi. A lakosság rendszeres, kitartó társadalmi munkájával — közöttük sok az ügyeskezű iparos - hónapok alatt figyelemre méltóan fejlődött a falucska. A szőlősgazdák pincéit villamosították, rendbetették,bővítették a temetőt, ikerítést állítottak köré. A központban 100 méteres vízelvezető árkot raktak járdalapokból, a régi romos kultúrházat kívül-belül újjá varázsolták. Kiköveztek két szőlőhegyi dűlőutat, az utcák mentén barátságos fahirdetőtáblákat állítottak. A muskátlis virágládák mellettlovaskocsit díszíti a parkot. Rendbehozták a konstrukciós hibával készült pedagóguslakásokat, az óvoda fölé új tetőt húztak. Fodrászthelyiséget alakítottak ki, hamarosan pedig a környezetbe illő, dekoratív buszváró is elkészül az iskola előtt. Mindezt ahelybéliek önzetlen segítségével, munkájával sikerült elérni, az önkormányzat az anyagi költséget állta. — A lakosság lelkesedése nélkül az iskolabővítésbe és a tornaterem építésébe sem mertünk volna belevágni — mondja Wagner Antalpolgármester. — A 8 millió forintos beruházásra írt pályázatunkra hamarosan érkezik a válasz. Ha 4 milliót kapunk, akkor már el tudjuk kezdeni a munkát. A fodrászat mellett néhány hét múlva saját gyógyszertára is lesz Hetvehelynek. Többen más településen vállaltak munkát, sok az ingázó, ezért rendbehozatták és fűtik a vasúti várót. Az óvodások és az iskolások ingyen étkezhetnek, a tanszereket, könyveket sem a szülőknek kell kifizetniük. Fontos ez abban a faluban, ahol a lakók csaknem 18 százaléka cigány származású. A cigányklubban havonta pécsi tanárok tartatnak előadásokat, és a pécsi színház társulata is rendszeresen fellép Hetvehelyen. Januárban pedig német nyelvoktatásra jelentkezhetnek a felnőttek. A hetvehelyi Faluszépítő Egyesülettel jövőre minden mellékutcát lebetonoznak, de még idén felszerelik a nyilvános telefonfülkét, és sok család is decemberben kap telefont. Hetvehely hetven halottja emlékére pedig első és második világháborús emlékmű felállítását tervezik. Tröszt É. Két új, tetszetős hirdetőtáblát állítottak fel a közelmúltban HetvehelyenFotó: Proksza László 3 Vállalkozó színházak Százmillió a vidéki színházaknak A magyar színházak az elmúlt két éviben létezésük legnehezebb időszakát élték át. A csökkenő értékű állami támogatás — amely a legszámottevőbb bevételi forrásuk volt — működési szükségleteik minimumát sem fedezte. Idén azonban úgy tűnik, sikerült olyan megoldást találni, amely a szakma, az állam és az önkormányzatok számára egyaránt megnyugtatóan rendezi a színházaik jövőbeni sorsát. — Mi az új koncepció lényege? — kérdeztük Szabó Istvánt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium színházművészeti főosztályának vezetőjét. — Az eddigi gyakorlattól eltérően nem abból indultunkki, hogy a központi költségvetésből mennyit tudunk kiszorítani a színházak fenntartására, hanem abból, hogy mennyi pénzre van szükség a még elfogadható működéshez. Természetesen, a jövőben is önkorlátozásra kényszerülünk a finanszírozásban, de legalább világos, a körülményekhez képestmindenki számára elfogadható helyzetet teremtünk. Felmértük minden egyes színház költségigényét — a ’90-es év tényszámai szerint — és az állami hozzájárulás mértékét ennek alapján állapítjuk meg. Eszerint az állam a fenntartási költségeknek vidéken 60, Budapesten 50 százalékát fedezi. A fennmaradó 40, illetve 50 százalékon az önkormányzat és m maga a színház „osztozik”. Megpróbáljuk a színházakat is érdekeltté tenni bevételeik növelésében. A színház előző évi többletbevételét, illetve az önkormányzatoktól kapott támogatás mértéke emeli a költségszámítás bázisösszegét. Ez arra ösztönöz: ha a színház jobban dolgozik, akkor a következő évben nagyobb támogatásra számíthat. — Milyen lehetőségük van egyáltalán a színházaknak bevételeik növelésére? — A legkézenfekvőbb a jegyáremelés volna, de ez hosszú távon aligha járható út. Másik lehetőség a szponzorok bevonása. Prosperáló gazdaságban működik is, de nálunk igen korlátozott ez a lehetőség. A harmadik variáció a színházak vállalkozói tevékenységeinek fejlesztése. Jó példát szolgáltat erre a zalaegerszegi színház, amely tavaly bérmunkáiban gyártott díszletet a grazi színháznak, s ezzel jelentős bevételre tett szert. A hatályos jogszabályok szerint az effajta bevételeket a költségvetési intézmény lévén — Vissza kell forgatni az alaptevékenységbe, vagyis nem lehet a működésen kívül más célra fordítani. — Az új rendszerben megszűrtük, vagy megmarad a jelenlegi formájában az úgynevezett színházi alap? — Megmarad és remélhetőleg ezentúl el is tudja látni azt a funkciót, amiérteredetileg létrehoztuk, vagyis nem a színházaik általános működését szolgálja majd, imént eddig, hanem újszerű, kockázatos produkciók létrejöttét segítheti. összesen 200 millió forint áll rendelkezésre, ebből százat a vidéki, százat a budapesti színházak használhatnak fel, s amelyből pályázat útján részesülhetnek. Januáriban és szeptemberben nyújthatnakbe pályázatot az alkotók, a következő három hónap egy-egy bemutatójára. — A pályázaton továbbra is csak az államilag támogatott színházaik vehetnek részt? — Jelenleg 40 színház részesül támogatásban. Mivel vidéken szinte kizárólag állalmi színiházaik léteznek, ez a kérdés elsősorban Budapesten merül fel, de a minisztérium — úgy, mint eddig — most is a fővárosi önkormányzat rendelkezésére bocsátja a százmillió forintot. Domi Zsuzsa Ferenczy—Europress örökösen ott lóg a televíziós műsorok fölött a nézői ítélet Demoklész-kardja, és hol az alulértékelés, hol a túlértékelés bűnébe esünk. Ez látszik a dolgok természetes rendjének. Ahogy a dolgok természetes rendjének kell elfogadnunk azt is, hogy a televízió, műsorainak tetemes részében, alig lehet több vagykevesebb annál, amikrt amit a valóságkínál számára. Ez pedig inkább a csonkítás nyomait is viselő Prakrusztész-ügy, semmint alkalom a gondolkodás dimenziókat nyitó tágasságára. Nem is tudhatjuk igazán, mit az, amit számonnk érthetükik e sajátos, lakásunkba furakodott médiától, amely viselkedhet génjeinkbe utólag beültetett kódként is, s hétköznapi mítoszainkat megteremtve. A mítosz fogalmát most nem eredeti, archaikus értelmében használóim — bár ahhozis köze van —, hanem ahogy Roland Barthes értelmezi: a valóságot elfedő, a fdelénk meszesedő illúziók, a természetet a történetiséggel keverő látszatok nyelveként. A szemfényvesztésnyelveként. Induljunk ki Sztálin hírhedtté vált kijelentéséből, amit a róla szóló dokumentumfilm idéz: „A valóság az, amit én annak tartok."Ez mindenfajta cezaromániás despotizmusnak is a mottója, igazolást nem követelő darája. Az erőszak nyelve azonban nincs is olyan nagy távolságban attól az ugyancsakhatalmat szolgáló kijelentéstől, amely csak így szól: valóság az, amit annak hiszünk. És ebbe a valóságba fért bele az is, ami Dénes János képviselő úr fejében van, sakiinek figyelmébe ajánlanám e sorokat: „...a forradalom ki gyilkolt, az ellenforradalom is akasztott, és van-e egyetlen probléma, amit a vérontás esztendei megoldottak volna? ... Ki igyekszik megértetni a hatalmasok közül a méltóságos, nagyságos, tekintetes és hallja kend akasztótokkal,hogy a gyűlölettel mindent el llehet pusztítani, ami megmaradt, sőt le lehet gázoltatni a jövendő vetését is, de egy szem búzával nem lehet többet termelni?” Móra Ferenc írta e sarakat 1927-ben. Ebbe a valóságiba fér bele a Szomszédok Etusának a koccintásas az olcsón szerzett fél disznó örömére, és az is, hogymifelénk a papának s egyéb nyugdíjas szakiknak csak vállalkozniuk kell nyugdíjukat kiegészítendő, és már is dől a pénz. Hogy ebben a bankok korántsem partnerek, s hogy a gazdaság működésének egypárti logikáját a pénzvilág „egypárti”, monetáris, állam- s kapitalista logikája váltotta fel? Kicsiny világunkban nagyjából azért minden rendben van, ahol Sümegi úr természetesen jobban fél egy kajékdiós tűtől, mint az inflációtól, ahol Oli úr a jótékony célra felajánlott háromezer forintot kicsit sokallja — csak annyira, hogy az egészen kispénzű tévénézők is elhiggyék: alkozmetikusoknak sincs olyan sok, ahol Alma 200 ezer forinttal tanácstalankodik — csak anynyira, hogy az egészen nagyipénzű kozmetikus tévénézők is elhiggyék: az egészen kispénzűeknek nincs olyan nagyon kevés. A lehető Világok legjobbikának mítosza persze régről ismerős, és az érdekvédelmi műsoraiknak is mindaddig legfeljebb nézői maradunk (vagy azok sem), amíg a munkanélküliséget, a betegségeket, a szociállis nyomort nem mi magunk szenvedjük el. Mindaddig, csokornyakkendősen, világkiállításra szavazunk, és a saját hangunkba szerelmesen, miként Roszik képviselő úr, elrebegjük többször Gödöllő nevét. Táplálhatjuk azt a mítoszt is, s ha előre kijelentjük, hogy úgysem értünk hozzá. Bóka Róbert Etus fél disznaja