Dunaújvárosi Hírlap, 1965. szeptember (10. évfolyam, 71-78. szám)
1965-09-03 / 71. szám
X. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM ÓRA: 60 FILLÉR 1965. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK EGY HOSSZÚ HAJ Hozzászólás az utánpótlás BÚCSÚZTATÁSA vitához A FEKETE BÁRÁNY ÚJDONSÁGOK A VASMŰBEN A Tanács kereskedelmi osztálya „FÉL FIÚK, CSAK SEMMI válaszol FÉLELEM . . A Városi Úttörő Elnökség munkájáról tárgyalt az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottsága Az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén önálló napirendként tárgyalta meg a Városi Úttörő Elnökség munkáját. A Végrehajtó Bizottság ülésére meghívták az úttörőcsapatok vezetőit is. Az úttörőmozgalom városi munkáját pártszerű, hasznos, őszinte vitában elemezték és sok régóta függőben lévő kérdés került megtárgyalásra. A jelentés beszámolt arról, hogy városunkban a tanulók számához viszonyítva az úttörő és kisdobos szervezettség 86,3 százalék. Ez — bár lehetne magasabb is — a megyei átlaggal megegyező, s valamivel az országos átlag felett van. Az 1963/64 tjén bevezetett, „Úttörő ■ expedíció a jövőbe” mozgalom játékos, romantikus keretet adott az «ufctáncszervezetek nevelő munkájának. Városunkban az expedíciós őrsök száma 220, amelyből 171 őrs valamennyi vállalását teljesítette. Fontos feladata az úttörőmozgalomnak az ifjúkommunista életre való felkészítés. A csapatokban végzett eredményes munkájuk alapján 471 ym. osztályos úttörőt javasoltak a KISZ-be felvételre. A tanulmányi munkát és a pályaválasztás előkészítését 52 szakkör segítette, 1140 tanuló részvételével. Számos rajnak szerveztek üzemlátogatást. Valamennyi csapat rendezett expedíciós szellemi vetélkedőt. Az őrsök és rajok védnökséget vállaltak az iskola környékének rendje és tisztasága felett. A külföldi pajtásokkal való levelezés népek közötti barátság elmélyítését a szolgálta és elősegítette az idegen nyelvek tanulását. Az úttörők az elmúlt tanév során 22 ezer 402 óra társadalmi munkát végeztek, 18 ezer kiló papírt, 39 ezer kiló vasat, fémet, és 3 ezer kiló hulladék textilt gyűjtöttek. A kulturális és sportmunka középpontjában a kulturális szemle valamint a sportvetélkedő állt. Az őrsi „Ki mit tud?” versenyeken 2287 pajtás vett részt, a városi szemlén pedig különböző művészeti ágakban 724 pajtás szerepelt. A házi sportbajnokságokon 8293 pajtás vett részt. Valamennyi iskolai, úttörőcsapat rendezett négytusa, torna, asztalitenisz bajnokságot, s szép eredményeket értünk el az Úttörő Olimpiai versenyein is. Az idei nyáron 1400 úttörő töltötte szünidejének egy részét táborban, 20 pajtás pedig Eisenhüttenstadtban vett részt cseretáborozáson. A beszámoló a csapatvezetőségek kollektív irányító, szervező munkájával kapcsolatban megállapította, hogy az még nem mindenütt megfelelő. Elmaradnak a havonkénti csapatvezetői megbeszélések, s a csapatvezető sok esetben egyedül végez minden munkát. Rendszeres és jó az irányítás a Mező Imre és a Zrínyi Ilona úttörőcsapatnál. Az Úttörő Elnökség irányítói munkáját elemezve megállapítást nyert, hogy jól látja el feladatát. Az elnökség mellett 6 szakbizottság működikj, amelyek a vezetőképzést, a táborozást, a kisdobos munkát," a kulturális tennivalókat, a sportmunkát, valamint a gazdasági ügyeket" fogják át. A szakbizottságok munkájára jellemző, hogy több esetben a szakbizottság vezetője egyedül végezte a munkát. Az úttörőmunka elismeréseként az elmúlt évben a Búvár Kund Víziúttörőcsapat elnyerte a KISZ Központi Bizottságának vörös selyem - zászlóját. Többen kaptak a KISZ Központi Bizottságtól elismerő Oklevelet, Kiváló Úttörő vezető kitüntetést, vagy külföldi jutalomüdülésben vettek részt. A beszámoló foglalkozott az Úttörő Elnökség és a csapatvezetőségek között fenálló néhány vitás kérdéssel is. A vita során megállapítást nyert, hogy a városi úttörőéletben komoly eredmények születtek, s ez elsősorban a mozgalomhoz hű pedagógusoknak, útitörővezetőknek és ifivezetőknek köszönhető. Ezt az eredményt tovább kell fokozni azáltal is, hogy a személyi problémákat félretegyék az elvek jobb érvényesülése érdekében. Szóba került a szakcsapatok létjogosultságának kérdése. A szakcsapatok tevékenysége döntően pozitív, tehát segíteni kell, s az iskolák a szakcsapatoknál működő pedagógusok munkáit fogadják el iskolai úttörő munkának. A megbecsülés kifejezője többek között a jutalom. Az Úttörő Elnökségnek a csapatokkal közösen ki kellene dolgozni egy értékelési rendszert (pontrendszert) amely alapul szolgálhatna a tevékenység elbírálásához, s egyben a jutalmazáshoz is. Az alsóörsi tábor továbbfejlesztésére jövőre kétezer forintot fordít a Városi Tanács. Az Úttörő Elnökség és a KISZ Bizottság a tábor jövő fejlesztési elképzeléseit beszélje meg a csapatokkal és kérje ki véleményüket. A KISZ jobban kapcsolódjék az úttörőmozgalomhoz. Az úttörő ifivezetők ne csak a középiskolákból hanem az üzemi kerüljenek ki, ifjúmunkások is vállaljanak ilyen megbízatást. A jövőben még szervezettebbé kell tenmi az Úttörő Elnökség munkáját,s szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a csapatokkal. Az MSZMP Városi Végrehajtó Bizottsága végül elismerését fejezte ki a csapatoknak és az Úttörő Elnökségnek a végzett munkáért. A szakadékba zuhant életét vesztette Augusztus 28-án délelőtt értesítették a Városi Rendőrkapitányságot, hogy a Siklói úton, a vidámparki bejárat és a Duna-part között egy bokros részen férfi holttestre bukkantak, állapította. A rendőri nyomozás meghogy az illető Máté József villanyszerelő, Kohász utca 10 szám alatti lakos. Máté József augusztus 27-én este feleségével a Sportbüfében italozott, majd házi mulatságon vettek részt, ahol hajnalig szórakoztak, italoztak. Máté József korábban áramütést szenvedett, és eltiltották orvosilag az italtól. A nagymennyiségű alkohol hatására feltehetően elveszítette tájékozódó képességét, s a Siklós Út mellett egy 6 méter mély szakadékba zuhant. A boncolás megállapította, hogy Máté József halálát agyrázkódás és agyroncsolás okozta. A haláleset körülményeinél bűncselekményt nem állapítottak meg. Nincs többé rejtett hiba A hideghengermű spirálcső-hegesztőgépére ultrahangos varratvizsgáló készüléket szereltek fel. A műszer folyamatosan vizsgálja a hegesztőgépből kikerülő cső varratait, regisztrálja az eredményt és magán a csövön is megjelöli a hibás részt. Képünkön Juhász Katalin gépésztechnikus figyeli a készülék működését (Zsiday Béla felvétele) Három hét helyett három nap Hosszú évekig a Dózsa György út üzembe lebonyolítani. A pipacs teleszomszédságában volt található az Építőipari Vállalat asztalosüzeme. Az évek során elhasználódott, le kellett bontani, a területre is szükség volt, mert itt lakások épülnek. A napokban hozzáláttak az üzem szanálásához. A tervek szerint három hét alatt kellett volna a költözést az újben felépített új üzem 1100 négyzetméter alapterületű. Itt található tanműhely, kéziműhely, a szegező-lakatos csoport munkaterme, a gépterem, a raktár. , ’ Már zúgnak az egyengetők, a gyalugépek, a csiszolók, a darabolók. Az „Asztalos János” szocialista brigád Iványi János és Erdős Ferenc vezetésével végezte az üzem átköltöztetését. Három hét helyett három nap alatt végezték el a munkát így két héttel előbb kezdődött a termelés. Molnár Ferenc üzemvezető elmondta, hogy a jól előkészített költözködés alig okozott termelési kiesést. Lerníer György szabász, Drózdy Győző, Kiss János szerelők sokat tettek az üzem megindításáért. Augusztus utolsó napjaiban megkezdődött a termelés, az alkotó munka. Az üzemben hatvan asztalosnak van munkaterület, teljes i tényben folyik a termelés, készülnek a nyílászáró szerkezetek és egyéb asztalosáruk. Az építők szakipari részlegének dolgozói a szocialista címért versenyeznek Csaknem száz építőipari brigád versenyez a szocialista brigád címért. A szakszervezeti bizottság megállapítása szerint az első félévben a brigádok hatvan százaléka teljesítette a felajánlásokat és feltételeket. A szakipari dolgozók között a 26-os Építőipari Vállalatnál széles körben bontakozott ki a szocialista munkaverseny. Tavaly 17 csoport 179 részvevője versenyzett a szocialista munkabrigád címért. Az idén — a felszabadulási verseny során, mely az év végéig tart, 27 brigád 257 tagja küzd a szocialista munkahely eléréséért küzd, eredményesen. — sey — Munkánk célja szerint Egyénileg számtalanszor végig gondoltuk már, miért is dolgozunk. Munkánk megélhetésünket, életünk szépítését, gazdagítását, s egyidejűleg a társadalom javát is szolgálja. Keresetünkből általában nem vásárolunk haszontalan dolgokat. Vígjátékok témája csupán az esztelenül költekező, a télvíz idején kerti törpét vásárló ember. És ha nem kapjuk meg az áruházban azt, amit terveztünk, jogosan háborgunk. Munkánknak társadalmi méretekben is pontosan körülhatárolható, konkrét célja van. A cipőgyártó szalagon, a szövőgépen, a földeken dolgozó ember közvetlenül a ma igényeit elégíti ki, amikor élelmiszert, illetve fogyasztási cikket termel. A beruházási javakat előállító munkás azon fáradozik, hogy a jövő emberi szükségletei magasabb szinten kerüljenek kielégítésre. A ma épülő műtrágyagyár holnap, vagy azután több kenyeret biztosít az országnak. Mint vásárlók, minden esetben megfontoltak vagyunk, következetesen ragaszkodunk személyes szükségleteink kielégítéséhez, családi beruházási tervünk teljesítéséhez. Mint termelők viszont néha hajtunk a könnyelműségre, nem számolunk mindig a rendelők, a piac igényeivel. Globálisan teljesítjük és túlteljesítjük a tervet, bizonyos részleteivel viszont adósak maradunk. Az idei gazdasági évnek is egyik valóságos gondja ez .Iparunk első félévi tervét mintegy 7 százalékkal túlteljesítette, aminek — bármilyen furcsán is hangzik — nem örülhetünk egyértelműen. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság első félévi fejlődéséről egyebek között megállapította: ....... nem minden iparvállalat tartotta szem előtt az MSZMP Központi Bizottsága 1961 decemberi határozatában kitűzött célt: nem mindig abból és annyit termeltek, amire a felhasználók idénye irányult. Az exportált és a belkereskedelemnek átadott ipari termékek mennyisége kisebb mértékben növekedett, mint az ipari termelésé. A termelés növekedésének egy része a készleteket növelte.” Évek óta megfigyelhető, hogy bizonyos termékekből hiány mutatkozik, másokból viszont feleslegesen raktárra termelnek. A statisztika pontosan kimutatja, hogyan növekednek minden esztendőben a felesleges készletek. Gépi kapacitást, munkaerőt és anyagot kötnek le feleslegesen olyan termékek, amelyekre pillanatnyilag sem a hazai sem a külföldi piac nem tart igényt. Az olvasó jogosan kérdezheti: hogyan keletkezhetnek nálunk felesleges készletek? A válaszra nem egyszer a helyi vezetők illetékesek. Mert a vállalatok, az állami szervek a rendeléseik feladásánál nem mindig járnak el kellő körültekintéssel, a beosztó gazda módjára. „Jó ha van a háznál” alapon gyakran meggondolatlanul költekeznek. S a „költekező kedv” nem egyszer éppen a keresett termékeknél a legnagyobb. A meggondolatlan költekezésnél is államndabb jelenség és több kárt okoz a tényleges szükségletekre fittyet hányó öncélú termelés. Más szavakkal: egyes üzemeinkben és vállalatainknál változatlanul ma érvényesül a mennyiségi szemlélet. Bizonyos terménkekből növelik a termelést, míg mások gyártást elhanyagolják. Így tulajdonképpen a meglévő válaztékot is szűkítik. A mennyiségi szemlélet legszembetűnőbb megnyilvánulása azonban, hogy a műszaki fejlesztés és a minőségjavítás mellőzésével fékezik jelentkező új szükségletek kielégítését. Vagyis olyan a termékek gyártásába ölünk munkát, anyagot, energiát, amelyeknél ma már lényegesen korszerűbbet ismer a technika és igényel a vásárló. A gyártmányfejlesztés, a minőségjavítás, az önköltségcsökkentés, — a szükségletek magasabb szintű kielégítését biztosítva — elhárítja a mennyiségi növekedés útjában álló akadályokat. A mennyiség és a minőség összhangjának megteremtése óra is ezen az úton képzelhető el: a népgazdaság és a lakosság növekvő és új szükségleteinek magas szintű kielégítésével. Ezért oly fontos most, a második ötéves tervi utolsó esztendejében az új tervidős~ok m-gal-néz-vekor iszró+elton vérig gondolnunk munkánk tini-Zovkép- V-vi eáisAf értelmét. Ha mint termelői- konszernen dolgozunk, magas szinten elémütnik ki a bel- és kül 1—vaskedelemi igényeit. több örömünk tl:kamikában_ és mint fogyasztók több hazvát irtuk mindennapos küzdelmeinknek, erőfeszítéseinknek. Kovács József