Dunaújvárosi Hírlap, 1963. december (8. évfolyam, 96-104. szám)

1963-12-03 / 96. szám

A­­ boldogsága keresése? Munkaerővándorlás az építőiparban Egyik ismerősöm, Z. A., a nyáron még a 26-os Építőipari Vállalatnál dolgozott. A napokban találkoztunk a­ Vasmű úton, örömmel üdvözöljük egymást, l ásson melegében érdeklő­döm — merre építenek? — Á, nem vágyóik már a huszon­­hatosoknál! — legyint. — Jobb he­lyet kerestem. Áttettem székhelye­met a Vasműbe... 10 HÓNAP ALATT 1363 KILÉPŐ MUNKÁS Másnap dr. Bartócz már Jó­zsefnél, a 26-os Építőipari Vál­lalat főkönyve­lőjénél érdeklődöm, hogyan is áll vállalatuk a mun­kaerővándorlással? Íme a tények: A vállalattól tíz hónap alatt 1363 munkás lépett ki, jelentős részük önkényesen. . Gyakorlatilag munkás­­lét­számiuk 47 százaléka cserélődött le. Zömében segédmunkások és be­tanított munkások mentek tovább, , „a boldogságot keresni”, ahogy dr. Bartócz József mondja. •Jelenleg 173 munkással van keve­sebb, mint amennyire tervezték, s ez az év hátralevő részében több mint nyolcmillió forint termelési érték­kiesést jelent, még akkor is, ha a vállalat 100 százalékra teljesíti a tervét. • Ezek közt a távozók között azok is ott vannak, akik ■ katonának vo­nultak be, de, és ez adja a dolog ér­dekességét, a leszerelők közül sen­ki sem tért vissza a vállalathoz, leg­feljebb a munkakönyvéért — világo­su­t­ttal a főkönyvelő. NEM LÁTJÁK Október hónap JÖVŐJÜKET? . statisztikai ada­tai még többet is mondanak. Az októberi vándor­madarak 73 százaléka ez évben ke­rült az építőkhöz, 22 százaléka 1982- s a régebbi dolgozók közül, a gárdából mindössze 5 százalék­nyi kérte ki munkakönyvét. Még megdöbbentőbb, hogy a kilépők 35 százaléka önkényes kilépő. Hová tartanak? Merre mennek? Vissza a termelőszövetkezetbe? Más építőipari vállalathoz? Csak egészen kis százalékuk! Javarészük telepített üzemben keres munkát, ahol bizto­sabbnak látják jövőjüket, mint az építőiparban, vidéki kisipari de szívesen mennek szövetkezetekbe is, ahol nagyobb jövedelmet remélnek és kapnak. Innen kiindulva — nem nehéz megtalálni az okot és megoldása sem lehetetlen. HOL LEHET TÖBBET ÉS BIZTOSABBAN KERESNI? Egy „tipikus” vándormadár útjának sémáját könnyen meg lehet adni. Jött valamelyik fa­luból, az építőiparit közbeeső lépcső­nek tekintette, s ment tovább, lehe­tőleg telepített üzembe. Addig tart egy ilyen út, amíg vándorlója célhoz nem érkezik. Gyakori, hogy a tele­pített üzemig három-négy építőipari vállalatot is­­ bebarangol egy-egy ilyen dolgozó. — Úgy érzik, egy gyárban jobb körülmények között és jobb bérezés mellett dolgozhatnak — mondta Szabó Mihály, a vállalat igazgatója. — A bérezésen k­é kene javítani — vélekedik Mikó László, a vállalat főmérnöke, de kis gondolkozás után még megtoldja: — Persze, nemcsak bérkérdés ez. Csak arra fogni nem helytálló. BABONA, VAGY Az építőipar VALÓSÁG? . munkaerőván­dorlásait többen is szívesen magyarázzák az építőipari reálbérek „csökkenésével”. Pedig csak ab­ból kellene kiindulniok, hogy ahol magasabb az egy főre eső ter­melési érték, ott természetszerűleg magasabb lesz az egy főre eső bér is. És ha így vizsgáljuk az építőipari reálbéreket, hamar kiderül, hogy a reálbérek „csökkenése”­­ valójában babona. Az azonban helytálló, hogy az épí­tőipari munkát végzője között megle­hetősen nagy a­­ bérfeszültség. Megint a számok segítenek tovább. Az ÉM vállalatai az építőiparban foglalkoz­tatottak 25 százalékával az építő­ipari termelés 33 százalékát adják, ugyanakkor a nem építőipari tárcák­nál, a magánszektorban, vagy a kis­ipari szövetkezetekben az építőmun­kások 60 százaléka dolgozik, de ez a 60 százalék az építőipari termelés­nek mindössze 40 százalékát nyújtja — magasabb bérezésért. Sokat segítene, ha az ÉM, mint szakfelügyeleti szerv, olyan intézke­dést hozna, hogy egyenlítsük ki a béreket az építőiparban, s ne legyen magasabb bér alacsonyabb termelé­kenységért. CÉLSZERŰBB FOGLALKOZTA­TÁS, SZEMÉLYE­SEBB ÉRDEKELT­SÉG Mivel a ván­dorló dolgozók nagyobbik része más tárcákhoz, lehetőleg telepí­tett vándorol, üzembi mi az előbbinél is lényegesebb ennek az okát felszámolni. IMIIIIIIIMIilllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllll Z. A.­miikor azt újságolta, hogy jobb helyet keresett, amikor valójá­ban arról beszélt, hogy az építőipar­ban nem tudta tartósan megtalálni számításait. Különösen az idei tél ingatta meg sok dolgozóban az épí­tőiparba vetett hitét. Vagyis célsze­rűbb foglalkoztatást, a téliesítések megnyugtató megoldását, jobb mun­kaszervezést kell megvalósítani az építőiparban — de ez már nem a minisztérium, hanem a vállalatok feladata. Csak ilyen konkrét tények győzhe­tik meg a dolgozókat az építőipar jövőjéről, mert ezek nélkül kétkedni kezdenek az elkövetkezendő évek tervszámaiban is Az építőipar sokat hiányolt munkamorálját is megte­remtenék az ilyen inté­zkedések. S azzal elérhetik, ipar nem átszállóhely hogy az építő­lesz a „falu” és a „gyár” között, hanem végállo­más ... Rózsa András lllllllllllllllllllllllllltll|||||||||||||l!lllllltllllllllllllllllllll|||| Sokszor hallottuk már csendes apokon a kokszürítés messzehang­­ó hármas dudaszavát. Ilyenkor ly-két kamrából az ürítőkocsiba ülik a vörhenyes, izzó koksz. Pár src múlva a „kápolna” tetején­­omolygó, hófehér füst jelzi, hogy HAB­­KOM NYU SZEM a­­„zuhanyozás”, a vízhűtés megtör­tént. A kokszoló az idén háromnegyed év alatt 492 ezer tonna kohókokszot és közel 84 ezer tonna ipari-háztar­tási kokszot gyártott. Értékes fűtő­anyag, mert térfogatsúlya 500 kiló köbméterenként — éppen fele olyan nehéz, mint a szén —, de fű­tőértéke jóval nagyobb. 1 kiló koksz 6700 kalória fűtőértékű. Képeinken a kokszoló egyik leg­jobb brigádját a Május 1. szocialis­ta brigádot láthatjuk munka köz­ben. Az elsőn a „zuhanyozás" lát­ható, másik képünkön G­u­b­i­c­z­a Mihály szenet tölt a kiürített kamrá­ba. Hol és mikor tartják a tanácstagi beszámolókat? Előző lapszámunkban már beszá­moltunk arról, hogy a Hazafias Nép­front az 1963. második félévi tanács­tagi beszámolókat megkezdte váro­sunkban. Most a szerdán és pénte­ken lezajló tanácstagi helyét és idejét közöljük.beszámolók DECEMBER 4-én. SZERDÁN ESTE 6 ÓRAKOR a Vigadó kisvendéglőben Kuslits Ti­bor, Tirk László, Csomány Ferenc és Rendes János­­ tanácstagok talál­koznak a 63., 64., 65. és a 66. vá­lasztókörzet lakóival. DECEMBER 6-ÁN, PÉNTEKEN ES­TE 6 ÓRAKOR a Gorkij téri iskolában dr. Pátkay József, dr. Arató Antalné és Kurinyi Tibor tanácstagok tartják beszámo­lójukat a 27., 30., 31. választókörzet lakóinak. A Vasvári Pál Általános Iskolában Fichs György, Nasta Imre, Koval László és Czimmer Pál tanácstagok tartanak beszámolót a 24., 25., 26., 29. választókörzet lakóinak­. A Ságvári Endre Általános Iskola ebédlőjében Kovács Béla, Sándor Zoltán, Sógor Józsefné, Márfi József és Szloboda György tanácstagok ta­lálkoznak a 5., 6., 7., 8., 9. választó­körzet lakóival A Vasmű klubban Hentschel Ró­bert, Nagy István, Kontár Béláné és Maza János tanácstagok tartanak be­számolóit a 40., 41., 42., 43. választó­körzet lakóinak. A Móricz Zsigmond Általános Is­kolában Závodi Imre, Weiner Tibor, Rácz Pál és Kovács József tanácsta­gok találkoznak az 55., 57., 58., 59. körzet választóival Az óvárosi Szárad Márton Általá­nos Iskolában dr. Radnai Éva és Kovács Istvánné tanácstagok tarta­nak­­ beszámolót a 74., 76. választó­­körzet lakóinak. A Dózsa György úti tanácsszámó­­ban ( Dózsa György út 37) Dorgai Mihály, Annus Ferenc és Surján Jó­zsef tanácstagok tartanak beszámo­lót a 14., 15., 11. körzet választóinak. Ezzel városunkban befejeződnek az 1963 esztendő második félévi tanács­tagi beszámolói. Meggyorsult az újítások kivitelezése - Vannak „elfekvő” újítások is Az érem két oldala Újítani könnyű, csak a kivitelezés megy nehezen. Hányszor hall­­­­ja ezt az ember az újítóktól. Nincs gazdája az újításoknak, hiába­­ járja le a lábát, nincs kivitelező, nincs, aki anyagot, munkát ren­delhetne. Így aztán, nem csoda, ha az újító belefárad, elfásul a sok hiábavaló utánjárásba és legközelebb nagyon meggondolja, hogy újítson-e? Ez a tarthatatlan állapot a közelmúltban gyökeresen megválto­zott a Vasműben. Hogyan? A fontosságának megfelelő helyre tették az újítómozgalmat. EGY HELYES RENDELET Augusztus elsejei hatállyal jelent meg a Vasműben a 329. számú igaz­gatói rendelet, mely szabályozza az újítási ügymenetét és rendezi a ki­vitelezés kérdéseit A rendelet meg­határozza, hogy az újítás ügyében harminc napon belül döntést kell hozni és a kivitelezési munkát az érintett üzem TMK-ja köteles be­programozni. A megvalósítást az üzem műszakijainak prémium fel­adatává kell tenni, viszont a legjobb véleményezők, közreműködők fél­évenként jutalmazhatók. A különö­sen jelentős, vagy munkásvédelmi újítások soron kívül, munkaidő után is kivitelezhetők, ebben az esetben legtöbbször szocialista brigádokkal köt szerződést az újítási osztály, és a munkáért kivitelezési díjat fizetnek. Az igazgatói rendelet természete­sen nem jelenti az­t, hogy az újító­nak ezután szalmát sem kell ke­resztbe tenni. Hatékony és igen szük­séges támogatást biztosít, de a kísér­letezés, a­­ kivitelezés irányítása to­vábbra is az újító feladata. MEGTÉRÜL A „LELKESEDÉS’ Hogyan alkalmazták a gyakor­latban az igazgatói rendeletet? Só­lyom József, az újítási osztály vezér­lője elégedett az eddigi eredmények­kel. — Legtöbb esetben a gyárrészlegek végrehajtják a rendelet rájuk vonat­kozó részét. Különöse­n a hengermű­ben javult az újítási szemlélet — mondja. — a TMK irodáik rendsze­resen megkapják az újítási munká­kat és a brigádok színibe minden újí­tást munkaidőn kívül szeretnének elkészíteni. Érthető ez a „lelkesedés” Az idén a tavalyinál jóval többet, kétszázezer forintot fizettek­­ ki a kivitelezőknek, s a közreműködők díjaik sem sokkal kevesebbet tesznek ki. Ennek kö­szönhető, hogy a tavalyról áthúzó­dókkal az első félév végén hétszáz megvalósítatlan újítás volt, míg az év végére ez a szám előreláthatólag ötven alatt lesz. Fél év sem telt el a rendelet megjelenése óta, de máris tapasztal­ható, hogy meggyorsult az újítások kivitelezése. Az első félévben 566 elfogadott újításból 464-et vezettek be, a III. negyedévben 263-ból már 229-et, s október hónapban 82-ből 78-at. A javulás szembetűnő. Az újí­tásokból származó megtakarítás az év első felében 24 millió 315 ezer fo­rint volt, egyedül október hónapban pedig a 7 milliót is meghaladta. „Kifizetődők­ tehát az újítások beve­zetését szorgalmazni. KIVÉTEL ERŐSÍTI A SZABÁLYT? Ez azonban még nem­ jelenti azt hogy minden rend­ben van az újítá­sokkal. Bozsó Istvánná és Lendvai József a meleghengermű tolókemen­­y" csúszócsövednek szigetelésére tett " látási javaslata 1961 március 27-e ó­ta nincs megvalósítva. Éppen két évet „feküdt” az elfogadásig, mert k­özben egy másik javaslattal kísér­l­­­­eztek, s a hengermű akkori egy­imélyi elbírálója, valamint illeté­s műsza­kijai ennyi ideig nem tud­­t­a dönteni, hogy melyik a jobb m­­egoldás. Csak az idén március 30-án döntött hengermű gyár részleg vezetője a Ba­zsóné—Lendvai újítás mellett. Ezek után július 1-én kötötték meg a szerződést december 31-i határ­időre. November 22-i lapszá­munkban a „Kárbavesző” energi­ák” című riportban Illyés László kemence üzemvezető és Oravecz Jó­zsef úgy nyilatkozott erről az újí­tásról, hogy eddig még semmi sem történt a megvalósítás érdekében, s így gátolja a szigetelési probléma megoldás­át. Nem kicsiségről van szó, mert ha szigetelés nélkül üze­meltetik a tolókemencét, a csupasz cső minden négyzetmétere óránként 400 ezer kalória veszteséget okoz. Az újítók szerint azonban másként áll a helyzet. — Elkészítettük a tűzálló tégla mintáját, a palástszerű védőlemez rajzát és hajlítás sablonját — mond­ja Bozsó Istvánná.­­— A lemezkivá­gást és hajlatá­t még augusztusban megrendeltük a hengermű TMK-nál, de csak november 21-én kaptuk meg, méghozzá hajlítás nélkül. AZ A BIZONYOS „HA Mi történt közben? Pósa Gyula, a hengermű technológusa, az újítás ki­jelölt közreműködője minden lehető­séget megpróbált, de a lemezmunkát nem vállalta senki. — A rostalemez üzem kapacitás hiány miatt, a lakatosüzem pedig kalkulácós okok miatt utasította el Ugyanis mind préselés, mind forgá­csolás útján ráfizetéses lett volna ilyen kis tételben a bonyolult kivá­gást és hajlítást elvégezni. Talán most a mi TMK-műhelyünk meg­csinálja a szükséges műveleteket — mondja. Ezek szerint december 31-ig még elkészülhetne az újítás, ha... A hengermű vezetői többször változtak az utóbbi időben, sokszor nem is tudtak az illetékesekkel tárgyalni az újítók. Véletlenül tudták, meg, hogy a jelenleg nem üzemelő kemence szigetelendő csöveit a fellújítás alkal­mával a szabványos 89 miliméteres­­ről 108 milliméter átmérőjűre cse­rélték A minta, a lemezsablon, s a rajzok mind szabványméretre ké­szültek, úgyhogy kezdhetnek min­dent élőb­ől, a tégla mintáját és a lemezmunka rajzát már módosítot­ták, de ha,a meghajlított lemezeket nem kapják meg rövid időn belül, amikor a lemez hőtágulását, meg a hegesztés állóképességét nem tudják kemencében vizsgálni. Ez a helyzet jelenleg a csőszige­telési újítás ügyében. Fél éve élet­be lépett egy helyes rendelkezés, melynek jótékony hatása már érző­dik, de a Bozsóné—Lendvai és más „elfekvő” újítás esetében még min­dig nem segíti eléggé az üzem a ki­­vitelezést. Pedig ez nem az újítók „maszek” ügye, hanem elsősorban az üzem. a népgazdaság érdeke Zsiday Csaba DECEMBER 3-TÓL 5-IG GYERMEKBÉNULÁS ELLENI VÉDŐOLTÁS Értesíti az Egészségügyi Osztály azon szülőket, akiknek gyermekük 1960 október 1 és 1963 szeptember 30-a közötti időben született, hogy a gyermekbénulás elleni védőoltás első részletére december 3., 4. és 5- én kötelesek gyermeküket a lakóhe­lyük szerint illetékes körzet gyer­mekorvosi rendelőbe, illetve egész­ségvédelmi tanácsadóba behozni. A gyermek oltási lapját és kana­lat hozzanak magukkal. A bölcsődé­ben elhelyezett gyermekeket nem kell elhozni, mert azok a védőoltást a bölcsődében fogják megkapni. A védőoltás kötelező és az igazo­latlan elmaradást a törvény bün­teti.

Next