Dunaújvárosi Hírlap, 1969. május (14. évfolyam, 35-43. szám)

1969-05-01 / 35. szám

Kiváló munkasikereik alkalmából köszöntjük a kitüntetett vállalatok dolgozóit ^ Dunaújvárosi Bizottsága MA­C TECmmXIJÉ emULJETEK! »mújJs'! MAJA AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM ÁRA: 1 FORINT 1969. MÁJUS 1., CSÜTÖRTÖK Májusi seregszemle írta: Veres János, a Dunai Vasmű Szakszervezeti Bizottságának titkára Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1889- ben a II. Internacionálé párizsi ala­kuló kongresszusa határozta el, hogy május 1-ét a munkásosztály, a nemzetközi proletariátus összefo­gásának harcos ünnepévé teszi. A nemzetközi munkásosztály az­óta minden évben ünnepi felvonu­lásokkal, tüntetésekkel, demonstrá­cióval ünnepli meg május 1-ét, jogait követelve és kifejezésre juttatva erejét. 1890-től a magyar munkás­­osztály is egyre növekvő erővel adott hangot követeléseinek tünte­tésein: a nyolcórás munkanapért, az általános és titkos választójogért, a­­ gyülekezési szabadságért harcolva. Az első világháború után a fasiz­mus elleni harc, a kegyetlen tőkés elnyomás és kizsákmányolás elleni harc napja volt május 1. A munka ünnepén a nemzetközi proletariátus évről évre vérével írta fel a történelem lapjaira követelé­seit. Mint ahogy Engels fogalmazta: ,.A munkások mindinkább el van­nak tökélve az új társadalmi rend­nek a kiküzdésére, az Óceán mind­két oldalán, erre tanúságot tesz majd a holnapi május elseje”. Eljött a holnap. A Föld számos or­szágában megvalósulás útján a szo­cialista társadalom, amely létével bizonyítja, hogy csak együtt, a vi­lág munkásainak összefogásával, egységes harcával lehet győzni az elnyomás, a kizsákmányolás, az em­beri jogokat lábbal tipró tőkés tár­sadalmi rend felett. S e legtöbbet mondó, követelő jelszó: „Világ pro­letárjai, egyesüljetek!” ma is élő és ható jelszó. A világ proletárjainak jövőbe vetett hite él, harcának vég­ső célja nem változott, erői óriásit növekedtek az elmúlt évtizedek alatt. A szocialista országok egész sora jött létre, és számos nép sza­kadt ki a gyarmati sorból, bizonyít­va a nemzetközi összefogás vitatha­tatlan sikerét. A nemzetközi munkásmozgalom egysége, pártjainak egyetértése, a szocialista világrendszer egysége, kölcsönös megértése körül vannak problémák. Bízunk benne, hogy a közös cél érdekében e problémák rendeződnek, elvtársi, testvéri szel­lemben, hiszen a munkásmozgalom egységének erősítése kötelesség. A béke védelme, az imperialista ag­­resszorok megfékezése csakis a világ haladó erőinek összefogásával való­sulhat meg. A proletariátus össze­fogásával, amely a szabadságért, és a jobb élet megteremtéséért harcol az­ egész világon. Az elmúlt évtizedekben számta­lanszor tapasztalhattuk, hogy a régi rend urai hányszor változtattak tak­tikát, harci módszert a haladó erők ellen. Hovatovább előre kiszámít­ható, miféle újabb agresszív lépé­sek, miféle újab taktika várható imperialista körökből. Tegnap még fegyverekkel harcolt, ve­ be borítot­ta a világot, ma a fellazítás taktiká­jához nyúl, lélektani hadviselést folytat a nemzetközi munkásegység és a szocialista világrendszer ellen, bomlasztani próbálja a kommunista és munkáspártok egységét. De ha az ötven év előtti vörös májust csak negyedszázad után kö­vette is országunk felszabadítása, a szocialista világrendszer kialakulása, ha a fasizmus teljes hadigépezete támadt is a II. világháborúban szovjet államra, ha 1956-ban ellen­­e forradalmat robbantott ki Magyar­­országon az imperializmus mester­kedése, s ha ugyanezt rafináltabb módszerrel megkísérelte a szomszé­dos Csehszlovákiában is, s ha az Egyesült Államok még oly nagy erőt is vet be a csöppnyi Vietnam ellen, — akkor is az igazság, a nemzetközi munkásosztály akarata,­ a szocializ­musért folyó harc — az imperializ­mus minden mesterkedésével szem­ben — győz és győzni fog a jövő­ben is. 1890 tavasza, az első májusi sereg­szemle. Azóta a nyolcvanadik tavasz köszönt ránk, a nyolcvanadik május elsejét ünnepük szerte a világon. Ezen a napon — ha nem is egyazon órában, — ünnepel minden dolgozó szabadon, vagy titokban, népi ün­nepként, vagy rendőrök árnyékában, a májusfák alatt felvonulva, vagy illegálisan találkozva — örömmel ünnepel, vagy öklét rázza az elnyo­mók felé. Ezen a napon a moszkvai dolgozó még csak akkor kel, és siet a fris­sen fellocsolt, tavaszi illatoktól ára­dó utcán, hogy le ne késse a fel­vonulást, amikor a Sidney-i munkás már a tüntetés után családjával a kora őszi naptól meleg tengerpartra indul. Máskor van újév az arab vi­lágban, máskor az európai orszá­gokban, máskor köszöntik az új esztendőt a buddhisták és sémiták, és megint máskor jelzi a régi orosz naptár. Csak egy ünnep van, melyet a világon mindenütt egy napon tart minden szervezett dolgozó: május elseje. A mi szabad hazánkban, májust ünneplő felvonulásunkon nem té­veszthetjük szem elől, hogy a prole­tár nemzetköziség egységének, nemzetközi munkásmozgalom egysé­­­gének helyreállításáért még sok a tennivalónk. Nagyszerű eredménye­ink egész sora bizonyítja, hogy fel­szabadult országunk új alkotások­kal, kimagasló gazdasági, politikai és kulturális eredményekkel küzd­het legjobban az imperializmus el­len. A szocialista országokra — köz­tük hazánkra is — jellemző a meg­fontolt, alapos gazdálkodás, a szoci­alista építőmunka feladatainak si­keres végrehajtása. Szocialista or­szágainknak az elmúlt évtizedekben elért eredményei nagy fölénnyel se­perték el és cáfolták meg azokat a rágalmakat, amelyeket a tőke ve­lünk szemben kovácsolt. A mi fegy­verünk a lelkes munka, a nemes alkotás, a tudatos előrelátás. Ezt tükrözi gazdaságirányításunk re­formja is. Pártunk és kormányunk helyesen határozza meg a szocialista építés feladatait, s ezek a sikerek nemcsak itthon jelentenek győzel­met, hanem pozitíven hatnak ki a nemzetközi politikai életre is. Városunk ipari és kereskedelmi vállalatai, a szolgáltató egységek jó eredményeket értek el új gazdaság­­irányítási rendszerünk első évében. Kiemelkedő eredményekkel büszkél­kedhetnek azok a vállalatok, ame­lyek a múlt évi tevékenységük el­ismeréséül elnyerték a Miniszterta­nács és a SZOT vörös vándorzászla­­ját, a Kiváló Vállalat, a Szocialista Munka Vállalata címet, akik mi­niszteri dicséretben részesültek. Gra­tulálunk e vállalatok kollektívájá­nak és kívánjuk, hogy hasonló sike­reket érjenek el a következő évek­ben is. A huszonötödik szabad május el­sején köszöntjük városunk dolgozóit, akik most ismét kivonulnak az ut­cára, színpompás zászlóerdővel, transzparensekkel, a munka ered­ményeit hirdető feliratokkal — hogy hitet tegyenek a proletariátus ügye mellett. Hogy támogassák a világ haladó erőinek követeléseit, hogy hirdessék a békét, kifejezzék szoli­daritásukat a vietnami nép hősi harca iránt, hogy síkra szálljanak a szocialista világrendszer egységé­ért, s magasba emeljék a harci jel­szót. felhívást: Világ proletárjai, egyesüljetek! . 10 órakor ünnepi felvonulás A város dolgozói ma délelőtt 10 órakor a szokott útvonalnál, a Vas­mű úton tartják ünnepi májusi felvonulásukat. A májusi ünnepségek egyébként már tegnap megkezdődtek az ifjúság hagyományos fáklyás felvonulásával, és a Ságvári szobornál tartott gyűléssel, melyet a No­vember 7 téren rendezett utcabál és a víztoronynál rendezett tűzijáték követett. A mai felvonuláson 25 ezer ember részvételére számítanak a ren­dezők. Zászlóátadások, él­­zem­, kiváló vállalat­i avató ünnepségek május 1 előestéjén —a 15 kitüntetett vállalatnak 25 ezer dolgozója van — A Dunai Vasmű dolgozói átvették az MT és a SZOT Vörös Vándorzászlaját Mint már hírt adtunk róla, a Du­nai Vasmű 1968. évi munkája alap­ján elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, az élüzem címet és az MSZMP Duna­újvárosi Városi Bizottsága kezdeményezett munkaverseny által első díját. A hétfői zászlóátadási ünnep­ségen, melyet a gyár kultúrtermé­ben tartottak, részt vett dr. Kocsis József, kohó- és gépipari miniszter­­helyettes, dr. Tapolczai Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, Gyenge Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Suri István, a vasas szakszervezet titkára, Takács Imre, az MSZMP városi bizottságá­nak első titkára, dr. Maróti János, a városi tanács elnöke, a gyár gaz­dasági, politikai és társadalmi szer­veinek vezetői, kitüntetett dolgozók, valamint a sokóipar és a társválla­latok számos reprezentánsa. A test­vérüzemek közül az eisenhütten­­stadti EKO delegációt küldött az ünnepségre Az ünnepségen dr. Kocsis József miniszterhelyettes köszöntötte a Du­nai Vasmű dolgozóit. Köszöntőjében kiemelte, hogy az 1968. évi munka­sikerek azért is jelentősek, mert az új gazdasági mechanizmus első évé­ben születtek és annak nagyszerű­ségét, életképességét gyakorlatban is bizonyítják. Elmondta, hogy kohóipar a tervezett 5 százalék helyett 9 százalékkal emelte terme­lését az elmúlt évben. Ezt is túl­szárnyalta a Dunai Vasmű terme­lésnövekedése, amely meghaladta a 20 százalékot. Az­­ eredmények pe­dig annak tulajdoníthatók, hogy a kohászat általában és ezen belül kiemelkedően a Dunai Vasmű, élni tudott az új gazdasági mechanizmus adta lehetőségekkel. A miniszter­­helyettes ezután tájékoztatta az ün­nepség résztvevőit arról, hogy a ko­hászati vállalatok 1968-ban 2,3 mil­liárd forint nyereséggel dolgoztak és ennek csaknem felét, 1 milliárd forintot a Dunai Vasmű állított elő. Beszélt ezután a termelés, az érté­kesítés, a munkaverseny mozgalom kérdéseiről, az idei év feladatairól, mely a Dunai Vasmű dolgozóinak 11,5 milliárd forint termelési érték előteremtésének minden gondját, és örömét jelenti. A gratuláló szavak után a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Minisztertanácsa, a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa, a Kohó- és Gépipari Minisztérium nevében átnyújtotta Borovszky Ambrus vezérigazgatónak a vörös vándorzászló okmányait. Ezt követően Takács Imre, a vá­rosi pártbizottság első titkára emel­kedett szólásra és a megyei pártbi­zottság és tanács, valamint a vá­rosi pártbizottság és tanács nevében öszönetet mondott a Dunai Vasmű dlgozóinak a nagyszerű munkasi­­kerekért. Gratuláló szavak között átnyújtotta a gyár vezérigazgató­jának a városi pártbizottság kezde­ményezte munkaverseny első helye­zettjének járó vörös zászlót. Borovszky Ambrus vezérigazgató a gyár 13 ezer dolgozójának nevé­ben köszönetet mondott a gratulá­ciókért és annak a véleménynek adott hangot, hogy a kitüntetések majdan új munkasikerekre inspi­­rálják a kohászati kombinát min­den dolgozóját. Emlékeztetett arra, hogy jövőre ünnepeljük hazánk fel­­szabadulásának 25., valamint a vá­ros és a gyár alapításának 20. év­fordulóját és ez a kettős ünnep fel­tehetően sok új munkasiker indí­téka lesz. Az ünnepség további részében ki­tüntetéseket osztottak ki. Kitüntet­ték a gyár vezérigazgatóját, helyet­tesét és igazgatóit, valamint Libor Istvánt, a szakszervezeti bizottság elnökét. További háromszázhatvan dolgozó házi ünnepségeken kapott kiváló dolgozó kitüntetést. A vö­rös vándorzászlóval és az élüzem címmel járó pénzösszegből ugyan­csak sok dolgozó kapott jutalmat, összességében, ezekben a napokban a gyár minden harmadik dolgozóját részesítették pénzjutalomban. Ugyancsak a zászlóátadási ünnep­ségen nyújtották át a hengermű­veknek az élüzem címet, valamint az elismerő okleveleket a lőrinci hengerműnek, illetve az acélműnek. Az ünnepséget baráti vacsora kö­vette, melyet az Arany Csillag­­ Szálló termeiben rendeztek. (Folytatás a 2. oldalon) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii­iiiiiiiiii (Mohácsi Regős Ferenc rajza) MÁJUS X.

Next