Dunaújvárosi Hírlap, 1963. december (8. évfolyam, 96-104. szám)
1963-12-03 / 96. szám
A boldogsága keresése? Munkaerővándorlás az építőiparban Egyik ismerősöm, Z. A., a nyáron még a 26-os Építőipari Vállalatnál dolgozott. A napokban találkoztunk a Vasmű úton, örömmel üdvözöljük egymást, l ásson melegében érdeklődöm — merre építenek? — Á, nem vágyóik már a huszonhatosoknál! — legyint. — Jobb helyet kerestem. Áttettem székhelyemet a Vasműbe... 10 HÓNAP ALATT 1363 KILÉPŐ MUNKÁS Másnap dr. Bartócz már Józsefnél, a 26-os Építőipari Vállalat főkönyvelőjénél érdeklődöm, hogyan is áll vállalatuk a munkaerővándorlással? Íme a tények: A vállalattól tíz hónap alatt 1363 munkás lépett ki, jelentős részük önkényesen. . Gyakorlatilag munkáslétszámiuk 47 százaléka cserélődött le. Zömében segédmunkások és betanított munkások mentek tovább, , „a boldogságot keresni”, ahogy dr. Bartócz József mondja. •Jelenleg 173 munkással van kevesebb, mint amennyire tervezték, s ez az év hátralevő részében több mint nyolcmillió forint termelési értékkiesést jelent, még akkor is, ha a vállalat 100 százalékra teljesíti a tervét. • Ezek közt a távozók között azok is ott vannak, akik ■ katonának vonultak be, de, és ez adja a dolog érdekességét, a leszerelők közül senki sem tért vissza a vállalathoz, legfeljebb a munkakönyvéért — világosutttal a főkönyvelő. NEM LÁTJÁK Október hónap JÖVŐJÜKET? . statisztikai adatai még többet is mondanak. Az októberi vándormadarak 73 százaléka ez évben került az építőkhöz, 22 százaléka 1982- s a régebbi dolgozók közül, a gárdából mindössze 5 százaléknyi kérte ki munkakönyvét. Még megdöbbentőbb, hogy a kilépők 35 százaléka önkényes kilépő. Hová tartanak? Merre mennek? Vissza a termelőszövetkezetbe? Más építőipari vállalathoz? Csak egészen kis százalékuk! Javarészük telepített üzemben keres munkát, ahol biztosabbnak látják jövőjüket, mint az építőiparban, vidéki kisipari de szívesen mennek szövetkezetekbe is, ahol nagyobb jövedelmet remélnek és kapnak. Innen kiindulva — nem nehéz megtalálni az okot és megoldása sem lehetetlen. HOL LEHET TÖBBET ÉS BIZTOSABBAN KERESNI? Egy „tipikus” vándormadár útjának sémáját könnyen meg lehet adni. Jött valamelyik faluból, az építőiparit közbeeső lépcsőnek tekintette, s ment tovább, lehetőleg telepített üzembe. Addig tart egy ilyen út, amíg vándorlója célhoz nem érkezik. Gyakori, hogy a telepített üzemig három-négy építőipari vállalatot is bebarangol egy-egy ilyen dolgozó. — Úgy érzik, egy gyárban jobb körülmények között és jobb bérezés mellett dolgozhatnak — mondta Szabó Mihály, a vállalat igazgatója. — A bérezésen ké kene javítani — vélekedik Mikó László, a vállalat főmérnöke, de kis gondolkozás után még megtoldja: — Persze, nemcsak bérkérdés ez. Csak arra fogni nem helytálló. BABONA, VAGY Az építőipar VALÓSÁG? . munkaerővándorlásait többen is szívesen magyarázzák az építőipari reálbérek „csökkenésével”. Pedig csak abból kellene kiindulniok, hogy ahol magasabb az egy főre eső termelési érték, ott természetszerűleg magasabb lesz az egy főre eső bér is. És ha így vizsgáljuk az építőipari reálbéreket, hamar kiderül, hogy a reálbérek „csökkenése” valójában babona. Az azonban helytálló, hogy az építőipari munkát végzője között meglehetősen nagy a bérfeszültség. Megint a számok segítenek tovább. Az ÉM vállalatai az építőiparban foglalkoztatottak 25 százalékával az építőipari termelés 33 százalékát adják, ugyanakkor a nem építőipari tárcáknál, a magánszektorban, vagy a kisipari szövetkezetekben az építőmunkások 60 százaléka dolgozik, de ez a 60 százalék az építőipari termelésnek mindössze 40 százalékát nyújtja — magasabb bérezésért. Sokat segítene, ha az ÉM, mint szakfelügyeleti szerv, olyan intézkedést hozna, hogy egyenlítsük ki a béreket az építőiparban, s ne legyen magasabb bér alacsonyabb termelékenységért. CÉLSZERŰBB FOGLALKOZTATÁS, SZEMÉLYESEBB ÉRDEKELTSÉG Mivel a vándorló dolgozók nagyobbik része más tárcákhoz, lehetőleg telepített vándorol, üzembi mi az előbbinél is lényegesebb ennek az okát felszámolni. IMIIIIIIIMIilllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllll Z. A.miikor azt újságolta, hogy jobb helyet keresett, amikor valójában arról beszélt, hogy az építőiparban nem tudta tartósan megtalálni számításait. Különösen az idei tél ingatta meg sok dolgozóban az építőiparba vetett hitét. Vagyis célszerűbb foglalkoztatást, a téliesítések megnyugtató megoldását, jobb munkaszervezést kell megvalósítani az építőiparban — de ez már nem a minisztérium, hanem a vállalatok feladata. Csak ilyen konkrét tények győzhetik meg a dolgozókat az építőipar jövőjéről, mert ezek nélkül kétkedni kezdenek az elkövetkezendő évek tervszámaiban is Az építőipar sokat hiányolt munkamorálját is megteremtenék az ilyen intézkedések. S azzal elérhetik, ipar nem átszállóhely hogy az építőlesz a „falu” és a „gyár” között, hanem végállomás ... Rózsa András lllllllllllllllllllllllllltll|||||||||||||l!lllllltllllllllllllllllllll|||| Sokszor hallottuk már csendes apokon a kokszürítés messzehangó hármas dudaszavát. Ilyenkor ly-két kamrából az ürítőkocsiba ülik a vörhenyes, izzó koksz. Pár src múlva a „kápolna” tetejénomolygó, hófehér füst jelzi, hogy HABKOM NYU SZEM a„zuhanyozás”, a vízhűtés megtörtént. A kokszoló az idén háromnegyed év alatt 492 ezer tonna kohókokszot és közel 84 ezer tonna ipari-háztartási kokszot gyártott. Értékes fűtőanyag, mert térfogatsúlya 500 kiló köbméterenként — éppen fele olyan nehéz, mint a szén —, de fűtőértéke jóval nagyobb. 1 kiló koksz 6700 kalória fűtőértékű. Képeinken a kokszoló egyik legjobb brigádját a Május 1. szocialista brigádot láthatjuk munka közben. Az elsőn a „zuhanyozás" látható, másik képünkön Gubicza Mihály szenet tölt a kiürített kamrába. Hol és mikor tartják a tanácstagi beszámolókat? Előző lapszámunkban már beszámoltunk arról, hogy a Hazafias Népfront az 1963. második félévi tanácstagi beszámolókat megkezdte városunkban. Most a szerdán és pénteken lezajló tanácstagi helyét és idejét közöljük.beszámolók DECEMBER 4-én. SZERDÁN ESTE 6 ÓRAKOR a Vigadó kisvendéglőben Kuslits Tibor, Tirk László, Csomány Ferenc és Rendes János tanácstagok találkoznak a 63., 64., 65. és a 66. választókörzet lakóival. DECEMBER 6-ÁN, PÉNTEKEN ESTE 6 ÓRAKOR a Gorkij téri iskolában dr. Pátkay József, dr. Arató Antalné és Kurinyi Tibor tanácstagok tartják beszámolójukat a 27., 30., 31. választókörzet lakóinak. A Vasvári Pál Általános Iskolában Fichs György, Nasta Imre, Koval László és Czimmer Pál tanácstagok tartanak beszámolót a 24., 25., 26., 29. választókörzet lakóinak. A Ságvári Endre Általános Iskola ebédlőjében Kovács Béla, Sándor Zoltán, Sógor Józsefné, Márfi József és Szloboda György tanácstagok találkoznak a 5., 6., 7., 8., 9. választókörzet lakóival A Vasmű klubban Hentschel Róbert, Nagy István, Kontár Béláné és Maza János tanácstagok tartanak beszámolóit a 40., 41., 42., 43. választókörzet lakóinak. A Móricz Zsigmond Általános Iskolában Závodi Imre, Weiner Tibor, Rácz Pál és Kovács József tanácstagok találkoznak az 55., 57., 58., 59. körzet választóival Az óvárosi Szárad Márton Általános Iskolában dr. Radnai Éva és Kovács Istvánné tanácstagok tartanak beszámolót a 74., 76. választókörzet lakóinak. A Dózsa György úti tanácsszámóban ( Dózsa György út 37) Dorgai Mihály, Annus Ferenc és Surján József tanácstagok tartanak beszámolót a 14., 15., 11. körzet választóinak. Ezzel városunkban befejeződnek az 1963 esztendő második félévi tanácstagi beszámolói. Meggyorsult az újítások kivitelezése - Vannak „elfekvő” újítások is Az érem két oldala Újítani könnyű, csak a kivitelezés megy nehezen. Hányszor hallja ezt az ember az újítóktól. Nincs gazdája az újításoknak, hiába járja le a lábát, nincs kivitelező, nincs, aki anyagot, munkát rendelhetne. Így aztán, nem csoda, ha az újító belefárad, elfásul a sok hiábavaló utánjárásba és legközelebb nagyon meggondolja, hogy újítson-e? Ez a tarthatatlan állapot a közelmúltban gyökeresen megváltozott a Vasműben. Hogyan? A fontosságának megfelelő helyre tették az újítómozgalmat. EGY HELYES RENDELET Augusztus elsejei hatállyal jelent meg a Vasműben a 329. számú igazgatói rendelet, mely szabályozza az újítási ügymenetét és rendezi a kivitelezés kérdéseit A rendelet meghatározza, hogy az újítás ügyében harminc napon belül döntést kell hozni és a kivitelezési munkát az érintett üzem TMK-ja köteles beprogramozni. A megvalósítást az üzem műszakijainak prémium feladatává kell tenni, viszont a legjobb véleményezők, közreműködők félévenként jutalmazhatók. A különösen jelentős, vagy munkásvédelmi újítások soron kívül, munkaidő után is kivitelezhetők, ebben az esetben legtöbbször szocialista brigádokkal köt szerződést az újítási osztály, és a munkáért kivitelezési díjat fizetnek. Az igazgatói rendelet természetesen nem jelenti azt, hogy az újítónak ezután szalmát sem kell keresztbe tenni. Hatékony és igen szükséges támogatást biztosít, de a kísérletezés, a kivitelezés irányítása továbbra is az újító feladata. MEGTÉRÜL A „LELKESEDÉS’ Hogyan alkalmazták a gyakorlatban az igazgatói rendeletet? Sólyom József, az újítási osztály vezérlője elégedett az eddigi eredményekkel. — Legtöbb esetben a gyárrészlegek végrehajtják a rendelet rájuk vonatkozó részét. Különösen a hengerműben javult az újítási szemlélet — mondja. — a TMK irodáik rendszeresen megkapják az újítási munkákat és a brigádok színibe minden újítást munkaidőn kívül szeretnének elkészíteni. Érthető ez a „lelkesedés” Az idén a tavalyinál jóval többet, kétszázezer forintot fizettek ki a kivitelezőknek, s a közreműködők díjaik sem sokkal kevesebbet tesznek ki. Ennek köszönhető, hogy a tavalyról áthúzódókkal az első félév végén hétszáz megvalósítatlan újítás volt, míg az év végére ez a szám előreláthatólag ötven alatt lesz. Fél év sem telt el a rendelet megjelenése óta, de máris tapasztalható, hogy meggyorsult az újítások kivitelezése. Az első félévben 566 elfogadott újításból 464-et vezettek be, a III. negyedévben 263-ból már 229-et, s október hónapban 82-ből 78-at. A javulás szembetűnő. Az újításokból származó megtakarítás az év első felében 24 millió 315 ezer forint volt, egyedül október hónapban pedig a 7 milliót is meghaladta. „Kifizetődők tehát az újítások bevezetését szorgalmazni. KIVÉTEL ERŐSÍTI A SZABÁLYT? Ez azonban még nem jelenti azt hogy minden rendben van az újításokkal. Bozsó Istvánná és Lendvai József a meleghengermű tolókemeny" csúszócsövednek szigetelésére tett " látási javaslata 1961 március 27-e óta nincs megvalósítva. Éppen két évet „feküdt” az elfogadásig, mert közben egy másik javaslattal kísérleztek, s a hengermű akkori egyimélyi elbírálója, valamint illetés műszakijai ennyi ideig nem tudta dönteni, hogy melyik a jobb megoldás. Csak az idén március 30-án döntött hengermű gyár részleg vezetője a Bazsóné—Lendvai újítás mellett. Ezek után július 1-én kötötték meg a szerződést december 31-i határidőre. November 22-i lapszámunkban a „Kárbavesző” energiák” című riportban Illyés László kemence üzemvezető és Oravecz József úgy nyilatkozott erről az újításról, hogy eddig még semmi sem történt a megvalósítás érdekében, s így gátolja a szigetelési probléma megoldását. Nem kicsiségről van szó, mert ha szigetelés nélkül üzemeltetik a tolókemencét, a csupasz cső minden négyzetmétere óránként 400 ezer kalória veszteséget okoz. Az újítók szerint azonban másként áll a helyzet. — Elkészítettük a tűzálló tégla mintáját, a palástszerű védőlemez rajzát és hajlítás sablonját — mondja Bozsó Istvánná.— A lemezkivágást és hajlatát még augusztusban megrendeltük a hengermű TMK-nál, de csak november 21-én kaptuk meg, méghozzá hajlítás nélkül. AZ A BIZONYOS „HA Mi történt közben? Pósa Gyula, a hengermű technológusa, az újítás kijelölt közreműködője minden lehetőséget megpróbált, de a lemezmunkát nem vállalta senki. — A rostalemez üzem kapacitás hiány miatt, a lakatosüzem pedig kalkulácós okok miatt utasította el Ugyanis mind préselés, mind forgácsolás útján ráfizetéses lett volna ilyen kis tételben a bonyolult kivágást és hajlítást elvégezni. Talán most a mi TMK-műhelyünk megcsinálja a szükséges műveleteket — mondja. Ezek szerint december 31-ig még elkészülhetne az újítás, ha... A hengermű vezetői többször változtak az utóbbi időben, sokszor nem is tudtak az illetékesekkel tárgyalni az újítók. Véletlenül tudták, meg, hogy a jelenleg nem üzemelő kemence szigetelendő csöveit a fellújítás alkalmával a szabványos 89 miliméteresről 108 milliméter átmérőjűre cserélték A minta, a lemezsablon, s a rajzok mind szabványméretre készültek, úgyhogy kezdhetnek mindent élőből, a tégla mintáját és a lemezmunka rajzát már módosították, de ha,a meghajlított lemezeket nem kapják meg rövid időn belül, amikor a lemez hőtágulását, meg a hegesztés állóképességét nem tudják kemencében vizsgálni. Ez a helyzet jelenleg a csőszigetelési újítás ügyében. Fél éve életbe lépett egy helyes rendelkezés, melynek jótékony hatása már érződik, de a Bozsóné—Lendvai és más „elfekvő” újítás esetében még mindig nem segíti eléggé az üzem a kivitelezést. Pedig ez nem az újítók „maszek” ügye, hanem elsősorban az üzem. a népgazdaság érdeke Zsiday Csaba DECEMBER 3-TÓL 5-IG GYERMEKBÉNULÁS ELLENI VÉDŐOLTÁS Értesíti az Egészségügyi Osztály azon szülőket, akiknek gyermekük 1960 október 1 és 1963 szeptember 30-a közötti időben született, hogy a gyermekbénulás elleni védőoltás első részletére december 3., 4. és 5- én kötelesek gyermeküket a lakóhelyük szerint illetékes körzet gyermekorvosi rendelőbe, illetve egészségvédelmi tanácsadóba behozni. A gyermek oltási lapját és kanalat hozzanak magukkal. A bölcsődében elhelyezett gyermekeket nem kell elhozni, mert azok a védőoltást a bölcsődében fogják megkapni. A védőoltás kötelező és az igazolatlan elmaradást a törvény bünteti.