Új Dunántúli Napló, 2002. április (13. évfolyam, 89-117. szám)

2002-04-16 / 103. szám

2002. Április 16., kedd K­ULTÚRA - R­I­P­O­R­T 7. OLDAL Nyerjen Nokia 3310-est DOMINO-csomagban! Dunántúli Napló Melyik nép támadta meg Rómát Kr. u. s 400-ban? A a nyugati gótok /b/ a magyarok a punok A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 10 játék­napig tart, hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden má­sodik szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is, akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. A pénteki helyes megfejtések: 1: A, 2: B, 3: A LATIN-AMERIKA PÉCSETT. A déli kontinens országai mutatkoz­nak be kultúrájukkal, tudományos életükkel, gasztronómiájukkal a tegnap kezdődött rendezvénysorozaton. Délután a Várostörténeti Múzeumban Maria Belena Mujica Brain chilei festőnő kiállítását nyi­totta meg Celso Moreno Laval, az ország nagykövete. Ma délelőtt li­kőr kolumbiai arany és kerámiatárgyakból nyit­ meg bemutatót Belar­­mino Pinilla C. nagykövet és dr­ .Toller László polgármester ugyan­csak a Felsőmalom utcai múzeumban, míg délután két órakor ős­nyomtatványokból és térképekből nyílik kiállítás az Egyetemi Könyv­tárban. Este kubai festők munkáiból nyit meg tárlatot Alfredo León Alvarez az ország nagykövete szintén a Várostörténeti Múzeumban. ___ FOTÓ: LAUFER LÁSZLÓ Az egyetemen a helyük Új bemutató az 5 éves Janus Egyetemi Színházban A Janus Egyetemi Színház eddigi ötéves törté­nete felettébb mozgalmas volt, de ami ennél sokkal fontosabb: a sikereket sem hiányolta. És ha a Pécsi Tudományegyetem szenátusa is úgy akarja, ismét saját épületben játszhatnak ősztől. A JESZ az eltelt öt év alatt minden tekintetben megerősödött, s hosszú távon működőképes alakulattá nőtte ki magát, véli a társulat igazga­tója, Mikuli János. Ráadásul történt mindez annak ellenére, hogy a saját maguk kialakítot­ta helyiségük 2000 márciusában beszakadt, a további használatra alkalmatlanná vált. Azóta a JESZ a Pécsi Nemzeti Színház vendégszere­tetét élvezi, ott mutatták be a Yermát, a Bolond Helgát, a Gyászszívet, a Pájinkás Jánost, vala­mint itt került színre április 15-én a Szilágyi Eszter Anna rendezte Yvonne, a burgundi her­cegnő. - Balikó Tamásék az életünket mentették meg két éve - szögezi le Mikuli János -, de én mindennek ellenére a jelenlegi helyzetet min­dig is ideiglenesnek tekintettem. A PNSZ-ben már tényleg természetes az ottlétünk, sőt, a két a társulat között némi közlekedés is megin­dult. Ifjú JESZ-es színészek felléphettek a nagyszínházban, sőt, a Danton halálában „mi” alakítjuk a lelkes párizsi tömeget. Fekete And­rás, Füsti Molnár Éva, Sólyom Kati pedig a mi produkcióinkban vállalt szerepet, sőt, az Yvonne-nak is egy Nemzeti Színház-béli mű­vész, Bajomi Nagy György a főszereplője. De ezzel együtt biztos vagyok benne, hogy az egyetemi színpadnak az egyetemen van a he­lye. Csak így valósulhat meg egy sajátos mű­helymunka, az az érték- és színházszemlélet, ami egy egyetemet kell jellemezzen, és ami nem biztos, hogy minden tekintetben megfelel egy kőszínháznak. A helyzet megoldásán a PTE vezetői is törik a fejüket, s a jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a megoldás is körvonalazódni látszik: a Pécsi Szimfonikus Zenekar régi, a Liszt Terem mel­letti volt próbahelyiségét szeretnék megszerez­ni a JESZ számára. A helyszín a belvárosban van, közel a jogi és közgazdasági karhoz, és a Liszt Teremmel karöltve akár egy egyetemi-mű­vészeti centrum is létrejöhet­ne. Ha a szenátus beleegyezé­sét adja, akár már az új he­lyen kezdődhetne az új évad ősszel. A leendő bemutatókat Mi­kuli János még titokban sze­retné tartani, az azonban kész tény, hogy a valahai ős- JESZ-esek lassan elvégezték az egyetemet, elkezdték civil életüket, ezért jelenleg is a generációváltás ide­jét éli a társulat. Szerencsére a színjátszás iránt folyamatos az érdeklődés, jóformán minden karról vannak új jelentkezők, akik maguk ko­pogtatnak be, és nem lasszóval kell őket fog­­dosni. És azt, hogy a dolgukat komolyan ve­szik, jelzi, hogy a Janus Egyetemi Színházat egyre gyakrabban hívják különböző fesztivá­lokra, sőt, külföldre is. A legközelebbi útjuk a Gyászszívvel egyenesen Litvániába vezet, egy elnyert európai uniós pályázatnak köszönhe­tően. ___________ MÉHES K. Madas József emlékkonferencia Az épített város történetének hiá­nya indította munkálkodásra Ma­das József bányamérnököt, aki ugyan csak 42 éves korában lett pécsi lakos, de kutatásaival a legje­lesebb helytörténészek közé emelkedett. Pécs utóbbi három évszázadának lexikona volt, fenn­maradt műveit az építész és törté­nész szakma egyszerűen csak „Madas”-nak emlegeti. Most két­napos konferenciával emlékeznek meg az 1988-ban elhunyt Madas Józsefről. A konferencia - amely­nek előadásai Madas József mun­kásságáról, illetve a kutatási terü­letéhez tartozó témákról szól - ma 10 órakor kezdődik a pécsi város­háza dísztermében. d. l Hajnóczy Napok A Pécsi Hajnóczy József Kollégi­um és a Hajnóczy Ifjúsági Egye­sület tegnaptól Hajnóczy Napok címmel április 26-ig tartó ren­dezvénysorozattal emlékezik meg névadójáról. Elsőként Haj­nóczy emléktáblát avattak, amit a Hajnóczy élete és kora című konferencia követett. Dr. Kárpá­ti Gábor régész a „Világörökség szaktanterem” avatóján mon­dott megnyitót, dr Várnai Fe­renc zeneszerző pedig a bara­nyai népek hagyományairól és zenéjéről tartott előadást, b. k. Most, a választási „nagyhéten" szinte lehetetlen úgy szólni, hogy ne illesse azt a „jobboldali” vagy a „baloldali” elfogultság vádja. Kam­pány van a javából, így latolgat­hatnánk, ki mond igazat, ki nem, ki él a populizmus, ki a csúsztatás eszközeivel, ki kritizál keményen és ígér könnyen. Egyet s mást el le­hetne mondani a forint mai érték­állóságát megalapozó Bokros-cso­mag szükségszerűségéről is, más­felől szólhatnánk a nemzettudat önmagában torokszorítóan fel­emelő, de ebben a történelmi pilla­natban mégis nemzetet megosztó újjá galvanizálásáról. Bárhova kapcsolgatunk - mi, csiga tévé, ATV, RTL Klub - bőséges a politi­kai salátástól. A bizalomról, amelynek egyik feltétele a kölcsö­nösség, nem esik szó. Inkább azt érezni, hiába hogy Magyarorszá­got bő egy évtizede többé-kevésbé autonómnak tudjuk, ez a szabad­ság a lelkek mélyén törékennyé védhat. Volt azonban egy korszakosan nagy nevettetőnk, aki éppen a sza­badság műfaján játszott páratla­nul már évtizedekkel ezelőtt is. E „műfaj” kulcsát ő az igazmondás­ban, a mindenkori hatalom hu-■ mórral feloldott kritikájában látta. Kedd éjszaka óta múlt időben kell fogalmaznunk. Csendben távozott el, suttyomban, a választási viták forrpontján, mintha már nem kér­ne azokból. Pécsre vártuk ezekben a napokban. Az őt búcsúztató Hor- Hoft­ váth Ádám a színpadon hol csíkos pizsamába, hol darócba bújó zse­nit méltán nevezi jelenségnek. Ének- és jellemparódiáival, a ha­talom természetébe bevilágító mo­nológjaival utánozhatatlan szín­háztörténelmet írt, közéleti erőt megtestesítő egyszemélyes intéz­ménnyé vált. Az m1 az archívu­mok mélyéből előbányászott kópi­ákon idézte fel alakját, némiképp azt is sugallva, hogy ez a „jelen­ség" már a múlté-félmúlté. Hofi egy nyerseségében is elegáns, hol robosztus, hol illékonyan finom és mindig gondolkodtató humor­ral ajándékozott meg bennünket. Időtlennel, bátorral - így ma is, holnap is ,időszerűvel. Tehetségén túl ott volt ebben a kőbányai pro­ligyerek vagánysága és az a mély­séges hűség is, amely a kisembe­rekhez kötötte. A pályatársak val­lomásai tanúsítják - az ATV sajtó­klubjából Selmeczi Tiboré, a Heti hetesből többeké - mi mindenért lehetett őt szeretni kollégaként, barátként is. Persze lehetett bár­mekkora tehetség, őt is félre lehe­tett magyarázni, hiszen amikor a kádári hatalom a „mi emberünk­ké” igyekezett avatni, irigyei, rosszakarói előszeretettel próbál­ták úgy beállítani, hogy csak a ha­talom fizetett bohóca, aki arra va­ló, hogy kieressze fejünkből a fel­gyülemlett gőzt. Gőz most is van bőséggel, de már nélküle szaunázunk. BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn• A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 12-ÉNPÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség1. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 2 544 7832. RTL Klub Legyen Ön is milliomos! 2 390 218 3. RTL Klub Fókusz (közéleti magazin) 2 332 260 4. TV2 Irigy Hónaljmirigy-show 2 269 952 5. RTL Klub Ahol a grizzlyk élnek (amerikai kalandfilm) 1 683 204 6. TV2 Tények 1 487 075 7. RTL Klub Híradó 1 480 690 8. TV2 Aktív (magazinműsor) 1 288 287 9. TV2 Uborka 1 281 454 10. TV2 Armstrong (amerikai film) 1 117 061 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 13-ÁN,SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Heti hetes 1 982 7552. TV2 Különben dühbe jövünk (am. filmvígjáték) 1 766 129 3. RTL Klub Légörvény 2.­­ halálfélelem (am. akciófilm) 1 567 545 4. m1 Műfaja: Hofi 1 311 470 5. TV2 Tények 1 302 7066. RTL Klub Pasik (magyar filmsorozat) 1 221 934 7. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1 089 9978. RTL Klub Híradó 993 649 9. TV2 Országutak őrangyala (amerikai filmsorozat) 949 306 10. m1 Szatelit (Selmeczi-show) 925 441 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR ÁPRILIS 14-ÉNVASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Piál a föld - Hofi-kabaré 2 385 4652. TV2 Bérgyilkos a szomszédom (am. filmvígjáték) 2 015 950 3. TV2 Napló (a TV2 heti magazinja) 1 841 686 4. RTL Klub Időzített bomba (amerikai film) 1 363 254 5. RTL Klub Híradó 1 296 1826. TV2 JAG - becsületbeli ügyek (am. filmsorozat) 1 274 048 7. TV2 Titánok (német-amerikai filmsorozat) 1 184 844 8. RTL Klub Forma-1-közvetítés - San Marino-i nagydíj 1 156 970 9. RTL Klub Akták 1 132 781 10. TV2 Pacific blue (amerikai filmsorozat) 1 130 786 A megállíthatatlan lecsúszás Mire juthat az ember ötvenöt évesen, főiskolai végzettséggel, nyolc szakmával a kezében? Ahhoz, hogy az ember normális életvitele egyik napról a má­sikra megszűnjék, és elkezdődjön a megállíthatatlan lecsú­szás, nem kell manapság sok. Elég hozzá annyi, hogy egy lel­kiismeretlen munkaadó ne fizesse ki a szabályos szerződés­ben vállalt munkabért. S ilyenkor kiderülhet az is, hogy a szűk családon kívül senkire sem számíthatunk. G. középkorú, energikus, életerős ember. Ám főiskolai végzettségé­vel és nyolc szakmájával nem tud mit kezdeni. Az elmúlt években húsz-huszonöt helyre adott be pá­lyázatot, többnyire sikertelenül. Februárban például eladási igazga­tói posztra jelentkezett egy pécsi, nagy hagyományokkal bíró cég­nél. Az elbeszélgetés közben de­rült ki a kezébe nyomott munka­köri leírásból, hogy udvarsöprés, autómosás, az ereszcsatornák fale­velektől való megszabadítása és irodatakarítás lenne többek között a dolga. Az eladási igazgatói teen­dőket nem tartalmazta a leírás, s arra a kérdésére, hogy a fizikai munkán kívül vezető beosztású dolgozói minőségében mit kell majd csinálnia, azt a választ kapta, hogy az vállalati titok, ha esetleg felvételt nyer, megtudhatja. - Ötvenöt éves vagyok, s majd mindennap meg kell élnem valami­lyen megaláztatást. Gyakran elgon­dolkodom azon, lesz-e még tisztes­séges munkahelyem, lesz-e egyálta­lán nyugdíjam, vagy belerokkanok abba a napi 10-12 órai fizikai mun­kába, amiért most közel egy hónap­ja a minimálbért kapom. Feleségével egymás mellett ülnek az albérleti szobában, s nyugodtan, minden indulattól mentesen mesé­lik azt a rémtörténetet, amelynek kezdete 1998-ra nyúlik vissza. Kom­lón éltek, s mert G.-né kisvállalkozá­sa nem működött valami fényesen, G. pedig még csak reménykedett va­lamelyik pályázatának sikerében, kétszázezer forintnyi közüzemi tar­tozást halmoztak föl. S mikor meg­tudták, hogy lakásukat elárverezik emiatt, abban reménykedtek, hogy G. szerencsésnek tűnő szerződéskö­tése egy kft.-vel németországi mun­kára, jelentős összeget eredményez. Ám a harminc napra tervezett, de negyvenöt napig tartó munka után alig tudtak a kint dolgozók összeka­parni annyi pénzt, hogy az 1800 ki­lométeres utat hazáig megtegyék, mert a cég nem fizette ki az építési napló alapján igazolt, szerződésben rögzített órabérnek megfelelő mun­kabért. Aztán az azt követő napon, amikor jogerőssé vált a munkaügyi bírósági ítélete, a kft. öncsődöt jelen­tett, két nap múlva pedig a tulajdo­nos új néven jegyzett be a cégbírósá­gon egy másik kft.-t, amely ma is ha­sonló profillal dolgoztat Németor­szágban. G., számításai szerint, több mint egymillió forintot várt, ennek csupán a felét kapta meg, ennyit ítélt meg számára a bíróság, hiszen bár önadózó, tőle vonták le a járuléko­kat és az szja-t is, ugyanis azt a fel­számolóbiztos a hatóság felé megfi­zette. G. a Legfelsőbb Bírósághoz for­dult az ügyben, de tekintettel arra, hogy már nem volt képes ügyvé­det fizetni, kirendelt ügyvédet kért, aki elkészítette a fellebbe­zést. Az ügyvédnő által elkészített fellebbezés azonban minden kép­zeletet alulmúló irománynak bizo­nyult, hiszen, leszámítva a helyes­írási és elütési hibák halmazát, lé­nyegében arra kéri a Legfelsőbb Bíróságot, hogy változtassa meg a­­megyei bíróság végzését olykép­pen, hogy ügyfelét marasztalja perköltség viselésére. G. ekkor le­vélben fordult a megyei ügyvédi kamarához, azt kérve, hogy a szakmai szempontból elfogadha­tatlan és hiányos fellebbezést pót­lólag egészítsék ki, de ez nem tör­tént meg, határozatban utasították el. Nem tett másként a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége sem, amely helybenhagyta a megyei kamara határozatát, megállapítva, hogy a fellebbezés a „panaszos ér­dekeit egyáltalán nem sérti”. - Ekkor úgy éreztük, ügyünk el­veszett - mondja G.-né -, s egy hir­detést adtunk föl az egyik lapban, mely szerint nemzetközi jogban já­ratos ügyvédet keresünk. Arra gon­doltunk ugyanis, hogy Strasbourg az egyetlen lehetőségünk. Ketten je­lentkeztek, egy sztárügyvéd, aki a Balaton mellett él, és egy pécsi ügy­véd. A sztárügyvéd azt mondta, hogy ötszázezer és egymillió forint közötti összegért hallgat meg min­ket, úgyhogy ő szóba sem kerülhe­tett. A pécsi ügyvéd pedig ötezer fo­rintos órabérért vállalta ugyanezt. Háromórás volt a beszélgetés, ebből mi egy órát beszéltünk, ő kettőt a Postabank ügyeiről, s így tizenötez­ret fizettünk. De végül közölte, hogy nem vállalja a képviseletünket, mert már egy ügyvédnőt feljelentettünk, nem kizárt, hogy ő is erre a sorsra jutna. G. és felesége kénytelenek voltak eladni komlói lakásukat, azóta pécsi albérletekben élnek. Az elmúlt négy év során erre költötték az eladott la­kásukért kapott teljes összeget. G. ez idő alatt volt már portás, kubikos, se­gédmunkás. G.-né hosszú ideig nem dolgozhatott, mert súlyos műtéten esett át. Ha hitelt kapnának eszköz­­vásárlásra, mondják, tudnának bol­dogulni, de nem kapnak, mert ön­erőt nem tudnak felmutatni­, s ön­erőnek a tehetséget, képességet, szorgalmat nem fogadja el senki. - Nincsenek kapcsolataink, ed­dig bárhová fordultunk, a sajnálko­záson kívül támogatást, segítséget nem tudott senki sem nyújtani - pa­naszolja G.-né -, s hiába akarunk ki­lábalni ebből a helyzetből, ha újra és újra falba ütközünk, cseh­ László

Next