Új Dunántúli Napló, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-01 / 279. szám
2 ■HHi JEGYZET Kapjuk megint a hideget már CSAK a hírek szintjén is elegem van a háborúkból, s kicsit kézzelfoghatóbban a hidegtől is irtózom. Mondanom sem kell, ezek együttesét, a hidegháborút sem kultiválom, annál is inkább, mert az „átkosban” átéltem magam is, amikor az egész világ azon izgult, ki és mikor nyomja meg az atomtámadást indító gombot, nem volt felemelőbb érzés az sem, amikor fél Európa bojkottálta a moszkvai, majd a másik fele a Los Angeles-i olimpiát, egy civil baráti találkozót politikai szembenállás alapján. És most újra elkezdődött, éppen csak gazdasági vonalon turbózták fel a „ki kivel van” társasjátékot. mi, magyarok, azt gondolom, nem pusztulnánk bele, ha kitiltanák az USA-ból a Tibi csokit vagy az Unicumot, s talán az sem rengetné meg a tengerentúli piacot, ha törvény állítaná le nálunk a kólafogyasztást vagy az amerikai filmek vetítését. Az oroszok viszont bizonyára kicsit nehezebben élik meg az olajárak hihetetlen zuhanását, legfőbb exportcikkük elértéktelenedését, gazdaságuk alapját, azon a fronton, ahol évtizedek óta minden csak felfelé mozgott. Nincs itt még egyértelmű amerikai hatás, másrészt meg az oroszok baja! - mondhatnánk, ám a gazdasági környezetünk kezd megint tipikus óvodás haragszom rád”vonásokat mutatni, azzal az egyértelmű üzenettel, hogy ha nem vagy mellettem, akkor nem kapsz a cukorkámból. És nekünk, a gyengécske kispajtásnak megint egyértelműen színt kell vallanunk, olykor saját kárunkra is: a rendszerváltás kapcsán sokan azt hittük, felnőtt végre a világ, s mi is felnőttünk a világhoz. Most azonban megint úgy tűnik, hogy csak eltűnt egy időre a cukros bácsi. MÉSZÁROS B ENDRE BARANYA Pécs Vajon mit gondol a Nemzet Művésze a város jövőjéről? A Kossuth-díjas építész, dr. Bachman Zoltán, a világörökségi emlékek kialakítója beszélt arról is, hogy Pécs és az egyetem hol veszítette el a közös útvonalat. Folytatjuk a Pécs jövőjével foglalkozó interjúsorozatunkat. Mészáros B. Endre - Egyesek szerint válságban van Pécs. Mi volna a kiút? - Egyszerű a város ügye: meg kellene hallgatni az embereket, s külön az okos embereket is. Ha már a Nemzet Művésze vagyok - és itt jegyzem meg, hogy természetesen nagyon örülök a címnek akkor miért nem lehet megkérdezni ilyen elismeréssel és 42 évi egyetemi oktatói tapasztalattal a hátam mögött, hogy helyes irányban halad-e a kultúrkormányzatunk? Mert az katasztrofális jövőképet vetít elő a felsőoktatásra s így a város jövőjére is. Arról nem beszélve, hogy másutt mindenhol ügyesebben lobbiznak, Győrtől Szegeden át Debrecenig kutató- és ipari bázisok születnek az egyetemek és a város együttműködéséből. Szóval az a megoldás, hogy nálunk is tudományipart kellene csinálni. Hogy megőrizzük, itt tartsuk a legjobb fiatal tudósainkat. Mert azt hiszem, sokan meglepődnének egy olyan statisztikán, mely megmutatná, hogy Európa nagy kutatóintézeteinek vezetői közül hányan szerezték Pécsett a diplomájukat. - Mit ért a kultúrkormányzat hibás útvonalán? - Például azt, hogy a Nemzet Művésze, a Kossuth-, Liszt- vagy Ybl-díj semmivel sem ekvivalens. Nem lehet a Magyar Tudományos Akadémia doktora vagy az egyetemi tanári címhez igazítani, így csak egy tiszteletbeli titulus, egy bizonyos kor fölött semmibe nincs beleszólási lehetősége, holott akik kapják, értékes tanácsokkal tudnák seg. Rosszul bánunk értékeinkkel Bachman Zoltán „Rá kell vezetni a turistákat a belvárosi emlékekre” teni a kultúrát, a tudományt. Továbbá azt az alapvető léptékvesztést, hogy az oktatásunk fordítva ül a lovon. Már óvodás kortól leszoktatjuk a gyerekeinket arról, hogy merjenek kérdezni. Valójában az teszi fel a kérdést, aki tudja, és az válaszol, aki nem tudja. A tanár kezét lefogó új intézkedések pedig tovább rontják a helyzetet. - Építészként milyennek látja a városképet? - Pécs gyönyörű, ez a város már akkor jól jár, ha nem nyúlnak hozzá. Annak ellenére is itt tartunk, hogy a politikusaink mindenkor rosszul lobbiztak Pécsért, ez alól talán csak az Aczél-időszak a kivétel. Ugyanakkor észre kell venni az alapvető érdekeinket. Ez egy mediterrán város, mondjuk, de ezért tenni kellene. Bejártam egész Európát, s bátran kijelenthetem, páratlanul szép Pécs, de ezt a csodát rosszul propagáljuk. Hiába hirdetjük, hogy ragyogó történeti belvárosunk van, ha nem engedjük oda az autókat. Nem egy ismerősöm van, aki bolyongott egy kicsit, aztán inkább elment Eszéket megnézni. Vagy itt a világörökség, melyért semmit nem tesz a város. A kultúrfővárosi esztendőben még a programok között sem szerepelt. - Vannak konkrét elképzelései, hogy mit kellene tenni? - A belváros déli részén fiókszerűen parkolókat kellene létesíteni. Például a Nick-udvar alá is bevinni egy teremgarázst. Rá kell vezetni a turistákat az értékekre. Vagy például a Rózsakert környékén célszerű lenne egy egyházi science buildinget létrehozni, ahol a katolikus kultúrát két évezrednyi távlatban kutathatnák. De megkérdezném azt is, miért nem eleme Pécs az országot átszelő zarándokúinak? Ha pedig történelem, egyház és kultúra, miért nincs egy passiójátékunk, egy olyan történelmi musicalünk, melyet városi megrendelésre, mondjuk, Lovasi András és Horváth Viktor közösen alkot meg, és állandóan műsoron lehetne a nyári játékokon? „A világörökség még a kultúrfővárosi év programjaiban sem szerepelt” Vonzó újdonságok kellenek a felsőoktatásban - mi az, hogy tehetséggondozási program, amit most mindenütt szajkóznak? Mi szükség van erre, hiszen egy tanárnak kutya kötelessége a tehetségekkel minél magasabb szinten foglalkozni - vázolta dr. Bachman Zoltán. - Vagy a másik újdonság, mi az, hogy a legjobb egyetemi oktatói gárda? Az a csúcs, ha valahol sok az akadémikus? Miért, mire jó az? Szerintem sokkal inkább az kell legyen az értékmérő, ha minél több Junior Prima díjas hallgatónk van. Akkor biztos, hogy nemzetközileg is jobban odafigyelnek ránk. Apropó, nemzetköziség! Modern, új ötletek kellenek a külföldi diákok idecsábításában. Mondok erre egy brazil példát. Ott egy isten háta mögötti egyetemen azt csinálták, hogy kibéreltek egy hatalmas hajót, és fél éven át a diákság azon élt és lakott, ott zajlottak az oktatások, miközben járták a nagy folyókat és a tengerpartot, megismerve az ország minden egzotikumát. Miért ne csinálhatnánk mi is ilyen oktatást a délvidék vagy akár az egész ország tájait bejárva biciklivel, busszal vagy akár vonattal, s előre kitelepített táborhelyekkel, oktatókkal? Adósságrendező program: van kiút a csapdából komló Áram- és gázdíjtartozást felhalmozott családok számára hirdetett idén tavasszal tartozásrendező programot a Családjainkért Alapítvány az E.ON felkérésére. Ez a program a korábbi hagyományos szolgáltató-ügyfél viszonytól teljesen eltérő. A családok vállalták, hogy együttműködnek egy számukra egyénileg kidolgozott hátralékkezelési terv kialakításában és annak megvalósításában. A program segítségével a 30 és 400 ezer forint közötti tartozásaikat rendezik. A programba került komlói családok nemcsak pénzbeli segítséget kaptak, de egy képzésen is részt vehettek, és találkozhattak a többi érintett családdal is, hogy együtt vitassák meg nehézségeiket, támogassák egymást. Az eddigi tapasztalatokat pénteken összegezték Komlón, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat épületében. Az eseményen az adósságukat rendezők közül is többen megjelentek. Károlyi Zsuzsanna, az E.ON kommunikációs vezetője a 40 órás tréning végéhez közeledve elmondta, a programban részt vevő családok egymásra és a programban összefogott segítők hálózatára támaszkodva képessé váltak arra, hogy hosszú távon is megőrizzék az elért eredményeket, és ne halmozzanak fel újra tartozásokat. ■ K. E. I. Védőborítás a pécsi szobrokra. Megkezdődött a pécsi köztéri műalkotások, szobrok, emlékművek téli védőburkolatának felhelyezése. A Biokom munkatársai a napokban többek között már téliesítették a Barbakán-árokban lévő Ady Endre-szobrot és az Ágoston téri Bányászemlékművet is (képünkön) 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ TV-AJÁNLÓ Importötlet, kimerítve ha igaz az, hogy nyugati a zene, de keletre tart, akkor kicsit átírva bátran mondhatjuk: keleti a film, de nyugatra tart. Legalábbis az utóbbi évek tendenciája ez: ha valami újdonság kell, Hollywood Ázsia felé nyúl. Mostanra tényleg ott tartunk, hogy ha egy jó ötlettel, egy erős forgatókönyvvel, vagy egy csattanós befejezéssel találkozunk, akkor erős a gyanú, hogy valójában feldolgozást látunk. A ma esti székbeszögező, A tégla a Szigorúan piszkos ügyek Amerikára átszabott változata - de ez nem csökkenti az élvezeti értékét: a színészek kiválóak, Leonardo DiCaprio, Matt Damon Jack Nicholsonnal természetesen a legjobb formáját hozza. A történet kellőképpen szövevényes, a rendőrségbe beépül egy maffiózó, a maffiába meg egy rendőr van miért és kiért izgulni. ■ F. Z. (A TÉGLA, VIASAT3,21.00) HÍREK PÉCS KONFERENCIÁN IDÉZIK fel az egy évszázada újjászervezett magyar tüzérség történetének legfontosabb eseményeit december 4-én, csütörtökön Pécsett délelőtt tíz órakor a baranyai kormányhivatal Papnövelde utcai dísztermében. Aagyar tüzérség a XX. században című időszaki kiállítás aznap délután három órakor nyílik a Csontváry Múzeumban. (mb) Geresdlak minden eddiginél több házat, épületet megmintázva nyitották meg a hétvégén a falu három településrészét bemutató mézeskalács-kiállítást a régi iskolában. (mb) MoháCS MÁR LÁTOGATHATÓ a tizenegyedik alkalommal megrendezett Mohácsi Iparés Képzőművészeti Szalon a moziban. A zsűri döntése alapján hetven művet láthat a közönség, a bírálók fődíját a dunaszekcsői Oláh Jánosnak ítélték. (mb) A busók már ezerötszázan mohács Egészen elképesztő módon növekszik az érdeklődés a busójárás iránt: a szellemi világörökség részeként nyilvántartott mohácsi hagyomány évről évre több látogatót vonz, de a népszokás megőrzése szempontjából ennél is fontosabb, hogy a városban soha nem látott méreteket öltött az aktív közreműködők száma. Idén minden korábbi rekordotmegdöntve ezer maszkos szórakoztatta magát és a közönséget, jövőre pedig ennél akár félezerrel is többen lehetnek. Ez az alig húszezres lélekszámú város esetében azt jelenti, hogy minden tágabb értelemben vett családból legalább egyvalaki ál készülődnek, is lehetnek arcot vagy más jelmezt ölt - íme, ilyen az igazi, élő hagyomány! A hatalmas részvételi szándékot látva a képviselő-testület is újabb busóöltözékek és egyéb kellékek beszerzése mellett kötelezte el magát, amikor legutóbbi ülésén elfogadta a busójárás költségvetését. A keretöszszeg húszmillió forint, amiből a programok megszervezése mellett futja majd a maszkosok felszerelésére is. A jövő évi busójárás február 12-én kezdődik, de a fentiek tanúsága szerint bizony már most nagyon sokan alig várják, hogy végre elűzhessék a még csak ezekben a napokban kopogtató telet. ■ M. B.