Új Dunántúli Napló, 1992. január (3. évfolyam, 1-30. szám)

1992-01-02 / 1. szám

1992. január 2., csütörtök Tv-híradó­z új idő­pontokban A híradózás korszerűsí­tése érdekéiben a Magyar Televízió 1992. január 6- itól kezdve hétköznap dél­utánomként rendszeresen sugároz híradót. Éspedig az 1-esen 16 órakor (10 perc) Délutáni Egyenleg­; 20 óraikor (25 perc) Híradó: 24 óra kö­rül (5-10 perc, műsorzá­ráskor) Híradó. A 2-esen 18 óraikor (12 perc) Híradó: 22 órakor (20 perc) .Késő Esti Egyen­leg. Az 1-es csatornán szom­­­baton 20 órakor (25 perc). A 2-es csatornán szomba­ton 22 órakor (20 perc). Az 1-es csatornán a szombat délutáni­­é­s a va­sárnap délelőtti rövid hír­adó-műsorok beindításá­ról az év elején tör­ténik majd döntés. A 18 órás, 20 órás és 24 órás híradót továbbra is a Híradó Főszerkesztő­ig, a 16 órás és 22 órás híradót az Esti Egyenleg kibővülő stábja készíti és sugározza majd. Ez utób­bi irányításával, főszer­kesztői minőségben Bánó Andrást bízta meg a Ma­gyar Televízió elnöke. Az átszervezéssel kap­csolatban az MTV meg­kezdi egy Hírfőszerkesztő­­ség szervezését is, amely­nek az lesz a feladata, hogy az MTV valamennyi hír- és híradó műsorát rendszeresen ellássa hír­anyagokkal. E szervező munkával az MTV elnöke Csák Elemért bízta meg. Olajtűzoltás után Vizet fakaszt a Rotary A Technoimpex-szel kö­zösen elnyert pályázat, majd pedig a tunéziai mezőgazdasági miniszté­riummal kötött szerződés alapján termál- és öntö­­zőkutak fúrására kapott megbízást a nagykanizsai székhelyű Rotary Fúrási Kft. A kuvaiti olajtüzek eloltásában már nemzet­közi hírnevet szerzett tár­saság január közepén in­dítja útnak Tuniszba a berendezéseit, amelyeket hamarosan követ a két mérnök vezette 22 tagú szakmunkáscsapat is. aj Dunántúli napló Ilyenek lesznek az új forintérmék? A Napi Világgazdaság infor­mációi szerint a képeinken lát­ható — terjedelmi korlátok mi­att nem a teljes sorozatot áb­rázoló — terv a legesélyesebb arra, hogy felváltsa az utóbbi évek inflációja és a rendszer­­váltás miatt elavult forintér­méket. Az új pénzek egy-, két-, öt-, tíz-, húsz-, ötven- és százforintos címletekben ké­szülnek majd, az alapanyagtól függően sárgás és ezüstös szí­nekben. Mennyire illeszkedik az érmesorozat az európai és a magyar hagyományokhoz? — kérdeztük a terv készítőjét, Holló István ötvösművészt. — Ezek a pénzek — szándé­kaim szerint - ,mind gondola­tilag, mind plasztikailag több­sík­úa­k lennének. A plasztikai szempontból alsó rétegnek te­kinthető római számok, ame­lyek az egyes címleteket jel­zik, az ókoriban gyökerező eu­rópai kultúrkör multijára utal­nak. Ebbe ágyazódik az álta­lam használt több '■’az éves, nemzetközileg elfogadott betű­típus, amely a magyar múlt hagyományából merít, hiszen Misztótfalusi Kiss Miklós műve. A hátlap a maga könnyen ol­vasható, tiszta kompozíciójával a magyar pénzek hagyományos szerkesztési elveiből építkezik. Az új év első újszülöttje Két 18 éves pécsi fiatalnak egy új életet is hoztak az új esztendő első percei. A Disch­­ika Győző utcai szülészeten 0 óra 25 perckor született meg 3400 grammért, 51 centivel Márta Valéria és Hergert Zol­tán első gyereke, aki szintén a Zoltán nevet kapta. A délutáni látogatáskor a boldog ifjú szülők mellett a boldog ifjú nagymamák is ott voltak, s ter­mészetesen azonnal megálla­pították: „ez a gyerek tiszta apja". Az anyuka kissé fárad­tan, de boldogan mosolyogva mesélte, hogy a trombitahan­­gzíkból tudta, ő már 1992-es évben szüli meg kicsinyét, s abban a pillanatban nagyon jól esett volna neki egy korty pezsgő. Az apuka pedig a kertvárosi lakás és telefonfül­kék között ingajáratban töltöt­te a fél éjszakát. - A fájások­nál kezdtem félni - idézte fel az éjszaka pillanatait Márta Valéria de szerencsére min­den simán ment, még dicsére­tet is kaptam az orvosoktól. Azon meglepődtem, hogy ilyen nagy súllyal született Zolika, csak 2 kiló körüli gyerekre szá­míto­ttunk. Az új év boldogsággal in­dult számukra, s remélik, a folytatás is hasonló lesz: a je­lenleg munkanélküli apuka mihamarabb talál magának munkahelyet. G. G. Az új év első baranyai újszülöttje: Hergert Zoltán és a boldog ifjú szülök Fotó: Proksza László .Egyszeresak annyi Trabantot l­áttunk a képernyőn, ahány ta­tárt 1242-ben Muhi alatt. A Csömöri úttól a Filátori gátig, Molnártól Csömörig valameny­­nnyi jó, öreg Trabant összegyü­lekezett valahai Nagy-Buda­­pesten. Jó büdöseiket pöfékel­nek, vegytiszta ólom — bizony­gatta a vetélkedő vezetője na­gyokat szippantva a légből. Köhög, csörög, recseg vala­mennyi, akár a magyar nép­egészségügy. — De, hogy ke­rültek ezek ide? - tolta le az orrnyergén a szemüveget án­gyom, fölpi­ronivá a kötöge­­tésből. — Lehet, hogy ezekkel érkez­tek a munkatársaik a Szabad­ság téri székházba? — tette hozzá jóval később, amikor már a konyhából, a 'kissé oda­égett pizza mellől csoszogott­­befelé egy lerobbant CZ-s 'rendszámú Trabant sebességé­vel. Láttuk, hogy a lengőajtón át hogyan árak­k­k­­k a nép be­felé a székházba, valameny­­nyien gyalog. Az egy Trabant­ba bezsúfolható személyek számát tekintve is világelsők vagyunk — motyogta félhango­san —, de a­zok voltak az iga­zán szép idők, amikor hétfőn adásszünet vált! Hankiss ta­nár úr, ha már odahagyta a katedrát, szegénység élben ösz­­szefoghatna az osztrákokkal, ahol az Expo helyett egy adás­­szüneti nap bevezetését terve­zik. A demográfusok helyeslik a szándékot, sőt, egyesek a szexfilmek egyedüli konkuren­ciájaként emlegetik. A szocio­lógiai felmérések szerint ugyani­s akadnak még egye­bek, akik nemcsak nézni­­sze­retik. De a legjobban a gumiem­­berekék tetszettek valameny­­nyiünknek. Figyelmeztettek is, ez a gumipantheon méltó tár­sa a gyurmaemberkének, sőt, meg van az az előnye is, hogy Szabó Sándor gumiparlament­jét már nagy valószínűséggel be lehetne gyömöszölni egy Trabantba. Ennek ma már leg­feljebb szubjektív, elhanyagol­ható akadályai­­lehetnek. Tor­gyán úr például nem eléged­ne meg olyan méltatlan sze­reppel, hogy a kormány köze­lében csak­­találomra, csak úgy össze-vissza nyomkodja a dudát, hanem maga szeretne ülni a volánnál­, Horváth­ Balázs smini­isz­ter úr kihajolva az abla­kon — szem­üveg lesütve ugyan, de az egészséges kocogást ja­vasolná mindazoknak, akik­­mégis odakinn maradtak,­­Kó­nya­­képviselő úr meg bizonyá­ra harcosan kitenné a kocsi tetejére a kék villogót, Keresz­tes miniszter úr kitüntetést ja­vasolna a kispénzűek nép­autóját pocskondiázó fiatal­­műsorvezetőnek és így­­tovább. A helyzet mindezzel együtt példázná, hogy sok jó ember­­kis helyen is elfér, különösen, ha gumiból van. Az óévtől gombnyomogatás­sal búcsúzhattunk ezen a szil­veszteren mi, nézők lis­z vala­mennyien. Egész kis orszá­gunk. Az egyik csatornán öröm­mel láthattuk viszont, majd megkönnyezhettük Hofi meg­könnyezett búcsúját, a mási­kon Orfű sirathatta a meny­­ínyei pókhálón fennakadt ex­póig­árm­este­rét. Markosék is igyekeztek visszalépni az „egy­szerű nép” közé mindazt a­­szellemi útraivalót, amit tulaj­donképpen soha nem is sike­­­rült ellopni onnan. Az Ayala— i Brindisi duó pedig önkritiku­san kioszthatta volna a záp­tojásokat önuralomból vizs­gázó, birkatürelmű közönsége­inek. A hajnali kabulaságunk­ból a Gálvölgyi-show éleszt­getett bennünket, az összeállí­tás félidejéig egy kis hitet is adva, hogy, új esztendőbe lép­tünk ugyan, de a humorban talán mégis van remény. Bóka Róbert Trabantláda Göncz Árpád újévi köszöntője „Honfitársaim! Barátaim! Boldog új esztendőt advánok valamennyiötöknek. Boldog új esztendőt hazánk polgárainak, a nálunk­­menedéket ta­lálóknak, a szomszédos államokban élő és­­a távoli orszá­gokba szétszóródott magyarságnak, köztársaságunk minden barátjának, s a világ minden jóakaratú emberének. iBékét kívánok az új esztendőben. (Békét a világnak,­­Európának, legkivált szomszédainknak és önmagunknak. IBékét­­és bizal­mat népek, nemzetek, etnikumok között. Békét­­és bizalmat itthon, egymás­­között, mindazoknak, akiket a m­ézeteik, elté­rő politikai szándékaik vagy éppen­­az egyre növekvő tár­sadalmi különbségek szembeállítanak egymással. Amikor immár több­­mint egy éve­­hozzákezdtünk­­ az új, demokratikus Magyarország építéséhez, egységesebben éreztünk és­­hittünk.­­Egységessé tett bennünket, amit eluta­sítottunk: s a régi rendet, a nemzeti­­kiszolgáltatottságot, a szélmalomharcot, amellyel illúziókból próbáltunk valósá­got teremteni. Hittünk egy Európához jobban illeszkedő Magyarországban, sehol a jogrend védőernyője­­alatt nem­csak a társadalom egésze,­­hanem az egyes­­ember is­­köny­­nyebben boldogul. Ma, alig egy­­év múltán, szakadozik az egység és fluszla­­dozik a hit. Szundás indulatokkal t­ámadnak egymásra a po­­litikai­­erők, s olykor imár a társadalmi indulatok is felpa­­rázslanak, mert a­­szokatlan lemondás és nélkülözés bizal­matlanságot csihol, békétlenséget szül. Pedig nagy utat tettünk­­meg 1991-ben nagy célunk, a független, demokratikus Magyarország felé, s a­­sikeresebb gazdálkodást ígérő tulajdonviszonyok felé, s mindezt úgy, hogy hazánk a­­hétköznapok gondjai ellenére se­m sok vihart megélt térség legszilárdabb országa­­maradt. 1991-ről föl­jegyzi­­a történelem, hogy csaknem fél évszá­zad múltán ebben az esztendőben hagyta el hazánkat az utolsó — lelkünk legmélyén mindig is megszállónak tartott — idegen­­katona, ekkor szűnt­­meg a Varsói Szerződés és P KGST,­­térségünk e­­két sajátos intézménye, melyek oly so­kat emlegetett proletár internacionalizmusa még leplezni is csak rosszul leplezte­­kiszolgáltatottságunkat. 1991-ről följegyzi a történelem, hogy csaknem fél évszá­zad múltán olyan törvényeket alkotott immár szabadon — és a szó valós értelmében­­s választott parlamentünk, amelyek révén a perifériáról­­közelebb kerültünk a középponthoz, a bennünk élő Európa-eszméhez. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy eredményeinknek vagy sikereinknek ára van. Olykor nagyon is keserves ára. A társadalom legszélesebb rétegeit sújtó infláció és mun­kanélküliség, a­­szociális védettség csökkenése. És nyomuk­ban olyan veszélyek járnak, mint a­­társadalmi ellentétek ki­éleződése, a politikai­­indulatok elszabadulása vagy éppen­séggel a közbiztonság aggasztó romlása. Arra is talán csak kevesen gondoltak, hogy ki­­meghatá­rozó politikai erők ,sem­­képesek a jobb jövő érdekében tü­relemmel viszonyulni a társadalmi-politikai más vélemény­hez. Sőt, történelmi küldetésük nem ritkán túlzott magabiz­­tossággal vértezett tudatában Imaguk is hozzájárulnak Iaz ellentétek éleződéséhez. i Vagy éppenséggel nem Ügyelnek eléggé rá, shogy még a legígéretesebb távlatok reményé­ben is összeroskadhatnak la jelen terhei alatt azok, akik­nek a vállára imindia Ifs a legnagyobb súlyt rakta a min­denkori­­történelem, i falun és városon egyaránt. A minden­kori milliókra, a bérből, fizetésből élőkre, a nyugdíjasokra. Átalakulásunk legsúlyosabb terhét­­ is­­mind többet — ők cipelik. És­­ha a­­Magyar Köztársaság a térség legszilárdabb állama maradt,­­ha a reméltnél­­is biztatóbb eredményeink születtek, ha sikerült ítúljutnunk la legválságosabb helyzete­ken, ha nem csapott jövőnket veszélyeztetően magasra a társadalmi elégedetlenség — Imám­edia nem csapott! —, ak­kor iaz egyedül az ország népe demokráciára érett felelős­ségtudatának, önfegyelmének köszönhető. A Magyar Köztársaság államfőjeként mindenekelőtt ezt az önfegyelmet és felelősségtudatot szeretném megköszönni hazánk valamennyi polgárának. Elsősorban azoknak, akik­nek hétről hétre nagyobb gondot jelent­­a család kenye­rének előteremtése, a meleg otthon biztosítása, gyermekeik nevelése. Elsősorban nektek köszönöm meg barátaim, hogy­­Magyar­­ország képes volt megőrizni hitét, hitelét és jóhítét szerte a világban. Az évváltás mindig a számvetés és előretekintés ideje. Ilyenkor szívesen hisszük, hogy a ránk váró hetek, hónapok jobbak, szebbek, eredményesebbek lesznek, mint a mögöt­tünk hagyottak, ilyenkor teli vagyunk bizakodással és hittel, hogy terveinket valóra váltjuk. Kívánom magunknak, hogy 1992-ben ez így is legyen. Bár jól tudom, hogy ez az év­­sem osztja majd könnyen ,a s sike­reket. Körülöttünk forrong­­a világ. A dolgunk sem lesz ke­vesebb­ve­l könnyebb, mint tavaly Iveit. Mindenekelőtt magunkra­­kell támaszkodnunk. ,Egyénnek, családnak,­­közösségnek. A nemzet egészének. Meggyőződésem, hogy oly is­ok fogadkozás, oly sok kitérő után végre valóban ,a magyar gazdaság rendbetételére és megerősítésére kell fordítanunk­­minden erőnket. Mind a fe­lelős politikai erőknek,­­mind az ország polgárainak nézet­­különbségeket félretéve azon kell munkálkodniok, hogy nö­vekedjék az ország gazdasági ereje, és megszülessenek azok a szociális intézkedések, amelyek nagyobb létbizton­ságot nyújthatnak mindenkinek. Ennek azonban ta­­társa­dalmi megbékélés a feltétele, amely el- és beszámolások helyett, az ellenségeskedés és félelem szítása­­helyett közös cselekvésre ad lehetőséget. A magyarság és hazánk minden állampolgárának erköl­csi erejében, felelősségében bízva ehhez kérem isten áldá­sát­­az új esztendő­­minden napjára."

Next