Sztálinvárosi Hirlap, 1958 (3. évfolyam, 1-102. szám)
1958-03-25 / 23. szám
V,. t » V/* AM/NI. «_«. . ._____ ________ III. ÉVFOLYAM. 23. SZÁMÁRA 50 FILLÉR 1958. MÁRCIUS 25. A mezőgazdaság gondjai Kemény küzdelem a hóval Régi tolvajok új módszerek Tél a tavaszban A sztálinvárosi gyerekek újból hóembert építenek. A várva-várt tavasz talán mégis eljön és a hóember is elolvad a napsugár melege alatt. 0*5*0 A pártbizottság és az igazgató beszámolója a Vasmű nagyaktíván Szombaton reggel 8 órára gyűltek össze a Vasmű aktivistái a Dunai Vasmű kultúrtermébe, hogy meghallgassák Borovszky Ambrusnak, a Dunai Vasmű igazgatójának előadását, melyben a Dunai Vasmű helyét és jelentőségét ismertette a népgazdaság életében. Lánczi Richárd, a Vasmű pártbizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Borovszky Ambrusnak. Az igazgató beszéde Borovszky elvtárs elöljáróban Vasmű helyzetét, létjogosultságát és a szükségszerűségét ismertette részletesen. Majd a kombinát körüli gazdasági és politikai összefüggéseket világította meg, hogy a pártaktívát olyan érvekkel fegyverezze fel, amelyekkel hazánk szocialista útjának egyik legjelentősebb alkotását rosszhiszemű támadások ellen védhetik. Határozottan leszögezte, hogy a Vasmű termelésére az ország vas és acél ellátásának biztosítására feltétlenül szükség van. Az anyagellátásról és a deficitről A szocialista és kapitalista országok vas- és acéltermelési adatainak ismertetése után elmondotta, hogy a Vasmű építésének ellenzői legtöbbször a vasérc hiányával takaróztak. Kimutatta az előadó, hogy a nagy kohász tradícióval rendelkező országok nagyobb távolságokról importálnak vasércet, mint a Vasmű. A Német Szövetségi Köztársaság az importérc 98 százalékát 24 államból fedezi, többek között a tőle 12 000 km távolságra fekvő Chiléből, 9.400 km-nyire lévő Brazíliából. Az Egyesült Államok vasércet vásárol a tőle 6.500 km-re fekvő Svédországtól és a 6.700 km-re lévő Chilétől. Magyarországi vasérc importjának bázisa a Krivoj-rogi érc, légvonalán 1.100 km-re fekszik. Hazánkban a vasérc import csökkenni fog, miután kutatómunka eredményeképpen fokozódó mértékben használ fel a Vasmű belföldi ércpótlókat: vörösiszapot és piritpörköt. Jelenleg a kohóban felhasznált ércelegyek 40—50 százalékát fedezik hazai ércpótlókkal, ez év végére ez az arány 50 százaléknál jóval nagyobb lesz.Egy másik vitatott kérdés volt, hogy lehet-e egyáltalán a pécsi és komlói szénből kohókokszot előállítani. Kiderült, hogy a szén moshatósága jobb a vártnál és a kihozatal az előirányzottnál előnyösebb. A komlói és pécsi bánya, valamint a Vasmű dolgozói között kialakult együttműködés nyomán világossá vált hogy ezek a bányák a nemótnél sokkal nagyobb szénkincset rejtenek. A komlói és pécsi lehetőségeink egyenes bányafejlesztési következménye a kokszoló és vegyimű létjogosultsága. Részletesen ismertette ezután Borovszky elvtárs a kokszolható szénmennyiség fejlődését, és rámutatott, hogy 15 év múlva egyetlen kilogramm külföldi szén nélkül ellátja ez a két bánya mindkét kohó teljes koksz-szükségletét, és marad koksz eladásra is. A hazai kohókoksz ára alig haladja meg a világpiaci dollár árat. A kohászat többi alapanyaga: mészkő, dolomit, mangánérc országunkban jó minőségben és elegendő mennyiségben található, a Vasműhöz viszonylag közel. A jelenlegi támadások egyik főforrása, hogy a Vasmű deficites. Az első lépcső befejezése után, amikor a hideg és meleg hengermű teljes kapacitással működik majd, a kokszoló két kemencével üzemel, az üzem már rentábilis lesz. Ezekből az adatokból azt a következtetést kell levonni, hogy népgazdaság számára akkor cselekszünk leghelyesebben, ha a Vasműt minél hamarabb befejezzük — hangsúlyozta Borovszky Ambrus. A meleg és hideg hengermű kiépítése népgazdasági szempontból különösen fontos. A két hengermű termelése a hazai szükséglet kielégítésén túl az export-import mérleg alakulására is kedvező kihatással lesz. Az igazgató ezután elmondotta, hogy 1957. második negyedétől a vállalat munkája egyenletes fejlődést mutat. 1956. harmadik negyedében egy dolgozó óránként 355 forint értéket termelt, ez a mutató 1957. első negyedében 27,6 forintra esett vissza, május hónapban érték el az 1956. évi szintet ék a második negyedéves termelési érték óránkénti 40,6 forintja már 14 százalékkal magasabb az 1956-os bázisnál. Az elkövetkezendő feladatok A termelési és gazdasági törvények összefüggéséből adódik, hogy általában kisebb termelés mellett az önköltség emelkedik. Így az elmúlt esztendőben, amikor alacsonyabb volt a termelési érték, a főbb gyártmányok önköltsége magasra szökött, a termelési viszonyok javulásával az önköltség is csökkent. Ezután rátért Borovszky Ambrus a jelenlegi helyzet és az elvégzendő feladatok ismertetésére. A szénelőkészítőben 1956. harmadik negyedében a mosási kihozatal alakulása azért is fontos, mert egy százalékos emelkedés 2 millió forint megtakarítást eredményez évente. A szénelőkészítő vezetői, munkásai céltudatosan tökéletesítették az előkészítési folyamatokat, s így meg van a lehetősége annak, hogy a kihozatalt 53 százalékra növeljék, ami által 4 millió forintos megtakarítást érnek el. A komlói szénnel is nedves portalanítást szándékoznak bevezetni, ennek gazdasági eredménye 1 millió forint megtakarítást eredményezne. Hidrociklonnal történő utántörés és utánmosással a mosási kihozatal 1 százalékos növekedésére számítanak, ami újabb 2 millió forint, míg a durva iszapülepítés villamosított megoldása további 1 millió forint megtakarítást jelentene. A kokszoló gyárrészleg 1956. júliusában kezdte meg működését s ez egyben azt is jelentette, hogy az országban megindult a kohókoksz termelése. A kohókoksztermelés áprilisban 8.705 tonna, decemberben pedig már 25.000 tonna volt. Amíg 1956 harmadik negyedében 8.983 tonna kohókoksz mellett 12.384 tonna egyéb kokszot is termeltek, addig 1957. végére az összes termelt koksznak körülbelül 90 százaléka jó minőségű kohókoksz volt. A kokszoló gyárrészlegnek két szempontból kell fejlődnie: a kapacitás fokozása és a koksz önköltségének csökkentése, illetve az egész üzem gazdaságosságának növelése terén, az II-es nagyolvasztó beindításával Vasmű az ország legnagyobb nyersvastermelő üzemévé vált. Az ellenforradalmi cselekmények következtében a kohó nagy lehűlést szenvedett, ami kedvezőtlenül hatott további munkájára. A nagyolvasztóban megoldandó legfőbb feladat: magasabb szintű termelés elérése, sokkal kevesebb ingadozással. A nagyolvasztó társüzeme az ércdúsító, amely ez év negyedik negyedétől vörösiszap feldolgozását is el fogja látni. 1959-től kezdve évi 180.000 tonna vörösiszapot fognak a tömörítőben feldolgozni. A Martin-acélműben az elmúlt év nagyobb felében csak egy, kisebb felében két kemence volt üzemben. Az üzem kollektívája eredményesen foglalkozott a fajlagos mutatók javításával és a kemence teljesítmény növelésével. A martinászok és öntők közös fő munkájának eredményeképpen csökkent a fajlagos kokillafogyasztás. Tűzállótégla felhasználásban a fogyasztást 29 kg-ról 22 kg-ra csökkentették. Miután az alapanyag helyzet nem teszi lehetővé a Martin-acélmű teljes kapacitásának kihasználását, az üzem kollektívájának feladata a fajlagos számok további javítása. Az energia gyárrészleg kapacitásának kihasználása a villamos teherelosztótól függ. 1957-ben a kapacitás kihasználása átlagosan 50 százalékos volt. Ez a rossz kihasználási fok természetesen a gazdaságosság rovására megy. A karbantartó gyárrészleg az összes üzem tartalékalkatrészeit gyártja folyamatosan, ezen kívül az ózdi vasművek rekonstrukciójához, továbbá az óbudai gázgyár, Pécs és Komló számára bányaberendezéseket, sőt még exportra is termelő szállító gyárrészleg munkája is javult 1957-ben. Ehhez hozzájárult a rakodómunkások bérének rendezése, ami által állandó munkáskollektíva alakult ki. A korábbi években a szárító gyárrészlegben az a helytelen szemlélet uralkodott, hogy az anyagmozgatásért semmilyen összeg sem sok. Ezt a hibát sikerült száműzni, és 1957. második felében a duplájára emelkedett anyagmozgatást a szállító gyárrészleg azonos létszámmal látja el. 1957. év folyamán a MAHART-tól átvette a Vasmű a kikötő üzemeltetését, és megállapítható, hogy a szállító gyárrészleg kezelésében az sokkal olcsóbban dolgozik. Jellemző, ho a szállító gyárrészleg jó munkájáért a MAHART-tól több ízben jutalmat kapott. Szükséges, hogy a Mév-tól a vontatást átvegye a Vasmű. Ezzel v fe’íes anya vmozgatás en kézív» k»*-ül majd. 1958 évben a szállító gyárrészleg előtt álló legfőbb fel adat a kikötőbe érkező 800.000 tonna vasérc legolcsóbb beszállítása az üzembe, továbbá a kocsiálláspénzek 50 százalékos csökkentése. A vegyi gyárrészleg üzembe helyezésével a népgazdaság fontos, új ve-A nagyaktíva második napirendi pontja: Beszámoló a Vasmű pártbizottság eddig végzett munkájáról, amelyet Rutai Ferenc, a Vasmű Pártbizottságának tagja tartott meg. — Azok a gazdasági eredmények, amelyekről Borovszky elvtárs beszélt, bizonyítják, hogy pártunk jó úton halad — kezdte beszámolóját Rutai elvtárs. — A pártbizottság megválasztása óta igyekezett az alapszervezetek figyelmét a legfontosabb feladatokra összpontosítani. A szakszervezetben végzett pártmunka fontosságáról szólt ezután majd hangoztatta, hogy a Vasmű dolgozóinak okuk van a proletárdiktatúra erősítésére. Az itt dolgozók az ország első szocialista nagy létesítményének építői. Kifejtette, hogy az 1958-as feladatok sokkal nagyobbak az előző évinél, ezért a párttagságnak még többet kell foglalkoznia a termeléssel és termelékenységgel. Ezt segítik az üzemi tanácsok, amelyeken keresztül igen sok dolgozót lehet bevonni az üzem vezetésébe. A munkaverseny kérdésében meg kell találni a helyes formákat és módszereket. Olyan munkaversenyre van szükség, amely összhangban van a munkások törekvéseivel és a népgazdaság erősödésével. Káros az olyan elképzelés, ha többtermelésről vagy gazdaságosabb termelésről van szó, mindjárt új beruházásra ,vagy nagyobb anyagfelhasználásra gondolnak. A Vasműnek égetően szüksége van a dolgozók kezdeményezésére, amibe öntudatosságot a kommunistáknak kell bevinni. A dolgozók egyéni elhatározásából születő javaslatokra van szükség, amilyen az 1958. évre vonatkozó „Gazdaságosabb termelésért” mozgalom előkészítése is. A KISZ munkájáról szólva kifejtette a beszámoló, hogy e kérdéssel a pártbizottságon belül és az alapszervezetekben is elég sokat foglalkoztak, de még mindig nem eleget. A párvezetés lényege, hogy a KISZ az MSZMP ifjúsági tömegszervezete. Ebből következik, hogy a fiatalokat marxista-leninista szellemben, a párt és nép iránti hűségre kell nevelni, legjobb tagjait párttagokká. A Vasműnél minden KISZ szervezet igazodjon azokhoz a feladatokhoz, amelyek az illető területen a pártszervezet előtt a legfontosabbak. A beszámoló a párt újjászervezési feladatainak ismertetése után behatóan foglalkozott a pártszervezetek és pártmunkások munkamódszerének kérdésével. Sok múlik a helyes munkamódszereken az agitációban, propagandában, a szervezésben és a pártmunka más területein. Nem a pártmunka módszere, hanem annak tartalmi része igen fontos. Az 1958. évi nagy feladatok megvalósításához nagyon fontos, hogy a párttagság olyan aktív legyen, mint 1957 elején volt. Az agitációs munka központi kérdésévé kell tenni a termelési problémákat: önköltségcsökkentés, nyersanyagfelhasználás, s nem utolsó sorban a társadalmi tulajdon védelme. Olyan közszellemet kell kialakítani, hogy szégyen legyen egy szöget elvinni az üzemből — hangoztatta az előadó. — Bonyolult számtani műveletekhez nem minden munkás ért. De ha azt mondjuk, hogy ha a kohókokszolóban a 88 kamrás termelés megmarad ,ez 5 és fél millió forintot jelent a Vasműnek és személy szerint az elvtársnak ennyi jut — ez világos agitáció. A takarékosság fokozására szólította fel az előadó az aktivistákat. Valamennyi párttagnak a pártonkívüli munkatársak között felvilágosító munkát kell végeznie, megnyernie a közös munkában való együttműködésre. Foglalkozott a beszámoló ezután a pártfegyelem kérdésével. Befejezésül megköszönte az elvtársak jó munkáját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elbizakodottságra semmi ok sincsen. — Az 1958-as célkitűzéseket csak úgy lehet megvalósítani, ha mindenki teljes odaadással részt vállal a munkában — fejezte be beszédét Rátai elvtárs. Lánczi Richárd elvtárs zárszavában felkérte a nagyaktíva részvevőit, hogy a felszólalásoktól tekintsenek el és a rendkívüli időjárás miatt az üzem dolgozóit hóeltakarításra kérte fel. Juhász János elvtárs a városi pártbizottság nevében üdvözölte a nagyaktíva részvevőit A nagyaktíva az Internacionálé hangjaival ért véget. A pártbizottság beszámolója Borovszky Ambrus szemlélteti az adatokat (Foto Cseh—Nagy) gyi bázissal gazdagodik. Külföldön a kőszénkátrámy már 100 éve fontos vegyi alapanyag. Sztálinvárosban a kátrányfeldolgozó üzem közeli beindulása után lehetővé válik a saját kátránytermék feldolgozása mellett az Óbudai Gázgyár kátrányának hasznosítása is. A kátrányfeldolgozás továbbfejleszthető lenne: gyógyszer, műanyag, festék és más szerves vegyipari termék alapanyagául, amelyeket jelenleg túlnyomó részt behozatalból fedezünk. A továbbiakban hangsúlyozta Borovszky Ambrus, hogy az 1958. évi felajánlásokat komoly műszaki meggondolások alapján készítették el, és mivel minden reális alapja megvan, ebből következik, hogy meg is fogják valósítani. Említésre méltó esemény, hogy a Vasmű a második félévi eredményes munkája alapján első esetben nyerte el az élüzem kitüntetést. —* Úgy gondolom, hogy az elmondottak világosan bizonyítják, hogy szocialista rendszerünk gazdasági életének ezen kohászati üzem létesítése életszükséglet. Hisszük és valljuk azt a lenini tételt, amely a szocializmus építésében a nehézipar illetve a gépipar fejlesztését első helyen jelöli meg. Ezen iparág fejlesztése szorosan összefügg egy egész sor iparág fellendítésével, hozzájárul gazdasági életünk erősítéséhez és nem utolsó sorban az életszínvonal emeléséhen. Ez alkalommal e helyről mondok köszönetet mindazoknak akik az 1957. évi eredmények eléréséhez 3 vállalatot hozzásegítették és az 1958- as feladatokhoz pedig kívánok jószerencsét — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszámolóját Borovszky Ambrus.