Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember (11. évfolyam, 240-269. szám)

2000-09-01 / 240. szám

I 2000. Szeptember 1., Péntek H­AZAI TÜKÖRÚJ Dunántúli Napló - 3. old. Ünnepelt a leépülő bányászat Az elmúlt tíz esztendőben a bányaiparban 100 ezren vesztették el munkahelyüket A köztársasági elnök is Oroszlányba lá­togatott tegnap az 50. bányásznap köz­ponti ünnepségére, ahol a külsőségek az ágazat legszebb napjait idézték. A magyar bányászat illetve a bányásztár­sadalom teljesítménye rendkívül fontos az ország szempontjából - hangsúlyozta Mádl Ferenc. A köztársasági elnök - aki, mint megjegyezte, fiatal korában egy ideig maga is viselte a bányász­egyenruhát - kijelentette: tudja, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen visszafej­lődött ez az iparág. Dolgozói nem oko­zói, hanem elszenvedői a szakma nem­zetközi méretű és elhúzódó válságának. A bányászat jövőjének meghatározása elsősorban a kormány feladata. Ugyan­akkor a döntés előtt ki kell kérni min­den érintett véleményét, s csak vala­mennyi összetevő mérlegelése után adni választ a „hogyan tovább” kérdésére - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Oroszlány-Budapest A központi ünnepségre érkezett bányászok tegnap is díszegyenruhát öltöttek, de az ün­nepi beszédekben benne volt az elmúlt évti­zed leépítései miatt érzett levertség és a jö­vő miatti aggodalom is. Mint 1950 óta minden esztendőben, most is szeptember első hétvégéjén - illetve az ezt megelőző valamelyik napon - állnak meg a bányászok egy rövid időre, hogy 1919-ben meggyilkolt társaikra emlékezze­nek. 81 évvel ezelőtt szeptember 6-án ugyanis az életkörülményeik romlásáért és a 12 órás munkaidő visszaállítása ellen tün­tető bányászok közé lőttek a csendőrök Ta­tabányán. Heten életüket vesztették és hu­­szonhatan sebesültek meg súlyosan. Az ünneplés gondolata akkor született meg, amikor az országnak kiemelkedően sok fűtőanyagra volt szüksége és ennek ja­va részét még a bányászat állította elő. 1964-ben hozták felszínre Magyarországon a legtöbb szenet, azóta minden évben egy­re kevesebbet termelnek ki a bányákból, tíz évvel ezelőtt pedig nagyszabású bányabe­zárási program indult, mert a hazai bányák jelentős részében gazdaságtalan lett a kiter­melés. Mindezek nemcsak a tegnapi oroszlányi ünnepségen kerültek szóba, hanem azok­ban az interjúkban is, amelyeket munkatár­saink az ünnep apropóján készítettek a szakmai szakszervezet elnökével és az ága­zatot felügyelő helyettes államtitkárral. Hajdan nyolc szénbánya medencében folyt a termelés: Tatabányán, Oroszlányban, Veszprémben, Várpalotán, Nógrád, Borsod és Pécs térségében, valamint a Mátraalján. Jelenleg már csak Ajkán, Balinkán, Márkushegyen, Mányon, Pécsett, Putnokon, valamint Gyöngyöstől Mis­­kolcig, az észak-magyaror­szági lignit mező térségé­ben. Schalkhammer Antal (első kis képünkön) szerint a mostani bányásznapon sem feledkezhetünk meg arról, hogy pontosan tíz év­vel ezelőtt kezdődött el az a folyamat, amelynek követ­keztében a bányaiparban csaknem 100 ezer ember vesztette el munkahelyét. Közülük a legtöbben, 55 ezren a szénbányászat terü­letén dolgoztak. Rajtuk kívül többek között 8 ezer uránbányász, 6 ezer érc- és ásvány­bányász, valamint 4 ezer kő- és kavicsbá­nyász került az utcára. Hogy közülük mégis kevesen szorultak a munkanélküliség kenyerére, azt a szakszer­vezeti vezető a kormánnyal folytatott sike­res érdekegyeztetésnek tudja be. Olyan tör­vények és rendeletek láttak napvilágot, amelyek lehetővé tették, hogy a leépítések áldozatai korábbi nehéz munkájukhoz mél­tó ellátásban részesüljenek. Lehetőséget te­remtettek arra, hogy 25 évi földalatti mun­ka után teljes nyugdíjat kaphassanak az elbocsá­tott bányászok. Azok, akiknek 10 évnyi föld alatti munka után 50 szá­zalékot meghaladta az egészségkárosodása, ugyancsak teljes nyugdíj­ra váltak jogosulttá. A 36 százalékot meghaladó egészségkárosultak bal­eseti járulékban, rehabilitációban részesül­tek. Emellett a kereset-kiegé­szítések és a szociális ellátások széles palettáját sikerült a szakszervezetnek kivívnia. Az érdekkép­viselet persze jobban örült volna annak, ha az utólagos ellátás helyett a munkahelyek maradtak volna meg. Schalkhammer Antal kiemelte, hogy az elmúlt években az energetikai ipar privatizációs árbevételeinek 5 százalékából sikerült olyan alapot létrehozni, amelyből bányászati önsegélyező pénztárt működtet a szakszervezet. A 8,6 milliárd forintos alapból a munkahelyüket elvesztőknek át­képzési, újrakezdési támogatást biztosíta­nak. A szektorban megmaradt, mintegy 20 ezer szakszervezeti tag abban reményke­dik, hogy a piaci váltások ellenére sikerül megőrizni a jelenleg még működő bánya­üzemeket, illetve az ottani munkahelyeket. A szakszervezet elnöke bízik abban, hogy a bányászok társadalmi megbecsülése, ön­becsülése is megközelíti egyszer még azt a szintet, ami évtizedekkel ezelőtt az ágaza­tot jellemezte. Hónig Péter (második kis képünkön) gazdasági minisztériumi helyettes állam­titkárhoz tartoznak az energiaügyek, így a bányászat is. - Hány bányát kell bezárni az idén? - kérdeztük a helyettes államtitkártól. - A Dunántúlon ez év végéig az Oroszlá­nyi XX aknát, a Zobák és a Jókai-bányát, Észak-Magyarországon a Rudolf-, a Fekete­völgy- és a Putnok-bányát kell bezárnunk, mert termelésük gazdaságilag nem indo­kolt. Például Putnok, Feketevölgy és Len­csehegy 1995-99 júniusa között több mint 8 és fél milliárd forint támogatást kapott, miközben az ország széntermelésének alig több mint 6 százalékát teljesítette. Úgy gon­doltuk, hogy helyesebb, ha az eddig támo­gatásra kiadott összeget inkább új munka­helyek megteremtésére fordítjuk. - Hány bányász vált munkanélkülivé? - Az eddig bezárt bányákban 6200 és a még működőkben, létszámleépítés követ­keztében további 2100 ember. Legtöbben újrakezdési támogatást kaptak. Tavaly a második fél év óta Putnok­bánya több mint két és fél milliárd forintot és Feketevölgy is egymilliárdnál többet kapott újrakezdési és működési támogatásokra. A dolgozók a bá­nyában töltött évek arányában akár több­milliós támogatást is kaphattak ebből a keretből. - Miből fedezték mindezt? - Például ezért kellett 2000-ben meg­emelni a villamos energia árát fél százalék­kal. Emellett a költségvetés erre a célra ösz­­szesen 3,4 milliárd forintot biztosított. Leg­fontosabb feladatunknak ugyanakkor új munkahelyek megteremtését tartottuk, el­sősorban a magas munkanélküliséggel küszködő Borsod-Abaúj-Zemplén megyére koncentráltunk. A munkaerő-piaci alapból és a Gazdasági Minisztérium aktív foglal­koztatási keretéből több milliárdot fordítot­tunk erre a célra. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a borsodi fejlesztési pályázatokra tavaly egyetlen pályázat sem érkezett. A pályázati feltételek könnyítése után tudott csak két bányaterület bekapcsolódni a programba. - Mit ígérnek azoknak a bányászoknak, akik ezután válnak munkanélkülivé? - A munkahely-teremtési támogatási rendszerek tovább működnek, sőt a kor­mány nemrég, augusztus 9-én hozott hatá­rozatában további kedvezmények kidolgo­zására szólította fel az illetékes miniszte­reket. NÉMETH ZSUZSA-KOÓS TAMÁS Ötszáz tanár juthat géphez Szeretnék, ha a szülők is be tudnának kapcsolódni a programba Ötszáz pedagógus vásárolhat számítógépet kamatmentes részletre a Soros Alapítvány és a SuliNet Klub Egyesület jóvoltából, ha informatikai továbbképzésen vesz részt. Pályázni szeptember 15-ig lehet. Budapest A távoktatásos tanfolyamra csak olyan oktatási intézménnyel hi­vatalos munkaviszonyban álló ta­nárok jelentkezhetnek, akik főis­kolai vagy egyetemi diplomával rendelkeznek. Az első ötszáz pá­lyázó indulórészlet nélküli, két évre vállalt, havi nem egészen 9 ezer forintos törlesztőrészlettel idén októberben kapja meg a szá­mítógépet. Pályázni kizárólag az erre a célra szolgáló űrlappal le­het, amelyet a SuliNet Klub Egye­sületnél (hgergely@poli.hu, 1094 Budapest, Balázs Béla út 18., tel: 456-9152) tudnak beszerezni.­­ Az Insz-Sulinet programon keresztül jelenleg több mint 1500 oktatási intézmény kapcsolódik a világhálóhoz - tájékoztatott Búzás Csaba, a program referense. - Idén további háromszázötven is­kolával bővült a résztvevők köre. A program készítői arra törek­szenek, hogy összekapcsolják a világhálót és a hagyományos ok­tatási módszereket, segítsék a ta­nítást és a tanulást. A pedagógu­sok és a diákok egymás közötti véleménycseréjére, a tapasztala­tok kicserélésére önálló inter­netes helyet hoztak létre.­­ Aki ellátogat az oldalainkra, szinte az összes műveltségi terü­leten talál számára érdekes, vagy használható anyagot - folytatta a referens. - A hálózat az oktatási terület minden képviselőjének se­gítséget nyújthat. Az iskolák, a fenntartók, a minisztériumok, az önkormányzatok, a pedagógiai in­tézetek olyan aktuális informáci­ókhoz juthatnak, amelyek mun­kájuk során nélkülözhetetlenek. Búzás Csaba elmondta: az Írisz-SuliNet program egyik leg­főbb célja az, hogy minden tanárt és diákot megtanítson a számító­gép használatára.­­ Teller Ede úgy vélte, hogy aki az ezredvégen nem tudja kezelni a komputert, az olyan, mintha analfabéta lenne. Ez ellen feltétle­nül tenni kell. Szeretnénk, ha a gyerekek szülei is be tudnának kapcsolódni a szörfözésbe. _________ SZ. F. X Hírek röviden Brutális gyilkosság Pápán kislánya szeme láttára agyonlőttek egy fiatal nőt. A 23 éves fiatalasszonyt csütörtökön 14 óra körül ment kislányáért az óvodá­ba. Amikor a gyerekkel a parkolóba értek, egy autóban ülő férfi lö­vést adott le az asszonyra, aki a helyszínen életét vesztette. Elfojtják a gázkitörést Csütörtökön levágták a sérült kútfejet, és folytak az előkészületek az új kitörésgátló felszerelésére. A munkálatok éjszaka is folytatód­nak, a vízelvezető árkokat ássák az előkészítő földmunkálatok so­rán. A kúthoz pénteken reggel juthatnak a szakemberek, hogy ne­kiláthassanak a kitörésgátló felszerelésének. Pedagógusbérek A Pénzügyminisztériumot sikerült meggyőzni, hogy a januári 8,75 százalékos béremelés mellett a pedagógusok keresete jövő szep­tembertől további 20 százalékkal növekedjen - jelentette be Pokor­­ni Zoltán egy csütörtöki budapesti tanácskozáson. Peren kívül? Monszkó Éva, a tiszai kormánybiztos szóvivője csütörtökön el­mondta, hogy Gönczy János kormánybiztos a napokban Budapes­ten tárgyalt az Esmeralda befektetői csoportjával. Az üzletemberek arra voltak kíváncsiak, hogy Magyarország mit szólna a peren kívü­li megegyezéshez. A kormánybiztos a tárgyaláson elmondta: az ajánlatokat mérlegelik, viszont alapkövetelmény, hogy a 29,3 mil­liárd forintnyi kár megtérüljön. Nyugdíj és földalap Az MDF az elkövetkező két évben az ideinél jóval nagyobb nyug­díjemelést tart szükségesnek, és fontosnak ítéli, hogy a Nemzeti Földalap önálló országos hatáskörű, az Országgyűlés alá rendelt in­tézmény legyen. Erről Dávid Ibolya beszélt csütörtökön, az MDF el­nöksége és országgyűlési képviselőcsoportja együttes ülésének szü­netében Budapesten. Elismert jogsértés Pallag László kisgazda országgyűlési képviselőnek, az olajbizottság elnökének jogi képviselője csütörtökön a Pesti Központi Kerületi Bí­róságon elismerte a jogsértés tényét abban a most kezdődött sze­mélyiségi jogi perben, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter indí­tott a honatya ellen. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Pallag László alkotmányos kötelezettségét teljesítette, amikor a köz­érdekű információkat nyilvánosságra hozta. ■ Lebukott a bűnbanda Kaposvár Száz-, esetenként több száz­ezer forint védelmi pénzt sze­dett be a szórakozóhelyek tu­lajdonosaitól egy, a somogyi megyeszékhelyen működő bűnbanda,­­ a tagok közül ti­zenhatan már előzetes letar­tóztatásban vannak. Egy kiterjedt, védelmi pénzeket beszedő bűnbandát lepleztek le Kaposvárott - jelentették be csü­törtökön a Somogy Megyei Rend­őr-főkapitányságon megtartott saj­tótájékoztatón. Bárczy Tibor alez­redes közölte: a banda négy tagja még májusban lebukott, de akkor a rendőrség sem gondolta, hogy egy kiterjedt bűnszövetkezettel áll szemben. A vizsgálat annak nyo­mán indult el, hogy többen is je­lezték: egyesek védelmi pénzt - százezer, esetenként több száz­ezer forintot - követelnek havonta a szórakozóhelyektől. A nyomo­zók beszámolója szerint csapdát állítottak, megjelölték a pénzt és videóra vették az átadását, majd kommandósok segítségével őri­zetbe vették a zsarolókat. Később kiderült, hogy a végrehajtásban közreműködők magyar kiskato­­nák, ám a kitervelők, az irányítók Kaposváron élő arabok.­­ Volt köz­tük Jordániából származó, jemeni és szíriai állampolgár - tette hozzá Bárczy Tibor. Az elfogott bűnö­zőkről készült bűnlajstrom megle­hetősen hosszú: a prostitúciótól a csaláson át a zsarolásig minden megtalálható rajta. A rendőrség je­lenleg 40 bűncselekményről tud, 16-an vannak előzetes letartózta­tásban, köztük a banda vezetői is. - Most, hogy a történtek nyilvá­nosságra kerülnek, a rendőrség azt várja, hogy azok a sértettek is jelentkeznek majd, akik eddig fél­tek a megtorlástól - mondta Bárczy Tibor.________________■ Lemondott Wachsler Tamás Még mindig függőben a hadi gépek ügye Csillapodhatnak a Honvédelmi Minisztériumon belül már hosszú ideje húzódó személyi ellentétek, miután tegnap bejelentette lemondását Wachsler Tamás, a tárca közigazgatási államtitkára (képünkön). A kialakuló bé­kességet azonban megzavarhatja a vadászgépek ügye. Honvédelmi Minisztérium A fideszes államtitkár lehetséges távozása korábban is szóba ke­rült, ám úgy látszik, csak mostan­ra érett meg eléggé a helyzet a szakításra.­­ A mára igencsak lelassult hadsereg-átalakítás felgyorsítása csak úgy képzelhető el, ha egy másik, a kisgazda nézetekkel jobban azonosuló államtitkárt neveznek ki, aki azonban nem szükséges, hogy feltétlenül a párt tagja legyen - mondta el la­punknak Lányi Zsolt, az Ország­­gyűlés honvédelmi bizottságá­nak elnöke. A tárcán belüli haté­konyabb munkát és a konfliktu­sok csökkenését várják az új em­bertől, de a személyéről még nem született döntés. Jelentős viták várhatók azon­ban a valószínűleg kisgazda kö­tődésű vezető kinevezése után is, mert a harci gépek ügye ko­moly vívódást okoz a katonai ve­zetők számára. - Nem mindegy, hogy mire nincs pénzünk? - tet­te fel a költői kérdést lapunk munkatársának Tikos László, a Honvédelmi Minisztérium sajtó­iroda-vezetője, utalva vadász­gépparkunk jövőbeni korszerű­sítésére.Nemrégiben azonban az amerikaiak harci repülőik el­adásának megkönnyítése érde­kében a nyilvánosság előtt egy­előre nem körvonalazott hitelle­hetőségeket ajánlottak föl a minisztérium­nak. Tikos ez­redes csak annyit volt haj­landó elárulni, hogy ezek ked­vezőnek tűn­nek. A tárca beszerzési hi­vatalának ve­zetője, Bese Fe­renc azonban tudósítónknak el­mondta, hogy a 20 éves F-16- osok megvásárlása körülbelül tízszer annyiba kerülne, mintha a már meglévő MiG-eket újíta­nánk föl. -n- v

Next