Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-10 / 249. szám

1994. szeptember 10., szombat A mai nap Egyenesben a baranyai borút-program Borozgatás és valami más! Penészfalú, kellemesen hű­vös pincében, hordókból héber­­rel kiszívott, s bugyborékolva pohárba eresztett bársonyosan simogató fehér, s tüzes vörös borokat kóstolgatni! Ugye, ez nem utolsó dolog. S hiszem, abban is kevesen kételkednek, hogy a Villány-Siklósi Törté­nelmi Borvidéken, a szőlőültet­vények szomszédságában, fal­vak szélén megbúvó fehéren hí­vogató pincesorok micsoda kin­cseket rejtenek. Olyanokat, amelyek eleddig nem jöttek a felszínre. Jövőre azonban .. . A szépen formálódó, s ta­vaszra fogadókész Baranyai borútba pillanthattunk bele la­punktól néhányan dr. Szűcs Jó­zsefnek, a megyei közgyűlés el­nökének és Sarkadi Eszternek, a baranyai Tourinform borút me­nedzserének vendégeként. Mit jelent a Baranyai borút? - Semmiképpen nem azt, hogy az idelátogatók ivókúrá­kon vesznek részt, s leittasodva támolyognak egyik pincéből a másikba - hangsúlyozta az el­nök. - Azt azonban igen, hogy a valóságban is bejárható, patkó alakú útvonalon, amely Palko­­nyától, Máriagyűdig tart, a fal­vak közösségeivel, a vendégsze­rető és váró gazdákkal olyan idegenforgalmi kultúrát hozunk létre, amelynek alapja a bor. Sarkadi Eszterrel együtt tet­ték hozzá, hogy a borúj prog­­­­ramoknak - tervek szerint min­den év tavaszától, őszéig - ter­mészetesen szerves része a sok-sok kitűnő bor ízlelése, he­lyi ételspecialitások kóstolása, csakúgy, mint a pincelátogatá­sok, a szőlőültetvények megte­kintése, az oltványvásárlás, a szüret. Azonban szorosan kö­tődnek a programhoz az egyes falvakban meglévő hagyományőrző és népi együt­tesek, amelyek meghatározott időben rendszeresen fellépnek, valamint különféle kiállítások, kulturális rendezvények. Persze, a borút-program még ennél is több, hiszen dr. Szűcs József - aki egyébként a Boru­­tak Európa Tanácsának alel­­nöke - azt is hangsúlyozta, hogy ehhez konferenciák, rend­szeres szőlészeti, borászati szakképzés - PHARE támoga­tást is sikerült szerezni -, a vi­dék védett és védendő építészeti emlékeinek megőrzése is kötő­dik.­­ Baranya megye elsősége vi­tathatatlan Magyarországon, s Közép-Kelet Európában, de ez nem azt jelenti, hogy mi ki aka­runk rekeszteni másokat, hazai és külföldi bortermelő régiókat. Azt szeretnénk, hogy a megye az egyik közép-kelet-európai sző­lészeti és borászati központja legyen - mondta a közgyűlés el­nöke. Jelenleg 20-25 gazda képes arra, hogy később szerződésben is rögzített - a megyei közgyű­lés, illetve a megyei Tourinform koordinálásával - szigorú felté­teleknek megfeleljenek. Láttuk többek között a villánykövesdi Polgár, valamint a Blum-pincét - mindkettőbe borkóstolás nél­kül, a látvány miatt is érdemes betérni -, ahová már rendszere­sen járnak turisták - egyénileg és csoportosan. A kövesdi felső pincesoron, népes szüretelők között találkoztunk Vincze Györggyel, aki ugyan még nincs berendezkedve vendégfo­gadásra, de ettől nem zárkózik el, sőt! - Ha megéri, s úgy tűnik igen, akkor kialakítom úgy a pincémet, az egyéb körülménye­imet, hogy részt vehessek a programban. Villányban Boncz Attila fo­gadott, s büszkeséggel mutatta be házkörüli gazdaságát, ő nem csupán a borút programban, ha­nem a falusi turizmusban - kap­csolódik a kettő egymáshoz - is érdekelt. Mit kínál? Remek szállást, ízletes, általa főzött há­­zikosztot, pompás borokat, s igazi falusi látványosságot. -A kertben mindent megter­melünk, amit csak tudunk - mu­tatja a fólia alatti paprikát, pa­radicsomot, a zöldségféléket, az ólban a disznókat, malacokat, kecskéket, aprójószágot, a ke­mencét, amelyben tegnap malac sült -, a hozzánk érkezők nyu­godtan kimehetnek paradicso­mot szedni, kecskét fejni, a pin­cében bort héberezni. Család­tagnak számítanak, együtt eszünk, iszunk. A sátorlappal fedett étkező helyiségben cupákos vegyes pörköltet, savanyúságot eszünk, finom rosét iszunk. Megérkezik Tiffán Ede, a nemzetközi hírű szőlész, borász, akinek borait Londonban több mint négy fontért árulják. Néhány perce még traktoron ült, saját termésű boraiból kínál, s közben mesél fajtákról, minőségről, borrend­ről, szőlőszeretetről... A cabernet sauvignon kor­­tyolgatása közben örömmel ál­lapítjuk meg: a Baranyai borút egyenesben van. Dr. Szűcs József pénteken délután a Megyeházán ország­­gyűlési képviselőket tájékozta­tott Baranya helyzetéről és a közgyűlés tevékenységéről, majd dél-baranyai kiránduláson mutatta be nekik is a bo­­rút-programot. Koszprim Nándor Vincze Györgyéknél a rokonok és a barátok is segítenek a korai szüretnél Laufer László felvételei A hangulatos Polgár-pince Villánykövesden Futnak a képek Vajon az irodalomban való jártasságukat vagy inkább vakmerőségüket, netán pi­maszságukat óhajtották-e kife­jezésre juttatni A holló című film alkotói, amikor művük több motívumával is az angol nyelvű líra egyik leghíresebb költeményére utaltak? Hódolat volt-e ez a gesztus részükről Edgar Allan Poe iránt, avagy szentségtörés? Esetleg mind­kettő? Az eredeti cím, The Crow, ugyan varjút jelent, de a főhős, Eric Raven családi neve egyértelműen Poe madarára cé­loz, s a szereplők gyakran idé­zik is a verset, akárcsak én e jegyzet fölé írt szavakkal. Való igaz, a film hangulata is emlékeztet a nagy amerikai poéta világára, ahol sötét uta­kon, félelmes tárnák között já­runk, örökösen esik az eső, és ahol, ahogy Szerb Antal írta, „elátkozott angyalok kara sut­tog a légben eltévedt, tragikus és halott szerelmesek fölött”, valahol a világ végén. A lát­ványtervező, Alex McDowell igen stílszerűen jelenítette meg az Ördög Éjszakájának pokoli hangulatát egy névtelen nagy­város lepusztult, sivár miliőjé­ben. A komor vízióhoz nyers, metálos rockzene társul, Gra­eme Revell leleményes és igen hatásos munkája. A film hősei, a gitáros Eric és szerelmese, Shelly, ujjat mertek húzni a város alvilágá­nak uraival, akik ezért, felbérelt gyilkosokkal lemészároltatták őket. Egy évvel a szörnyű eset után megnyílik Eric sírja, s egy varjú két napra visszavezeti az ifjút az élők világába, hogy bosszút álljon a történtekért. Erről a megtorlásról szól a film. S miközben a hős végre­hajtotta igazságot osztó tervét, alakítója, Brandon Lee, a le­gendás kung fu bajnok, Bruce Lee fia, maga is áldozatul esett a véres históriának. Néhány nappal a forgatás befejezése előtt egy vigyázatlanul megtöl­tött kaszkadőrfegyver golyója végzett vele. A hiányzó jele­neteket részben a már felvett anyagból bűvészkedték össze, részben pedig dublőrök köz­reműködésével vették fel. E munka során, az eredeti forga­tókönyvet némileg módosítva, felerősítették a film cselek­ményének szerelmi szálát, s karakteresebbé formálták a mellékszereplők figuráját, ami egyébként nem is ártott. Az így befejezett művet a stáb Brandon Lee emlékének aján­lotta. A barbár mese erősebb­nek bizonyult, mint az élet. Szóval túl sok a vér s mindaz, ami kiontásával jár: a vicsorgás, a hörgés és a lihe­­gés. Legalább harminc gyil­kosságnak lehetünk szemta­núi, másra alig jut idő, s ez egy ponton túl gépies ismétlő­désekhez vezet. Alex Proyas, a fiatal rendező azonban nem alkuszik, s szorgalmasan kipi­pálja az összes hullát. Ment­ségére szolgál, hogy remekül érti a kliptechnikát, nemhiába ezen cseperedett fel, s úgy lát­szik, egy cseppet sem restellt, hogy Poe mellett O’Barr nép­szerű képregénye is megih­lette a fantáziáját. Amúgy sin­csenek esztétikai skrupulusai, egyszerűen összeszedi mind­azt, ami a keze ügyébe akad, s megtetszik neki. Ezért aztán a kísértethős és a halálmadár ősi legendáját a „film noir”, az akciómozi és a horror fogása­ival meséli el. S bár gyakran berzenkedésre késztet, nem­egyszer igen hatásos, amit művel. Az eredmény kissé harsány, sőt tarka-barka, mintha egy furcsa bazárba lépnénk, ám az ablakot azért jó néhányszor meglegyinti annak a bizonyos hollónak a szárnya, s mintha a függöny mögött is rejlene va­lami. Nagy Imre Holt mesékből új bazár új Dunántúli napló 3 Roman Herzog német szövetségi elnök budapesti útja előtt A Nyugat sorsa Keleten dől el Németország támogatja Magyarország EU-tagságát­ ­ Budapesti látogatásomon mindenekelőtt arra törekszem, hogy Magyarországnak még egyszer köszönetet mondjak a határok megnyitásáért 1989 au­gusztusában. Ez első láncszeme volt a forradalmi események­nek, amelyek a berlini fal leom­lásával és Európa megosztott­ságának megszűnésével vég­ződtek. Az eseményeknek ez a láncolata világtörténelemmé vált. Ma ezt a folyamatot úgy kell továbbvinnünk, hogy egyengessük az utat Magyaror­szág számára az Európai Uni­óba. Németország támogatta és továbbra is támogatni fogja Magyarország felvételi kérel­mét. - fejtette ki Roman Herzog német államfő a Josef von Fe­renci­r médiamenedzsernek adott berlini interjújában Az el­nök közvetlenül első budapesti látogatása előtt adott nyilatko­zatát a Ferenczy Europress bo­csátotta szerkesztőségünk ren­delkezésére. Az elnök úgy véli: - Fontos lépés lesz az euró­pai biztonság erősítésének fo­lyamatában az Észak-atlanti Szerződés megnyitása a ke­let-európai államok előtt. E nyi­tást úgy kell megvalósítani, hogy azt senki se tekinthesse Oroszországgal szembeni kire­kesztésnek vagy kihívásnak. Meg kell tanulnunk, hogy pozi­tívan határozzuk meg Európa biztonságpolitikai integrációjá­nak sokrétű formáit, s ne tartsuk azt olyan folyamatnak, amely­ben az egyik fél nyeresége a másik veszteségével jár. Né­metország feladatának tekinti annak a gondolatnak a türelmes propagálását, hogy az Európai Unió kibővítése és elmélyítése összeegyeztethető. Herzog elnök a beszélgetésen többször is visszatért a ma­gyar-német kapcsolatokra. Ki­fejtette:­­ A határok megnyitását kö­vetően Németország rövid idő alatt Magyarország legfonto­sabb kereskedelmi partnerévé vált. Ez hozzájárult ahhoz, hogy időközben már a magyar külke­reskedelemnek több, mint a fele az Európai Unióval bonyolódik. A kereskedelem áramlatának ilyen bámulatosan gyors átirá­nyítása példa nélküli az egykori KGST-országok esetében.­­Magyarország ugyanakkor Közép- és Kelet-Európának az az országa, amellyel a német vállalatok a legintenzívebb ko­operációs kapcsolatokat tartják fenn. Jóval több, mint hárome­zer német-magyar közös vállal­kozás működik. Ezek zömmel közepes méretűek. De fontos jelzéseknek tekintünk olyan, 1988 óta 800 millió márkát ki­tevő nagy projekteket is, mint az Audi motorgyárának üzem­behelyezése Győrött. További példa a német TELEKOM által vezetett „MAGYA-KOM” né­met-amerikai konzorcium. Ez 1,48 milliárd márkával részt vesz a magyar állami telefontár­saságban (MATÁV).­­ 1993 szeptemberében a kétoldalú külkereskedelmi ka­mara megalapítása intézménye­sen is biztosította a német elkö­telezettséget. Végül pedig ne feledkezzünk el a magyaror­szági reformfolyamathoz nyúj­tott német tanácsadói segítség­ről, amihez a szövetségi kor­mány 60 millió márkával járult hozzá. Itt most tulajdonképpen egy kétoldalú tanulási folyamat zajlik, amely döntő jelentőségű a kelet-európai reformfolyama­tok megszilárdítása, Nyugat- és Kelet-Európa egymáshoz kötő­dése, végső soron pedig a béke biztosítása szempontjából.­­ A hidegháború időszaká­ban Magyarország újra és újra reményekkel szolgált a ke­let-nyugati konfliktusok áthida­lásához. Ma ezek a konfliktusok már nem léteznek, így aligha beszélhetünk a korábbi érte­lemben vett diplomáciai vagy ideológiai vezető szerepről. Kulturális értelemben pedig Magyarország egyébként is ezer éve Nyugat-Európához tartozik. De ha csak azokra a feladatokra gondolunk, amelyek a korábbi KGST-tagországok tervgazda­ságának demokráciává és a pi­acgazdasággá való átalakításá­ból adódnak, megintcsak meg­különböztetett reményekkel te­kinthetünk Magyarországra, e folyamat egyik éllovasára. Eb­ben az értelemben ugyanazt val­lom, mint Vaclav Havel: „A Nyugat sorsa Keleten dől el” - jelentette ki Roman Herzog. Ferenczy Europress Roman Herzog Oltárkövek a Dunából Római kori oltárköveket hoz­tak felszínre a Dunából Bölcske mellett a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régészei. Az 1700 évvel ezelőtt faragott, többségében feliratos, így rend­kívül nagy értéket jelentő már­ványkövekből nyolc év alatt olyan sokat sikerült kiemelni a folyó mély medrében nyugvó egykori kikötő-erőd maradvá­nyaként, hogy a szekszárdi mú­zeum tárolni sem tudja azokat. Ezért Bölcskén, a falu katolikus templomának kertjében építe­nek kőtárat. Magánzeneiskola Kaposváron Magánzeneiskola engedélye­zéséről döntött legutóbbi ülésén a kaposvári képviselő-testület. A somogyi megyeszékhelyen működő Állami Zeneiskolában több mint 600 gyermek tanul, s ez a létszám már az iskola befo­gadóképességének határán van. Ezért is gondolta úgy néhány zenepedagógus, hogy magán­zeneiskolát indít. Az alapításra Kis Jenőné, a kaposvári tanító­képző főiskola docense vállal­kozott. A tervek szerint 50 tanu­lót vesznek fel, köztük óvodás­­korúakat is. A gyerekek szol­fézst tanulnak, előkészítő fog­lalkozásokon ismerkednek a zenével. A már képzettebbek zongorázni tanulhatnak vagy a vonós hangszerek valamelyikét választhatják.

Next