Új Dunántúli Napló, 2003. július (14. évfolyam, 177-207. szám)
2003-07-11 / 187. szám
6. OLDAL Budapest Bárkánként 3-4 ezer dolláros bevételkiesést okoz a Duna alacsony vízállása a Mahartnak, miután az uszályokat legfeljebb háromnegyed részben tudják megrakni. Egyelőre azonban sem a gabonakereskedőknél, sem a Dunaferr Rt.-nél nem okozott fennakadást a folyami szállítás kapacitásának visszaesése. Az alacsony vízállás miatt hordkapacitásuk legfeljebb 75 százalékával terhelhetők a dunai teherszállító uszályok. A szokásos 25 deciméteres merülés helyett szakasztól függően csupán 16-18 deciméteres merülésre rakodják a Mahart 1300-1800 tonnás bárkáit, ennek ellenére az elmúlt héten a vállalat öt tolt bárkája akadt fenn egy időszakos gázlón a románbolgár közös szakaszon. Az Al- Dunán ugyanis a hajózó útvonal kijelölésével nem követik a meder változásait. A hajókaravánt csak két nap múltán, ukrán segítséggel sikerült lesegíteni a homokpadról - mondta el Somlóvári László, a Mahart vezérigazgatója. A kérdésre, hogy az alacsony vízállás milyen veszteséget okoz a társaságnak, úgy válaszolt, hogy egyelőre nem lehet összesített adatokat adni, másrészt minden, a Dunán hajózó társaság eleve úgy készíti tervét, hogy az év egyharmadában csökkentett merüléssel szállíthatnak, hol az áradás, hol az alacsony víz miatt. Ez utóbbi az általánosabb, s az elmúlt években éppen a nagy víz volt a szokatlanabb. A Budapesttől délre, az alsó szakaszon bárkánként 300-350 tonnás kiesés hajózóegységenként 3-4 ezer dolláros bevételkiesést okoz - foglalja össze Litvai János, a folyami árufuvarozási üzletág logisztikai vezetője, hozzáfűzve: az al-dunai hajózásban dollár-, míg nyugat felé, az ARA(Amszterdam, Rotterdam, Antwerpen) kikötőkig terjedő vízi utakon az euróelszámolást alkalmazzák. A felső szakaszon hajónként körülbelül kétezer eurónyi járulékos költséget okoz az alacsony vízállás, mivel három önjáró hajóra kell elosztani két hajóra való terhet, hogy a közös magyar-szlovák Duna-szakasz, illetve a délnémet gázlók fölé kerülhessenek. Regensburgban aztán a harmadik rakományát szétosztják a tovább hajózó kettő között. Ennek ellenére nincs fennakadás az áruk továbbításában, mert a június-július uborkaszezon a vízi szállításban, a tavaly mezőgazdasági termést már elszállították, az idei pedig még nem érett be. A Mahart exportszállítmányai többségét ugyanis a gabona teszi ki, nyugat felé a második helyen a Dunaferr félkész vasárui vannak, s az idén már szépen fejlődik a konténerforgalom is az osztrák ésmagyar kikötők között. Az importot mindkét irányból a szója uralja, emellett délről jellemző még a vasérc és az alumínium behozatala, nyugatról pedig a műtrágya és a fa mennyisége jelentős még. A Mahart a vízi úton szállított magyar export-import mintegy 20 százalékát továbbítja, mert hét vagy nyolc ország hajózási vállalatai is versenyeznek a fuvarért. ■ Kis víz, kisebb profit Az alacsony vízállás miatt könnyítik a dunai bárkákat VMAHKA. Forrás: cégközlés Lesz piaca a magyar búzatöbbletnek Az idei magyar búzatermésből várható szerény felesleg értékesítése nem okozhat gondot a szomszédos országok megnőtt importigényét tekintve. Főleg a hazai termőhelyekhez legközelebb fekvő Romániában javultak az exportesélyek. A kivitelt így elsősorban az elérhető árszint befolyásolja majd, különös tekintettel az orosz konkurenciára. A szomszédos országok importigénye bőven felszippanthatja az idén esedékes szerény hazai búzafelesleget - véli Orbán Imre, az Agrograin Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója. Ez még akkor is igaz, ha a malmi minőségű búzából várható 400-450 ezer tonnás exportalap netán valamivel félmillió tonna fölé nőne. Bő (5,5-6 millió tonnás) és olcsó kukoricatermés esetén ugyanis csökkenhet a takarmánybúza iránti belföldi kereslet. Ebben az esetben - mivel az idei búzatermés általában jó minőségűnek ígérkezik a sikér- és fehérjetartalmát illetően, bár a terülékenységet illetően még lehetnek gondok - a takarmánycélú búza egy részét is kenyérgabonaként lehetne majd kiszállítani. Külpiacként elsősorban Románia jöhet szóba, amely legalább egymillió tonna malmi búza importjára szorul. Az elmúlt években felfutott bosznia-hercegovinai kereslet is várhatóan folytatódik, és bizonyos mennyiséget talán Ukrajna is felvesz, amely az új idényben szintén bevitelre kényszerül. A kivitel nagyságát elsősorban az itthon, illetve a határon túl elérhető árszint fogja befolyásolni. A jó minőségű magyar étkezési búza tonnánkénti termelői ára most eléri a 32 500 forintot, mivel elfogytak az ótermésű készletek, ám hamarosan csökkenhet az aratás előrehaladtával. A hazai drágulás nyomán az exportárszint (a magyar-román határon) is elérte, illetve meghaladta a 125 eurót. ■ GAZDASÁGI TÜKÖR Pannonplast: kedvezőbb adatok A Pannonplast Rt. második negyedéves működési eredménye jobb lett az elsőnél, ám a forint árfolyamesését ezzel nem lehetett ellensúlyozni - mondta Fehér Erzsébet elnök. Budapest Hitelrontással ér fel a K&H Equities körüli botrány dagadása, hiszen a műanyagipari társaság neve minduntalan felbukkan az ügyben, s a vevőkört folyamatosan nyugtatni kell, hogy a cég nem keveredett semmibe. Amióta a Pannonplastrészvényekkel kapcsolatos tranzakciók napvilágot láttak, s az ügy egyre tovább dagad, a társasággal kapcsolatban állókat, a vevőkörünket, mind a hazaiakat, mind a külföldieket folyamatosan igyekszünk megnyugtatni. Bár kérdés, hogy kiben milyen bizonytalanság marad - mondta érdeklődésünkre Fehér Erzsébet. Bár jelenleg az ügy további folyományai egyáltalán nem kapcsolódnak a Pannonplast-papírokhoz, s egyre távolabb kerülnek az év eleji részvénytranzakciótól, mégis minden megszólaló említést tesz a társaságról. Mindenki összemossa a cég nevét az üggyel, ez pedig egy kabátlopással ér fel - tette hozzá. Az események nem nyomják rá bélyegüket a Pannonplast gazdálkodására - hangsúlyozta -, a működési eredmény ugyan szebb képet mutat a január-márciusi állapotnál, ám a terveket még nem sikerült elérni. A csőgyártásnál nem mutatkozott erőteljes változás, bár az első negyedévet követően az ágazat élénkülésével számoltak. A társaság pénzügyi veszteségét azonban nem tudta ellensúlyozni a működési eredmény.__________ Átmenet a mikrohitelezésben „Exlex” állapot alakult ki a mikrohitelezés körül. A hatmillió forintos plafonú konstrukciót már nem, a hárommilliósat még nem igényelhetik a vállalkozások. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) a tisztázatlan kérdésekben a szaktárca állásfoglalását kérte. Budapest A kormány - mint arról lapunk beszámolt - a múlt héten döntött a kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozásának komplexen egymásra épülő, strukturált, „négylépcsős” rendszeréről. Ennek keretében a kabinet átalakította a szisztéma első lépcsőjét alkotó mikrohitel-konstrukciót is. E szerint a legkisebb vállalkozások igényeihez idomuló mikrohitelprogramban az egy vállalkozásnak adható maximális hitelöszszeg hárommillió forint lett. Ezzel azok a vállalkozások jutnak fejlesztési forráshoz, amelyeknek előéletük vagy a fejlesztés mérete miatt nem bankképesek. A forgóeszköz-finanszírozási lehetőség megszűnt. A kis összegű hitelfelvételeket a jövőben is tanácsadással segítik a helyi vállalkozói központok. Mivel a vonatkozó kormányhatározat még nem jelent meg, sok a bizonytalanság, „exlex” állapot alakult ki - tudtuk meg az MVA- nál. Valkó Emőke kommunikációs vezető közlése szerint sok a tisztázatlan kérdés. Nem tudják például, hogy mi a teendő a folyamatban lévő ügyekkel, a befogadott és a már elbírált igényekkel. Kérdéses még, hogy egyúttal módosul-e a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által finanszírozott regionális mikrohitel is. Az új konstrukciónak csak a tervezetét ismerik, és abból sem derül ki minden feltétel. ■ Áttörést várnak a Sulinettől A magyar informatikai piac összesített bevételének közel 90 százalékát előállító cégeket képviselő szakmai szervezetek jelentős fejlődést várnak a Sulinet Expressz PC-programjától. Budapest Komoly áttörést várnak a Sulinet Expressz adókedvezményes számítástechnikai programtól a hazai informatikai szektor legfontosabb szereplőit tömörítő szervezetek. Az éves személyi számítógép eladásokat akár 30-40 százalékkal is növelheti az akció - jelentette ki Beck György, az Infórum elnöke. Ez azt jelentené, hogy a jelenleg mintegy évi 250 ezer darabosra becsült hazai PC- piac körülbelül 100 ezer géppel bővülne. A növekedés elsősorban a háztartások számítógépes ellátottságán javíthat és így érdemben járulhat hozzá a hazai információs társadalom fejlődéséhez - tette hozzá Kóka János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének első embere. A szakmai szervezetek a Sulinet Expressz védelmében emelték fel hangjukat, mivel a programot az elmúlt napokban számos kritika érte. A szövetségek képviselői mindamellett nem kívántak olyan, a programmal kapcsolatban felszínre került kérdésekre reagálni, mint az informatika eszközök importjának tisztasága, vagy a végfelhasználói árak képzése. Az elnökök ugyanakkor az akció átláthatósága és tisztasága mellett álltak ki, és hangsúlyozták, hogy a sulinetes berendezések nem drágábbak a programon kívüli bolti áraknál. ■ 2003. JÚLUS 11., PÉNTEK A NAP SZÁMAI PESSZIMISTA HANGULAT VILÁGSZERTE Enyhe, 0,29 százalékos esést mutatott és 8053 ponton zárt csütörtökön a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX, a blue chipek közül messze a legnagyobb elmozdulást a 2,71 százalékot veszítő Mol mutatta. Lapzártánkkor a vezető nemzetközi börzék is mínuszban álltak, Amerikában a növekvő munkanélküliség és a Yahoo! kedvezőtlen negyedéves gyorsjelentése, Európában a Bank of England kamatvágása és a piaci pesszimizmus húzta le a mutatókat. GABONAÁRAK Forrás: Budapesti Árutőzsde LEMONDOTT A K&H-VEZÉR Személyes érintettségre ugyan semmi jel nem utal, a K&H-nál a sikkasztás nyomán előállt váratlan milliárdos eredményromlás a felmondás beadására késztette Rejtő E. Tibor vezérigazgatót és a belső kontrollért felelős helyettesét, Ludo Jacobst. Kiemelt ügyfélkör, portfóliókezelési megbízások és hozamgaranciás ügyletek létét cáfolta a leköszönő vezérigazgató. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM Magas fővárosi illetékbevétel Tizenöt és fél milliárd forintot meghaladó bevétellel zárta az első fél évet a Fővárosi Illetékhivatal. A benyújtott szerződések szerint erősödik az ingatlanforgalom. A januártól magasabb öröklési és ajándékozási illeték hatása - a hivatali tapasztalatok alapján - egyelőre nem érzékelhető. A Fővárosi Illetékhivatal első félévi bevétele 15,6 milliárd forint, 3,6 milliárddal több, mint tavaly ilyenkor. Az összeg döntő hányada, csaknem 11,5 milliárd forint az ingatlanügyletekből származik. Mivel a második fél év ügyforgalma, különösen az ingatlan-adásvételek száma, általában mindig nagyobb, jó remény van a 2003-ra tervezett, 29 milliárd forintos bevétel elérésére - nyilatkozta Heves Gábor hivatalvezető. Mint részletezte, eddig 1,7 milliárd forint folyt be gépjárműátírásból, 2,1 milliárd öröklési illetékezésből. Ajándékozás kapcsán mindössze 670 millió, eljárási illetékekből pedig néhány százmillió forintot könyvelhetnek el. Érzékelhetően erősödik az ingatlanforgalom. Az elmúlt hat hónapban a hivatalhoz 45 ezer adásvételi szerződés érkezett, 20 százalékkal több, mint 2002 hasonló időszakában. Azt tapasztalják: az előző évekhez képest kapósabbak az új, köztük is a 30 millió forintot el nem érő, így illetékmentességet élvező lakások. Az átlagár - számításaik szerint - 16 millió forint. Ezzel szemben mérséklődött a cégek ingatlanvásárlási kedve. VÁLLALATOK ÉS PIACOK Megszállt médiapiacok Akadályozzák az európai uniós csatlakozás előtt álló közép- és kelet-európai államok nemzeti médiarendszerének növekedését a nyugat-európai médiabirodalmak. Egy nemzetközi tanulmány szerint a demokratikus és független európai média kialakításának előfeltétele, hogy korlátozzák a külföldi tulajdonlások koncentrációját. Az Újságírók Európai Szövetsége (European Federation of Journalist, EFJ) által készített, a napokban nyilvánosságra hozott tanulmány a nyugati kiadóvállalatok által szinte teljesen megszállt közép- és kelet-európai országok médiapiacát vizsgálja. A tanulmány szerint ezen országokban a hazai társaságok birtokában lévő médiát teljesen háttérbe szorítják a piaci lehetőségeik bővítését továbbra is ebben a régióban kereső EU-s médiahatalmak. A tanulmány megállapítja, hogy a közép- és kelet-európai országokban az 1989-es politikai rendszerváltásokat követően folyamatos beavatkozás alá került a médiapiac. Mára fontos kérdéssé vált, hogy kielégítheti-e a médiarendszer a közérdeket akkor, amikor a befektetésekkel, szerkesztési álláspontokkal vagy akár politikai kérdésekkel kapcsolatos kulcsfontosságú döntések más országokban székelő, több milliárd eurós forgalmú médiabirodalmak igazgatósági ülésein dőlnek el. A térség médiaiparának fejlődéséhez fontosnak tartják a magas színvonalú szakmai munkát. Az oldal a VILÁGGAZDASAG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP www.vg.hu