Sztálinvárosi Hirlap, 1958 (3. évfolyam, 1-102. szám)
1958-01-07 / 1. szám
AZ MSZMP VÁROS! PÁRTBIZOTTSÁG, ÉS A VÁROS! TA/ÁCS LAPJA ÉVFOLYAM. 1. SZÁM AHA 50 FILLÉR 1958. JANUÁR 7. S. Vasmű termelési 1957 ■ * eredményei: 1958 *d,<Udt A z idei újesztendőt a Vasmű melzereiben kiváló munkával és érméssel köszöntötték. A melegnekben ugyanis az új év elsőján is megállás nélkül folyt a velő munka. Vasat, acélt, ára, kokszot és vegyi alapanyagokat ít ezen a napon is a Vasmű érdekes szembeállítani az 1957-es az idei 1958-as január elsejei iményeket. Akkor az ellenforralm pusztításai után a rendkívül éz szén- és energiahelyzet befodta a Vasmű rendes munkáját, it ilyen apanyag gondok nélkül, zavartalanul dolfroztak az üzemek. (57 január 1-én szovjet szén értt és segített átvészelni a súlyos tezet. Az idén január 1-én 122 on magyar szén futott be a Vasié, átlagban annyi, mint más köznapokon. z erőmű a sztálinvárosi szüketen kívül óránként 1,2 mlatt áramot adott az országos fosztásra. Nagy szó volt ez az orkörülmények között. Az idén alacsony ünnepi fogyasztásnak ffelelően is avalyinak tízszeresét, óránként 1. 20 megawatt áramot adott az országos hálózatba, a másnapokon üzemben lévő hóhelyett csak egy nagy gép egyfejlesztett áramot. Martin acélműben tavaly janu 1-én álltak a kemencék, csak raktak be egyet, s 3-án csapolismét. Most az új esztendő elsőján két nagy kemencéből dadaer kiváló minőségű acélt csapoltak a martinászok, tonnával többet termeltek, t napi előírásuk, kohónál is szembetűnő a két ■ár 1. közötti különbség Akkor nagyolvasztóból csak 352 tonna izont csapoltak, 1958 január 1-én 72 tonna vasat adott a két óriáskohó. koksztermelő gyárban is mintháromszorosa az előző évinek a tani január 1-i koksztermelés, ami a tavalyi 304 tonna háztarkoksszal szemben az idén ■ új esztendő első napján közel ezer tonna kokszot (nagyrészt kohókokszot) és a tavalyi ammoniumszulfáton kívül ezúttal már fenolt, piridint és benzolt is adott a kokszoló gyárrészleg. Lényeges különbség a két január 1-e között az is, hogy tavaly semmit, az idén 82 vagon árut szállított ki az év első napján a Vasmű. 18 vagon öntödei vasat, 22 vagon iszapszenet a MÁV-nak, 9 vasúti kocsi granulált salakot szállított ki és adott az év első napján az ipar T Megalakult a Járási Szövetkezeti és Gazdasági Tanácsadó Bizottság Hétfőn tartotta a városi pártbizottság épületében alakuló gyűlését a járási tanács mellett működő Szövetkezeti és Gazdasági Tanácsadó Bizottság. A mintegy 20 tagból álló bizottságnak, amelyben aeronómusok, mezőgazdasági szakemberek, gazdasági vezetők vesznek részt az a feladata, hogy a járás községeiben felmerült mezőgazdasági jellegű kérdések megoldásához tanácsokat adjon. A bizottság tagjainak feladata esősorban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezése, a már meglévő szövetkezetek megerősödésének e’ősegítése az eevé"« parasztok politika és szakmai fe’világosítása a kollektív gazdálkodás eredményeinek széleskörű konkrét propagálása az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetek felemelése a felsőbb típus felé. A bizottság erélyesen elveti munkájában az erőszak alkalmazását, ugyanakkor azonban a meggyőzés modern eszközét megragadja, hogy járásunkban minél erőteljesebbé váljék a szövetkezeti mozgalom. A járási pártbizottság és a járási tanács mezőgazdasági osztálya részéről elhangzott ismertető beszámoló után széleskörű vita indult meg, amelyben a megindulásának felszólalók a bizottság első lépéseiről beszéltek. Az a lelkesedés és aktivitás amellyel a bizottság tagjai első véleményeiket javaslataikat elmondották, sokat ígérő biztosítéka annak hogy ez a tanácsadó testület megi majd elvégezni eredményesen komoly feladatát. Meortf latinnak a roham ár nomimalisánál A Vörös Csillag Férfiruhagyár sztálinvárosi üzemében választották meg az első vasárnap végleg-i üzemi bizottságot. A 833 számlát foglalkoztató üzem héttagú üzemi bizottságot választott Azért vasárnap tartották az üj választást, hogy a két műszakban dolgozó üzem dolgozói képviseltethessék magukat. Az üzemi bizottság fő feladatává tették a dolgozók jogos igényeinek kielégítését, egymáshoz való viszonyának megjavítását és a törzsgárda kialakítását. Az üzemi bizottság a jövőben támogatni fogja a küldöttgyűléseken is felmerült és egyesek által javsolt munkaversenyt. A munkaversenyt azokon a szalagokon fogják megindítani, amelyek a légicső norma során a 100 százalékot elérték, vagy túlhaladták. Jelenleg már négy ilyen szalag dolgozik a ruhagyárban. A munkaversenyt egybekapcsolták a szakma kiváló dolgozó kitüntetéssel. Szóba került az üb. választó küldött-gyűlésen az 1958. évi feladatok között exportra szállítandó nadrágok gyártása is. Ennek feltétele természetesen az, hogy a szalagok kiváló minőségű munkát végezzenek. A küldött-gyűlés részvevői örömmel hallották az exportgyártás hírét, amelyre előreláthatólag még az első félévben sor kerül. a lottó tárgynyeremények teljes jegyzéke A pedagógus sorsjáték húzásának eredménye MIT ETTÜNK, MENNYIT ITTUNK SZILVESZTERKOR? Intézkedés a zsírszalonna üzérek ellen A tűzállóanyaggyár kapacitásának 40 százalékát exportra termeli A tűzállóanyaggyár már az elmúlt éveikben is sok külföldi megrendelést kapott. Szállítottak Egyiptomba, több népi demokratikus államiba, de főleg Csehszlovákiába. Ebben az évben a csehszlovákok ismét nagy megrendeléseket adtak, és ezek a megrendelések lekötik a gyár kapacitásának 40 százalékát . A gyár műszaki gárdája és a vállalat vezetősége komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy minőségileg kifogástalan árut szállítson és betartsa a határidőket. Több változtatást eszközöltek az üzemben, hogy zavartalan legyen a termelés. Az őrlőüzemet teljesen átszervezik, növelik a kapacitását, mert az elmúlt negyedévben több esetben előfordult egyes téglafajták anyagának őrlésénél, hogy nem bírták az üzemet, s gyakran hosszú állásidők adódtak anyaghiány miatt. A keverőüzem kap egy teljesen új teknős keverőt, hogy a cowper téglák minőségét javítani tudják. Diósgyőr a napokban küldött a vállalatnak egy vacuum-prést, amit most teljesen felújítanak, rendbehoznak, s egy hónap múlva már üzemibe is állítják. Vetek hozzá egy vacuumszivattyút is. Ezzel a vacuum-prések száma háromra emelkedett, mely elegendő lesz ahhoz, hogy egyenletes, folyamatos termelést biztosítsanak. Vásároltak egy vagon szögvasat is, abból hatvan darab ikerszárító állványt készítenek, hogy a szárításnál sem legyenek akadályok. Csehszlovákiában ebben az évben normál, ék és egyéb kéziformázású téglákat, azonkívül függesztett boltozattéglákat gyártanak összesen körülbelül 2 millió 200 ezer rubel értékben. Tervek vannak arra is, hogy ebben az évben profilbővítésből a vállalat foglalkozik szempontjáa szilika tégla gyártás megindításával. A műszaki gárda most kísérletezik olyan technológia alkalmazásán, mely minimálisra csökkenti a szilikózis megbetegedéseket. Mint ismeretes ,a szilika tégla mikron nagyságú kvarcszemcséi lerakódnak az ember tüdejébe, és ott romboló hatást fejtenek ki. A kísérlet és az új technológiai eljárás célja az, hogy ezeket a kvarcszemcséket lekössék és az emberi szervezetre kevésbé ártalmas szilika téglát készítsenek. A kísérletek még kezdeti stádiumban vannak, de már eddig is mutatkoznak eredmények. Mincs nyilvántartott munkanélküli Sztálinvárosban Az év utolsó hónapjában a városi tanács munkaügyi csoportja egyetlen munkanélkülit sem tartott már nyilván. Pedig év közben, racionalizálások után, több százra felment a számuk Ennek során 706 személy részére fizettek ki rendszeresen munkanélküli segélyt. A tavalyi »munkanélküliek“ a normális élet helyreállításával ismét fokozatosan elhelyezkedtek a nehéziparban, a nők és asszonyok a könnyűipar év közben indult két üzemében. Érdekes megemlíteni, hogy 1957-ben 728 új munkakönyvet adott ki a városi tanács többet mint az előző esztendőben. tty Mfí 02 üzetH&eu:rjárat a fehérneműgyárban Tülekedés, zaj, veszekedés Műszakváltás előtt negyedórával érkezem a fehérneműgyárba. Rettentő zaj, kiabálás, lárma fogad, mintha nem is üzemben lennénk, hanem valahol a rosszemlékű Teleki téren. A munkásnők egymás hegyénhátón rohannak ki a gépteremből, pedig még negyedóra van hátra a munkaidőből. A szalagok üresen tátongnak, s mindegyik nő az óráját mutogatja, hogy letelt a műszak, ő pedig megy haza. Az ezerféleképpen járó óráikat odatartják a szalagvezetők orra alá, s azok meg tehetetlenül nézik — mondhatnám — karbatett kezekkel. Csak akkor kezdenek kiabálni, hogy vissza-vissza, amikor a láthatáron megjelenik az üzem vezetője. Különös szokás, hogy önhatalmúlag, az ezerféleképpen járó órákhoz igazítják a munkaidő végét a fehérneműgyártón. Minden üzemben reggel csengetés jelzi a kezdést és a munkaidő végét ugyancsak csengetés jelzi. Csak itt nem. A zsivaly, lárma mind erősebb lesz, már az üzemvezető hangja is elvész a bábeli hangzavarban, s rendet teremteni igen körülményes. A következő műszak tagjai a folyosón várják a bebocsátást, emezek meg tódulnak kifelé Nagy a keveredés, tülekedés, lökdösik egymást és magukkal sodorják a kijárati ajtó felé azokat is, akik éppen akkor jönnek. Az ajtónál megtorpan a tömeg. Motozás nélkül senki nem hagyhatja el a gyárat. Ott hullámzik, tülekszik mind az ajtó körül és a fülsüketítő, idegesítő, éktelen lárma a mennyezetig hatol. A megjegyzések nem éppen szalonképesek, sőt, igen gúnyolódók, sértők, rosszindulatúak. Érződik, hogy akik itt dolgoznak, azoknak egy része nem szereti munkahelyét, örül, ha leteheti a munkát, s rohanhat haza, felejtve mindent. Az okát sem kell sokáig kutatni, keveset keresnek. Nem lehet mindent tansággal magyarázni. a gyakorlatNem lehet egyes egyedül oka a vékony borítóknak, hogy még nem jöttek bele munkába, még nincs olyan nagy gyakorlatuk, hogy a megszabott normát teljesíteni tudják. Egész sor apró tényező veszi el a munkások fillérjeit úgy, hogy szinte észre sem veszik, csak már a fizetésnél. Az üzemben sok az igazolatlan hiányzó. Ha pedig a szalagban nincs meg a megfelelő létszám, akadozik a körülményesebbé válik munkamenet, a termelés, kevesebb fehérnemű készül, s kevesebb termékért kevesebb bér jár. Azután egy másik tényező, mint az előbbi példa is mutatta, negyedórákat rövidítenek a munkaidőn. Ha minden nap csak negyedóra kiesést számítunk, egy hónap alatt ez is tekintélyes összeg. Hozzájárul a vékony borítékhoz a szalagvezetők gyakorlatlansága. Rossz a munkaszervezés. Már egy órával a munkaidő befejezése előtt több szalagban megszűnik a feladás. Egyes szalagoknál igen rossz a kollektív szellem. Az összeállítás és az övfelvonrás a legkomplikáltabb gyártási mozzanat, mégis, a kevésbé munkaigényes munkát végzők nem hajlandók segíteni, mondván , én már elvégeztem a rám bízott feladatot. A gyengébbeknek sem hajlandók segíteni, inkább várnak. A vándormadarak A búcsújárás sem ritka a vállalatnál. A hagyják legkülönbözőbb ürügyekkel ott munkahelyüket. Az egyik nődolgozó például azzal állított be az üzemvezetőhöz: élete boldogsága függ attól, hogy hozzájárulással elengedjék. — összevesztem a férjemmel — mondotta — és a kislányom állandóan sír az édesapja után. Most végre sikerült kibékülnünk, de férjem ragaszkodik ahhoz, hogy otthon a háztartást vezessem. Elengedték. Másnap a szigeti ruhagyárban jelentkezett felvételre. Pedig a fehérneműgyár küldte Budapestre szalagvezetői tanfolyamra, képezte, segített neki elsajátítani a varrást. Egy másik nő, Mikulás Ezsébet szintén kikérte hozzájárulással munkakönyvét. — Édesanyám beteg , és egyedül van Szikszón — mondotta — s haza akarok menni ápolni, gondozni őt... Hogy a vállalat vezetősége ne járjon úgy, mint az előbbi dolgozónál, kérte Mikulás Erzsébetet, hozzá az ottani tanácstól egy igazolást, hogy valóban beteg és egyedül van az édesanyja. A tanács megadta az igazolást, és Mikulás Erzsébet nem Szilszóra ment, hanem a szigeti ruhagyárba. Új dolgozó jön a gyárba, hivatalos orvosi papírral, hogy munkára alkalmas. Egy hét múlva az illető megbetegszik, és ugyanattól az orvostól hoz papírt, hogy munkára nem alkalmas, csak kizárólag egész könnyű munkakört tud betölteni. A vándorlás a legnagyobb átka az üzemnek, mert amíg egy ember nagy nehezen beletanul a munkába, ingyen az állam, a vállalat pénzén, hosszú idő. Mire hasznát láthatná az üzem, kalapot emel és elmegy. Helyébe jön egy másik, aki gyakorlatlan, tapasztalatlan, a szalag alig tudja hasznát venni, s csak terhére van a többi dolgozónak, de tűrni kell, mert idővel majd csak beletanul ő is, ha közben ott nem hagyja őket. Meg kell szilárdítani a munkafegyelmet A ziláltság, fegyelmezetlenség, felelőtlenség a dolgozótársak iránt — az oka annak, hogy nincs folyamatos, egyenletes termelés, ez az oka annak, akaró asszonyok keveset hogy a becsületes, igazán keresnek, dolgozni Pedig a fehérneműgyár az ő érdekükben jött létre elsősorban Nekünk minden eszközzel a becsületes, szorgalmas, igyekvő asszonyokat kell támogatni és ennek érdekében haladéktalanul meg kell szilárdítani a munkafegyelmet . A becsületes dolgozók érdekében... Amíg a tolongás és a veszekedés tartott, volt időm elbeszélgetni egy pár dolgozóval, akik nem álltak a civakodók sorába. Így találkoztam Szabó Istvánnéval, négy gyermek édesanyjával. Szótlam, csendes asszony, munkájával meg vannak elégedve, a minőségi ellenőr még soha nem dobta vissza a keze alól kikerülő munkát. — Szeptemberben kerülem ide — mondja — és bizony jól jön ez a kis kereset, habár nekem is elég kevés a fizetésem. A férjem cukorbeteg már lassan két esztendeje. Két iskolás gyermekem van, a másik kettő meg kicsi gyerek még. Az anyósom gondozza őket, amíg én dolgozom. A férjem is dolgozik, könnyebb a munkán, s a kettőnk keresetéből csak többre telik. Most is, mikor itt volt a karácsony, minden gyerek kapott valami ajándékot. A nagyobbik korcsolyát, a kislány babát, meg ruhaneműt is vettünk nekik, szóvá jut is meg marad is. — Hogy tetszik a munkahely? Tétován néz maga elé, keresi a választ. — Jó lenne ez nagyon, ha egy kicsit többet lehetne keresni. Ha nagyobb lenne a megértés egymás között, meg a szalagvezetők is jobban szerveznék meg a munkát, ügyesebben, és mindenki igyekezne, bizonyára jobban menne minden, több pénzt vihetnénk haza. Szabó Istvánná véleménye nem az egyetlen ilyen vélemény, hanem nagyon sok becsületes, szorgalmas és lelkiismeretes asszony Most már csak a vállalat véleménye, vezetőin múlik, hogy megszilárdítsák munkafegyelmet, megteremtsék a nyugodt munka feltételeit, a becsületes dolgozók érdekében, az üzem, a Sztálinvárosi Fehérneműgyár dolgozói érdekében. Sasvári György