Új Dunántúli Napló, 1998. február (9. évfolyam, 31-58. szám)

1998-02-07 / 37. szám

1998. február 7., szombat A textilrestaurátor műhelyében A kétszázötven éves megye­zászló, „Baranya megye nemesi közösségének zászlaja”, a megkopott menyasszonyi ko­szorú, az 1848-as honvédcsákó mind Miller Ilonára vár. A Janus Pannonius Múzeum textilrestaurátor műhelyének vezetője nem panaszkodhat, hogy nincs munkája. S amikor elmeséli, hogyan csinál egy rongyos, szakadt, lyukas és el­koszolódott darabból bemutat­ható tárgyat, ezt el is hiszem neki. Munkája sokrétű, hiszen a textil mellett bőrrel is dolgozik, de a festéshez is értenie kell, mert egy-egy zászlón olajkép is lehet. Jelenleg a Vasarely-szőnye­­gekkel is ő foglalkozik, mert ál­lagvédelem is van a világon. A hatalmas méretű munkákat el­sősorban a szálirányra merőle­ges megnyúlástól kell félteni. Körülbelül 4500 darab textil van a gondjaira bízva, s azokat is gondoznia kell, melyeket esetleg sohasem lát a közönség. Neki télen ezért a hó is fon­tos, mert néhány gyapjútárgy­nak tényleg az a legjobb, ha hóra terítve frissülhet fel. A molyok ellen is védekezni kell, bár szerencsére a raktárakat még nem támadták meg, hála az előrelátásnak. A csomagolás is fontos szemponttá lesz, ha a néha négy méter hosszú zász­lókhoz például pamutvászon kell, mely felveszi az időjárás­változás következtében létre­jövő kis nedvességet. Millei Ilona titkai közül azonban ezek csak a kisebbek. Szárnyakat akkor kap igazán, amikor kedvenc témájába, a zászlókba mélyedünk. Megmu­tatja, hol lehet pótolni, szálat beültetni, s mikor szükséges, persze, csak végső esetben, ra­gasztani. Kiderül, hogyan kon­zerválja az aranyozást a zász­lón, s hogyan hozza helyre, amit egy korábbi, ismeretlen restaurátor elrontott. Néha még röntgenkép vagy különböző színű szűrőkkel készült fotó is kell ahhoz, hogy egy-egy leko­pott szövegrészt elő tudjanak hívni. A textilrestaurátor mű­hely nem veszélytelen hely, néha mérgező anyagokkal is dolgozni kell. A védőkesztyű, az álarc ezért van folyton elöl. De szem előtt vannak azok a gyapjú- és pamutszálak is, me­lyeket Ilona maga fest, hiszen venni, kapni nem lehet ilyet, így ha a barátai kedveskedni akarnak neki, fonalakkal lepik meg. Hodnik I. Gy. Az 1738-ban készült festett-hímzett nemesi zászlóról egy húsz évvel ezelőtt szakszerűtlenül felvitt konzerválási anya­got kell eltávolítani fotó: Tóth Koncertek a Bazilikában Február közepén újra elkez­dődnek a Pécsi Bazilikában az orgonakoncertek. Február 14-én, szombaton Mayer Mihály megyés püspök ünnepélyes megnyitójával ke­rül sor az első estre, melyen Gergely Ferenc orgonái, s Mécs Károly színművész mű­ködik közre. Márciusban az olasz Francesco Finotti ját­szik. Áprilisban Geiger György (trombita), Marosi Éva (hárfa) és Hannes Chris­tian Hadwiger (orgona) ad koncertet. Májusban Szamosi Szabolcs orgonaestjén Eper­jes Károly színművész lép fel. Ugyancsak májusban Bartal László, júniusban a Pécsi Szimfonikus Zenekar és Szamosi Szabolcs játszik. Júliusban öt koncertre ke­rül sor, jön többek között a német Jakob Werner és And­rea Carina Dieng, a litván Kazys Dambrauskas, az oszt­rák Emanuel Amtmann és Gregor József. Az augusztusi négy esten Derger Zoltán, Elke Eckerstorfer (Ausztria), Hock Bertalan és Witterle Gábor orgonái, fellép az UniCum Laude. Szeptember­ben ritka párosítással talál­kozhatunk: Sebestyén János csembalózik, Lantos István orgonái. Októberben Ruppert Istvánt köszönthetjük, no­vemberben pedig az ország legjobb fiatal orgonistáit. A decemberi zárókoncerten a Bach Énekegyüttes, kama­razenekar és Szamosi Sza­bolcs adnak műsort. Cs. L. Utassy József. Szeptember * Csillagászati ősz. Vasárnap. Szelek tornáztatják a fákat. Fel-felnyög egy jegenye, korban. Arcán rémület, vad, iszony van. Lépdelek, ősz, öregen, árván útjaidnak hosszúdad árnyán. Ne göncölödj, hét csillag, értem! Nem akarok meghalni még, nem. Lüktet, minden sejtem sajog, szeress ma. Keresztfa vagyok, eleven keresztfa. Kultúra - Művelődés Bartók örökifjú szerelmese Csak nagyon kevés ember van a világon, aki valaha is a ke­zébe foghatott egy Stradivarit. Nem véletlen, hogy Zsigmondy Dénes is úgy vigyáz erre a cso­dálatos hangszerre, mint a szeme fényére, s amikor né­hány percre odaadta nekem, szinte reszketett addig, míg biz­tonságban vissza nem kapta. A 76 éves mester azonban azt a titkot is elárulja, hogy míg közönség előtt az 1709-ből való Stradivarija a jobb, lemezfelvé­telre már más, élesebb hangú hangszer az alkalmasabb. Zsigmondy Dénesről két fon­tos tudnivalót mondtak el ne­kem pécsi, Művészetek Háza­­beli koncertje előtt, hogy örök­ifjú, a lelke egy húszévesé, s hogy Bartók szerelmese. - Bartók Bélával való talál­kozósöm egy életre felejthetet­len emlékem - mesélte. - Már kisgyermekkoromban rajong­tam érte, de csak a búcsúestjén találkoztam vele. Én akkor ti­zennyolc éves voltam. Bartók kérdezgetett, s nagy figyelem­mel hallgatta a válaszaimat. Az ő muzsikájában a csodálatos szintézis ragad meg, az a tűzzel kitöltött zene, amit szinte vas­formába önt. Zenéjéből árad az őszinteség, a feltétlen igazság­keresés. Zsigmondy Dénes, aki a bu­dapesti Zeneakadémián Weiner Leó, Kresz Géza és Waldbauer Imre növendéke volt, végül egy salzburgi nyári kurzusra utazva hagyta el az országot 1944-ben. Addigra már megjárta az And­­rássy utat, ugyanis azt gyanítot­ták levelezésben van Bartókkal. Ez nem volt igaz, ahogy mondja, sajnos. És jöttek a sikerek. Játszott a bambergi, a bécsi, a berlini szimfonikusokkal, a bostoni, a budapesti, a müncheni, a tokiói filharmonikusokkal. Több he­gedűverseny ősbemutatója fű­ződik a nevéhez. 1972-ben pro­fesszor lett a washingtoni egye­temen és Seattle-ben, Boston­ban pedig vendégprofesszor. Mesterkurzusaira tolongtak a hallgatók. 1995-ben a Mainzi Egyetem szólóhegedű osztá­lyainak vezetője lett, s abban az évben vette lemezre Johann Sebastian Bach összes szonátá­ját és partitáját. Tavaly a Ma­gyar Köztársaság Középke­resztjével tüntették ki. - Erre az elismerésre nagyon büszke vagyok - vallotta be. - Egyébként a legjobb, amit ró­lam mondtak, az az volt, hogy amikor zenélek, olyannak tű­nök, mint a hangszer kitalálója, a muzsikus és a komponista egy személyben. Ezt a szemléletet adja át ta­nítványainak is. Nem híve megszállottan a technikai sza­bályoknak, ő, ahogy fogalmaz, „szeret inkább a zenére uszí­tani”. Szerinte a tehetség a leg­fontosabb. Sok magyar, de más országbeli fiatal muzsikus kö­szönheti neki a segítséget, a mester ugyanis módszeresen kutat tehetségek után. S hogy mi az örök fiatalság titka? A mester szerint a zené­ben a kor amúgy se számít, hi­szen itt fiatal művész is lehet érett muzsikus. A lényeg, hogy az ember maradjon szabad, és új dolgok befogadására képes. „Ameddig még csodálkozni tudsz, fiatal maradsz”, állítja. Hodnik I. Gy. A világhírű művész mesterhangszerével FOTÓ: TÓTH H­írcsatorna Kós Lajos bábjai Budapesten. Életművet rep­rezentáló tárlat nyílt a napokban Kós Lajos Já­­szai-díjas pécsi bábművész munkáiból a fővárosi Orosz Kulturális Központban. A kiállítás február 14-éig, vasárnap kivételével naponta 12-től 18 óráig, szombaton 12-től 14 óráig látogatható. Meglepetéseink. A Pécsi Play Back Színház február 12-én este fél 8-kor tart előadást a Művé­szetek Házában „Meglepetéseink, avagy a sors játékai” címmel. A színészek a nézők történeteit jelenítik meg. Egy polgármester portréjához. A Pécsi Vá­rosszépítő és Városvédő Egyesület Helytörténeti Szakosztálya február 10-én 17 órakor tart össze­jövetelt a Civil Közösségek Házában, ahol dr. Vargha Dezső dr. Esztergár Lajos polgármesteri és szociálpolitikai tevékenységéről tart előadást. Az adózásról művészeknek. Pécsett, a Művé­szetek Házában Csonka István, a Magyar Alko­tóművészek Országos Egyesületének munka­társa, adótanácsadó tart előadást és konzultációt az adózás alkotókat érintő rendjéről, formáiról. Drávasztáraiak a busójáráson. A horvát ajkú községben az ifjúsági tamburazenekar 1993-as megalakulása óta Biseri Drave néven egy nagy­zenekar is kinevelődött. Számos helyen felléptek, rádió- és tévéfelvételek révén az ország megis­merte hagyományápoló zenéjüket. Az idén öt­éves fennállásukat ünnepük, február 22-én a mo­hácsi busójáráson mutatják be tudásukat. In memóriam Viszockij. Az elhunyt nagy orosz színészre és költőre emlékeznek születésé­nek 60. évfordulója alkalmából február 10-én 18 órakor Pécsett, a Nevelők Házában, ahol Koma­rov Valerij, a JPTE adjunktusa tart előadást a Magyar-Orosz Társaság szervezésében. Válogatás a Műhelygalériában. A szombat­­helyi vendégtárlat után február 3-ától 28-áig többségében baranyai alkotók válogatott anyaga látható a Pécsi Műhelygalériában, amely keddtől péntekig 13-tól 18 óráig, szombaton 9-től 16 óráig tekinthető meg. A művek közt találjuk Ka­zinczy Gábor grafikusművészét is, akinek csütör­tökön nyílt tárlata Pécsett, az Arthus Galériában Körösi Csom­a Sándor emlékezetére. Dunántúli Napló 11 Klasszi(ku­ sok harmonikán A harmonikáról leginkább a tangó, srambibálok és sváb lakodalmak jutnak az eszünkbe. Pedig a bariton harmonika időnként befu­­rakszik a szimfonikus zene­karokba is, s külön szakon oktatják fortélyait a zenei konzervatóriumon.­­ Komolyzenei oldalról is kezdik elismerni ezt a hangszert - mondta lapunk­nak Orosz J. Zoltán, aki ugyancsak „főiskolai szin­ten” kezeli a zeneeszközt, s gitárművész társával, Ursu Gáborral Pódium duó néven több földrészt is bejártak, február 10-én kedden 19 órakor pedig a pécsi Domi­nikánus-házban mutatkoz­nak be. Klasszikus és népzenei utazás a világ körül, így le­het jellemezni műsorukat, melyben a Bach átiratoktól népszerű francia, spanyol melódiákig minden megta­lálható. Egyedi hangszere­­lésű előadásaikra igen nagy a kereslet az országhatáron kívül, így aztán többet ven­dégszerepelnek külföldön, mint idehaza. Érdemes tehát Pécsett is meghallgatni a harmonika új harmóniá­ját. M. B. E. Horvát napok Olaszban Tegnap Pécsett, az August Senoa Horvát Klubban be­mutatták a zágrábi Lexikog­ráfiai Intézet és a Lexikon Kiadó gondozásában megje­lenő új Horvát Lexikon má­sodik kötetét, amely K-tól Z-ig terjedő címszószedetet tartalmaz. A szép kiállítású és a klubban még vásárol­ható kötetet a szerkesztőbi­zottság tagjai, köztük Antun Vujics főszerkesztő, a hor­vát parlament tagja ismertet­ték. Február 20-án 18 óra 30- kor az Olaszi Művelődési Házban a Magyarországi Horvát Borászok Egyesü­lete tizenötödik alkalommal rendezi meg az országos horvát borversenyt, amelyre nyolcvan borosgazda 140 féle borát várják. A zsűriben magyar és horvát borszakér­tők ülnek majd. A nemzetiségi napok feb­ruár 21-én este a helyi Delta Étteremben horvát bállal folytatódnak, amelynek a­­ vendége lesz és fellép a zág­rábi „Lampasi” tamburaze­­­nekar, valamint a Baranya Zenekar is. Az ünnepi na­pok Mohácson 22-én a bu­sójárással zárulnak. B. R. Vadócok - A kitörésre vágyó, de mindvégig visszafogott vad energia a fő motívuma a Franciaországban élő Frenák Pál koreográfus táncestjének, melynek ősbemutatóját a Pécsi Nemzeti Színházban tartották a héten fotó: Tóth László

Next