Dunaújvárosi Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 26-34. szám)
1966-04-01 / 26. szám
Szabadságunk születésnapjára A számjegyek sokasága mutatja csak, milyen messze van az a tavasz, az az április. Mindennapi munkád közepette észre sem veszed, hogy azóta huszonegyedszer borultak virágba a szilvafák. Jól emlékszel a kislány kára, aki a bunker mélyén sivalkodva tolta el ajkától a cukortalan, íztelen teát, a kisfiúra, akinek panaszos köhögése hosszú éjszakákon át az egyetlen emberi hang volt az embertelen dübörgésben. Mindannyian egyedül voltunk, mert közel volt a halál. Egyedül bunkerok és lövészárkok mélyén szorongva, egyedül a civilizált Európa gázkamrájának árnyékában. Színtelen, magányos egyéniségek milliói lapultak kakastollak, árpádsávos karszalagos, puskacsövek árnyékában. Ki vett észre, kinek mertél a szemébe nézni, s ki kérdezte tőled egyáltalán, szeretnél-e élni, akarsz-e élni, fiatalember. Azóta anya lett a kislányból, s a kisfiú kiszolgált katona. Szabadság, emberség, béke — együtt tanulták meg ezeket a szavakat ezernyi más szóval, s talán nem is tudják jelentését, jelentőségét mihez kapcsolni. Ünnepi beszédekhez, vezércikkekhez kötődnek ezek a szavak. És nem látják maguk előtt a kiskatonát, ahogy mosolyogva bejelenti: „számotokra befejeződött a háború”. Nem látják az ünnepélyes pillanatot, mikor az otthon ablakáról lekerül a fekete papír. Nem látják apjukat, amint a grófi tábla közepén tintaceruzával felírja egy kis karácsonkra a nevét. Nem látják a halottnak hitt hazatérő arcát. Nem szabad csupán emlékekből élnünk. Az idő lassan átlép az emlékeken, de nem léphet át azokon az eszményeken, amelyek huszonegy évvel ezelőtt fogantak a szabadság árnyékában. Emlékek nélkül is tudni kell, hogy mérges gázzal gyilkolni embereket embertelenség a vietnami őserdőben is és nemcsak Auschwitziban. Emlékek nélkül is tudni kell, hogy népek mészárlása ugyanolyan bűn amerikai zászlók alatt, mint volt a horogkeresztes lobogók alatt. Emlékek nélkül is tudni kell, hogy az SS hadosztályok örökébe lépő Bundeswehr az Európa népeivel való leszámoláshoz követel magának atomfegyvereket. Sok jel figyelmeztet arra, hogy a szabadság, emberség és a béke megőrzéséért a népeknek együtt és minden erejükkel helyt kell állniuk. Születnek és felnőnek nemzedékek, amelyek soha nem láttak vért, szenvedést, megaláztatást. De ez jelentheti-e a közönyt más népek vére, szenvedése, megaláztatása iránt, jelentheti-e, hogy elnézzék az emberi méltóság megtiprását? Lemondhatunk-e arról, hogy fiaink, leányaink, akik felnőttek a technikai csodák bűvöletében, megtudják az igazságot, hogy ezek a csodák nem önmagukért vannak, szolgálhatnak emberséges és embertelen érdekeket attól függően, hogy kinek a kezében vannak. Ez emlékezés nélkül is törvény. A nyugodt élet, a holnap biztonsága nem égből pottyant ajándék, hanem 21 esztendő kemény harcának gyümölcse. Minden érték, amely ma az embert szolgálja nálunk, munkával, verejtékkel született meg, és ezért méltó a megbecsülésre. Ezt az értéket védeni és gyarapítani igen nagy társadalmi felelősséget jelent. Szabadságunk huszonegyedik születésnapján elmondhatjuk, hogy a mai fiatal nemzedék semmivel sem vállal kisebb felelősséget, mint azok, akik 1945 tavaszán bunkerekből, pincékből előbújva életet keltettek a romokon, és gondolataikban érzéseikben is elkötelezték magukat a születő új életnek. Neked akkor éhséggel, ruhátlansággal, bizonytalansággal és nyílt ellenséggel kellett szembenézned. Ma a mesterségesen szított, forradalmi éberséget tompító demagógiával, a polgári életmód káprázatával, az osztályfrontokat elkenő fellazítási hadjárattal kell szembenézni az ifjúságnak. A szabadságnak ezeket az álcázott ellenségeit igen nehéz leleplezni és megsemmisíteni. A mi korunk harcaiból is születnek névtelen hősök, akik a hívó szóra eleget tesznek annak a kötelességnek, amit a mai idők feladata elvégezni. Sokasodnak az évek 1945 áprilisa óta, de vele együtt sokasodik azok száma is, akik a szabad haza javát tudatosan szolgálni akarják, akik együtt keresik a boldogulásukat, hogy többé ne legyen senki társai közt egyedül. (N. J.) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM A*A: 80 FILLÉR 1966. ÁPRILIS 1., PÉNTEEL Rendezett Duna-part ■ Régészeti leletmentés Merre terjeszkedhet a város? 1968-ra befejeződnek a partfalvédelmi munkálatok — Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter nyilatkozata — Kedden délelőtt az Építésügyi Minisztériumiban a dunaújvárosi partfalvédelmi munkálatokat irányító kormánybizottság sajtótájékoztatót tartott a munkák eddigi állásáról, és a következő másfél év alatt elvégzendő munkáról". Az alábbiakban közöljük a kormánybizottság tájékoztatóját és dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter lapunk munkatársának adott nyilatkozatát. Dr. Trautmann Rezső, a kormánybizottság elnöke, az 1964. február 29-i partcsuszamlás okairól a következőket mondotta: — Hasonló partomlás, kisebb méretekben, emberi beavatkozás hatására másutt is előfordult már, így a legutóbbi visegrádi, tihanyi és rácalmási particsuszamlást említhetem meg. Ezekben az esetekben is, és a dunaújvárosi partomlás esetében is , a közvetlen ok a hosszú idő óta megnyugodott geológiai állapot megbolygatása volt. Hozzá kell tennem, hogy az emberi beavatkozás csak akkor vezet természeti katasztrófához, ha nem veszi figyelembe a talaj adottságait, jellemzőivel nem számol, és elmaradnak az építéssel a megfelelő óvóintézkedések és a megelőző talajbiztonsági munkálatok. Dunaújváros esetében már a város kijelölésébe hiba csúszott. pentelei löszös fennsíkot a szakemberek nem tartották alkalmasnak, hogy a város és a Vasmű megépüljön rajta. A hibát tetézte, hogy a lázasütemű építkezés mellett, „takarékossági” okokból, elhagyták, illetve csak minimális mértékben végezték el a partfalbiztosítási, talajbiztonsági munkát. Megjegyzendő, hogy az akkori építőknek nem volt tapasztalatuk löszös folyóparton végzett építkezésben, de a löszpart talajbiztosításában sem. Voltak évek, amikor az építkezés leállt, és azzal együtt a talajmegerősítési munka is. Ugyanakkor a partfal károsodása, a talajvíz szintemelkedése és süllyedése, az esőzések, valamint a Duna elsodró hatása nem szünetelt. Ilyen körülmények között következett be az 1964. évi partomlás. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a pratcsuszamlás óta végzett partépítés nem valami helyreállítási munkálat, költségei pedig nem a katasztrófa okozta többletköltség, mivel a partvédelmi munkát partomlás nélkül is, előbb vagy utóbb el kellett volna végezni. A továbbiakban az elvégzett munkát ismertették a kormánybizottság tagjai. Dr Sebestyén Gyula építésügyi miniszterhelyettes az első intézkedésekről és a partfal megerősítés munkáinak állásáról számolt be:• 1964. februárjában több millió köbméter föld omlott le a radari partszakaszon, barakképületek dőltek össze, a Vasmű I-es szivattyútelepe 36 métert csúszott meg, és elszakadtak a vízmű csővezetékei is. A keletkezett anyagi kár tetemes, bár az omlás nagyságához mérten, többe is kerülhetett volna. A legfontosabb intézkedés a Vasmű vízellátásának biztosítása volt. Ezt az úszó szivattyúteleppel oldották meg, majd a partomlás helyén tereprendezést végeztek. A partfal megerősítésénél követendő módszer kiválasztását szakértői vélemények, viták és menetközbeni módosítások kísérték. A feladat nagyságát, bonyolultságát fokozza, hogy a labilis talajon a kielégítő biztonságot 2—3 év alatt, gyorsított ütemben kell elérniük. A dunaújvárosi partfal „vándorlásának”, omlásának mértéke az építkezést megelőző időben száz évenként 40 méter volt, az építkezés ezt az ütemet meggyorsította. Célunk a partvédelmi munkákkal az, hogy az omlást lassítsuk, illetve megállítsuk. A fő problémát maga a lösztalaj okozza. Mint ismeretes, a lösz függőleges irányú vízáteresztő képessége nagy, vízszintes irányban viszont csekély, így a 40—80 méteres löszpart mélyén a talajvíz emelkedhet, csökkenhet. A talaj feszültségét a vízzel való telítettség okozza, amikor bekövetkezik a talajvízszint süllyedése, akkor az a lámosott talaj beroskad. A partcsuszamlást megelőzően a talajvíz emelkedése a város előtti partfalban elérte a 10—30 métert is. — A partfal megerősítése a radari szakasznál kezdődött. Itt, a partfal víztelenítésére tárót építettek, a létszíni vizek levezetésére pedig a leomlott szakadékszerű part rézsűzését végezték el. Ezt a rézsűt fásítási sal és füvesítéssel kötik meg. A későbbiekben, a tavaly itt járt szovjet szakemberek tanácsára, módosították ezt a módszert. A felszíni vízelvezetést teraszos kiképzéssel, a felszín alatti vizek rendezését pedig az adott talajvíz viszonyoknak megfelelően, kísérleti szakaszok megépítésével oldjuk meg így például szivárgótáró, kútfüggöny, csáposakna épül. A javítások gyors elvégzésére a kísérleti módszerek kipróbálása folyamatban van. A kormánybizottság tagjai ezután a legfontosabb partvédelmi munkáit, a vezetőmű építését ismertették. — A veszélyeztetettség megszüntetésére partvédőmű épül a Duna- parton és a folyómederben — mondotta Gábor István, a DUNABER vezérigazgatója. — Ez a kőből és kohósalakból épült, 30—50 méter széles és 200 méterenként keresztgátakkal megtámasztott, vezetőmű eltávolítja a folyam romboló hatását a parttól, ugyanakkor a meredek partfal lábát folyóméterenként 500 tonnával terheli, támasztja meg Ugyancsak a Duna rombolásának megszüntetésére, nevezetesen a sziget csúcsának, az öböl bejáratának védelme érdekében parti vezetőmű épül a bal parton is, Dunavecse térségében. A további partcsúszás meggátlása érdekében ugyanis az öböl medrét kotorni tilos, de a 70 méter széles hajózható sávot tartani kel. Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter az elvégzendő feladatokat az alábbiakban foglalta össze: — A feladat hármas. 1. A Duna elsodró hatásának megakadályozása. Ezt a vezetőmű építésével érik el. A védgát és a keresztgátak közti kazettákat részben kaviccsal, részben a parkrendezésből kikerülő földanyaggal töltik fel. 2. A part általános tereprendezése. Ennek keretében megoldásra kerül a felszíni vizek levezetése, a parti forrás elfoglalása, az átázott talajrétegek lecsapolása. 3. A felszín alatti vizek rendezése és a további talajvízemelkedés megakadályozása. A felszín alatti vizek rendezése már a kísérleti kivitelezés stádiumában van. A további talajvízszint emelkedést elsősorban a Vasmű és a város közműveinek kijavításával és rendszeres ellenőrzésével lehet megakadályozni. Mindezeket a munkálatokat 1968-ig befejezzük, s ennek következtében a dunaújvárosi partfal biztonsága kielégítővé válik. Ezek után lapunk munkatársa kérdéseket tett fel dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszternek. A (Folytatás a 2. oldalon) Éljen felszabadulásunk ünnepe! Április 4-én 10 órakor Nagygyűlés és koszorúzás a hősi emlékműnél A felszabadulási ünnepségeket, a nagygyűlést, a KISZ fiatalok fogadalomtételét az idén a szovjet hősök emlékművénél rendezi a Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága. Az ünnepség délelőtt tíz órakor kezdődik a staféta érkezésével. Ezután kerül sor az ünnepi beszédre, majd az új KISZ tagok tesznek fogadalmat. Az emlékmű megkoszorúzása után a kivonult egységek díszmenete zárja az ünnepséget.