Sztálinváros, 1955 (6. évfolyam, 1-103. szám)
1955-01-04 / 1. szám
A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SZTÁLINVÁROSI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 40 FILLÉR VI. évfolyam, 1 szám A NÉPEK NEM RATIFIKÁLNAK Megjegyzések egy „pyrrhusi győzelemhez" Valamikor réges-régen, időszámítáránk kezdete dőlt vagy két évszázaddal élt egy kisázsiai király, akit Pyrrhusnak hívtak. Erős hadserege volt és legyőzi és igába elhatározta, hogy hajtja a büszke Rémát. Egy csatában nagy nehezem sikerült is győznie, a római léniák visszavonultak. De Pyrrhus nem tudta üldözni őket, a győzlem Kérek akkora veszteségeket szenvedett, hogy alig tudott elvánszorolni a csatatérről A történetírók feljegyzései szerint a csata után Pyrrhus a következő kijelentést tette. ..Még egy ilyen győzelem és egész hatalmam megsemmisült!“ Azóta az effajta győzelmet — pyrrhasi győzelemnek hívják. Ilyen győzelmet arattak a német fegyveres erő feltámasztásának hívei az év utolsó napján a francia képviselőházban. Mendes-Fraofe nem lehet büszke a szavazás eredményére. 627 képviselő közöl 287 szavazott bizalmat neki , vagyis a képviselők kisebbsége 259 szavazott ellene, a lobbi tartózkodott. Huszonhét szavazatnyi különbség volt mindössze, huszonhét szavazat döntötte el a párizsi egyezmények becikkelyezését ... És most? Anglia tory körei elégedettek, a lapok Mendes-France dicséretét zengik. De Amerika érzi a győzelem pyrrhusi voltát. A legkülönbözőbb hírszolgálati irodák jelentik: „Washingtonban nem oldódott fel a bizalmatlanság Franciaországgal szemben ... A csekély szavazattöbbség kérdésessé teszi az erőfeszítések eredményét . . /' Milyen ostoba is tud lenni a vak erőszak! Görcsösen, vérbebonüt szemmel ragaszkodik saját rögeszméjéhez, veszettül tombol saját, öncélú, őrzőtt hatalmáért. 8 mert érzi, hogy a néptömegek akarata ellen cselekszik, fél, retteg a valóságtól, ordít, hogy túlharsogja rettegését, csapkod, hogy megnyugtassa magát: ő az erősebb ... A vak erőszak csak a mesterséges és látszólagos számokat meri melelátni, de retteg kitekinteni a Bourbon-palota ablakán a térre, hol ugyanaz a tömeg, ugyanaz a néptenger zúg és hullámzik, melynek akaratából porba hullott XVI. Lajos és Marie-Antoinette feje. Milyen ostobák, akik nem tanultak a történelemből, akik még mindig azt hiszik, ami holmi Metternichck meggyőződése volt! Akik azt hiszik, hogy a népek vannak őértük és nem megfordítva, ők a népekért ... „A francia népnek megvannak az eszközei, hogy diadalra juttassa a béke ügyét s megvédelmezze saját biztonságát“ — hangzik a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata. Mendes-France és az új Wehrmacht hívei tudják, hogy francia nemzetgyűlésben kicsikart a győzelem" szemben áll az egész francia nép akaratával. Franciaország népe nem ismerte el és soha nem fogja elismerni a párizsi egyezményeket. Ha az egész nemzet azt mondta hogy ,,nem‘!, — hiábavaló minden mesterkedés és propaganda. A francia nemzet most is és minden pillanatban ezt mondja: — Nem! S vele együtt minden európai nép Még a német is. Az egységes, a szétszakíthatatlan német nép. Ám ratifikáljanak a kormányok, a megfenyegetett és megvesztegetett parlamentek, a szenátusok. A népek nem ratifikálnak. Sztálinvárosi Szilveszter A Szilveszter Sztálinvárosban még vidámabb volt, mint a tavalyi, amikor a Bartók Béla Kultúrházat felavatták. A négy nagy vendéglátóipari üzemben: az Arany Csillagban, a Békében, a Kossuthban és a Felszabadulásban több mint háromezer dolgozó köszöntötte vidáman az újesztendőt. Az Arany Csillagban közel 1200-an voltak, két zenekar szórakoztatta a vendégeket. A Békeétteremben elsőízben most rendeztek nótatotót. Az Arany Csillagban igen sok két-három személyes szilveszteri tál és sokszáz farsangi fánk fogyott el. A vendéglátóipari üzemekben 8 hektó por, közel JOOO palackozott csemegebor mellett köszöntötték az újesztendőt. A Bartók Béla Kultúrházban is többezren szórakoztak Nagy sikere volt a „Háry János Sztálinvárosban”” műsornak, amelyet tombola, pezsgőárverés és malacsorsolás követett. A képzőművészeti körben A „Munkácsi Mihály” képzőművészeti kör tagsága az utóbbi időben több tehetséges fiatallal, üzemi dolgozóval és diákkal gyarapodott. A kör tagjai hetenként rendszeresen összejönnek és művészi irányítás mellett tanulnak rajzolni és festeni Emellett tudásukat szakirodalom alapján tartott vitaesteken bővítik. A harminctagú képzőművészeti kö nemrégiben vándorkiállítás anyaga állított össze. A képkiállítás anyagát bemutatják a sztálinvárosi üzemek klubjaiban. A Bartók Béla Kultúrház és a Vasas-klub után a kohászati dolgozók klubjában állították ki képeiket. Nemcsak tanulmányokat, de egyesek — mint Szoboda Antal — kompozíciókat is készítetenek egyes üzemek, elsősorban a Kohó és a Marlinmű életéből. A képzőművészeti kör legjobb rajzolói a választást is a termelési agitációba is belekapcsolódtak. Megnyílik a sztálinvárosi kohómúzeum A nagyolvasztó kollektívája kedves feladatra vállalkozott. Az üzemvezetőség épületének egyik másodikemeleti nagytermében múzeumot rendeznek be a nagyolvasztómű építéséről, az új üzem és dolgozóinak életéről, munkájáról. A kohómúzeum egyik külön sarkát foglalja majd el az „őskor", a kohóépítés kezdetéről és építéseiről készített felvételek sora. Majd a főfalon az első év nevezetesebb eseményei: az első ráfúvást, az első csapolást, az első önköltségcsökkentő- brigádot stb. mutatják be. A nyersvasgyártáshoz szükséges különféle ércfajtákat, s a gyártott vas töretmintáját vitrinekben állítják ki. Kiállítják a terem közepén a kohó 1:30 méretű kicsinyített mását is működtethető gépi felszerelésekkel. „Büszkeségeink" felirat alatt a kohó sztahanovistáinak és kiváló dolgozóinak fényképei díszlenek majd. A tárlók és vitrinek csőállványait és kereteit a kohó kollektívája házilag készíti el. Gyűjtik már a képeket, újságcikkeket, készítik a feliratokat. A gépészetiek hozzáfogtak a ,,kiskohó" elkészítéséhez. Arra számítanak, hogy tavasszal megnyitják az első hazai kohómúzeumot. Az új dolgozókat itt ismertetik meg a kohó történetével. "7í / í ^ lun — ....hu ■ lUllU|Hu». ...... . 1955. január 4. Egyesíteni minden ország népeinek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság érdekébenl G. M. Malenkov elvtárs válaszai Charles E. Shuttnak, a Telenews washingtoni vezetőjének Moszkva, január 1. (TASZSZ) Charles E. Shutt, a Telenews televízió és filmhíradó részvénytársaié ; washingtoni irodájának vezetője azzal a kéréssel fordult G. M. Malenkovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez, válaszoljon néhány kérdésére. Az alábbiakban közöljük Charles E. Shhutt kérdéseit és G .M. Malenkov válaszait. Kérdés: Hogyan lehetne a legjobban fenntartani a békét országaink között? Válasz: A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti béke fenntartása mindenekelőtt megköveteli, hogy mind a két fél őszintén óhajtsa a békét és arra törekedjék hogy kapcsolataiban abból induljon ki: lehetséges és szükséges a békés együttélés egymással, továbbá abból, hogy figyelembe veszi egymás kölcsönös jogos érdekeit. Ami a Szovjetuniót illeti, a fenti tételektől vezettetve, kész továbbra is minden tőle telhetőt elkövetni Szovjetunió és az Egyesült Államok a tartós és szilárd békés kapcsolatainak biztosítása, a fennálló nézeteltérések rendezése érdekében, feltételezve, hogy az Amerikai Egyesült A kérdést és Nagy Imre elvtárs válaszát a következőkben közöljük: KÉRDÉS: „Hogyan értékeli a jelenlegi nemzetközi helyzetet és mi a véleménye a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés együttélés megvalósításának kilátásairól és ennek hatásáról a világ békéjére?1* VÁLASZ: Az új, 1955-ös esztendőben a nemzetközi helyzet felődhet a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének további kibontakozása irányában, de veszélyes fordulatra is sor kerülhet amely a jövő háború lehetőségét rejti magában. Nem kétséges, hogy a német kérdés az, amelynek rendezése elsősorban befolyásolja a nemzetköz helyzet alakulását. A második világháború óta, a békeszerető emberiség fokozza erőfeszítéseit a béke megszilárdítása és a békés együttélés érdekében. A békére való törekvésnek állandóan ható tényezője és erőforrása, hogy a Szovjetunióban, Kínában és több más országban, köztük a Magyar Népköztársaságban is, olyan társadalmi rendszer valósult meg, amellyel összeegyeztethetetlen a tárádó háború, az agresszió politikája. Egyre nagyobb azoknak a felelős államférfiaknak száma is, akik — bár világnézetük különböző — készek közös erőfeszítéseket tenni a béke biztosítására. Közismertek a Szovjetunió és a szocializmust építő országok vezetőinek a békés együttélés kérdésében történt állásfoglalásai. Kapitalista országok tekintélyes politikusai is egyre erőteljesebben állnak ki a békés együttélés eszméje mellett, mint például Nehru vagy legutóbb Herriot, a francia parlamentben, a párizsi egyezmények ratifikációs vitájában. Mindezeknek a nyilatkozatoknak, valamint az emberiség mintegy felét Államok részéről is ugyanilyen készség nyilvánul meg. Kérdés: Az ön véleménye szerint mi a legfőbb oka a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti feszültségnek. Válasz: A Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti viszony feszültségének legfőbb oka az, hogy bizonyos amerikai körök a revansvágyó nyugatnémet hadsereg feltámasztására irányuló politikát követnek, fegyverkezési versenyt folytatnak és amerikai katonai támaszpontok hálózatát építik ki a Szovjetunió és más békeszerető államok körül, amit nem lehet egyébnek, mint egy új háborúra irányuló előkészületnek tekinteni Mindenki előtt ismeretes, hogy jelenleg, a londoni és párizsi egyezményeket megkötő nyugati hatalmak hibájából fokozódik a békét fenyegető veszély és nő a háború veszélye. Hogy ki lehessen küszöbölni a feszültséget a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyából, szilárd alapot lehessen teremteni országaink békés együttműködésének sikeres fejlesztéséhez, véget kell vetni a német militarizmus talpraállítását célzó politikának, mert a német mint felölelő béke-világmozgalomnak amely a második világháború után a nemzetközi politika hatalmas, új tényezője lett, az a közös alapja hogy szükséges és lehetséges a békés együttélés a különböző társadalmi rendszerű országok között. A békés együttélés elve a gyakorlatban érvényesült az utóbbi évek számos vitás kérdésének megoldásában, így például a koreai és az indokínai háború befejezésében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és sportkapcsolatok fejlődésében ez az elv tette lehetővé Kína és India, a világ két legnépesebb országa viszonyának elmélyülését. Nyilvánvaló azonban, hogy a különböző társadalmi rendszerek békés együttélése és a német militarizmus feltámasztása nem egyeztethető össze. Az Egyesült Államok uralkodó körei és más imperialista csoportok Nyugat-Németország felfegyverzésével a háborús veszélyt növelik. E fenyegető veszély elhárítására jött létre a Szovjetunió által kezdeményezett moszkvai értekezlet, amelyen a részvevő országok biztos utat mutattak a német kérdés tárgyalások útján való békés rendezésére és az európai kollektív biztonság megteremtésére. A moszkvai értekezlet által mutatott úton a béke és a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése megszilárdulhat az egész világon. Ehhez azonban feltétlenül az eddigieknél nagyobb rrőfeszítésekre van szükség az új esztendőben. Meg vagyok győződve róla, hogy a két szomszéd ország, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság népeinek és kormányának érdeke a béke biztosításában és a békés együttélés döntő kérdésében azonos. Az ilyen békés együttélés a béke erőinek komoly megszilárdulását jelenti. turizmus már eddig is mérhetetlen nyomorúságot zúdított az emberiségre, véget kell vetni a fegyverkezési versenynek és annak a politikának, amely katonai támaszpontokkal akarja körülvenni a békeszerető államokat. Kérdés: Szívesen látna-e ön olyan diplomáciai tárgyalásokat, amelyek célja a távol-keleti nézeteltérések rendezése. Válasz: Igen, üdvözölni kell az érdekelt államok közötti olyan tárgyalásokat, amelyeknek célja, hogy rendezzék a távol-keleti kérdések egész sorát. A genfi értekezlet tapasztalatai, amely értekezleten más hatalmakkal együtt a Kínai Népköztársaságis részt vett, azt mutatják, hogy az ilyen tárgyalások kedvező eredménnyel járnak. Kérdés: Mi az ön véleménye az atomfegyver nemzetközi ellenőrzésének kérdéséről, és lehetségesnek tartja-e egy sikeres, valamennyi érdekelt fél számára elfogadható terv kidolgozását ebben a kérdésben? Válasz: A Szovjetuniónak az atomfegyver kérdésében elfoglalt álláspontja jól ismeretes. A Szovjetunió az atomfegyver feltétlen eltiltását, az államok fegyverzetéből való teljes kivonását és egy megfelelő egyezmény végrehajtása fölötti szigorú nemzetközi ellenőrzés létrehozását kívánja. Az atomfegyver eltiltásához és egy atomháború veszélyének kiküszöböléséhez a többi államnak nem kevésbbé fűződnek érdekei, mint a Szovjetuniónak. Kérdés: Szívesen látna-e ön diplomáciai tárgyalásokat, amelyek Franciaország, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányfőinek tanácskozására vezetnének? Válasz: Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt meg kell mondani, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország az utóbbi időben mindent megtesz, hogy kizárja a lehetőséget a négy hatalom kormányfői közötti tanácskozás kérdésének pozitív megoldására. Mint ismeretes, a három nyugati hatalom arra törekszik, hogy külön úton járva oldja meg a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, elsősorban a Németországra vonatkozó kérdéseket. Vajon nem világos-e, hogy nem lehet ilyen politikát folytatni és ugyanakkor illúziókat kelteni a népekben a négy hatalom értekezletére vonatkozólag. Tehát a dolog lényege az, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, Szovjetunió és az Egyesült Államok a kormányfőinek tanácskozását ne állítsák olyan kérdések valamiféle külön megoldásának ténye elé, amely kérdéseket a négyhatalmi értekezletnek kell megoldania. Kérdés: Kíván-e ön üzenni valamit az amerikai népnek? Válasz: Az amerikai népnek szívélyes üdvözletemet és legjobb újévi kívánságaimat küldöm. Megvan minden alap arra, hogy fejlődjék és erősödjék a barátság az Amerikai Egyesült Államok 1:1, a Szovjetunió népei között. Az a meggyőződésem, hogy az amerikai nép méltóképpen hozzá fog járulni a népek közötti béke megszilárdításának nagy és nemes ügyéhez. Most minden népnek különösen nagy éberséggel kell figyelnie az agresszív körök mindennemű próbálkozásait. Most nincs fontosabb feladat, mint egyesíteni minden ország népeinek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság biztosítása érdekében. Nagy Imre elvtársnak, a Minisztertanács elnökének válasza a Jugopress által feltett kérdésre Az újév alkalmából a Jugopress tudósítója azzal a kéréssel fordult Nagy Imre elvtárshoz, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökéhez, hogy válaszoljon a jelenlegi nemzetközi helyzetről feltett kérdésére.