Dunaújvárosi Hírlap, 1971. június (16. évfolyam, 44-52. szám)
1971-06-11 / 47. szám
1971. június 11., péntek <XА Dunaújvárosi Hírlap Nők a kohászatban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tavalyi, februári határozata óta a megoldandó társadalmi feladatok között különösen fontos szerepet kapott a nők helyzetének javítása. Magyarországon valószínűleg nem igen akad vállalat, ahol azóta ne foglalkoztak volna ezzel a kérdéssel, ahol ne igyekeztek volna tenni valamit a nők érdekében. Bizonyára nem egyedülálló a Dunai Vasmű kohászati gyárrészlegénél végzett vizsgálat sem, az alapos, részletes felmérés azonban minden vállalat számára követendő például szolgálhat. Az alábbiakban e gyárrészlegi felmérés több eredményét és néhány következtetést igyekszünk az olvasó elé tárni, hozzátéve, hogy a vizsgálat csupán szükséges kezdete annak a munkának, amelyből — itt és máshol — minden gazdasági, politikai vezetőnek és minden társadalmi szervezetnek részt kell vállalnia. Tanulni: alapfeltétel A Dunai Vasmű kohászati gyárrészlegének 1723 munkásállományú dolgozója közül 236 nő. A felmérés szerint a gyárrészleg 236 nő dolgozójából mindössze húszan szakmunkások, 161 a betanított munkások és 55 a segédmunkások száma. A legkevesebb női szakmunkás (5) és a legtöbb női betanított munkás (60) tűzálló gyáregységnél dolgozik. Az iskolai végzettséget tekintve bár az egész gyárrészlegnél rossz ez az arány, a női munkásoknak több, mint fele (124) nem végezte el az általános iskolát, de a tűzálló gyáregységnél a legrosszabb, ahol 49 nődolgozó (70 százalék!) nem fejezte be — vagy el se kezdte — az általános iskolai tanulmányait. Mind a szakképzettség, mind az iskolai végzettség vizsgálatának tényeit a felmérés életkor szerinti megoszlás szerint tartalmazza, gyárrészlegnél 177 a harminc a éven felüli nők száma és a szakképzettség, illetőleg az általános iskolai végzettség nélküliek többsége természetesen közülük kerül ki, (110). Márpedig a nők tanultsága — illetőleg annak hiánya — nagyon is összefügg munkakörülményeik megjavításának lehetőségével. A nehéz fizikai munkát nem igénylő munkahelyekre csakis úgy kerülhetnek, ha legalább az általános iskolát elvégzik, hiszen ez alapfeltétele annak, hogy az ehhez szükséges tanfolyamokat is elvégezhessék. Sajnos, a kohászati gyárrészlegnél, a tavalyi tanfolyamok 193 résztvevője közül, mindössze 26 volt nő. Segítség az anyáknak... Érdekes, hogy női munkásgárdája éppen a tűzálló gyáregységnek a legrégibb. Az itt dolgozó nők átlagban majdnem kilenc éve nem változtattak munkahelyet (a női szakmunkások itt töltött átlagideje 14,9 év!), míg az összes nődolgozónak a kohászati gyárrészlegnél töltött átlagideje alig haladja meg a hét évet. Egyáltalán: a nődolgozók fluktuációja eléggé nagy a kohászati gyárrészlegnél. Az utóbbi három évben a nődolgozók száma mindössze hússzal növekedett, pedig összesen 168 új nődolgozót vettek fel. A fluktuáció a kohó és a tűzálló gyáregységnél volt különösen nagy. Az általunk nem részletezett a adatok arra figyelmeztették gyárrészleg vezetőségét, hogy a munkakörülmények megjavítására az eddiginél nagyobb gondot fordítsanak, hogy mindhárom gyáregységünkben számba vegyék azokat a könnyebb munkaköröket, amelyeket jelenleg férfiak töltenek be. A munkakörülmények javításának további alapja lehet az a felmérés, amely az anyák műszakba járás szerinti megoszlását tartalmazza. Ez a vizsgálat volt a legaprólékosabb, nemcsak azt állapította meg, hogy például a folyamatosan váltóműszakba járó nődolgozóknak összesen 69 gyermekük van, s hogy közülük egyedülálló anya öt akad, hanem külön foglalkozott az egygyermekes (58) és többgyermekes anyákkal (55). A továbbiakban a gyáregységvezetőkre hárul az általuk személyekre bontott vizsgálat és a szükséges intézkedések megtétele. Mennyit keresnek a nők? A nők helyzete megjavításának lényeges eleme az anyagi és erkölcsi megbecsülés. A felmérés szerint a munkásállományú nődolgozók bérezése — az átlaghoz képest — nem mondható rossznak. Csak a legnagyobb eltéréseket vizsgálták. Megállapították, hogy a kohó esztergályos szakmunkásnőinek „bérbeállása” az átlag 83 százalékát, a női karbantartó villanyszerelőké pedig csak az átlag 76 százalékát teszi ki. Az acélmű TMK villanyszerelő nőinél ez a szám 87 százalék, az elegytéri női darusoknál 89 százalék. A tűzálló gyáregységben a női marósok és csiszolók bére az átlag 77 százalékán van. A további teendők itt is főként a gyáregységvezetőkre várnak, mindenekelőtt az alacsonyabb keresetek okát kell megállapítaniuk, illetve vizsgálniuk, a felsoroltakon kívül a többi munkakörben is. A nődolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésének vizsgálata során megállapították, hogy míg a férfi dolgozók 5,5, 6,1 és 5,2 százaléka részesült az utóbbi három évben Kiváló Dolgozó kitüntetésben, ez az arány a nőknél rosszabb: 4,6, 2,1 és 3,1 százalék. Messzemenő következtetést levonni ez felületesség volna, a adatokból részlegvezetés is csupán gyáraz arányok jogosságának, vagy jogtalanságának megállapítását sürgeti. Hasonlóképpen részletes vizsgálatra ama felmérés szerinti szorul tény, ami szerint az utóbbi három évben a férfi dolgozók 8,1, 9 és 8 százaléka kapott jutalomszabadságot, a női dolgozóknak csak 3.6, 5.9 és 5.5 százaléka részesült az erkölcsi elismerés e formájában. A felmérés megállapította azt az örvendetes tényt is, hogy a gyárrészleg nő dolgozói közül az elmúlt három évben hetvenen 19 ezer, majd ötvennégyen 15 ezer, végül tavaly kiencvennégyen 40 ezer forint jutalomban részesültek a évfordulók, munkásmozgalmi illetve Nők napja és Anyák napja alkalmával. Példát mutatnak a férfiaknak... A vizsgálat adatai többek közt azt is világosan kimutatják, hogy a nők fegyelmezettebbek a férfiaknál. Az utóbbi három év baleseti statisztikája szerint például a női dolgozóknak csak 1,8, 1,7 és 1,7 százaléka szenvedett balesetet — pedig gyárrészlegben a nők 70—80 százaléka mozgó gép mellett dolgozik — míg a férfiaknak 3,4, 5,5 és 3,6 százaléka sérült meg munka közben. A szocialista brigádmozgalomban résztvevők közül 1969- ben a nők 70 százaléka, 1970- ben pedig a nők 80 százaléka el is nyerte a szocialista címet, míg a férfiaknál ez az arány jóval alacsonyabb. Igaz ugyan, hogy a nőknek csupán 43 és 38 százaléka vett részt az elmúlt két évben ebben a versenyben, és 1969-ben az 1149 szocialista brigád címért küzdő tag közül csak százhárman, tavaly pedig az 1052 tag közül mindössze kilencvenegyen voltak nők. A további feladat itt a szervezés. Társadalmi tevékenységüket tekintve a nők jobban eltesznek magukért, mint a gyárrészleg férfidolgozói. 236 munkásállományú nődolgozó közül tizennégyen pártmunkát végeznek, huszonnyolcan a szakszervezetben, tizenketten pedig a szervezetben dolgoznak. KISZEz annyit jelent, hogy a gyárrészleg nődolgozóinak 23 százaléka aktív társadalmi tevékenységet is kifejt, míg férfiak társadalmi tevékenységének aránya ennél alacsonyabb A felmérés is azt igyekezne bizonyítani, hogy a nők társadalmi megsegítése, helyzetüknek javítása szükséges — hiszen a egyrészt nők foglalkoztatása nem pusztán szociális kérdés, hanem gazdasági szükségesség —, másrészt, hogy a nők ezt a szükséges segítséget igenis kiérdemelték. Aczél Gábor Két versenyt is nyert Dunaújváros A Fejér megyei Tanács Végrehajtó Bizottságánál: szerdai ülésén előbb a Minisztertanács Tanácsi Hivatala által 1970-ben végzett komplex vizsgálat értékelését tárgyalta meg, majd ezzel kapcsolatban intézkedési tervet fogadott el. Ezután értékelte a végrehajtó bizottság a megye járásai, városai, községei között folyt községfejlesztési, szépítési versenyeket Dunaújváros — a városok közötti versenyben érdekelt. Hazánk felszabadulása és a Lenin centenárium tiszteletére indított „jubileumi városszépítési" versenyből a megyeszékhely, Székesfehérvár került ki győztesen. Náluk a fejlesztési alap arányos kiadása, valamint fejlesztési alap bevétele a kilenc hónapos versenyidőszak alatt magasabb volt. A jubileumi verseny győztese a végrehajtó bizottságtól emlékzászlót kap. A III. ötéves terv időszakára meghirdetett városfejlesztési és szépítési verseny utolsó évében, 1970-ben viszont, ennek a versenynek a feltételeit magasan a dunaújvárosiak teljesítették jobban. Nálunk az egy lakosra jutó társadalmi munka érték 87,1 (Székesfehérváron 56,9) forint volt. Az egy lakosra jutó faültetés is több volt városunkban (3.4), mint a megyeszékhelyen (0.5). Más egyéb feltétel teljesítésének figyelembevételével az 1970. évi versenyszakasz győztese Dunaújváros (4197 ponttal), második Székesfehérvár (2643 ponttal). A végrehajtó bizottság Dunaújvárost ezért a győzelemért 150 ezer forint pénzjutalomban részesíti. A III. ötéves terv összesített eredményeit is elbírálták. A legutóbbi, 1970-es évvel együtt Dunaújváros négyszer volt első a két város páros versenyében. A versenykiírásnak és az öt év eredményeinek a figyelembevételével a megyei tanács végrehajtó bizottsága a győztesnek kiírt vándorzászlót végérvényesen a Dunaújvárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága részére ítélte oda.. A tanácsot 25 ezer forint pénzjutalomban részesíti. Itt említjük meg, hogy az ötéves verseny 1970. évi szakaszában a járások között a dunaújvárosi járás a sárbogárdi és a móri járások után a harmadik helyen végzett és ezért 50 ezer forint pénzjutalmat kap. 3. oldal Gyermekhalál a szabad-strandon Június 1-i lapszámunk utolsó oldalán „Nem veszélytelen” címmel megírtuk, hogy milyen veszélyeket rejt magában a szabad-strand. Alacsony vízálláskor a fürdésre kiképzett, egyenletes, sóderral feltöltött rész kiemelkedik a vízből, a fürdésre alkalmatlan belső rész viszont süppedékes, árkokkal szabdalt, és már néhány méternyire a part szélétől — akár egyetlen lépés után — métereket változik a vízmélység. „A veszély akkor , veszély, ha nem számolunk vele. Ezért figyelmeztetünk mindenkit jóelőre” — írtuk akkor. És a tragédia jóvátehetetlenül bekövetkezett. Június 6-án, vasárnap sokan fürödtek a szabadstrandon. A többiekkel együtt ott volt Forster József 12 esztendős fiúcska is, aki a Baracsi út 50. szám alatt lakott. Játszottak, víz alá merültek, felbukkantak újra, lubickoltak önfeledten. Az egyik rokon gyerek már megunta, kiment a partra, Forster József még maradt. Kissé beljebb ment és egyszeresek eltűnt. Hiába keresték a fiút, nem találták meg. Másnap könnyűbúvárok emelték ki holttestét az öböl-fenék egyik mélyedéséből. Mi történt? Hogyan következett be a tragédia? Ahogy a fiúcska befelé ment, hirtelen egy gödörbe lépett, megijedt, szívbénulást kapott és a vízbe fulladt. Ez okozta a szerencsétlen gyermek halálát, ő a fürdőzés idei első dunaújvárosi áldozata. Köztudott, hogy a szabadstrand mederkiképzése még nem fejeződött be. Négy bója jelzi a vízben a veszélyes zónát — de más nem! És bármennyire köztudott, hogy a szabadstrand csak félig kész, az emberek mégis a biztonság érzésével mennek oda fürödni. Fogalmuk sincsen a leselkedő veszélyről. S aligha elegendő erre egyetlen újságcikkben felhívni a figyelmet. A strandolás — főként ha szabadtéri — következményekkel jár. Például a gyermekek számára kijelölni a helyet,a távolságot, ameddig szülői felügyelettel veszélytelenül bemehetnek. A mélyvízre külön felhívni a figyelmet és megjelölni, hogy oda csak úszók mehetnek be Mindezeket a jeleket hiába kerestük eddig a szabadstrandon, fel sem tűnt hiányuk addig, míg egy gyermek tragikus halála nem tett a mulasztások sorozatára felkiáltójelet. Vasárnapra már minden bizonnyal ott lesznek az új jelzőbóják, a gyermekek számára körülkerített vízrész, a figyelmeztető táblák — hiszen e strandra százak és ezrek járnak — csak az a kisfiú nem lesz többé ott, akit talán egy héttel ezelőtt ugyanez az intézkedés még megmenthetett volna az életnek. — S — BÖRZE Szemmel láthatóan alig csökken a vasmű hulladékanyagainak eladásával foglalkozó telep forgalma. Mindig akad víkendház, vagy kislakásépítő, polckészítő, kerítéscsináló vasmű dolgozó, aki végigböngészi a hulladékhegyet, hogy valami számára értékes holmira leljen A kirándulóhely étterme zsúfolva volt, minden asztalnál ültek. Jóképű fiatalember lépett be körülnézett, s fürkészve megakadt a szeme egy feltűnően szép lányon, aki egyedül üldögélt. A fiú, — valamivel fiatalabbnak látszott a nőnél —, engedélyt kért, hogy helyet foglalhasson az asztalnál. Pár perc múlva már beszélgettek, mire befejezték az ebédet.A fiú már az udvarlásnál a. tartott. — Meghívhatom egy duplára a kerti eszpresszóba? — Nem tudom — tétovázott a nő. — hiszen alig ismerjük egymást. A fiú bemutatkozott. Elhadarta a nevét, csak a név előtti doktor titulust mondta érthetően. — Ilyen fiatal és már diplomás? Ügyvéd? — Nem. Orvos vagyok. — Igazán? Körzeti rendelő? — Ugyan! Kórház. És megnevezte a kórházat, ahol dolgozik. — Szép foglalkozás. Na, menjünk az eszpressióba Beszélni akarok magával a húgomról: szeretném, ha maguknál kivizsgálnák, mert nagyon vérszegény. Elintézné, hogy felvegyék? — A maga kedvéért mindent. — Ne tegyen könnyelmű ígéretet! A húgom egyébként mostanában szörnyen rossz igaz, névadás kedvű. Csalódott egy fiúban, rájött, hogy az illető hazudós. Ugyanabban az üzemben dolgoznak, gyakran voltak presszóban, moziban, a húgom most mégis ki akarja adni az útját. Betértek a presszóba és egy nagy fa alatt álló árnyas asztalhoz ültek. Szellő kerekedett, elviselhetőbb lett a hőség. — Jó lenne egy kicsit [UNK] autózni — sóhajtott a nő —, nyitott kocsival robogni mesés dolog. — Az a Fiat az enyém. — mutatott a fiú egy fehér autóra. — Elvisz gy kicsit kocsikázni? — Sajnos, elvesztettem a slusszkulcsomat. — Milyen kár... A felszolgáló az asztalra tette a két duviát és a nő arról kezdett beszélni, hogy a húga milyen csinos. — Engem csak maga érdekel. — mondta érzelgős hangon a fiú. — Pedig másokat nagyon vonz ám ... — Például arra a hazudósra gondol? — Igen, akivel egy szobában dolgozik a Harántmüveknél. — A Harántmüveknél? — Min csodálkozik, doktor úr? — Izé, mert... — Mert maga is a Harántmüveknél dolgozik. Sohasem volt doktor, hogy is lehetne, amikor csak huszonegy éves. — Maga tudta, hogy én? ... — Megismertem a fényképről, amelyet a húgomnak adott. Nos, a testvérkém tévedett, amikor megállapította, hogy maga egy kicsit hazudós. Nem kicsit, nagyon. Okosan teszi, ha felhagy magával. — Megszégyenített. — A hazugságra előbb-utóbb mindig rájönnek! — Abbahagyom a hazudozást. — És a slusszkulcs, a Fiat? — Az valóban az enyém. — Úgy? Na. Isten vele! A lány elővette kézitáskájából a Fiat slusszkulcsát, beült az autóba és elrobogott. Palásti László t>********4-**-i-***4