Új Dunántúli Napló, 2006. január (17. évfolyam, 1-30. szám)

2006-01-02 / 1. szám

2 Balogh Zoltán Nagy gazevaja probléma Távol álljon tőlem, hogy beleárt­sam magam olyan dologba, amihez erős idegzet, legkeve­sebb diplomáciai és egyéb vé­dettség kell. Nem is ártom bele magam ebbe az egész gázos üz­letbe, ami egy-két napja kocsma­téma Oroszország és Ukrajna - lassan Európa - minden vala­mirevaló csehójában. Mégiscsak beleástam? Hmm... Kevés vagyok hozzá, hogy fel­robbantsanak, felnégyeljenek, legfeljebb négyet lőhetnek be­lém majd. Nem hetet. A profi néggyel is elégedett. Hodorkov­­szkijnak még négy tárgyalást sem engedtek. Tehát: a volt Szojuz főállama elzárta a gázcsapot, egy volt Szo­­juz-állam felé. Ahonnan elága­zik, szerte, a volt Szojuz-ügyök irányába. Például erre is nyomul egy-két barátsági vezeték. Mint tudjuk - tényleg: tu­­dunk-e valami valót? -, az orosz Gazprom, lepucolva min­den konkurenstől - lásd: a ha­talom által meghurcolt, elítélt olajmilliárdos Hodorkovszkij Szibériában -, beintett az egész békétlen tábornak. A gáz any­­nyi, amennyi, vagy fizetsz, vagy dögölj meg! Nem tudom, hogy tényleg öt­ven vagy kétszázötven dollár-e a gáz, csak a négyet ismerem, mint számot, illetve a hetet, amikor re­­volvereznek. BARANYAI TÜKÖR DUNÁNTÚLI NAPLÓ - 2006. JANUÁR 2., HÉTFŐ Baranya Több mint ezerötszáz tanuló élt a megyében azzal a lehetőséggel, hogy előreho­zott érettségin adjon számot középiskolai tanulmányairól. A 2005-ben bevezetett új rendszer a kiemelkedő tanu­lóknak megoldást kínál arra is, hogy két vagy három esz­tendő alatt fejezzék be a gim­názium négyéves anyagát Az őszi érettségi - ami október végétől december elejéig tartott, értékelése pedig az év végére ké­szült el­- ezúttal nemcsak a pót- és ismérővizsgákat tartalmazta, hanem -------­első ízben fogadta tö­megesen az olyan ta­nulókat akik nyáron záróvizsgát tettek a negyedikes anyagból, és most az érettségit is letudták középszin­ten. Egyben utoljára volt lehetőség arra, hogy a diákok érettségi jegyre váltsák a közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgáikat. Ezerháromszá­zan szereztek így egy fix ötöst a bizonyítványba, és megkapták a vele járó pluszpontokat is a felvé­telihez. Ezentúl viszont megfor­dul majd a helyzet, mert a diákok a továbbiakban inkább nyelvi elő­rehozott érettségire jelentkeznek majd, és a szerzett érdemjegy alapján kaphatnak nyelvszintmi­­nősítést Más tárgyakból is nagy lehetőségeket kínált az előreho­zott matúra. Matekból és fiziká­ból sokan úgy taktikáztak, hogy most összehoznak egy közép­szintű jelest, év végén pedig emelt szinten próbálnak rátenni egy lapáttal. Ha pedig az nem si­kerül, ezt az ötöst akkor sem ve­hetik el tőlük. Az új rendszer a to­vábbiakban megoldást nyújt arra is, hogy a jó képességű diák akár két-három esztendei tanulás után adjon számot a négy év anyagá­ból, és - különbözeti vizsgák után - tizenhat-tizenhét eszten­dősen lépjen tovább az egyetemre. A prí­met egyébként a pé­csi alma materek kö­zül a Leőwey Klára Gimnázium vitte, itt volt a legtöbb előérett­ségiző, míg a megye­­székhelyen kívül a mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium­ban voltak próbálkozók. Termé­szetesen pótvizsgák is voltak - a Babits Mihály Gimnázium, a TÁSZ és az 508. sz. Kertvárosi Szakképző volt kijelölve - és há­romszázhúsz új érdemjegy szüle­tett. Magyarból volt a legtöbb is­métlő - ötvennyolc - de matema­tikából is félszázan igyekeztek eredményes érettségit szerezni. ■ Mészáros B. Endre ÉRETTSÉGI: ESÉLY A ZSENIKNEK ÉS A BUKDÁCSOLÓ DIÁKOKNAK ■ A jó képességű diákok akár két-három esz­tendei tanulás után levizsgáz­hatnak négy év anyagából Több mint ezerötszáz tanuló élt a lehetőséggel Újabb módosítások az érettségi szabálytban - Nem az igazgató dönt az időpontokról Decemberben ismét több pontban megváltozott az érettségi vizsgaszabályzat. A középszintű változatnál megszüntették a titkosítást, kódszám helyett ismét névvel ellátva kell beadni az írásbelit. Újdonság az is, hogy 2006-tól kezdődően az őszi időszakban is lehet szintemelő vagy kiegészítő érettségit tenni. Továbbá a tavaszi és őszi megmérettetésnél ezentúl a középisko­la igazgatója nem döntheti el egyszemélyben a vizsga­­időpontokat, ezentúl egyeztetni kell a napokat a régi­ós oktatási szervezettel, az Országos Közoktatási Érté­kelési és Vizsgaközponttal. I Előrehozott érettségi vizsgák F­B 2005. október-novemberi vizsgaidőszak Vizsgázók szánt emelt szinten középszinten Angol nyelv 707 fő ......6 fő... Német nyelv 500 fő 3 fő Olasz nyelv 12 fő Francia nyelv 31 fő ...­... Spanyol nyelv 31 fő­ Horvát nyelv 5 fő ........­... Kémia 4 fő ......1 fő Informatika 3 fő­ Biológia-3 fő Matematika-25 fő Fizika-16 fő Földrajz-71 fő Dréma: 10 fő Német nemzetiségi népismeret-7 fő Magyar nyelv........... 2 fő Történelem-3 fő Késve jött a segélyvonalra szánt állami támogatás Pécs Az év utolsó előtti napján érkezett meg az a pénz, amiből a hajlékta­lan emberekért fenntar­tott segélyvonalat lehet működtetni. Eddig sze­rencsére enyhe volt a tél. Egészen pontosan december 30-án reggelre érkezett meg a pécsi székhelyű UWYTA Kht. számlájára az a 6 millió forint, ami az úgynevezett krízisvonal működtetéséhez szükséges. Az ingyenesen hívható „zöld” tele­fonszámon - a 06-80-204-265- ön - a bajba jutott emberekkel, a tapasztalatok szerint elsősor­ban hajléktalanokkal kapcsola­tos bejelentéseket fogadják. Fonai László, a UWYTA ügy­vezetője egyáltalán nem áll ér­tetlenül a késlekedés előtt, mert, mint mondja, más köz­pontilag kinyilvánítani szándé­kokat és más végrehajtani azo­kat. Ez évek sorának tapaszta­lata. Ha nincsen a számlájukon annyi fedezet, hogy a vonalat magánszorgalomból működtes­sék, lehúzhatták volna a rolót. Amíg nem volt pénz, szerző­dés sem létezhetett, értelemsze­rűen hívásokat sem „érkeztet­hettek.” Pintér Csaba, a krízis­­vonal-működtetés programve­zetője nem kíván belemenni drámajátékokba: ha zordabb a tél, nincs vonal, emiatt meg­halt-e volna valaki az utcán, sa­többi. Inkább kitér azzal: a Ba­­ranya-Somogy-Tolna megyé­ket átfogó szolgálat területén ebben az időszakban nem for­dult elő haláleset a hajléktala­nok között. Ám tény, az ország többi krízisközpontja is decem­ber 30-án jutott a létét - élete­ket­­ jelentő anyagiakhoz. A pécsi és az ország többi krí­zisközpontja a hívások után azonnal riasztja a területén tény­kedő különböző szervezetek képzett embereit, például a Tá­masz utcai szociális munkásait, akik sokszor valóban emberéle­tet mentenek. A pécsi központ­hoz évente átlagban 3000 hívás fut be. Már ha képesek működ­tetni a vonalat. ■ B. Z. Ma már általában nem fordulunk el Az utóbbi időben változott a társadalmi közmegítélés. Ko­rábban az „utcán életvitel sze­rint élő” - magyarán hajlékta­lan emberek - távol tartásáról, elhessegetéséről szólt a fáma, például: tegyenek valamit a lép­csőház alagsorába behúzódot­­tak kipaterolásáért. Ám az utóbbi egy-két esztendőben fe­lülkerekedni látszik az empá­tia, és nemcsak lépcsőházügy­­ben. Ha valaki a mínuszokba dermedten, köztéri padon fek­szik, az emberek többnyire már nem fordítják el a fejüket. Ki számít igazából hajléktalannak? Miután nincsen semmiféle köz­ponti koncepció a hajléktalan­kérdés kezelésére, ezért még azt sem lehet megmondani, hogy például Pécsett mennyien is szá­mítanak hajléktalannak? A becslés legalsó határa 200-300 fő, a felsőé, bármennyire is túl­zásnak tűnik, csaknem 4000. Az eltérés a rendszer fogyatékos­ságaiból adódik: hajléktalan az is lehet, aki egy anyaotthonban húzza meg magát. A UWYTA- nál is időtlen idők óta az életbe­­visszahelyezést, és nem a „keze­lést” szorgalmazzák. Eladnák a volt városi múzeumot Siklós A város önkormányzata pá­lyázat útján kívánja értékesíteni a jelenleg használaton kívüli Város­történeti Múzeum épületét A vár közvetlen szomszédságában talál­ható, jelentős területtel is rendel­kező ingatlan - köszönhetően ki­váló adottságainak­­ komoly érté­ket képvisel. A hasznosítással kapcsolatban dr. Marenics János polgármester elmondta, az épüle­tet nem fogják elkótyavetyélni, meglátása szerint ott akár egy if­júsági szálló is kialakítható, hi­szen ehhez minden feltétel adott. A városvezető ugyanakkor hozzá­tette, az önkormányzat egy esetle­ges panzió kialakítását is támo­gatná, amennyiben erre vállalko­zói hajlam mutatkozik. ■ K. J. BARANYÁBAN A­ Z­ IG­ albaliget módosítottak egy helyi rendeletet a képviselőtestület legutóbbi ülésén. A döntést a na­pokban megtartott közmeghall­gatáson ismertették a helyiekkel. Ezentúl mindenkinek saját ma­gának kell gondoskodnia a portá­ja előtti terület rendbetételéről, a hó eltakarításáról és a fű lenyírá­­sáról is. Azok, akik akadályozta­tásuk miatt szeretnék, hogy to­vábbra is az önkormányzat gon­doskodjon erről, egy egyszerű be­jelentéssel kérelmezhetik ezt a polgármesteri hivatalban. (bsa) Bár időben, még a komolyabb hideg beköszöntése előtt befe­jezték a közétkeztetési konyha tetőfelújítását a községben. A 2,5 milliós költségű beruházás­sal gyakorlatilag az épület átfo­gó renoválása megtörtént, a szakhatósági előírások szerinti belső kialakítást, valamint az eszközöket már 2004-ben bizto­sította az önkormányzat (i) Csertő döntöttek a temető üze­meltetéséről a helyi képviselők a közelmúltban. A még mindig re­formátus egyházi kezelésben lé­vő nyughelyen működő temetke­zési vállalkozó továbbra is az a bt lesz, amely eddig is gondos­kodott a szertartásokról. A szer­ződést további öt évvel, 2010-ig hosszabbították meg. (bsa) DIOSVÍSZIÓ A romák Érdekvédel­mi Szervezete egy vállalkozó jó­voltából két tucat élő baromfit adományozott az ünnepek alkal­mából egy helybéli, több gyer­meket nevelő családnak. A fel­ajánlott házi szárnyasokat a ci­vil szervezet munkatársai már ki is szállították. (bsa) Himesháza elfogadta a telepü­lés környezetvédelmi prog­ramját a december utolsó he­tében tartott ülésén a testület. Az átfogó, többéves ütemterv részletezi a környezet megóvá­sának a tudatosítását, a sze­lektív hulladékgyűjtés fontos­ságát és hasznát. A komposz­tálás előnyeinek megismerte­tését önkormányzati feladat­ként határozza meg a doku­mentáció. (1) Ivándárda a faluház felújítása, korszerűsítése és bővítése há­rom éve kezdődött a települé­sen, s e munkák keretében 2005-ben egy garázst építtetett ide az önkormányzat Idén egy melegítőkonyhát, továbbá a közhasznú dolgozóknak zuha­nyozót és öltözőt is terveznek kialakítani. (i) Pécs A RÉGIÓ IDEI ELSŐ kisbabája a PTE Szülészeti Klinikáján 2006. január elsején 2 óra 5 perckor született Szakály Levente 54 centiméteresen és 3,94 kilogrammal érkezett meg, ő és mamája egyaránt egészségesek. A kisbabát és édesanyját dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Nyúl István országgyűlési képviselő, és dr. Szabó István professzor, a klinika igazgató­ja is köszöntötte. fotó: Rufih Usa.

Next