Dunaújvárosi Hírlap, 1971. december (16. évfolyam, 97-105. szám)

1971-12-31 / 105. szám

e ,r \r Közéletünk menőshodásáért £ #/ év előtti beszélgetés Sárosi Józseffel, a városi pártbizottság első titkárával Nem múlt el felettünk nyomtalanul a ma búcsúzó esztendő. A változást, amit magunkon, vagy magunkban érzünk, kiegészítik környeze­tünk változásai, életünk ke­retének, Dunaújvárosnak materiális, társadalmi, poli­tikai és szellemi megújulásai. Az anyagi megújulásról hitelesen vall az utca képé­nek változása, hogy utca­­hossznyi új házat kell látó­mezőnkben elhelyezni, hogy napi sétáinkat már az új áruház felé vehetjük. A köz­élet változásai nem láttatják magukat kilométeres távol­ságokról, nem hivalkodnak az idegenek előtt, nem jön­nek velünk szembe az utcán, bár jelenlétét észreveszi, tartalmát és tendenciáit megvallathatja, aki értőn áll elébe. Ezért az értő valla­tásért kereste fel Sárosi Jó­zsef elvtársat, az MSZMP Dunaújvárosi Bizottságának első titkárát munkatársunk, Miskolczi Miklós, hogy az év végén szokásos számvetés apropóját kihasználva meg­kérdezze : — 1971-ben melyek voltak a város politikai, társadalmi és közéletének legfontosabb kérdései és eseményei? — A közélet milyen pozi­tív változását tartja említés­re méltónak, és miben várat még magára az intenzívebb előrelépés? — Melyek a legfontosabb eszközök a tömegek társa­dalmi és politikai aktivizálá­sához, és Dunaújvárosban birtokoljuk-e ezeket? — Milyen jellemző pozití­vuma és jellemző negatívu­ma van Dunaújváros közéle­tének? — A társadalmi és politi­kai élet fő kérdéseit termé­szetesen Dunaújvárosban is a X. pártkongresszus, és a Központi Bizottság aktuális határozatai köré csoportosí­tottuk. Azt kívántuk elérni, hogy e határozatok végre­hajtásáért mindenki a maga helyén megtegye a legtöbbet, hogy a közéletben minél több új arccal, új emberrel talál­kozzunk. A város politikai vezetőinek régi igényét újí­tottuk fel, hogy tudniillik a város közéletét, várospoliti­káját ne csak testületek, vá­lasztott vezetők, de mindenki alakítsa és befolyásolja. Ez tulajdonképpen maga a de­mokratizmus. A párthatáro­zatok végrehajtása, neveze­tesen, hogy az ifjúság gond­jaival töb­bet foglalkoztunk, hogy tanácsok jogkörét bő­vítettük, hogy a nők közéleti szereplését szorgalmaztuk, ez lényegében azt jelentette, hogy sok száz új embert kap­csoltunk be a város közéle­tének áramlatába. Amikor a párthatározatok végrehajtá­sáról beszélek, csak a meg­tett intézkedésekre gondolok. Sajnos, az emberek tudatá­nak áthangolását nem lehet intézkedési tervbe foglalni. Ezen a téren önvizsgálatra van szükség. •­­ A közélet új aktivistái észrevehetően frissítő hatás­sal voltak a város testületei­re, fórumaira. A nagyobb demokratizmussal megtartott tanácsválasztások azt ered­ményezték, hogy a tanácsi testületek harcosabbak, vi­­tatkozóbbak és ennél fogva célratörőbbek lettek. A ta­nácstagok egyéni, ha úgy tetszik házi munkája is fris­sebbé, aktívabbá vált. Az igényes káderpolitika ered­ménye, hogy a párt testüle­tei is megifjodtak. És ez nemcsak az átlagéletkor csökkenését jelenti, hanem az ambíciók megújulását is. Az ifjúság hordozta, képvi­selte ambíciók kihasználása, vagy inkább felhasználása a társadalmi, közéleti­­ előrelé­pés egyik döntő lehetősége. Különösen az ifjúság vá­rosában. Ezen a területen még bővében vagyunk a ten­nivalóknak. — A város közéletének pozitív változásai az előbbi­ekből következnek, hogy tud­niillik elindultunk a demok­ratizmus szélesítésének út­ján, sikerült tovább növelni a közügyek iránt érzett fe­lelősséget, és aktivizálni a város lakosságát a IV. ötéves terv megvalósításáért. Bízom abban, hogy ez a pozitív vál­tozás folyamattá lesz és nem­csak ma vannak többen mint tegnap voltak azok, akik vál­lalják a társadalmi megbíza­tásokat, hanem holnap a mainál is többen lesznek közügyek iránt érdeklődők és tenniakarók. És amíg min­denben előrelépünk, egyúttal keveseljük is a haladás üte­mét. Ennek az az oka, hogy még mindig sok azoknak a száma, akik nem érzik ma­gukénak a közélet gyakorlá­sának jogát és kötelességét. Sok vezető is hordozója en­nek a szemléletnek; a veze­tők egy része nem készül fel a demokratizmus kiszélese­dését követően feléáramló igények kielégítésére. Ezzel magyarázható az is, hogy sok ember nem tud élni a de­mokratizmus adta jogokkal és kötelezettségekkel. Azért, mert bár határozatok van­nak, de azokat helyenként nem tudják megtölteni tar­talommal. Jó néhány helyen például a termelési tanács­kozások úgy folynak, mint 10 évvel ezelőtt. A munka- és munkáskollektívák hiába fejlődtek, ha a vezetők nem ismerik fel az ebben rejlő erőt. Pedig e felismerés már nem is lehetőség, hanem kö­telesség. A haladás ütemét fékezi, hogy a demokratiz­musban kibontható szubjek­tív tartalékokkal, bizony ke­vés vezető számol.­­ Az aktivizálásban rejlő tartalékok feltárásának, társadalmi és politikai élet a felpezsdítésének legjobb esz­köze a vezetői példamutatás, a­­z alapvető és meghatározó tömegek aktivizálásában is. Minden vezetőnek, cso­portvezetőtől vezérigazgatóig, alapszervezeti párttitkártól a legmagasabb tisztséget viselő pár­tfunkcionáriusig, munká­jából, megbízatásából adódó politikai és ezt hangsúlyo­zom, hogy politikai köteles­sége a példamutató közéleti aktivitás. Sajnos, ezen a te­rületen is vannak hibák, és amikor erről beszélünk, vagyis a hibákról, nem te­hetjük túl magunkat kön­­­nyen rajtuk, hiszen példa­mutató hibákról van szó. Jó lenne 1972-ben megszabadul­ni ezektől a gondoktól is. Már határozatot hoztunk arról, hogy érintettek ismét megtalálják a közéletiséghez vezető jó utat, hogy a veze­tők többször és több fóru­mon találkozzanak munká­sokkal, beosztottjaikkal és egyre több időt töltsenek el politikai jellegű társadalmi munkában. Az lenne a jó, ha ezek a társadalmi mun­kák, ezek a találkozások nem kötelességszerűek, hanem szükségletek lennének. Erőt és tömegbázist adnának azokhoz a munkákhoz, ame­lyeket a vezetők egyébként tiszteletre­l méltó­­ buzgalom­­mal és lelkiismeretességgel elvégeznek. — Ha a kérdező nem is­merné Dunaújvárost és jel­lemző képet kérne tőlem, talán mindezt el kellene mondani. Ha feltételezzük, hogy csak egy pozitívumot és csak egy negatívumot mondhatok, akkor az a kö­vetkező lenne: Pozitívum a város lakosságának lokál­patriotizmusa, amelynek kü­lönös jelentőséget ad a város történelmi és­­ szociográfiai helyzete, és amely lokálpat­riotizmus nőttön nő és anya­gi erővé változik. A negatí­vum, hogy Dunaújváros, mint hazánk első szocialista városa, nem áll az ország városai között a közvélemény alkotta ranglista élén. Úgy vélem, keveset teszünk azért, hogy az ország közvéleménye előtt kivívjuk a rendelteté­sünknél és küldetésünknél fogva reánk váró helyet. Nem kiváltságokra gondolok, hanem arra, hogy társadal­mi, politikai, kulturális, mo­rális kérdések megoldásakor Szombathelytől Nyíregyhá­záig mind többször hangoz­zék el a mondat: meg Dunaújvárosban, nézzük mert ott jól csinálják. — Bízom abban, hogy az új esztendő, csakúgy mint a közélet, a társadalmi és po­litikai élet, a gazdasági fej­lődés különböző területein, a reánk váró példamutatásban is a mi győzelmünket hozza, vagyis, hogy az idő nekünk dolgozik. Hiba lenne azon­ban gondjaink megoldását az időre bízni, hiszen éppen arról van szó mindenütt, hogy az idő jobb kihaszná­lásával érjünk el nagyobb eredményeket. Tegyük ezt az új, 1972. esztendővel ugyanígy. Ehhez az intenzí­vs­­ebb munkához kívánok a Dunaújvárosi Hírlap minden olvasójának a városi párt­­bizottság nevében jó egész­séget, alkotókedvet, sok si­kert és személyes boldogsá­got. t. MA: $2itvestoled kakiét (5. oldal) >) ."i »“1 Szerencsés új esztendőt! M­­inden kedves olvasónknak boldog évi esztendőt kimírunk! * Óévi körkép az 1971. évi munkáról Óév? Már az­ Elmúlt, lezárult, befejeződött, vége van. A hivatalos értékelések természetesen még nem készül­hettek el, de a leghivatalosabb értékelés sem fejezheti ki maradéktalanul ez elért eredményekben rögződött tette­ket. Így az alábbi — teljesnek éppen nem mondható — felsorolást is abban bízón nyújtjuk át lapunk olvasóinak, hogy a leírt adatokat képzeletük segítségével nem lesz ne­héz tartalommal megtölteniök. Hiszen ezt már az óévben munkájukkal is megtették. Teljesítette idei tervét a Dunai Vasmű Befejezte ez évi termelési tervét a Dunai Vasmű me­leghengerműve, lemezfeldol­­­go­zó, gyárrész­lage .és radiá­torüzeme. A kibocsátott vég­termék értéke előreláthatólag négyszáz millió forinttal lesz több a tavalyinál és kétszáz millió forinttal lesz több tervezettnél. Az előzetes szá­­­mítások szerint kedvezően alakult a termel­éken­ység is a Dunai Vasműben. A kohá­szati kombinát dolgozói ex­­portervüket is túlteljesítet­ték. Plusz 29 lakás Túlteljesítették lakásépítési tervüket a 26. Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói. Be­fejezték 758 lakás építését Dunaújvárosban és Százha­lombattán. Az átadott laká­sok száma 29-cel több a ter­vezettnél. Az építőmunkások tíz napos megérdemelt pihe­nőre tértek haza karácsony és újév között, mert az ipari építkezéseken is időelőnyre tettek szert és korábban le­dolgozták az év végi mun­kanapokat. Az út első munkanapján, esztendő január 3-án Beremenden, Százha­lombattán és Dunaújváros­ban egyaránt téliesített mun­kahelyeken folytatják az ipari objektumok és a laká­sok építését a vállalat dol­gozói. 349 ezer öltöny A Vörös Október Férfiru­hagyár dunaújvárosi gyár­egységében 1971-ben elké­szült zakókból és nadrágok­ból 340 ezer embert lehetett volna felöltöztetni, vagy mindegyik dunaújvárosi fér­fire ebből 17 öltöny jutna. 733 ezer óra Minden dunaújvárosi csa­lád 60 ébresztőórát kaphatna, ha szűkebb hazánkban kel­lene szétosztani az óragyár­ban összeszerelt­­ 738 ezer órát. 15 ezer tonna kenyér A Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat az idén 15 ezer ton­na kenyeret és 26 millió da­rab péksüteményt juttatott a Fejér megyeieknek. Mert a vállalat nemcsak a várost és a járást, hanem távolabbi te­rületeket is ellát. Sütöttek még a vállalatnál 14­0 tonna fagylalttölcsért, 100 tonna kohász-ropogóst, 30 tonna linzert, és készítettek 8000 mázsa zsemlemorzsát. Dunaújvárostól Leningrádig kicsit keményebb anyag­ból készítette termékeit betonelemgyár. Az idén el­­­készített födémgerendák hosszúsága, ha egymás végé­be raknánk azokat, Dunaúj­várostól Leningrádig érne. A gyártott betongerenda körül­belül 48 ezer családi házhoz elegendő. Az készített áthidaló elemgyárban gerendák pedig 87 és fél ezer ablak, ajtó fölött tartják a falat. Elkészült az idén az elem­gyárban 24 millió téglának megfelelő falazóblokk és 1240 komplett lakás panelelemei. 45 ezer 600 tonna papír A Papíripari Vállalat du­naújvárosi gyárában 22 ezer katasztrális holdról learatott szalmát dolgoztak fel. Ebből 17 ezer 500 tonna cellulóz készült. Az itt elkészült pa­pír mennyisége 45 ezer 60­­ tonna. Ennyi író-nyomópa­pírral be lehetne borítani a Balaton és a Velencei tó tel­jes felületét egyszeribe. Kozmikus mértékkel A Magyar Posztógyár Fé­sűsfonodájában elkészült az idén 55 millió 900 ezer kilo­méter fonal. Amikor a Mars Földközelben jár. Ilyen hos­­­szú fonalat lehetne (elmélet­ben) ki­feszíteni a Föld és a Mars között. 33 ing személyenként A fehérneműgyár 1 millió és 659 ezer férfi- és fiúinget, valamint női blúzt készített. 33 darab jutna minden duna­újvárosira az említett termé­kekből, amelyeknek többsége exportra kerül. Tej­­ minden mennyiségben A tejüzem 12—13 millió li­ter tejet dolgozott fel az ó­­esztendőben. Ennek valami­vel több mint felét megittuk, a többiből tejföl, túró és egyéb tejtermék készült. En­­­n­yi tejjel körülbelül hatszor lehetett volna megtölteni az uszodát. 39^ £ Kispicsités — fé­mSillós sereilcsBlfaíés A Dunai Vasmű tűzálló­anyag gyárában a múltban a sajtolt nyers téglákat négy­szer kellett átrakni, amíg az égetett tégla a raktárba került. Az év elején a nehéz fizikai munka csökkentésére a rakodólapos szállítást ve­zették be az üzemben. A ké­zikocsikat villamos targon­cákra cserélték ki. Ezzel igen sok fizikai munkát szüntet­tek meg. Ugyanis naponta 8—900 mázsa anyag kétszeri fel- és lerakása vált felesle­gessé. A kisgépesítés másik előnye gazdaság . A rakodó­lapos szállításnál a törés is kevesebb lett. Az 1970. évi 2,05 százalékos sele­jt 1971- ben egy százalék alatt van. A félmillió forint értékű se­­lejtcsökkentés jórészt a ra­kodólapos szállításnak, a kis­­gépesítésnek tulajdonítható. A vízszennyezés ellen Sz­éniszap présgépet állítot­tak üzembe a Dunai Vasmű szénoosó üzemében. A Láng Gépgyárban készített szerke­zet felfogja a mosóvízben­­ le­begő szén szemcséket, ezáltal jelentős mennyiségű szén­iszapot lehet visszanyerni, és csökken a felhasznált víz szennyezettsége is. Az iszap­prés megvásárlására és be­szerelésére megközelítően 16 millió forintot fordított a Dunai Vasmű. A próbaforgatást a tinok­­kari sikerrel végezték el­­ a szakemberek, az üzemi pró­bák január 3-án kezdődnek.

Next