Sztálinvárosi Hírlap, 1961. április (6. évfolyam, 27-34. szám)
1961-04-02 / 27. szám
vu ÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA VI. ÉVFOLYAM, 27. SZÁMÁRA 60 FILLÉR 1961. ÁPRILIS 2., VASÁRNAP Egyatt születtünk a szabadsággal (Cseh Tibor felvétele) Szabadságunk tizenhatodik tavaszán írta: Juhász János, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára Tizenhat évvel ezelőtt, 1945. április 4-én a szovjet hadsereg győzelmes hadműveletei nyomán felszabadult hazánk a hitleri fasiszta megszállóik és a velük szövetséges hazai nyilas bandák rémuralma alól. A szovjet hadseregnek a fasizmusra mért halálos csapásai világtörténelmi jelentőségűek. E csapások a mai népi demokratikus országok és azon belül a magyar nép hazája számára is megnyitották a béke, a szabadság, a felemelkedés útját. Azóta április 4-e népünk legnagyobb ünnepe. Ez a dátum jelképezi a magyar nép számára a felszabadulás hajnalát, virradatát. Nem felejtjük el, és nem is felejthetjük el soha, hogy a Szovjetunió világtörténelmi tettével, fiai életének feláldozásával hozta meg népünk számára a szabad, független fejlődés lehetőségét. Hálatelt szívvel gondolunk a szovjet hősökre, és dicsőségük emlékét mi sztálinvárosi dolgozók is örökre szívünkbe zártuk. Szabad életünk, a népeink közötti testvéri barátság azóta is fejlődésünk alapját jelenti. A baráti, testvéri segítség ezernyi jelét érzik naprólnapra Sztálinváros és a Vasmű dolgozói. A szovjet mérnökök tervei alapján épült meg kohászati üzemünk, a szovjet mérnökök és munkások gyártották többezer tonnányi berendezését, s a szovjet vasérc biztosítja napról-napra üzemeltetését is. A szovjet komszomolistáknak városunkban végzett társadalmi munkája nem kevésbé élő, eleven bizonyítéka a magyar és szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátságának. Felszabadulásunk évfordulóján városunk dolgozói forró üdvözletüket küldik barátainknak, a kommunizmust építő szovjet embereknek. ■ E elszabadulásunk óta 16 esztendő telt el. A történelem időtengerében mindez egy pillanat csupán, de az egyes ember életében sem lehet olyan hosszú idő, amely alatt el tudnánk felejteni a letűnt társadalom keserűségeit. Amit társadalmunk nyújt dolgozó tagjainak, azt nem tarthatjuk egyszerűen magától értetődőnek, természetesnek. Emlékeznünk kell. A fiatalabb korosztálynak szinte hihetetlennek tűnik már, hogy történelmünknek volt egy negyedszázados szakasza, amely terrorral, gyilkossággal kezdte uralmát, amit a német fasizmus szövetségével a nyilas rémuralommal fejezett be az úri rend. A fiatalok előtt szinte hihetetlennek tűnik, hogy ebben az országban, saját hazájában mélységes nyomorban, kifosztottságban tengődtek milliók és milliók. A gazdagok jóvoltából ez a haza munkanélküliséget nyújtott az ipari munkásnak, ínséget a dúsan termő földek művelőjének, és megaláztatást az értelmiségi dolgozónak. A súlyos gazdasági és politikai elnyomást a magyar nép legjobbjai sohasem nézték tétlenül. A csendőrsortüzek, a statárium, a börtönök, a legkegyetlenebb kínzások sem tarthatták vissza őket népünk jobb életéért folytatott harcukban. A munkásosztály és pártjának legjobbjai ha kellett, életüket áldozták a nép ügyéért, de minden mártír halála újabb erőt adott a zsarnokság elleni küzdelemhez. A párt akkor is a nép között volt: tanult és tanított. Választ adott a legfontosabb kérdésekre,, azokra irányította népünk figyelmét. A marxizmus-leninizmus zászlaja alatt harcolt a független Magyarországért, a dolgozók felszabadításáért, a nemzet jövőjéért. És mint hegyi patak a nyári zivatar után úgy növekedett, duzzadt azok ereje, akik a társadalmi haladásért harcoltak, akik készek voltak küzdeni a fasizmus ellen. A párt számolt azzal -ha a nép egyszerre fúj, vihar támad, és ha egyszerre dobban, dübörög a föld. És 1945-ben, amikor a hős szovjet csapatok szétzúzták hazánkban német fasiszták és hazai szövetségeseik utolsó fegyveres erőit, mint feszítő vulkán, elemi erővel tört utat magának népünk emberibb élete megteremtéséhez. Hatalmas erő bontakozott ki. Egyszerre megnyílt a valóraváltás lehetősége az 1848-as szabadságharcosok céljainak, de hozzáláthattunk olyan feladatok megvalósításához is, amiért a Tanácsköztársaság idején indítottuk el a harcot. A bányák és gyárak jogos tulajdonosai a munkások lettek. A földet azok vették birtokukba, akik megművelték. És értelmiségünk számára is lehetőség nyílt, hogy a tőke kiszolgálójából szabad emberré emelkedjék, kibontakoztassa alkotni vágyó fantáziáját, a technikai haladást népe szolgálatába állítsa. Az orvosnak nem kellett többé tehetetlenül nézni a pusztító népbetegséget, mert államunk, erejéhez mérten, minden támogatást megadott munkájához. A tanítók és tanárok, a nemzet egykori napszámosai, valóra válthatták Petőfi szavait, valóban azért dolgozhatnak, hogy a szellem napvilága beragyogjon minden ház ablakán. A munkásosztály, a párt és egész népünk harca nem volt hiábavaló. A viszonylag rövid 16 év alatt nagy távolságot tettünk meg a szocializmus építésének országútján. Hazánk képe megváltozott. Mezőgazdasági országból, ipari országgá fejlődött. Új városok, új ipartelepek épültek. Ipari termelésünk többszörösére emelkedett a felszabadulás előttinek. Ha csak városunk iparát tekintjük, az is bizonyítja, hogy a tervkötelezett vállalatoknál 123,5 százalékot emelkedett a teljes termelési érték 1959-hez viszonyítva. Az 1959-évihez viszonyítva az elmúlt évben városunk üzemei 149,4 százalékkal emelték export gyártmányaik arányát Ha egyes vállalatainknál volt is lemaradás a pártunk VII. kongresszusa által megjelölt fő célkitűzéseknél, összegében a város ipara mégis elérte, hogy a termelési érték több mint kétharmadát a termelékenység fokozásával, s kevesebb mint egyharmadát a létszám emelésével érte el. Megváltoztak a társadalmi viszonyok is. Népünk maga élvezi munkája gyümölcsét. Szocialista városunk építése szemléltetően bizonyítja ezt. Pártunk és kormányunk jóvoltából az elmúlt esztendőben 385 lakás építését fejeztük be, és további 512 lakás építését kezdtük meg. Jelentős lépést tettünk előre a egészségügyi és szociális kulturális beruházásoknál, a helyi ipar, a kereskedelem és a vendéglátóipar kiszélesítésével. Tizenkétmillió forintos beruházással folytatjuk a 400 ágyas városi kórház építését, sor került bölcsődék felújítására, a körzeti gyermekorvosi hálózat megszervezésére. Befejeződött az uszoda építése, folytatódott a 32 tantermes iskola építése és társadalmi munkával megkezdtük egy 4 tantermes politechnikai tanműhely építését is. A Tanács múlt évi munkáját olyan eredmények jelzik, mint a könyvtár bővítése, a közgazdasági technikum megszervezése, a gyorsíró iskola és a sportiskola létrehozásának kezdeményezése, a Vidám Park bővítése, az Úttörőváros kiképzése újabb 178 314 négyzetméternyi park terület megépítése, a gáz- és vízhálózat bővítése, 50 holdnyi területen erdősáv létesítése, a helyi ipar és kommunális vállalatok tevékenységének további szélesítése. Ez is azt bizonyítja, hogy a Tanács meghallgatta a dolgozók javaslatait, helyesnek tartotta azokat, és a dolgozók bevonásával igyekezett a lakosság életkörülményeit javító feladatokat megoldani. Nagy léptekkel haladtunk előre a TM a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is. A cél érdekében végzett munka megmutatta, hogy bár fiatal város vagyunk, üzemeinkben mégis öntudatos, a szocializmus ügyéért mindenkor harcolni tudó munkások dolgoznak. A párt hívó szavára százak és százak mentek falura, hogy részt vegyenek a párt politikájának gyakorlati megvalósításából, hogy elvigyék felvilágosító szavukat a falvak népéhez, hogy tovább erősítsék a munkásosztály és a parasztság szövetségét. E munkával nagy szolgálatot tettek aj szocializmus építésének meggyorsításában, fejlődésünk ütemének fokozásában. Megyénkben és városunkban is ma már a szocialista termelés az uralkodó a mezőgazdaság területén. Az eddigi segítség helyébe munkásaink azt várják a termelőszövetkezeti parasztságtól, mint testvérüktől, hogy több terméket, húst, tejet, vajat, tojást, gyümölcsöt biztosítsanak a népgazdaság asztalára, a dolgozók asztalára. Tizenhat esztendő fejlődése megváltoztatta magukat az embereket is. Növekszik a dolgozók öntudata. A munka, amely korábban csak teher volt, egyre inkább a társadalom javát szolgáló tudatos tevékenységgé vált. Büszkék vagyunk az 5. sz. Épületelemgyár dolgozóira, akik ismét kiharcolták maguknak munkájukkal a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, a Fésűsfonoda dolgozóira, hogy vállalatuk élüzem lett, a Ruhagyárra, amely először nyerte el a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, az ÉM 20-as sz. Építőipari Vállalat fiataljaira, akik a KISZ országos versenyében megtisztelő helyezést értek el. Ugyanakkor sajnálkozással kell tudomásul vennünk, hogy városunk büszkesége, a Dunai Vasmű, a legfiatalabb üzem, — a hengermű — hiányos munkája miatt nem tarthatja meg az élüzem címet. A felszabadulás óta eltelt évek alatt gyökerében megváltoztak dolgozóink életkörülményei is. Megszűnt a munkanélküliség, számottevően emelkedett a dolgozók életszínvonala. Az elmúlt évben csak a helyi Kiskereskedelmi Vállalat 1510 darab rádiót, 655 darab televíziót, 264 motorkerékpárt, 1024 háztartási kisgépet, 159 hűtőszekrényt adott el a vásárlóknak. Nem kevesebb, mint 450 motorkerékpár , és eddig 73 autótulajdonos van városunkban. A dolgozók megváltozott életkörülményeiről tanúskodik az is, hogy a nyereségrészesedés kifizetése előtt, február végén, több mint 17 millió forint megtakarított összeg volt elhelyezve a sztálinvárosi Takarékpénztárban. Jelentősen emelkedett az élelmiszerek és az ipari cikkek fogyasztása. Megjavult a szociális és egészségügyi ellátás, és a kultúrforradalom egyre magasabbra emeli népünk műveltségi színvonalát. A dolgozók életszínvonaláért folytatott harcunk mindig töretlen. A szocializmus építésében el hibákat. S ilyenkor a közöttünk külső és belső ellenséges erők összefogtak, gáncsot vetettek, ellenforradalmat robbantottak ki, hogy visszaállítsák a régi úri világot. Ezek az erők azonban elszámították magukat. Arra számítottak ugyanis, hogy a magyar nép nem értékeli eléggé kivívott szabadságát. Az ellenforradalom kirobbanása azonban mindenkit rádöbbentett, hogy a hasonló módszerek nem a hibák kijavításáért kerültek felszínre. Az ellenforradalmi erők nem számoltak népünk erejével, nem számoltak a szocialista tábor egységével. Ma már nyilvánvaló számukra is, hogy ma amikor a szocializmus világrendszert képez, nem lehet erő, amely képes lenne leigázni a szabadság útján haladó népeket. ■Jártunk levonta a tanulságot el■követett hibáinkból, de az ellenforradalomból is. Két fronton folytatjuk tovább harcunkat. Leszámoltunk a fő veszélyt jelentő revizionizmussal, és felléptünk szektás, dogmatikus hibák ellen is. a Pártunk ezt a harcát a nép bizalmától támogatva vezette és vezeti. E bizalomnak pártunk iránt számtalan jele volt az elmúlt évek során. Dolgozóink, köztük Sztálinváros dolgozói is, elfogadták a párt által megjelölt feladatokat, és készek arra, hogy e feladatok megvalósításából becsülettel kivegyék részüket. A Dunai Vasműben, a 26-os Építőipari Vállalatnál, könnyűipari üzemeinkben és a tanácsi vállalatoknál is napról-napra újabb és újabb szocialista munkabrigádok születnek. E csoportok nemcsak a több és minőségileg jobb termelést tűzték ki célul, hanem vállalták a tanulást, a szocialista emberhez illő gondolkodásmód megformálását, a példamutató egyéni, családi és közösségi életet. A munkaverseny újra kibontakozott, mert a munkások látják a verseny értelmét. Részt kívánnak vállalni második ötéves tervünk megnövekedett feladataiból, megértették, hogy államunk csak akkor tud és akkor tudhat többet juttatni a dolgozóknak, ha becsülettel helytállnak munkájukban. z üzemeinkben nemrég lezajlott munkásgyűléseken a dolgozók megismerkedtek az idei városfejlesztési tervvel. Örömmel vették tudomásul, hogy nagy ipari beruházásainkkal párhuzamosan jelentősen fejlődik városunk is. 1961- ben több mint 600 lakást fejezünk be, és további 450 lakás építését kezdjük el. Tovább bővül a szövetkezeti lakásépítés, átadjuk rendeltetésének az előző évben megkezdett munkásszállodát. A villanyhálózat és úthálózat bővítése mellett sor kerül újabb parkok építésére is. További 19 millió forintot fordítunk a kórház építésére. Gyógyszertár, és újabb bölcsőde építése is szerepel a tervben. A 32 tantermes iskolát befejezzük, s párhuzamosan ezzel máris megkezdődött egy újabb tantermes iskola építése. Sor került a várva-várt iparitanuló iskola építésének megkezdésére... és lehetne még tovább sorolni mindazt, amivel tovább bővül, gyarapszik, szépül városunk. E nagyszerű feladatokat a dolgozók érdekében csak egy szabad ország, a proletáriátus diktatúrája, a hazánk és a Szovjetunió között fennálló testvéri együttműködés tudja megoldani. Második ötéves tervünk fő feladata a szocializmus alapjainak lerakása. Ennek eléréséhez bizonyos előfeltételekre van szükség. A két legfontosabb feltétel — a munkásosztály hatalma és a szocialista termelő viszonyok — biztosítva van. De a további feltételek megoldásra várnak. Az, hogy a szocialista termelési viszonyokon belül az új ténylegesen győzze le a régit, termeljünk ma többet és jobbat, mint tegnap termeltünk és holnap tudjunk ismét előrelépni a mához viszonyítva. Hruscsov elvtárs éppen itt Sztálinvárosban fejtette ki először, hogy a szocialista országok nagyjából egyszerre jutnak el a kommunizmus kapujához. Ez azért lehetséges, mert a szocialista országok segítik egymást. S annak érdekében, hogy fejlődésünket meggyorsítva közelebb kerüljünk a közös célhoz, nekünk is sokat kell tennünk. Döntő változást kell elérnünk először az emberek szocialista tudatának formálásában. Ennek több jele van máris. A szocialista brigádmozgalom, a tanulás iránti lelkesedés, a nagyobb felelősség a közös tulajdonért, a növekvő munkafegyelem, a társadalmi munkában való részvétel, a közügyek széleskörű társadalmi intézése, régi világ által belénk nevelt gondolkodásmódtól való megszabadulás és így tovább. Biztató jelek ezek, és fontos feltételei a szocializmus alapjai lerakásának. Fogjunk össze a jövőben méginkább, ápoljuk a népek barátságát a Szovjetunióval, a népi demokratikus országokkal, a béke táborával, hogy közös erővel még magasabbra emelhessük a proletár nemzetköziség zászlaját, mely ügyünk legyőzhetetlenségének záloga. A Városi Pártbizottság nevében ezekkel a gondolatokkal köszöntöm Sztálinváros dolgozóit, hazánk felszabadulásának tizenhatodik évfordulóján, és kívánom, hogy jó hangulatban, erőben és egészségben ünnepeljék meg a nagy évfordulót.