Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-03 / 119. szám
L 1993. május 3., hétfő Megyebajnokság P. Zsolnay - PPTSE 2-1 (2-0) Porcelángyár-pálya, 200 néző. V.: Kovács N. Pécsi Zsolnay: Juhos - Plech, Papp, Jávor, Cseresznyés - Kobelák (Nagy), Balogh, Krizmanovics, Suvák - Takács (Kovács), Foral. Edző: Palkovics József. PPTSE: Horváth - Koronics Á., Koronics K., Schmidt - Gamási (Balatinácz), Vajda, Balázs, Baumann - Harsányi, Hadnagy, Szabó. Edző: Balázs Lajos. 5. perc: Takács kilépett a vendégvédők közül, majd besétált a kapuba a labdával (1-0). 30. perc: Balogh 22 méteres lövését a kint álló Horváth csak beljebb tudta segíteni a kapuba (2-0). 65. perc: a kezezés miatt jogosan megítélt büntetőt Vajda értékesítette (2-1). A fegyelmezetten játszó Zsolnay ha némi szerencsével is, de nem érdemtelenül tartotta otthon a két pontot. Palkovics József: - Úgy érzem, első félidei jó játékunk miatt megérdemeltük a győzelmet. Balázs Lajos: Tartalékos csapatunk balszerencsés vereséget szenvedett. Kósa Péter Pécsi Gázmű - Sásd 5-0 (3-0). Pécsbányatelep, 150 néző. V.: Keresztes. A jól játszó Gázmű biztosan nyert. G.: Réfi, Vukman B. (11-esből), Kiszely, Vukman R., Till. Siklós - P. Kinizsi 1-0 (0-0). Siklós, 200 néző. V.: Németh. Megszolgálta a győzelmet a hazai csapat. G.: Keresztes Zs. Újpetre - Harkány 0-0. Újpetre, 300 néző. V.: Gering. Megérdemelten vitte el az egyik pontot a lelkes vendégcsapat. PEAC - Töttös 2-0 (1-0). Töttös, 200 néző. V.: Georgiu. Megérdemelten nyert a vendégcsapat. G.: Fazekas (2). Felsőszentmárton - Szigetvár 3-1 (1-0). Felsőszentmárton, 400 néző. V.: Hajdú. Magas színvonalú mérkőzésen jó játékkal győzött a hazai csapat. G.: Kolompár, Óvári, Szrimácz (1-esből), ill. Kiss. Sellye - Somberek 3-2 (2-0). Sellye, 300 néző. V.: Tóth J. 2-0-ról szerencsésen nyertek a hazaiak. G.: Major, Fábos, Király, ill. Bielez (11-esből), Illés. Kémes - Szászvár 1-1 (1-1). Kémes, 200 néző. V.: dr. Rugási. Küzdelmes meccsen osztozkodtak a 2 ponton a csapatok. G.: Lajtmann, ill. Perényi. A megyei I.o. állása 1. P.Gázmű 23156 264-1136 2. PPTSE 22137 262-2333 3. Sellye 21124 543-3528 4. Szigetvár 22115 640-2627 5. P.Kinizsi 23106 736-2626 6. P.Zsolnay 21106 526-1626 7. Esztmárton 21113 745-3125 8. PEAC 229 7 638-3125 9. Újpetre 21 611 420-2123 10. Töttös 209 3 820-2121 11. Harkány 216 7 822-2219 12. Sásd 227 31227-4117 13. Somberek 223 91019-4115 14. Siklós 214 11618-599 15. Kémes 212 31628-657 16. Szászvár 212 31621-607 Ranga ismét győzött A Rádió Juventus Kupájáért vetélkedtek a ralicross országos bajnokság második futamának résztvevői Ádándon, a meglehetősen meleg időben. A mintegy 5000 néző előtt rajthoz állt az örökös magyar bajnok Ferjáncz Attila és ifjabb Tóth János is. Egyikük szereplését sem kísérte azonban szerencse, mert Ferjáncz Lanciájában a motor, Tóth autójában pedig a futómű mondta fel a szolgálatot. Az újjáalakított pályán megismétlődött a szombathelyi viadal végeredménye, hiszen a I. divízióban Dudás Gyula (Hungária Biztosító ASE, Nissan), a II-ban Ranga László (Marlboro Rali Team, Lancia), a H-csoportban pedig Kotán Péter (Führer Racing Club, Renault) győzött. új Dunántúli napló Labdarúgó NB I. Gyáva népnek nincs ... Igen, tudjuk. A közmondás úgy folytatódik, hogy nincs hazája. Ezúttal azonban annyit kell rajta módosítani, hogy nem lehet szerencséje. Márpedig arra minden téren szükség van, így a labdarúgásban is, s nemcsak a szerényebb képességű együtteseknek, de a legjobbaknak is. A PMSC-Fordan azonban immár sorozatban szenvedő alanya saját gyámoltalanságának. Sajnos ez ismét bebizonyosodott szombaton Győrben. A „számmágia" jóvoltából többszörös jubileummal is szolgált a mostani Rába ETO - PMSC-Fordan találkozó. Nemcsak azért volt érdekes, mert a győriek éppen harminc éve, 1963-ban nyerték az NB I-ben „félbajnokságukat”, s nemcsak azért mert ezen Győr - Pécs találkozó is éppen a 63. volt, de azért is, mert pontosan tíz éve, 1983-ban Győrött éppen a Pécs fölött aratott 2-1-es győzelmével lett ismét bajnok a Rába. S az már igazán a véletlenje a sorsnak, hogy akkor is, akárcsak most Verebes József ült a hazaiak kispadján. A kora délután a kiskúti pálya felé hömpölygő, Népstadiont is megtöltendő tömeg láttán, az volt az ember érzése, hogy pótlelátókat kell majd beállítani a 30 ezerre tervezett, ékszer szépségű stadionba, csakhogy a nagy tömeg a kiskúti majálisra ment és csak töredék része foglalt helyet a lelátókon. Ami pedig a mérkőzést illeti: hellyel-közzel kiszámítható volt, mit várhatnak a baranyaiak a Rába partján. Érezte ezt a pécsiek mestere, Koller Nándor is. Vagyis, nem hiába gyakoroltatta a héten a fiúkkal a győri, vagy talán inkább Verebes-stílus elleni taktikát. S mi lett belőle? Szinte semmi. Annak eredménye pedig a biztos vereség. Holott? Holott sokra mehettek volna a piros-feketék, ha hallgatnak mesterükre. Az ETO ugyan valósággal nekiesett a vendégeknek, akik bizony „fejtvesztve” rugdalóztak szűkre kényszerített kapuelőterükben, mert nemcsak megszorongatták őket, de meg is rettentek, minek következményeként rettenetesen rövid idő alatt hibára kényszerültek. Mindez nem tartott tovább, mint bő 20 percig. Tudta ezt az ETO is, hiszen mesterük felmérve az átvett csapat játékosainak erőállapotát, ezen rövid időszak alatt kívánta lerohanni, a gyepbe gyömöszölni a megszeppent pécsieket. Sajnos a piros-feketék ezen időszak alatt megfelelő médiumnak bizonyultak, mert nemcsak megremegtek lábaik, de a fejükben sem volt minden rendben. Ugyan hogy is lehetett volna, amikor egész héten át gyakorolták az ETO lestaktikája elleni „gyógyszert”, aminek az lett a következménye, hogy a második félidőben, a 10. lesre állítás után bizony már a hazai közönség is sajnálta a vendégeket. Ami pedig a hátvédsor technikai „trükkjeit” illeti, csak csodálni lehetett, hogy az alaposan próbára tett Csaban kapus ennyi kapott góllal megúszta. Minthogy az is nehezen magyarázható, hogy a két, a csapatot mozgató középpályás - Medgyes és Túri - miért nem találta meg az egész mérkőzés folyamán a kettőjük közötti legrövidebb utat. Magyar sem tudott magyarázatot adni arra, hogy Azoitei forintos labdájánál a kapujából kifutó Végh-gel szemben miért alkalmazta a gyáva, s egyben a legkockázatosabb elhúzást, s miért nem lőtte el mellette, vagy miért nem emelte át rajta az üres kapuba a labdát. No, de mindez már a múlté. Tanulság a pécsieknek, gyáva csapatnak nem lehet és nincs is szerencséje! K. L. Rába ETO - PMSC-Fordan 3-1 (2-1) Győr, 7000 néző, V.: Stander. Rába ETO: Végh - Csikós, Pintér, B. Szabó, Radics (Szántó 35. p.) - Csertői, Miriuta, Bordás, Mikóczi (Herczeg 86.) - Pena, Klausz. Edző: Verebes József. PMSC-Fodan: Csaban - Ulveczki, Braun, Bódog, Palaczky - Rózsa (Magyar 46. p.), Túri, Medgyes, Dienes, Kocsis - Azoitei. Edző: Koller Nándor. A 4. percben Miriuta beadása után Braun hibázott, és Klauszhoz került a labda, aki 10 m-ről a jobb felső sarokba emelt (1-0). A vezető gól után nagy fölénybe kerültek a győriek, a vendégek ritkán jutottak el még a További eredmények FTC - Diósgyőr 4-0 (2-0). Diósgyőr, 20 000 néző. V.: Nagy L. G.: Páling (31.p.), Gregor (36.p.), Fodor (75.p.), Wukovics (86.p.). Vác - Videoton 2-0 (0-1). Vác, 3000 néző. V.: Molnár L. G.: Répási (80., 88.p. - 11-esből), ill. Takács (37., 72.p.). Szombaton játszották: Veszprém - UTE 0-1, Vasas - Nyíregyháza 0-0, MTK - Csepel 4-0, BVSC - Békéscsaba 1-3, Siófok - Kispest 2-1, felezővonalig is. Húsz perc után enyhült kissé a Rába nyomása, és így a pécsiek is előremerészkedtek, de megakadtak a győri lescsapdán. A 25. percben Mikóczi cselezett a tizenhatoson belül, Ulveczki szerelte, a játékvezető szabálytalannak ítélte és tizenegyest adott, amit Pena értékesített (2-0). A 35. percben szépített a Pécs, a hibázó győri védők mellett Kocsishoz került a labda, aki 14 m-ről a jobb sarokba bombázott (2-1). A 2. félidő ismét a győriek fölényével kezdődött, de közel sem volt akkora lendület, mint a mér- Az NB I. állása közés elején, így is egymás után három szögletet rúghattak a hazaiak, és csak Csabanon múlott, hogy nem lett gól. A 64. percben Pintér szerzett kisfáján újabb gólt szabadrúgásból, de 30 m-es lövését a pécsi kapus a jobb alsó sarokból kiütötte. A 70. percben Pintér 25 m-es szabadrúgása a kapufát találta el. A 80. perc hozta a mérkőzés legnagyobb helyzetét, ami Magyar előtt adódott, de addig ügyetlenkedett az üres kapu előtt, amíg Pintér kivágta a labdát. A 85. percben Miriuta ugrott ki a pécsi védők között, és élesen a jobb sarokba vágta a labdát (3-1). A góllövőlista élcsoportja 15 gólos: Répási (Vác FC-Samsung), 9 gólos: Horváth F. (Videoton-Waltham), 8 gólos: Sallói, Takács (mindkettő Videoton-Waltham), Kámán, Kovács J. (mindkettő Siófok), 7 gólos: Kulcsár (Békéscsaba), Balog T. (MTK), Füle (Vác FC-Samsung), Wukovics (Ferencváros): 1. Vác 24155 440-2135 2. FTC 23162 537-1734 3. Kispest 24145 537-2333 4. Videoton 24134 737-2730 5. MTK 24107 740-2727 6. B.csaba 239 9 533-2527 7. Csepel 249 51023-2823 8. Rába 247 8 928-3122 9. Vasas 246 9 924-2721 10. Siófok 248 51126-3221 11. PMSC-F. 248 41228-3220 12. Diósgyőr 247 61121-3420 13. UTE 24 4101022-3118 14. BVSC 246 61219-2918 15. Nyíregyháza 24 3111014-2717 16. Veszprém 245 61321-3916 Alulértékeltek a magyar sportolók Zemplényi György tündöklése és bukása óta rossz a hírük a hazai sportmenedzsereknek. Ha egyáltalán van hírük. Mert még a legnevesebb versenyzőkkel foglalkozóknak sincs megközelítően olyan ismeretsége, mint az úszók hajdani Gyuri bácsijának. Pedig léteznek és dolgoznak. Itt van például dr. Vermes Péter, a Vermes és Dunaholding Manager Kft. ügyvezető igazgatója. Nagyágyúk egész sorának kizárólagos menedzsere, így az ő „védence”, Egerszegi Krisztina, Kálnoki-Kis Attila, több kick-box világbajnok, de dolgozik Szabó Bencével és Farkas Péterrel is. — Mi a különbség Ön és mondjuk Zemplényi munkamódszere között? - Az, hogy én nem lépek le a pénzzel. De félretéve a tréfát: ma a sportoló beleegyezésével kötünk szerződést, csak egyéni szponzorálást vállalunk, s a verrsenyzőkkel csupán reklámhordozóként foglalkozunk. Szakmai kérdésekbe, versenyek szervezésébe nem folyunk bele. - Miért az egyéni reklámszerződéseket preferálják? -Ebben van a legnagyobb fantázia. Mindenki a sikeres embereket szeretné „másolni”, ám azonosulni igazán csak egyénekkel lehet. Ezért a sztárokra, mint reklámhordozókra nemcsak a pályán belül van szükség, hanem azon kívül is. Németországban sokan csak amiatt vásárolnak Opelt, mert Steffi Graf is erre esküszik - persze jó pénzért. Ha már itt tartunk, mi könnyebb, egy sztárt nagy öszszegért eladni, vagy egy átlagsportolót aprópénzért? - Itthon az utóbbit. De ez nem szponzorálás, ez adományosztás. Sajnos a hazai cégek még nem látták be, az a jó ha sok pénzért sokat követelnek. Mi erre törekszünk, komoly pénzért komoly szolgáltatást ígérünk. - És van rá vásárlóerő? -Ez elsősorban nem pénz kérdése, hanem szemléletmódé. Az nem a pénzen múlik, hogy nálunk - ellentétben a nyugati gyakorlattal - a legnagyobbaknak is kilincselniük kell a szponzorokért. Más helyeken a cégek szinte verekszenek a menő sportolókért. Azt azért ne mondja, hogy Egerszegit sem lehet eladni! Értékén nem! A Pharmaviton kívül nincs cég, amely hajlandó lenne érte a megfelelő összeget letenni. Áron alul pedig nem eladó. A hazai sportolók alulértékeltségére mondok egy példát. A német úszólány, Francziska van Almsick, aki csak ezüstöt nyert Barcelonában, az olimpia után hárommillió márkás szponzori szerződést írhatott alá. Egerszegi tízszer értékesebb nála, mégis ennek az összegnek a tizedrészéért sem sikerült eladni. Sajnos, nálunk a piac még nem megfelelően értékeli a sportolókat. ) 15 Meghalt a gázoló motoros A japán Nobuyuki Wakai belehalt sérüléseibe, amelyeket Jerez de le Fronterában szerzett a Spanyol Nagydíj gyorsasági motoros világbajnoki verseny szombati időmérő edzésén. A 26 esztendős sportoló a boxutcában elvesztette uralmát járműve fölött, elütötte Fabio Ravaiole olasz technikust, majd a falnak ütközött. A 250 kcm-es katelógia résztvevőjét a sevillai kórházba szállították, de nem tudták megmenteni életét. MTI-Telefotó Fél évet kosarazott a Cápáknál Ausztráliában gyorsabb, de durvább is a játék Nem sok baranyai sportoló szerepelt eddig Ausztráliában ottani csapatok színeiben. A legutóbbi időkben Csoboth Róbertról van tudomásunk, aki még most is Adelaide-ben futballozik, továbbá Gyenge Gáborról, ő fél évet kosarazott a kenguruk földjén. Csoboth maradt még, Gyenge viszont már visszatért Sydney-ből Pécsre, ezért most rajta a sor: meséljen arról, amit ott tapasztalt. A 22 éves ifjú kosaras rokoni kapcsolatok révén került ki Ausztráliába, tavaly október elején. S mivel Magyarországon már NB I-es játékos volt (a PVSK-ba nem fért be, a Kaposvári Honvédbe viszont igen), kint már szereztek neki csapatot, mire kiért. A Southerland Sharks (Southerlandi Cápák) az ausztrál kosárlabda második vonalában szerepel. Csak egy külföldije volt. Gyenge. Aki nem is volt annyira gyenge, mert rögtön betették a kezdőötösbe. Társai mind amatőrök voltak, jobbára diákok. Este tartották az edzéseket (hetente hármat), már munka után, mert rajta kívül mindenki dolgozott. A meccseket is este játszották. Az edző egy 26 éves fiatalember volt, aki Amerikában képezte tovább magát, és arról volt híres, hogy majd’ megszakította a tanítványait a tréningeken. - Tizenöt bajnoki meccset játszottam. Jól ment a játék, meg voltak velem elégedve. Az ausztrál kosárlabda a magyarnál jóval gyorsabb, de durvább is. A bírók jóval többet megengednek, mint nálunk (például elnéznek nyilvánvaló lépéshibákat), ilyen szempontból az amerikai stílus a jellemző - meséli Gyenge. Aki 6 hónapot töltött kint. Maradhatott volna, marasztalták is, de mégis hazajött. A fél év elég volt neki odakinn. Mindenesetre ezalatt is sokat fejlődött. Ahogy mondja: elsősorban szemléletben, hozzáállásban, a sportág iránti alázatban. Ha másért nem, már ezért megérte, hogy Ausztráliában kosarazott. H. L. Kína - olimpia és politika A kínai állam számára láthatólag politikai üggyé vált a 2000. évi olimpia rendezési jogának megszerzése. Politikai nyereség lenne például számukra, ha a NOB a kínai főváros javára döntene ez év szeptemberében, akkor azontúl talán az olimpia, nem pedig a Tienanmen téri tragédia társul Peking nevéhez az átlagos külföldi újságolvasó képzeletében. Az olimpia alkalmat adna Kína gyors gazdasági növekedésének „kirakatba állítására is”. E rohamos gazdasági növekedésre gazdasági szakemberek és politikusok már külföldön is felfigyeltek, de az átlagos külföldi szeme alighanem csak akkor nyílik majd rá, amikor a televízió elviszi otthonába a nagyon szegénynek gondolt kínai városok egyes felhőkarcolós szegleteinek képeit. A kínai rendszer egyfajta önreklámnak szánja a pekingi olimpiát, a „kínai sajátosságokkal épülő szocializmus” nagy gálaműsorának. A jó reklám vélhetőleg külföldi tőkét és korszerű technológiákat vonzana az erre szomjazó Kínába, így tehát a kínai vezetők semmilyen költséget és fáradságot nem kímélve küzdenek a rendezési jogért. Az tény, hogy a pekingiek alapjában véve jól járnának, hiszen a tapasztalatok szerint egy-egy olimpia megrendezése évtizedekkel lendíti előre egy-egy város fejlődését. Valószínű, hogy emelett a kínaiak duzzadó nemzeti büszkeségét is kellemesen legyezgetné e rangos esemény. Másfelől viszont az olimpia rendezésének tetemes költségeit ki kellene „nyögnie” az országnak, mely gyors fejlődése ellenére egyelőre még meglehetősen alacsony életszínvonalat tud biztosítani lakosságának. 1.