Dunaújvárosi Hírlap, 1967. október (12. évfolyam, 79-87. szám)

1967-10-03 / 79. szám

AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TAN­ÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1967. OKTÓBER 3., KEDD 4 mi Ügyünk ... j[ É­n­vesek, Józanok ezen az októberi éjjelek. A mély­ I I fekete égbolton néhány tétova csillag. Ahogy a bla­k I komból kihajolok, bal felöl nagyobb fényességet nyújtanak a város fehér villany­hasábjai. Jobbról, néhány szerény, pisla sárga fénnyel szunnyad az I­­ Óváros. Hat betű — és a hatból öt várost jelöl. I Aránytalan megoszlás. A név öthatodrészben várost hirdet, pedig ha meg is bolygatta a város az egy­kori falu életét, ha be is avatkozott homogén rendjébe, a válto­zás nem öthatod­ részes. Az Óváros többet őriz a múltból. Szoká­sokat, rétegeződést, településformát, hagyományokat, gondolko­zást, jelleget. Pedig már egy korszerű, új ipari városnak csu­pán részeként élnek, s megvalósult egy lényegesebb, alapvetőbb feltétel is, hogy inkább várossá igazodjanak: a társadalom az ös­­­szes termelőeszközök urává tette magát, és megsemmisítette az emberek eddigi leigázottságát saját termelőeszközeik által. Valami nagyot változott az utóbbi két évtized alatt itt is, másutt is. Itt, ebben a pista sárga fényekkel szunnyadó Óvárosban jobban, mint másutt. Sokkal jobban. Ez a nagy, újszülött-gyár, melynek füstjei­­gőzei vörösre színeződnek éjszakánkánt, máris harmincszor annyi embernek adnak kenyeret, mint a föld. A mélyfekete égbolton néhány tétova csillag. Szabolcsban, ahol akkor éltem, amikor a pentelei nagy építkezés első karóit a földbe verték, még ma is 83 ezer ember él tanyán. A tanyák felé­ben még nincs villany, s útjaik az év nagy részében járhatatlanok. Nemrég olvastam, hogy az elmúlt húsz esztendőben 135 ezer ember vándorolt el onnan. Vonzotta őket a város-nyújtotta sok előny: a nagyobb kereset és kényelmesebb munka reménye, a szabad szakma- vagy foglalkozás-változtatás lehetősége, a szó­rakozás. A szabályozott munkaidő épp úgy, mint a fizetett sza­badság vagy a mozi. És hajtotta őket az az érzett ellentmondás, mely a megelőző évtizedek, sőt, évszázadok terhe volt rajtuk. Amit ma egyszerűen úgy fogalmazunk: a város és a falu ellentéte. Ahogy ablakomból kihajolok, jobbról, néhány szerény, pisla sárga fénnyel szunnyad az Óváros. Mégiscsak város inkább! Ha a felszín őrzi is még az egykori falu látványát, belső lényege na­gyot változott. A technika és az életmód révén talán még közelebb került a városhoz, mint ahogy az utak hossza jelöli? Ahogy az a néhány pislogó sárga lámpa mutatja? Itt már nem érzik, nem érezhetik úgy a súlyát annak az ellentétnek! De másutt! Például Szabolcsban. A megye 546 ezer lakosából csupán 15 ezer dolgozik az állami iparban. Még a kisiparban is alig több, mint 7 ezer! A mezőgazdaságban közel kétszer annyian dolgoznak, mint a nem mezőgazdasági ágazatokban együttvéve. Hogy miért éppen Szabolccsal hasonlít­gatás jut eszembe? Pénteken az országgyűlés szeptemberi ülésszakának utolsó nap­ján felszólalt egy Szabolcs megyei képviselő, Az ófehértói ter­melőszövetkezet elnökasszonya. Hosszú-hosszú perceken át mél­tatta a termelőszövetkezetekről szóló új törvényjavaslatot, beszélt arról, mennyi és milyen könnyebbséget ad majd az új törvény a termelőszövetkezeteknek. És ezek után mondott valamit. Olyat, amit sem előtte, sem utána nem mondtak ki így: az új törvény, a munkaidő és a fizetett szabadság szabályozása egy újabb nagy­jelentőségű lépés a munkások és a parasztok, a város és a falu közötti különbségek eltüntetésében. Szavainak különös hitelt adott, hogy az ország azon vidékének nevében beszéli melynek viszony­lagosan többet ad az új törvény, amely megye leginkább érezte és érzi a város és a falu ellentétét. Az elnökasszony olyan vonat­kozást említett meg, melyre annyian nem figyeltünk oda, melyet annyian nem vettünk észre. Pedig Magyarország lakosságának egyharmadát érinti, s ez a mi ügyünk is. Még akkor is, ha az ország egyik legiparibb városában élünk. Még akkor is, ha itt, Dunaújvárosban, csupán az Óváros néhány száz háza emlékeztet a falura. A mélyfekete égbolton néhány tétova csillag. Mennyi min­denről megfeledkezik az ember, ha kiszakad egy életformából! Hányan és hányszor hallották — hallottuk —, hogy társadalmi rendünk egyik lényeges, nem is túl távoli programja a város és falu közti különbségek eltüntetése. És mégis milyen sokan vol­tunk, akik nem éreztük saját ügyünknek. Pedig bennünket is érint, rajtunk is múlik, hogy csökkenjen ez a távolság. Az ered­mény valamennyiünk munkájának függvénye. És a tennivaló is temérdek. A törvények csak lehetőséget adnak. Lehetőséget, zöld utat a cselekvésnek. Ráadásul a város és a falu közti különbség eltüntetése nemcsak egyszerűen az iparosodás és a károsodás függvénye. A technika fejlődése és nyomában az életmód válto­zása sok formai jegyben közel hozza egymáshoz a várost és a falut, de még mindig nagyok maradnak a különbségek például kultúrában, politikai érettségben. Igen Ezek az új törvények jelentős állomásai a szocializmusba utazásnak. R. A. Szocialista városaink Népfront vezetőinek tanácskozása Hétfőn este 6 órakor még a Hazafias Népfront kezdődött klubban hét szocialista városunk — Várpalo­ta, Inota, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Tiszaszederkény és Dunaúj­város — Népfront vezetőinek kétna­pos tanácskozása. A tanácskozáson megvitatják a népfront munka fel­adatait és eddigi tapasztalatait az új szocialista városokban. Bevezető elő­adást E­n­g­l­e­r Ibolya, a Hazafias Népfront dunaújvárosi bizottságának titkára tartott. A megbeszéléseken — a szocialista városok képviselőin kívül — részt vesznek a Népfront dunaújvárosi el­nökségének tagjai, a körzetek elnö­kei és titkárai. Megalakult a mezőföldi tsz-ek szövetsége Hétfőn Sárbogárdon megalakult Fejér megye déli részének negy­venkét főföldi közös gazdaságából a me­termelőszövetkezetek szö­vetsége. Ebben a dunaújvárosi já­rás, Dunaújváros és a sárbogárdi járás termelőszövetkezetei egyesítik erőiket. A 42 termelőszövetkezet csaknem kétszázezer holdon gaz­dálkodik. Részt vett és felszólalt a tanács­kozáson Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezési, vzi miniszterhelyettes, és Gyenge Károly, a Fejér megyei pártbizott­ság titkára is. Megjelent az alakuló ülésen Pillék János a dunaújvá­rosi járási és Szabó Ferenc a vá­rosi PB. titkára is. Az alakuló küldöttgyűlés a terü­leti szövetség működésével kapcso­latban határozatokat fogadott el. A szövetség székhelye Sárbogárd. Dü A szovjet Állami Építési Bizottság elnöke városunkban Z. T. Novikov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet Állami Építésügyi Bizottság elnöke, Tyitov budapesti szovjet nagykövet társaságában hétfőn Fe­jér megyébe látogatott. Előbb a megyeszékhelyen felkereste a Kön­­­nyűfémművet, majd a Fejér megyei Építőipari Vállalatot. Délben Dunaújvárosban Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára, Sófalvi István, a városi ta­nács elnökhelyettese és Závodi Im­re, a Dunai Vasmű vezérigazgatóhe­lyettese fogadták és üdvözölték a szovjet minisztertanács elnökhelyet­tesét és a vele­ érkezett vendégeket. Együttesen megtekintették a Dunai Vasművet. Ebéd után a „Duna” ne­vű kis vízibuszról megszemlélték a partrendezési munkákat. Néhány órás dunaújvárosi tartóz­kodás után folytatták útjukat Száz­halombattára. Ma délelőtt 16 órakor: Horgonyt vet Dunaújvárosban a szovjet flottára Délután megtekintheti a lakosság a hadihajókat 18 órakor nagygyűlés a Bartókban Ismét szovjet emberek látogatnak Dunaújvárosba. A fe­kete-tengeri szovjet flotta folyami hajóraja útban hazafelé városunkban is kiköt. Látogatásuknak az ad külön jelentő­séget, hogy már csak egy hónap választ el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójától. A népeink közötti barátság m­ost a szovjet haditengeré­szek tisztelgő látogatásával is erősödik. Testvéri szeretettel üdvözöljük Dunaújvárosban a szov­jet flotta Ma tisztjeit és katonáit! A fekete-tengeri szovjet hadi­flotta folyami hajóraja — útban hazafelé — ma Dunaújvárosba lá­togat. A hétszáz tonnás parancsno­ki hajó és a két ágyúnaszád dél­előtt 10 órakor köt ki a hajóállo­más mellett, ahol a Honvédelmi Minisztérium, a KISZ Központi Bi­zottsága, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága, a KISZ megyei bizott­sága, képviselői a fegyveres erők helyi parancsnokai, valamint város vezetői és az úttörők fogad­a­ják a szovjet haditengerészeket. A folyami flottilla tisztjei közül hár­man: N. I. Zsolobov első osztályú kapitány, Resetov első osztályú ka­pitány, a Szovjetunió Hőse, és Piszarenko gépüzemfőnök részt vet­tek hazánk felszabadításában a du­nai harcokban, majd a folyó ak­namentesítésében. A tengerészek között van az immár nyugdíjas Szoljannyikov másodosztályú kapi­tány, akit a budapesti harcokban tanúsított hősiességéért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955-ben a Vörös Csillag Érdem­renddel tüntetett ki. A szovjet flottillát a dunaújvárosi kikötőben Sárosi József elvtárs, városi pártbizottság első titkára kö­­­szönti, majd a fogadóbizottság meg­tekinti a hajókat. A szovjet vendé­gek és a házigazdák ezután a párt­ház elé vonulnak, ahonnan 11 óra­kor a szovjet matrózok, a dunaúj­városi víziúttörők, ifjúgárdisták, munkásőrök közös menetben, a tűz­oltó és az úttörőzenekar kíséretében a városi tanácshoz vonulnak. A vá­rosi tanácson tartott fogadás után a szovjet hajóraj személyzete váro­sunkkal ismerkedik. Városnézés után látogatást tesznek a vasműben, a vidám­parkban, majd délután 13 órakor nagygyűlésen találkoznak a város lakóival és a fiatalsággal . A szovjet­ matrózok este a fésűs­­fonodában baráti klubesten vesznek részt. A város lakossága ma dél­után 14—17 óra között megtekintheti a szovjet hadihajókat a Szalki -szi­geti kikötőben. Legyen ifjúsági üzem a radiátorgyár! . — Beszerelés előtti a gépek — Már szerelik a gépeket a Durum Vasmű legfiatalabb üzemében, a ra­diátorgyárban. A lemezfeldolgozó gyárrészleg szervezetén belül épülő létesítmény új késztermékkel fogja rövidesen gazdagítani a vasmű áru­listáját. Az építkezés megkezdésekor a lemezfeldolgozó gyárrészleg KISZ- szervezete védnökséget vállalt az építkezés felett, és azt a Dunai Vas­mű dolgozói és fiataljai társadalmi munkájukkal gyorsították. Az ebben a hónapban beszerelésre kerülő gé­pek beüzemelését előreláthatólag az év végén kezdik meg. A lemezfeldolgozó gyárrészleg KISZ-szervezete valami újat kezde­ményezett. Újat és okosat. Szeretnék a modern berendezések kezelését, az új termékek gyártását, az eddig is jó munkát végző fiatalokra bízni. Az új üzemben szükség lesz lakatosokra, esztergályosokra, lánghegesztőkre, darusokra, darukötözőkre és gépke­zelőkre. A KISZ-szervezet levélben fordult az üzemfenntartási, a kohá­szati, az energia, a kokszvegyészeti, a szállító és a hengerművek gyárész­­iegének vezetőjéhez, párttitkárához és KISZ titkárához, hogy támogassák kezdeményezésüket, az ifjú munká­sok átengedésével járuljanak hozzá hogy a radiátorgyár legyen ifjúsági üzem. A lemezfeldolgozó gyárrészle!a KISZ szervezete még ebben a hónap­ban előkészítő tanfolyamot indít két műszakban. A tanfolyamokat ered­ményesen elvégző dolgozókat kíván­ják majd különböző gyárrészlegektől átvenni, hogy a radiátorgyár terme­lése a lehető leggyorsabban emelked­jen majd. A tanfolyamra természete­sen csak azok jelentkezhetnek, aki­ket az orvosi és pszichológiai vizsgá­lat a radiátorgyártó berendezések kezelésére, a munkafolyamatok vég­zésére alkalmasnak tart. A kezdeményezés egy jó szakmun­kás kollektíva kialakításához vezet­het, anélkül, hogy a különböző gyárrészlegek kollektíváját gyengíte­né. Képeinken az új üzemet, a radiá­torfestő berendezést és a beszerelés előtt álló radiátorhegesztő gépet lát­ják.

Next