Dunaújvárosi Hírlap, 1971. december (16. évfolyam, 97-105. szám)

1971-12-31 / 105. szám

e ,r \r Közéletünk menőshodásáért £ #/ év előtti beszélgetés Sárosi Józseffel, a városi pártbizottság első titkárával Nem múlt el felettünk nyomtalanul a ma búcsúzó esztendő. A változást, amit magunkon, vagy magunkban érzünk, kiegészítik környezetünk változásai, életünk keretének, Dunaújvárosnak materiális, társadalmi, politikai és szellemi megújulásai. Az anyagi megújulásról hitelesen vall az utca képének változása, hogy utcahossznyi új házat kell látómezőnkben elhelyezni, hogy napi sétáinkat már az új áruház felé vehetjük. A közélet változásai nem láttatják magukat kilométeres távolságokról, nem hivalkodnak az idegenek előtt, nem jönnek velünk szembe az utcán, bár jelenlétét észreveszi, tartalmát és tendenciáit megvallathatja, aki értőn áll elébe. Ezért az értő vallatásért kereste fel Sárosi József elvtársat, az MSZMP Dunaújvárosi Bizottságának első titkárát munkatársunk, Miskolczi Miklós, hogy az év végén szokásos számvetés apropóját kihasználva megkérdezze : — 1971-ben melyek voltak a város politikai, társadalmi és közéletének legfontosabb kérdései és eseményei? — A közélet milyen pozitív változását tartja említésre méltónak, és miben várat még magára az intenzívebb előrelépés? — Melyek a legfontosabb eszközök a tömegek társadalmi és politikai aktivizálásához, és Dunaújvárosban birtokoljuk-e ezeket? — Milyen jellemző pozitívuma és jellemző negatívuma van Dunaújváros közéletének? — A társadalmi és politikai élet fő kérdéseit természetesen Dunaújvárosban is a X. pártkongresszus, és a Központi Bizottság aktuális határozatai köré csoportosítottuk. Azt kívántuk elérni, hogy e határozatok végrehajtásáért mindenki a maga helyén megtegye a legtöbbet, hogy a közéletben minél több új arccal, új emberrel találkozzunk. A város politikai vezetőinek régi igényét újítottuk fel, hogy tudniillik a város közéletét, várospolitikáját ne csak testületek, választott vezetők, de mindenki alakítsa és befolyásolja. Ez tulajdonképpen maga a demokratizmus. A párthatározatok végrehajtása, nevezetesen, hogy az ifjúság gondjaival többet foglalkoztunk, hogy tanácsok jogkörét bővítettük, hogy a nők közéleti szereplését szorgalmaztuk, ez lényegében azt jelentette, hogy sok száz új embert kapcsoltunk be a város közéletének áramlatába. Amikor a párthatározatok végrehajtásáról beszélek, csak a megtett intézkedésekre gondolok. Sajnos, az emberek tudatának áthangolását nem lehet intézkedési tervbe foglalni. Ezen a téren önvizsgálatra van szükség. • A közélet új aktivistái észrevehetően frissítő hatással voltak a város testületeire, fórumaira. A nagyobb demokratizmussal megtartott tanácsválasztások azt eredményezték, hogy a tanácsi testületek harcosabbak, vitatkozóbbak és ennél fogva célratörőbbek lettek. A tanácstagok egyéni, ha úgy tetszik házi munkája is frissebbé, aktívabbá vált. Az igényes káderpolitika eredménye, hogy a párt testületei is megifjodtak. És ez nemcsak az átlagéletkor csökkenését jelenti, hanem az ambíciók megújulását is. Az ifjúság hordozta, képviselte ambíciók kihasználása, vagy inkább felhasználása a társadalmi, közéleti előrelépés egyik döntő lehetősége. Különösen az ifjúság városában. Ezen a területen még bővében vagyunk a tennivalóknak. — A város közéletének pozitív változásai az előbbiekből következnek, hogy tudniillik elindultunk a demokratizmus szélesítésének útján, sikerült tovább növelni a közügyek iránt érzett felelősséget, és aktivizálni a város lakosságát a IV. ötéves terv megvalósításáért. Bízom abban, hogy ez a pozitív változás folyamattá lesz és nemcsak ma vannak többen mint tegnap voltak azok, akik vállalják a társadalmi megbízatásokat, hanem holnap a mainál is többen lesznek közügyek iránt érdeklődők és tenniakarók. És amíg mindenben előrelépünk, egyúttal keveseljük is a haladás ütemét. Ennek az az oka, hogy még mindig sok azoknak a száma, akik nem érzik magukénak a közélet gyakorlásának jogát és kötelességét. Sok vezető is hordozója ennek a szemléletnek; a vezetők egy része nem készül fel a demokratizmus kiszélesedését követően feléáramló igények kielégítésére. Ezzel magyarázható az is, hogy sok ember nem tud élni a demokratizmus adta jogokkal és kötelezettségekkel. Azért, mert bár határozatok vannak, de azokat helyenként nem tudják megtölteni tartalommal. Jó néhány helyen például a termelési tanácskozások úgy folynak, mint 10 évvel ezelőtt. A munka- és munkáskollektívák hiába fejlődtek, ha a vezetők nem ismerik fel az ebben rejlő erőt. Pedig e felismerés már nem is lehetőség, hanem kötelesség. A haladás ütemét fékezi, hogy a demokratizmusban kibontható szubjektív tartalékokkal, bizony kevés vezető számol. Az aktivizálásban rejlő tartalékok feltárásának, társadalmi és politikai élet a felpezsdítésének legjobb eszköze a vezetői példamutatás, az alapvető és meghatározó tömegek aktivizálásában is. Minden vezetőnek, csoportvezetőtől vezérigazgatóig, alapszervezeti párttitkártól a legmagasabb tisztséget viselő pártfunkcionáriusig, munkájából, megbízatásából adódó politikai és ezt hangsúlyozom, hogy politikai kötelessége a példamutató közéleti aktivitás. Sajnos, ezen a területen is vannak hibák, és amikor erről beszélünk, vagyis a hibákról, nem tehetjük túl magunkat könnyen rajtuk, hiszen példamutató hibákról van szó. Jó lenne 1972-ben megszabadulni ezektől a gondoktól is. Már határozatot hoztunk arról, hogy érintettek ismét megtalálják a közéletiséghez vezető jó utat, hogy a vezetők többször és több fórumon találkozzanak munkásokkal, beosztottjaikkal és egyre több időt töltsenek el politikai jellegű társadalmi munkában. Az lenne a jó, ha ezek a társadalmi munkák, ezek a találkozások nem kötelességszerűek, hanem szükségletek lennének. Erőt és tömegbázist adnának azokhoz a munkákhoz, amelyeket a vezetők egyébként tiszteletrel méltó buzgalommal és lelkiismeretességgel elvégeznek. — Ha a kérdező nem ismerné Dunaújvárost és jellemző képet kérne tőlem, talán mindezt el kellene mondani. Ha feltételezzük, hogy csak egy pozitívumot és csak egy negatívumot mondhatok, akkor az a következő lenne: Pozitívum a város lakosságának lokálpatriotizmusa, amelynek különös jelentőséget ad a város történelmi és szociográfiai helyzete, és amely lokálpatriotizmus nőttön nő és anyagi erővé változik. A negatívum, hogy Dunaújváros, mint hazánk első szocialista városa, nem áll az ország városai között a közvélemény alkotta ranglista élén. Úgy vélem, keveset teszünk azért, hogy az ország közvéleménye előtt kivívjuk a rendeltetésünknél és küldetésünknél fogva reánk váró helyet. Nem kiváltságokra gondolok, hanem arra, hogy társadalmi, politikai, kulturális, morális kérdések megoldásakor Szombathelytől Nyíregyházáig mind többször hangozzék el a mondat: meg Dunaújvárosban, nézzük mert ott jól csinálják. — Bízom abban, hogy az új esztendő, csakúgy mint a közélet, a társadalmi és politikai élet, a gazdasági fejlődés különböző területein, a reánk váró példamutatásban is a mi győzelmünket hozza, vagyis, hogy az idő nekünk dolgozik. Hiba lenne azonban gondjaink megoldását az időre bízni, hiszen éppen arról van szó mindenütt, hogy az idő jobb kihasználásával érjünk el nagyobb eredményeket. Tegyük ezt az új, 1972. esztendővel ugyanígy. Ehhez az intenzívsebb munkához kívánok a Dunaújvárosi Hírlap minden olvasójának a városi pártbizottság nevében jó egészséget, alkotókedvet, sok sikert és személyes boldogságot. t. MA: $2itvestoled kakiét (5. oldal) >) ."i »“1 Szerencsés új esztendőt! Minden kedves olvasónknak boldog évi esztendőt kimírunk! * Óévi körkép az 1971. évi munkáról Óév? Már az Elmúlt, lezárult, befejeződött, vége van. A hivatalos értékelések természetesen még nem készülhettek el, de a leghivatalosabb értékelés sem fejezheti ki maradéktalanul ez elért eredményekben rögződött tetteket. Így az alábbi — teljesnek éppen nem mondható — felsorolást is abban bízón nyújtjuk át lapunk olvasóinak, hogy a leírt adatokat képzeletük segítségével nem lesz nehéz tartalommal megtölteniök. Hiszen ezt már az óévben munkájukkal is megtették. Teljesítette idei tervét a Dunai Vasmű Befejezte ez évi termelési tervét a Dunai Vasmű meleghengerműve, lemezfeldolgozó, gyárrészlage .és radiátorüzeme. A kibocsátott végtermék értéke előreláthatólag négyszáz millió forinttal lesz több a tavalyinál és kétszáz millió forinttal lesz több tervezettnél. Az előzetes számítások szerint kedvezően alakult a termelékenység is a Dunai Vasműben. A kohászati kombinát dolgozói exportervüket is túlteljesítették. Plusz 29 lakás Túlteljesítették lakásépítési tervüket a 26. Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Befejezték 758 lakás építését Dunaújvárosban és Százhalombattán. Az átadott lakások száma 29-cel több a tervezettnél. Az építőmunkások tíz napos megérdemelt pihenőre tértek haza karácsony és újév között, mert az ipari építkezéseken is időelőnyre tettek szert és korábban ledolgozták az év végi munkanapokat. Az út első munkanapján, esztendő január 3-án Beremenden, Százhalombattán és Dunaújvárosban egyaránt téliesített munkahelyeken folytatják az ipari objektumok és a lakások építését a vállalat dolgozói. 349 ezer öltöny A Vörös Október Férfiruhagyár dunaújvárosi gyáregységében 1971-ben elkészült zakókból és nadrágokból 340 ezer embert lehetett volna felöltöztetni, vagy mindegyik dunaújvárosi férfire ebből 17 öltöny jutna. 733 ezer óra Minden dunaújvárosi család 60 ébresztőórát kaphatna, ha szűkebb hazánkban kellene szétosztani az óragyárban összeszerelt 738 ezer órát. 15 ezer tonna kenyér A Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat az idén 15 ezer tonna kenyeret és 26 millió darab péksüteményt juttatott a Fejér megyeieknek. Mert a vállalat nemcsak a várost és a járást, hanem távolabbi területeket is ellát. Sütöttek még a vállalatnál 140 tonna fagylalttölcsért, 100 tonna kohász-ropogóst, 30 tonna linzert, és készítettek 8000 mázsa zsemlemorzsát. Dunaújvárostól Leningrádig kicsit keményebb anyagból készítette termékeit betonelemgyár. Az idén elkészített födémgerendák hosszúsága, ha egymás végébe raknánk azokat, Dunaújvárostól Leningrádig érne. A gyártott betongerenda körülbelül 48 ezer családi házhoz elegendő. Az készített áthidaló elemgyárban gerendák pedig 87 és fél ezer ablak, ajtó fölött tartják a falat. Elkészült az idén az elemgyárban 24 millió téglának megfelelő falazóblokk és 1240 komplett lakás panelelemei. 45 ezer 600 tonna papír A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában 22 ezer katasztrális holdról learatott szalmát dolgoztak fel. Ebből 17 ezer 500 tonna cellulóz készült. Az itt elkészült papír mennyisége 45 ezer 60 tonna. Ennyi író-nyomópapírral be lehetne borítani a Balaton és a Velencei tó teljes felületét egyszeribe. Kozmikus mértékkel A Magyar Posztógyár Fésűsfonodájában elkészült az idén 55 millió 900 ezer kilométer fonal. Amikor a Mars Földközelben jár. Ilyen hosszú fonalat lehetne (elméletben) kifeszíteni a Föld és a Mars között. 33 ing személyenként A fehérneműgyár 1 millió és 659 ezer férfi- és fiúinget, valamint női blúzt készített. 33 darab jutna minden dunaújvárosira az említett termékekből, amelyeknek többsége exportra kerül. Tej minden mennyiségben A tejüzem 12—13 millió liter tejet dolgozott fel az óesztendőben. Ennek valamivel több mint felét megittuk, a többiből tejföl, túró és egyéb tejtermék készült. Ennyi tejjel körülbelül hatszor lehetett volna megtölteni az uszodát. 39^ £ Kispicsités — fémSillós sereilcsBlfaíés A Dunai Vasmű tűzállóanyag gyárában a múltban a sajtolt nyers téglákat négyszer kellett átrakni, amíg az égetett tégla a raktárba került. Az év elején a nehéz fizikai munka csökkentésére a rakodólapos szállítást vezették be az üzemben. A kézikocsikat villamos targoncákra cserélték ki. Ezzel igen sok fizikai munkát szüntettek meg. Ugyanis naponta 8—900 mázsa anyag kétszeri fel- és lerakása vált feleslegessé. A kisgépesítés másik előnye gazdaság . A rakodólapos szállításnál a törés is kevesebb lett. Az 1970. évi 2,05 százalékos selejt 1971- ben egy százalék alatt van. A félmillió forint értékű selejtcsökkentés jórészt a rakodólapos szállításnak, a kisgépesítésnek tulajdonítható. A vízszennyezés ellen Széniszap présgépet állítottak üzembe a Dunai Vasmű szénoosó üzemében. A Láng Gépgyárban készített szerkezet felfogja a mosóvízben lebegő szén szemcséket, ezáltal jelentős mennyiségű széniszapot lehet visszanyerni, és csökken a felhasznált víz szennyezettsége is. Az iszapprés megvásárlására és beszerelésére megközelítően 16 millió forintot fordított a Dunai Vasmű. A próbaforgatást a tinokkari sikerrel végezték el a szakemberek, az üzemi próbák január 3-án kezdődnek.