Dunaújvárosi Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-9. szám)

1967-01-06 / 2. szám

Jirsé AHfa­tärrp\­DÜNAUXVAROS AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1967. JANUÁR 6., PÉNTEK IS pártkongresszust kövessék dolgos hétköznapok Kommunista­ aktívaértekezlet a művelődésházban Feladataink a IX. kongresszus határozatainak végrehajtásában és a tanácsválasztások politikai jelen­tősége címmel január ötödikén, délután kommunista aktíva értekezletet rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottsága. A Bartók Béla Művelődésház színháztermében megjelent aktívák előtt Sárosi József, az MSZMP Városi Bizottságának első titkára nyitotta meg az értekezletet. A napirend elő­adója dr. Tapolczai Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Városi Tanács elnöke volt, aki mint Fejér megye kommunistáinak küldötte vett részt a IX. pártkongresszuson. A jövő szakmunkásainak alaposan ismerni kell a szakma fogásait. Képün­kön: a Vasműben tanuló elsőéves géplakatosok egy csoportja a szegecse­léssel ismerkedik Dr Tapolczai Jenő elvtárs beszéde Tisztelt nagygyűlés, kedves elv­társak! Szép és megtisztelő de bizonyos fokig nehéz feladat számot adni pártunk IX. kongresszusáról, mely­nek a televízió, a rádió és sajtó se­gítségével nemcsak azok voltak ré­szesei, akik ezen a történelmi jelen­tőségű tanácskozáson részt vettek, hanem Önök is, és mindenki szerte az országban. Ilyen bevezető gondolatok után dr. Tapolczai Jenő­, a kongresszus fő feladatairól beszélt, s elmondotta: — Mi küldöttek, akik végső fokon Dunaújváros és Fejér megyei kom­munistáit képviseltük, az első perc­től kezdve éreztük, hogy ez a kong­resszus valóban a munka tanácsko­zása lesz„ És az is volt mindvégig. Felmérte a kongresszus hazánk •4 éves fejlődésének eredményeit. Megvizsgálta a VIII. kongresszus ha­tározatai végrehajtásának tapaszta­latait és a még gátló körülményeket. Állást foglalt a pártunkat és népün­ket érdeklő kérdésekben. Meghatá­rozta a következő évek legfontosabb feladatait E történelmi tanácskozás után most a dolgos hétköznapok, a terv­szerű­­ munka, a kongresszus határo­zatainak végrehajtása következik. A tanácskozás aktivitására utalva elmondotta dr. Tapolczai Jenő, hogy az 554 szavazati joggal rendelkező küldött közül 118-an kértek szót, s minthogy a beszédidő 20 perc volt, a korreferátumoké 40 perc, így 48 hazai felszólaló jutott szóhoz. A mi megyénkből négyen jelentkeztek fel­szólalásra, de csak egy elvtárs a Bauxitbánya főmérnöke kapott szót. Elmondotta továbbá azt is, hogy a kongresszus mintegy ezer táviratot ki­pott az ország különböző részei­ből. Jóleső érzés volt­­— folytatta — és ez is az élmények közé tartozik, hogy a Dunai Vasmű dolgozói nem­csak befejezték 4,5 milliárd forint­­nyi éves tervüket, hanem az év vé­géig­ mintegy 400 millió forint ér­tékű többletterméket is adtak terven felől a magyar népgazdaságnak. Ezután a kongresszusi felszólalá­­sokk hangulatáról­ és tartalmáról be­­sz­ 14 majd a követekezőket mon­dotta : — Mindenekelőtt azt szeretném kihang­­­­ozni, hogy a kongresszusi tanácskozás kül- és belpolitikai kér­désekben szilárd egységes álláspon­tot képviselt, mert a realitás talaján állott. Ezért jutott arra a követfekte­­tésre, hogy továbbra is szoros kap­csolatban kell élnünk a dolgozó tö­­­megekkel, és tovább kell erősíteni párttagok és­­ pártonkívüliek együttműködését. Behatóan vizsgál­ta azokat a kérdéseket is, hogy hol tart nőnünk vezetője a munkásosz­tály, és hol tart a parasztság. E kér­dések komplex vizsgálatánál jutott el nálunk oda, hogy tovább kell ha­ladnunk a falu és a város közötti különbségek megszüntetése területén. Az előadó itt utalt az azóta már megjelent törvényerejű rendeletre, mely mint umzetes, a termelőszövet­­sze­»»« parasztság ny ® di­ ellátását hurositja m­ogn­ u­"tatban. Ezután az­­ SU szfnvnnal néhány a kongress­ zu­sor> le- fő'- ■ c-*ó1 + — A két kongresszus közötti idő­­sszakban a népgazdaság fejlődésének m­e­gelelően javultak a lakossági életkörülményei. E kérdés vizsgálatánál kitűnik, hogy miközben a második ötéves tervben 282 ezer lakás épült, és bő­vültek a lakosság életszínvonalát szolgáló kereskedelmi és ipari szol­gáltatások, fejlődött az iskolahálózat és a kórházi ellátás is. Mindezekre Dunaújvárosban is fel lehet sorolni néhány példát. És miközben szocia­lista államunk hatalmas összeget költött társadalmi gondoskodás cél­jaira, hiszen csak nyugdíjak címén 7,7 milliárd forintot fizetett ki, meg­állapítható, hogy népünk jobban táp­lálkozik, szebben öltözik, kulturál­tabban él mint valaha. Ezt az utat akarjuk járni, népünk további fel­­emelkedését szolgálni, amikor a ha­tározatban leszögeztük, hogy alapve­tő gazdaságpolitikai elveinknek megfelelően, a népgazdaság fejlődés­ben elért eredmények alapján, a la­kosság életszínvonala tovább emel­kedik.­­ Nem kisebb jelentőséggel bír a­z sem, hogy miközben ezekben a dol­gozók millióit érintő kérdésekben kongresszus határozott, a heti 44 órás munkaidő mellett is állást­ fog­­lalt. Méghozzá úgy hogy az eddigi munkabért kell biztosítani. A terv és munkafegyelem kérdését boncolgat­va a következőket mondotta az elő­adó. — Azt is el kell mondani, hogy a terv végrehajtásának alapfeltétele a munkafegyelem megszilárdítása. Különösen ha munkaidőt akarunk­ csökkenteni, változatlan bért kapni, és életszínvonalat akarunk emelni. Ezzel kapcsolatban Kádár János elv­­társ zárszavát idézem: “ Azon tör­jék fejüket a gyárak vezetői, hogy ne lézengjünk a munkahelyen na­ponta egy álló órát hanem ha már betesszük a lábunkat, akkor dol­gozzunk is igazában, akkor majd ke­vesebb munkaidő kell.”­­ Gondolom ehhez a figyelmezte­téshez különösebb kommentár nem kell, mert minket is telibe talált a megjegyzés, hiszen nálunk is van mit tenni, nemcsak az üzemekben, hanem a hivatalokban is egyaránt. E gondolatsort a kommunisták és­ a kommunista kollektívák példamu­tatásának hangsúlyozásával zárta az előadó. További előrehaladásunk fontos része a gazdasági mechanizmus re­formjának pontos előkészítése, és jó bevezetése — folytatta előadását dr. Tapolczai Jenő. • Az új gazdasági mechanizmus eddigi intézkedéseit a kongresszus jóváhagyta. Felemelő érzés volt a vita során hallani, hogy nemcsak a közgazdászok, hanem ipari munká­sok áse szövetkezeti parasztok is értik a mechanizmus politikai és gazda­sági összefüggéseit, látják szükséges­ségét. A következőkben az a cél, hogy mind többen megértsék, az ú­j mechanizmus eszköz arra, hogy eredményesebben dolgozzunk, és to­vább növeljük életszínvonalunkat. Ezeket a kérdéseket agitációs és propaganda munkánk középpontjába kell állítani. Felvetődik természete­sen még sok más kérdés is, ami ez­zel összefügg. Ilyen például: mi a dolgozó ember szerepe a reformban? ■Mib­en listást gyakorol az új gaz­dasági mechanizmus életszínvona­lunk rt.­­.-vitájára? Holyan fognakk, majd az árak alakulni? Hogyan han­golják össze az árszínvonal alakulá­sát az élettel? — Anélkül, hogy ezekkel most részletesebben foglalkoznék, még­­egyszer szeretném felhívni a figyel­met, ezekre a kérdésekre propagan­dánkban és agitációs munkánkban választ kell ad­ni. Az új mechanizmus néhány alap­vető kérdésének ismertetése után a kongresszus ideológiai természetű határozatairól beszélt az előadó. Ideológiai kérdésekről a marxiz­mus segítségével nem az élettől el­vontan, hanem az élet valóságaiba beilleszkedve kell beszélnünk. A kongresszuson szó esett a szocialista hazafiság, a nacionalizmus és a pro­letár internacionalizmus kérdéseiről. Ezek alapján szögezte le a határozat, hogy szocialista vívmányaink joggal tölthetnek el bennünket nemzeti büszkeséggel. ..A közel 22 éves harcos munka nagyszerű eredménye és a„cél. a szo­cialista magyar nemzet­ felvirágozta­tása adja mai hazafiságunk igazi tartalmát.” Ezután a tudomány és a művészet kérdéseiről beszélt, s többek között elmondotta, hogy évről-évre növek­szik azoknak a száma, akik alkotá­saikkal a nép, a haza, a szocializ­mus mellé állnak. Elmondotta, itt­hon Dunaújvárosban is az a feladat, hogy mind jobban segítsék a helybeli alkotókat, mű­­vészeket, írókat abban, hogy bátrabban kövessék ezt az utat. — Az eredmények ugyanis nem feledtetik el azt — folytatta — hogy ezekben a körökben jelentkeznek a szocializmustól idegen irányzatok is, amelyek elszakítják az irodalmat és művészetet a társadalomtól, és han­got adnak a társadalom törekvései­vel ellentétes nézeteknek. De nem tűrhetjük eredményeink elhallgatá­sát, vagy eltorzítását sem, ami nem­egyszer helyileg is gyakori jelenség volt. — A fejlődés elősegítésében je­lentős szerepe van a pedagógusok­nak és az értelmiség széles rétegei­nek. Előttük az a feladat áll, hogy szocialista szellemben neveljék né­pünket, erősítsék eszmei és erkölcsi egységét, a marxista világnézet ha­tékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerűsítésével. Értelmiségünk — ahogy a határozat kimondja — népnevelő feladatának teljesítésével járulhat hozzá a szo­cializmus teljes felépítéséhez. A pártélet belső kérdéseiről mon­dott rövid összefoglaló után emlé­keztetett az előadó arra a kitűnő alkalomra, amely az agitációs és fel­világosító munka sikereit tovább nö­velhetné. Elmondotta, hogy a kong­resszusi anyagot a pártoktatásban ,’•fferenciáltan kell feldolgozni. T­e­­hetőség van arra, hogy a kongresz­­s­u­s határozatait összekapcsoljuk a ’■'elvi politikával a város, illetve a­­­ Ri­armnnitika kérdéseivel Erre ki­tűnő alkalom a tanácst és országgyűlési választás . Mint ismeretes, az országgyű­lési képviselők és a tanácstagok mandátuma 4 év elteltével lejárt, s a választásokat az Elnöki Tanács T<jfly március 1ó-re tűzte ki. A vá­lasztás során 88 városi tanárat , am 7 megyei tag­­­gyűlési képviselőt választunk. Most az egyik legfontosabb feladat, hogy a választásokat politikailag jól elő­készítsük. A választási jelölő gyűlé­sek és nagygyűlések éppúgy, mint a házi agitáció egyaránt alkalmasak szóbeli agitációra, a kongresszusi határozatok ismertetésére, a kong­resszus szellemének és légkörének terjesztésére. — Ki kell ezt használni, mert nagy hiba volna, a sikerek hatásá­ra elbizakodni. Ha szem elől tévesz­tenénk egy percre is azt, amire Le­nin hívta fel a figyelmet­ .Nekünk a dolgozókat nap mint nap meg kell nyernünk politikánk támogatá­sára.” — A dolgozók, különösen a pár­­tonkívüliek, megnyerésében jelen­tős szerepe van a Hazafias Nép­frontnak melynek az eddiginél sok­kal napyobjb támogatást kell adsif. Még úgy is, hogy az üzemi és la­kóterületi választási gyűléseken megjelenünk, és támogatjuk a Ha­zafias Népfront által javasolt ta­nácstag jelöltet, vagy képviselője­löltet. — Agitációnk legyen józan, re­ális, ne keltsen illúziókat. Mutassa meg, hogy a jobb élet feltétele a jobb munka. Az életszínvonal emelése mindenki­től megköveteli, hogy a munkahe­lyén becsülettel helyt álljon, szor­galmasan, fegyelmezetten, idővel, energiával takarékoskodva dolgoz­zék. Az aktívaülés előadója ezután a második 5 éves terv dunaújvárosi eredményeire és a harmadik 5 éves terv helyi célkitűzéseire utalt. — Talán nincs is az országban egy helyen annyi bizonyíték a szo­cializmus építésének eredményeire, m­­int éppen dunaújvárosban. Nyu­godtan elmondhatjuk, hogy váro­sunk a békés alkotó munka, a szo­cializmus építése é­s a magyar-szov­jet­­ barátság szimbóluma. Befejezésül még egyszer összefog­lalóan beszélt azokról a célokról, amelyet a IX. kongresszus népünk elé tűzött. Három új lemezfajta A Vasmű hideghengerművében két jó minőségű lemez kísérleti gyár­tása fejeződött be. A matt felületű szalagokat és lemezeket acélszem­csék ráfúvatásával hengerlik és többféle kivitelben is készülnek. Sikeres próbagyártások folytak dinamólemezzel is, melyet elsősor­­­ban a motorvonatok gyártásánál kívánnak nagy mennyiségben fel­használni. Ez utóbbi termék előállítására eredetileg nerc­­­ mltak alkalmasak a hideghengermű bér*••«esései, de kü­lönböző technológiai változtatások­kal és átalakításokkal már elérték, hogy a dunaújvárosi dinamólemez vasvesztesége nem haladja meg a 3 Watt kilogramm­ értékét. Az idei év feladata a vasveszteség 2,3 Watt/ kg alá szorítása lesz, ezt a tulaj­donságú vékony lemezt tudja csak a feldolgozóipar használni. A hideghengerműben az idén a tűzionozású lemezek gyártása is megoldódik, az ónozó berendezés a tervek szerint májusban kezdi meg próbaüzemelését és július 1-től már üzemszerűen gyárt ónbevonatú le­mezeket. Az első értékelés a kongresszusi versenyről A város üzemei közül elsőnek a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában értékelték a kongresszusi verseny eredményeit. A helyi el­képzeléseknek és a versenyfeltéte­leknek megfelelően a Szalmacellu­­­ózgyár brigádjainak munkáját, a kongresszusi felajánlások teljesíté­sét az év első tizenegy hónapjának eredményei alapján értékelve dön­töttek az első hely kérdéséről. A brigádok versenyét a Korvin Ottó szocialista brigád nyerte, amelyik a termelési érték növelé­sében és az önköltség csökkentésé­ben a­ legnagyobb eredményeket ért el november 3­0-ig. Az üzemek közül a rostüzem munkája emelkedett ki. Igen nagy szerepük volt az exportterv teljesí­tésben, illetve túlteljesítésében. A vállalat szakszervezeti bizott­sága a Korvin Ottó szocialista bri­gádot és a rostüzemet emlékzász­lóval tüntette ki. Megjavul Fejér megye sörellátása A Söripari Vállalat székesfehérvá­ri üzemében új német gyártmányú palackozó gépsort szereltek fel, amely egyhetes zavartalan próba után a héten kezdte meg az üzem­szerű termelést. A gépsor óránként háromezer félliteres palackot mos, tölt, dugaszol és címkéz. Az év el­ső két hónapjában egy műszakban március elejétől október végéig pe­dig két műszakban üzemeltetik gépet. A sörfogyasztási szezonban, a tavasztól őszig havonta egymillió palackot­­ juttat az üzem a Fejér megyei fogyasztókhoz, elsősorban Székesfehérvár, a bányavidék, és a Velencei tó környékére. Belső munkán dolgoznak az építők a fonodában Egy éve, hogy fonoda bővítését megkezdték a 26. Építőipari Válla­lat dolgozói. A múlt évben az ütem­tervnek, a szocialista kötelezettség­vállalásnak megfelelően készültek el a létesítményekkel. Ezekben a he­tekben az üzemi csarnokok belső munkáin dolgoznak. T­á­p­a­i An­tal szocialista brigádja a vakolást, aljzatbetont készíti. Dolgoznak az építőipar „kozmetikusai” is, a fes­tők, a mázolók. A belső munkákkal jól haladnak, minden igyekezetük­kel azon vannak, hogy a létesít­ményt a kitűzött időre átad­ják. Eredményesen segítik őket a Gépé­szeti Önelszámoló Egység szerk­e­­zeti lakatosai fa

Next