Dunaújvárosi Hírlap, 1967. október (12. évfolyam, 79-87. szám)
1967-10-03 / 79. szám
AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1967. OKTÓBER 3., KEDD 4 mi Ügyünk ... j[ Énvesek, Józanok ezen az októberi éjjelek. A mély I I fekete égbolton néhány tétova csillag. Ahogy a blak I komból kihajolok, bal felöl nagyobb fényességet nyújtanak a város fehér villanyhasábjai. Jobbról, néhány szerény, pisla sárga fénnyel szunnyad az I Óváros. Hat betű — és a hatból öt várost jelöl. I Aránytalan megoszlás. A név öthatodrészben várost hirdet, pedig ha meg is bolygatta a város az egykori falu életét, ha be is avatkozott homogén rendjébe, a változás nem öthatod részes. Az Óváros többet őriz a múltból. Szokásokat, rétegeződést, településformát, hagyományokat, gondolkozást, jelleget. Pedig már egy korszerű, új ipari városnak csupán részeként élnek, s megvalósult egy lényegesebb, alapvetőbb feltétel is, hogy inkább várossá igazodjanak: a társadalom az összes termelőeszközök urává tette magát, és megsemmisítette az emberek eddigi leigázottságát saját termelőeszközeik által. Valami nagyot változott az utóbbi két évtized alatt itt is, másutt is. Itt, ebben a pista sárga fényekkel szunnyadó Óvárosban jobban, mint másutt. Sokkal jobban. Ez a nagy, újszülött-gyár, melynek füstjeigőzei vörösre színeződnek éjszakánkánt, máris harmincszor annyi embernek adnak kenyeret, mint a föld. A mélyfekete égbolton néhány tétova csillag. Szabolcsban, ahol akkor éltem, amikor a pentelei nagy építkezés első karóit a földbe verték, még ma is 83 ezer ember él tanyán. A tanyák felében még nincs villany, s útjaik az év nagy részében járhatatlanok. Nemrég olvastam, hogy az elmúlt húsz esztendőben 135 ezer ember vándorolt el onnan. Vonzotta őket a város-nyújtotta sok előny: a nagyobb kereset és kényelmesebb munka reménye, a szabad szakma- vagy foglalkozás-változtatás lehetősége, a szórakozás. A szabályozott munkaidő épp úgy, mint a fizetett szabadság vagy a mozi. És hajtotta őket az az érzett ellentmondás, mely a megelőző évtizedek, sőt, évszázadok terhe volt rajtuk. Amit ma egyszerűen úgy fogalmazunk: a város és a falu ellentéte. Ahogy ablakomból kihajolok, jobbról, néhány szerény, pisla sárga fénnyel szunnyad az Óváros. Mégiscsak város inkább! Ha a felszín őrzi is még az egykori falu látványát, belső lényege nagyot változott. A technika és az életmód révén talán még közelebb került a városhoz, mint ahogy az utak hossza jelöli? Ahogy az a néhány pislogó sárga lámpa mutatja? Itt már nem érzik, nem érezhetik úgy a súlyát annak az ellentétnek! De másutt! Például Szabolcsban. A megye 546 ezer lakosából csupán 15 ezer dolgozik az állami iparban. Még a kisiparban is alig több, mint 7 ezer! A mezőgazdaságban közel kétszer annyian dolgoznak, mint a nem mezőgazdasági ágazatokban együttvéve. Hogy miért éppen Szabolccsal hasonlítgatás jut eszembe? Pénteken az országgyűlés szeptemberi ülésszakának utolsó napján felszólalt egy Szabolcs megyei képviselő, Az ófehértói termelőszövetkezet elnökasszonya. Hosszú-hosszú perceken át méltatta a termelőszövetkezetekről szóló új törvényjavaslatot, beszélt arról, mennyi és milyen könnyebbséget ad majd az új törvény a termelőszövetkezeteknek. És ezek után mondott valamit. Olyat, amit sem előtte, sem utána nem mondtak ki így: az új törvény, a munkaidő és a fizetett szabadság szabályozása egy újabb nagyjelentőségű lépés a munkások és a parasztok, a város és a falu közötti különbségek eltüntetésében. Szavainak különös hitelt adott, hogy az ország azon vidékének nevében beszéli melynek viszonylagosan többet ad az új törvény, amely megye leginkább érezte és érzi a város és a falu ellentétét. Az elnökasszony olyan vonatkozást említett meg, melyre annyian nem figyeltünk oda, melyet annyian nem vettünk észre. Pedig Magyarország lakosságának egyharmadát érinti, s ez a mi ügyünk is. Még akkor is, ha az ország egyik legiparibb városában élünk. Még akkor is, ha itt, Dunaújvárosban, csupán az Óváros néhány száz háza emlékeztet a falura. A mélyfekete égbolton néhány tétova csillag. Mennyi mindenről megfeledkezik az ember, ha kiszakad egy életformából! Hányan és hányszor hallották — hallottuk —, hogy társadalmi rendünk egyik lényeges, nem is túl távoli programja a város és falu közti különbségek eltüntetése. És mégis milyen sokan voltunk, akik nem éreztük saját ügyünknek. Pedig bennünket is érint, rajtunk is múlik, hogy csökkenjen ez a távolság. Az eredmény valamennyiünk munkájának függvénye. És a tennivaló is temérdek. A törvények csak lehetőséget adnak. Lehetőséget, zöld utat a cselekvésnek. Ráadásul a város és a falu közti különbség eltüntetése nemcsak egyszerűen az iparosodás és a károsodás függvénye. A technika fejlődése és nyomában az életmód változása sok formai jegyben közel hozza egymáshoz a várost és a falut, de még mindig nagyok maradnak a különbségek például kultúrában, politikai érettségben. Igen Ezek az új törvények jelentős állomásai a szocializmusba utazásnak. R. A. Szocialista városaink Népfront vezetőinek tanácskozása Hétfőn este 6 órakor még a Hazafias Népfront kezdődött klubban hét szocialista városunk — Várpalota, Inota, Kazincbarcika, Oroszlány, Komló, Tiszaszederkény és Dunaújváros — Népfront vezetőinek kétnapos tanácskozása. A tanácskozáson megvitatják a népfront munka feladatait és eddigi tapasztalatait az új szocialista városokban. Bevezető előadást Engler Ibolya, a Hazafias Népfront dunaújvárosi bizottságának titkára tartott. A megbeszéléseken — a szocialista városok képviselőin kívül — részt vesznek a Népfront dunaújvárosi elnökségének tagjai, a körzetek elnökei és titkárai. Megalakult a mezőföldi tsz-ek szövetsége Hétfőn Sárbogárdon megalakult Fejér megye déli részének negyvenkét főföldi közös gazdaságából a metermelőszövetkezetek szövetsége. Ebben a dunaújvárosi járás, Dunaújváros és a sárbogárdi járás termelőszövetkezetei egyesítik erőiket. A 42 termelőszövetkezet csaknem kétszázezer holdon gazdálkodik. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezési, vzi miniszterhelyettes, és Gyenge Károly, a Fejér megyei pártbizottság titkára is. Megjelent az alakuló ülésen Pillék János a dunaújvárosi járási és Szabó Ferenc a városi PB. titkára is. Az alakuló küldöttgyűlés a területi szövetség működésével kapcsolatban határozatokat fogadott el. A szövetség székhelye Sárbogárd. Dü A szovjet Állami Építési Bizottság elnöke városunkban Z. T. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet Állami Építésügyi Bizottság elnöke, Tyitov budapesti szovjet nagykövet társaságában hétfőn Fejér megyébe látogatott. Előbb a megyeszékhelyen felkereste a Könnyűfémművet, majd a Fejér megyei Építőipari Vállalatot. Délben Dunaújvárosban Sárosi József, a városi pártbizottság első titkára, Sófalvi István, a városi tanács elnökhelyettese és Závodi Imre, a Dunai Vasmű vezérigazgatóhelyettese fogadták és üdvözölték a szovjet minisztertanács elnökhelyettesét és a vele érkezett vendégeket. Együttesen megtekintették a Dunai Vasművet. Ebéd után a „Duna” nevű kis vízibuszról megszemlélték a partrendezési munkákat. Néhány órás dunaújvárosi tartózkodás után folytatták útjukat Százhalombattára. Ma délelőtt 16 órakor: Horgonyt vet Dunaújvárosban a szovjet flottára Délután megtekintheti a lakosság a hadihajókat 18 órakor nagygyűlés a Bartókban Ismét szovjet emberek látogatnak Dunaújvárosba. A fekete-tengeri szovjet flotta folyami hajóraja útban hazafelé városunkban is kiköt. Látogatásuknak az ad külön jelentőséget, hogy már csak egy hónap választ el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójától. A népeink közötti barátság most a szovjet haditengerészek tisztelgő látogatásával is erősödik. Testvéri szeretettel üdvözöljük Dunaújvárosban a szovjet flotta Ma tisztjeit és katonáit! A fekete-tengeri szovjet hadiflotta folyami hajóraja — útban hazafelé — ma Dunaújvárosba látogat. A hétszáz tonnás parancsnoki hajó és a két ágyúnaszád délelőtt 10 órakor köt ki a hajóállomás mellett, ahol a Honvédelmi Minisztérium, a KISZ Központi Bizottsága, az MSZMP Fejér megyei Bizottsága, a KISZ megyei bizottsága, képviselői a fegyveres erők helyi parancsnokai, valamint város vezetői és az úttörők fogadaják a szovjet haditengerészeket. A folyami flottilla tisztjei közül hárman: N. I. Zsolobov első osztályú kapitány, Resetov első osztályú kapitány, a Szovjetunió Hőse, és Piszarenko gépüzemfőnök részt vettek hazánk felszabadításában a dunai harcokban, majd a folyó aknamentesítésében. A tengerészek között van az immár nyugdíjas Szoljannyikov másodosztályú kapitány, akit a budapesti harcokban tanúsított hősiességéért a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955-ben a Vörös Csillag Érdemrenddel tüntetett ki. A szovjet flottillát a dunaújvárosi kikötőben Sárosi József elvtárs, városi pártbizottság első titkára köszönti, majd a fogadóbizottság megtekinti a hajókat. A szovjet vendégek és a házigazdák ezután a pártház elé vonulnak, ahonnan 11 órakor a szovjet matrózok, a dunaújvárosi víziúttörők, ifjúgárdisták, munkásőrök közös menetben, a tűzoltó és az úttörőzenekar kíséretében a városi tanácshoz vonulnak. A városi tanácson tartott fogadás után a szovjet hajóraj személyzete városunkkal ismerkedik. Városnézés után látogatást tesznek a vasműben, a vidámparkban, majd délután 13 órakor nagygyűlésen találkoznak a város lakóival és a fiatalsággal . A szovjet matrózok este a fésűsfonodában baráti klubesten vesznek részt. A város lakossága ma délután 14—17 óra között megtekintheti a szovjet hadihajókat a Szalki -szigeti kikötőben. Legyen ifjúsági üzem a radiátorgyár! . — Beszerelés előtti a gépek — Már szerelik a gépeket a Durum Vasmű legfiatalabb üzemében, a radiátorgyárban. A lemezfeldolgozó gyárrészleg szervezetén belül épülő létesítmény új késztermékkel fogja rövidesen gazdagítani a vasmű árulistáját. Az építkezés megkezdésekor a lemezfeldolgozó gyárrészleg KISZ- szervezete védnökséget vállalt az építkezés felett, és azt a Dunai Vasmű dolgozói és fiataljai társadalmi munkájukkal gyorsították. Az ebben a hónapban beszerelésre kerülő gépek beüzemelését előreláthatólag az év végén kezdik meg. A lemezfeldolgozó gyárrészleg KISZ-szervezete valami újat kezdeményezett. Újat és okosat. Szeretnék a modern berendezések kezelését, az új termékek gyártását, az eddig is jó munkát végző fiatalokra bízni. Az új üzemben szükség lesz lakatosokra, esztergályosokra, lánghegesztőkre, darusokra, darukötözőkre és gépkezelőkre. A KISZ-szervezet levélben fordult az üzemfenntartási, a kohászati, az energia, a kokszvegyészeti, a szállító és a hengerművek gyárésziegének vezetőjéhez, párttitkárához és KISZ titkárához, hogy támogassák kezdeményezésüket, az ifjú munkások átengedésével járuljanak hozzá hogy a radiátorgyár legyen ifjúsági üzem. A lemezfeldolgozó gyárrészle!a KISZ szervezete még ebben a hónapban előkészítő tanfolyamot indít két műszakban. A tanfolyamokat eredményesen elvégző dolgozókat kívánják majd különböző gyárrészlegektől átvenni, hogy a radiátorgyár termelése a lehető leggyorsabban emelkedjen majd. A tanfolyamra természetesen csak azok jelentkezhetnek, akiket az orvosi és pszichológiai vizsgálat a radiátorgyártó berendezések kezelésére, a munkafolyamatok végzésére alkalmasnak tart. A kezdeményezés egy jó szakmunkás kollektíva kialakításához vezethet, anélkül, hogy a különböző gyárrészlegek kollektíváját gyengítené. Képeinken az új üzemet, a radiátorfestő berendezést és a beszerelés előtt álló radiátorhegesztő gépet látják.