Dunaújvárosi Hírlap, 1963. október (8. évfolyam, 78-86. szám)
1963-10-01 / 78. szám
Mi szeretnék lenni „Világéletemben tanár szerettem volna lenni, uram, most művezetősködöm. Annak idején gimnázium helyett technikumba vettek fel”. Harminc körüli férfi magyaráz a buszon, a körben ülők bólogatnak. Egy „pályatévesztett” ember szavai találnak visszhangra, s talán nem is alaptalanul. Művezetők és mérnökök vannak, akik szíves örömest tanítanának magyart vagy történelmet a középiskolákban, és tanárok vannak, akik vágya egykor egy gép vezérlése, vagy egy épület megtervezése volt. Sokan, éppen napjainkban kezdenek el olyasmit tanulni, ami egykor szívük vágya volt, holott most egészen más munkaterületen dolgoznak. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: kell-e irányítani az embereket, hogy hol és mit tanuljanak? Van-e szükség a szakemberképzés megtervezésére, vagy bízzunk mindent az egyénekre? Döntse el mindenki még idejében, hogy mi szeretne lenni, s legyen belőle az? Érdekes kettősséggel kell számolnunk a probléma felvetésekor. Abból kell kiindulnunk, hogy ma Magyarországon mindenki olyan képzésben vehet részt, amilyenben csak akar. Egyetlen követelmény, kívánalom vele szemben, a rátermettség. A kérdés egyik része: helyes volna-e, ha mindenki csak a saját feje, a saját kedvtelése után jelentkezne valamilyen oktatásra? Fura helyzet volna, ha például mindenki az országban történelem-földrajz szakos tanár szeretne lenni, s senki sem iratkozna be más egyetemek más és más fakultására. Túl az egyéni érdeken népgazdasági igény is van diplomás emberre. Nemcsak tanárra vagy jogászra, de hidrológusra, elektromérnökre vagy közgazdászra is, így az államnak nemcsak joga, de erkölcsi kötelessége is, a továbbtanulni vágyók irányítása. Olyan iskolatípusok, egyetemi fakultások felé kell vezetni az emberek érdeklődését, melyek a szükses szakembereket nevelik. A népgazdaság tervei alapján bizonyos arányosságot kell megtartani a szakemberek számánál is. Innen az egészséges fejlődés biztosításának érdekében. A kérdés másik része: ha valóban szükséges az érdelődés irányítása a népgazdaság érdekében, akkor X vagy Y kötees ott tanulni, ahová felvették? Legyen belőle közérszerű orvos, amikor ő kiváló ügyész lehetne? Lemeztelenítve a kérdést, az egyén és a társadalom érdekeinek összeütközése ez, s az egyén számára tragédiát is hozhat. De körültekintő, korszerű és humánus vezetéssel le lehet tompítani vagy el lehet kerülni ezt az összeütközést. Ha kohómérnökre van szüksége az országnak, vagy bizonyos számú magyar tanárra, akkor nem szabad mechanikusan odairányítani embereket, már pedig te kohómérnök, te pedig magyar tanár légy! Ilyen esetben nek kell találni azt, aki szívesen menne kohómérnöknek, és azt, aki szívesebben magyar tanárnak. Egyszerű, logikus ügy ez, menetét mégis hányszor és hányan megsértenék! Azért találkozunk annyi „pályatévesztett”, helyét nem találó emberrel. És nagy részüknek talán igaza van! Napjainkban az állam a szükséges szakemberek neveléséhez lehetőségeket teremt. A társadalom elve bizonyos keretet szab szükséglete szerint. Az egyénnel viszont egyre nagyobbak a lehetőségei, hogy maga válassza ki, maga döntse el azt a területet, ahol legjobban tud, dolgozni, alkotni. Egyetemi felvételekhez például már nem feltétlenül szükséges a munkahely javaslata. Ha valaki az egyetemi felvételi követelményeknek megfelel, akkor vállalati javaslat nélkül is felveszik. Vagyis a feltételek adottak most már, csak tudni kell élni is velük. Rózsa András AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM ÄRA: 60 FILLÉR 1963. OKTÓBER 1., KEDD . * VÁLTOZÁSOK A VÁROSI AUTÓBUSZ MENETRENDBEN * OKTÓBER 15-ÉN INDUL A TÁVFŰTÉS HASZNOS KEDVTELÉSEK * MA A SZABÁLYSÉRTÉSEK NYOMÁBAN EGY ISKOLA ALBÉRLETBEN KS A VÁROS LEGNÉPSZERŰBB SPORTOLÓJA? * O. Scohásx — Borsodi Bányász 3:1 Hány lakás készül el az idén? A Kertvárosban 80 lakás a parlagon 99 A hét végén kulcsátadás az L-ben Az idei lakásépítkezések helyzetéről Munkatársunk felkereste Dorgai Mihályt, a Városi Tanács VB elnökhelyettesét. Kérte, hogy nyilatkozzék az idei lakásépítkezésekről, és arról, hogy hány lakásba költözhetnek be már az idén az új lakók. — Az idén összesen 429 állami és szövetkezeti lakás kerül átadásra — mondotta helyettes, — bevezetőjében az elnök- Ebből 68 lakást átadtunk rendeltetésének a Vasmű úton, a Pártbizottság székháza mellett. Ezekbe már beköltöztek a lakók. A Kertvárosban öt épületben 90 lakás készült el. Átadásuk azonban késik, mert a szennyvízátemelő telep még a mai napig sem üzemelt. A szeptember 8-i vihar annyira megrongálta a csaknem teljesen kész telepet, hogy a helyreállítása egy hónapot vesz igénybe. A munka jelenleg folyik, s ha ez befejeződik, az utolsó akadály is elhárul a beköltözés elől. • A legnagyobb lakásépítkezés az idén az L épületeknél folyik. Ebben az esztendőben itt 271 lakást akarunk átadni a lakóknak. Jelenleg ebből 40 lakás csaknem teljesen kész. A hét végén már sor kerülhet a negyven lakás kulcsának átadására. A többi lakás pedig folyamatosan készül. — Lesz-e elegendő kapacitás arra, hogy a 429 lakást teljes egészében elkészítsék az építők? Nem tolódik-e el a jövő esztendőre a „keretszám” egy része? — Az építők ígéretet tettek, hogy a fenti keretet teljes egészében teljesítik. Erre nemcsak „ígéretük” van, hanem a feltételek és a lehetőségek is biztosítottak. — Az idén mintegy 80 millió forintot fordítottunk lakásépítkezésre. Ehhez jött még a távfűtés és gázhálózat költsége, amely — a Ságvári városrészi munkálatokkal együtt — 19 millió forintot tett ki. E számok nemcsak azt mutatják, milyen tekintélyes feladatot kell az építőknek megoldani, hanem azt is, hogy a várospolitikában a legközpontibb helyen áll a lakásépítkezés. • Hány OTP ház építését kezdték meg az idén, és mikor költözhetnek be ezekbe a lakásokba a lakók? — A Barátság úton 17 részes sorház épül. Ezek a lakások még az idén elkészülnek. Ugyancsak jól halad a kertvárosi OTP lakások építése. Egy 11 lakásos emeletes sorház és egy négyszer négylakásos családi ház falait húzzák fel. A munka üteme kielégítő. Ezenkívül természetesen számos magánház is épül, saját erőből, amely nincsen a szokásos határidőhöz kötve — fejezte be nyilatkozatát a Városi Tanács VB elnökhelyettese. ^ 11 Ifjúkommunista termelési tanácskozások a Vasműben Beszámoltunk már arról, hogy a KISZ Központi Bizottság Intézőbizottsága „A KISZ feladatai az ipar termelékenységének emelésében” című határozatát a Vasmű KISZ Bizottsága is feldolgozta. Az irányelveket tanulmányozták az aktívák, és megtették javaslatukat, hogyan tudják a termelékenység emelkedését segíteni az alapszervezetek és az egyes KISZ tagok. Most termelési tanácskozásokat tartanak gyárrészlegenként, ahol ki-ki meghatározott feladatot vállal. Az ifjúkommunista termelési tanácskozásokon részt vesznek a gyárrészleg karbantartó és technológiai vezetői, a párt, a KISZ, a szakszervezet vezetői és a szocialista, illetve ifjúsági brigádok vezetői. A gazdasági vezetők ismertetik a gyárrészleg előtt álló feladatokat és a hibákat. Ezután kerül sor a problémák megvitatására és a feladatok elosztására. A tanácskozásokon általában négy témakör merül fel. A termelékenység emelése és az önköltségcsökkentés, a technológiai és a munkafegyelem megszilárdítása, anyag- és energiatakarékosság. A kohónál tartott ifjúkommunista termelési tanácskozáson célul tűzték ki a munkaidő teljes kihasználását, a veszteségidők csökkentését. A közvetlen termelésben mind nagyobb szerepet vállaló FMKT-t megbízták, hogy új, élenjáró gyártási módszereket dolgozzon fel, és azokat technológiai utasítások formájában vezesse be. Az ifjúsági és szocialista ■ brigádok pedig védnökségeit vállaltak egyes munkafázisiok fölött, amelyeknél a technológiai utasítások pontos betartása termelékenység emelkedést eredményez. így például a nagyolvasztó KISZ alapszervezet a küszöbön álló I-es kohó átépítését segíti, a II-es kohó átépítésének tapasztalatait felhasználva a bontási időt akarják csökkenteni. Együttműködnek a társüzemek KISZ szervezeteivel, az alkatrészek határidőre történő legyártása érdekében, és segítik a szerelést is. Megállapodtak a tanácskozáson abban is, hogy az FMKT a Kiváló Ifjú Mérnök, Kiváló Ifjú Technikus mozgalomban résztvevő fiatal műszakiak szakdolgozatainak témaválasztását a gyáregység előtt álló műszaki feladatok figyelembe vételével irányítja. A Mező Imre KISZ szervezet 27-én taggyűlés keretében tartotta meg az ifjúkommunista termelési tanácskozást, a kokszvegyészeti gyárrészlegnél pedig 28-án, szombaton került sor a tanácskozásra. A meleghengerműben október közepén lesz az ifjúkommunista termelési tanácskozás. JAVÍTJÁK A KIKÖTŐI PORTÁLDARUT Biztatók a hengermű szeptemberi eredményei Szeptember 27-ig 27.061 tonna lemezt hengereltek a meleghengerműben, az eddig tervezett 29.230 tonna helyett. Ez 92,6 százalékos teljesítménynek felel meg. Kiszállítási mutatójuknál még ennél is nagyobb javulás tapasztalható, bár a 100 százalékot itt sem érték el. Eddig 24.788 tonnát szállítottak ki, a tervezett mennyiség 95,4 százalékát. A napi teljesítmények is növekedtek. Szeptember 13-án érték el a hónap rekordját: 1473 tonnát hengereltek ezen a napon, de ezen kívül még kilencszer értek el 1200 tonnás teljesítményt. A szeptember 1—27-ig tartó időszak adóssága két közepes napi termelésnél nem több. ilA tűzálló teljesítette III. negyedévi exporttervét A Vasmű tűzálló gyáregysége 490 tonna léghevítő téglát szállít Csehszlovákiába, Trinecbe. A teljes megrendelésből eddig 138 tonna ötlyukú idomtéglát szállítottak le, ezzel eleget tettek III. negyedéves export-kötelezettségüknek. A fentmaradó mennyiséget november 15-ig gyártják le. Ugyancsak elkészült a Vasmű I-es kohó ■ aknafal idomtéglája. A különleges szilárdságú, alacsony porozitású tűzálló téglából 540 tonna a készáru raktárban várja az átépítés kezdetét. cAmiről beszélünk : Ha valakinek feltennék a kérdést: mi veszélyesebb, ha egy atombomba vagy egy verébtojásnyi vakolat esik az ember fejére, a válasz teljesen egyértelmű lenne: „maga kötöznivaló bolond, kedves barátom”. Csakhogy az élet sohasem ilyen leegyszerűsítve teszi fel a kérdéseit. S a bonyolultabb tálalás mindig próbára teszi ítélőképességünket, arányérzékünket. Az ember igazának szenvedélyes keresése közben szokta a legtöbb baklövést elkövetni. Olyannyira, hogy az imént feltett kérdésben olyanképpen foglal állást, hogy kényelmetlen lehet az atombomba is, de mi az egy verébtojásnyi vakolathoz képest. Hogy ez lehetetlen? Nos, tessék végignézni egy adott összejövetel hallgatóságán, amikor a háború és a béke kérdése, majd pedig amikor az Ingatlankezelő Vállalat tevékenysége kerül szóba. Tessék csak végigkísérni egy-egy beszélgetésen""1"* *gy milyen gyorsan el lehet jutni az arc -énytől a vízcsap bőrözésig. Aztán teskógyűlést végighallgatni. Az az érzet nbernek, hogy lehetetlen olyan várospoclót kialakítani, amely, mint téma, a iodorával felvehetné a versenyt, sez önmagában csak azt bizonyítaná, ha szenvedélyesebben beleszól az őt légkörintő ügyekbe, kiki szívesebben seper alőtt. A baj nem is ebben van, hanem ab a látásmóddal, ezzel az arányérzékkel elnosítani, s a kis szerény horizontunkbannvedélyesen bele akarjuk préselni az egénséget. Valahogy úgy, hogy kicserélendő ablakrolónkkal letakarjuk az atomfegyvereket, s ehhez a látásmódhoz igyekszünk szabni még a párt tevékenységét is. Hányszor megesik aztán, hogy szenvedélyeinktől elragadtatva ostobán általánosítunk egyedi eseteket. Sőt elvárjuk a párttól, a tanácstól, hogy legalább akkora jelentőséget tulajdonítson a dolgoknak, amekkora helyet a maguk szabta horizonton elfoglal. Itt korántsem arról van szó, hogy a jogos panaszokat, tényleges problémákat nem kell orvosolni, megoldani. De hát azon már kár megsértődni, ha ezek a problémák a maguk helyére kerülnek. Ha valaki például nem tud albérlőjétől megszabadulni, akit egyébként szíve szerint választott, néha olyan erélyesen kéri a párt beavatkozását — hangsúlyozva: „ha kell, személyesen Kádár elvtárshoz fordulok" —, mintha az adott albérlő befogadására legalábbis pártbizottsági határozat kötelezte volna. S ha terve nem sikerül, fűnekfának elpanaszolja, hogy a párt „még ezt sem tudja elintézni”. Sőt még tetszeleg is, hogy milyen „nyíltan és őszintén” mer véleményt nyilvánítani. Szó, ami szó, azért még akadnak közöttünk, akik az efajta „szenvedélyes bátorság" mögött nem látták meg a verébtojásnyi vakolattól sújtott ember sértettségét, akivel csupán annyi történt, hogy nem sikerült saját képére és aranyérzékére átformálni a világot. Pedig szenvedélyesen akarta. Igen, a rossz arányérzék oka lehet egy bizonyos fajta káros szenvedélynek. De szerencsére könnyebb leszokni róla, mint a dohányzásról. Nagy Jenő KÁROS SZENVEDÉLY