Dunaújvárosi Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 53-60. szám)

1972-07-04 / 53. szám

Fél év alatt félmillió tonna acélt termelt a Dunai Vasmű — nyilatkozott Répás­ Gallért, a vasmű műszaki vezérigazgató helyettese Az acéltermelés egész népgazdaságunk egyik központi kérdése. Ezért rendkívül örvendetes az a hír , miszerint a Dunai Vasmű acélmű egysége minden eddigit felülmúló eredménnyel zárta az idei fél­évet: a tervezett 465 ezer tonna helyett 492 ezer 665 tonna Sie­mens—’Martin acélt gyártottak. Elektroacélból is többet termeltek az előírásosnál (6550 tonna helyett 7 ezer 445 tonnát), s így ös­­­szesen 500 ezer 110 tonna acélt adtak hat hónap alatt a népgaz­daságnak. — Meglepte önt a hír? — Nem, egyáltalán nem lepett meg, hiszen évek óta keményen dolgoztunk ezért az eredményért, ami termé­szetesen mit sem von le a teljesítmény­ből, hiszen — nagyszerűségé­n hasonló nagyságú kohászati üzemek működését ismerve — közép­európai viszonylatban is ki­emelkedő esemény ez. Kü­lönösen, ha figyelembe ves­­­szük, hogy a 450 ezer tonna acél termelésére tervezett berendezésekkel értük el ezt a mennyiséget. Igaz, a ke­mencéket többször is átala­kítottuk: ményüket először a teljesít­növeltük 120-ról 150, majd 175 tonnára, 1968- ban pedig áttértünk az oxi­­génes eljárásra, de alapvető jellegük semmit sem válto­zott. Minden elismerést meg­érdemel tehát az acélmű kollektívája, sőt az őket se­gítő karbantartó és szállító munkások is.­­ Elképzelhető, hogy kétszeresére növekedett ter­­­melés az emberi megkétszereződésének munka ered­ménye ? — Csak így képzelhető el. A kemencék beindulásának első éveiben még tíz óra fö­lött álltak az adatidők, ame­lyek jelenleg öt órára csök­kentek. Ez természetesen csak magas fokú szervezett­séggel, fejlett gépesítés mel­lett történhetett meg. Előb­bire a termelésvezetőség megszervezését, utóbbira a felszórásos kemencejavítás bevezetését, a nagy teljesít­ményű salakfelfedő gépek beszerezését említeném pél­dának. — A műszaki fejlesztéssel lépést tartott vajon a minő­ség fejlesztése is? — Határozott igennel vá­laszolhatok. A minőség fo­lyamatosan javult, s közben új acélfajták kikísérletezésé­re is tellett az erőnkből. Leg­fontosabb ezek közül egy nagyszilárdságú acélminőség előállítása a Barátság II. kő­­olajvezeték csöveinek gyár­tásához, továbbá különböző elektroacélok, saválló acélok gyártásának a bevezetése. De ezek már a hengerművel kö­zös feladatok voltak, s az eredmények mindkét gyár­részleg, sőt, néhány közre­működő főosztály közös si­kerének tekinthetők.­­ Engedjen meg egy maximalista kérdést, ami a további fejlődést illeti? — Mindenekelőtt szeret­nénk hasonló ütemet tartani a második félévben is, hoz­zátéve, hogy nem minden­áron! A teljesítményt nem lehet az emberek egészségé­nek és a termelés gazdasá­gosságának rovására növelni. Hogy ezt elkerüljük, a má­sodik félévben számos új in­tézkedéssel segítjük az acél­mű dolgozóinak munkáját: rövidítjük a kemencejavítási időket, jobb minőségű hulla­dékot vásárolunk, megnövel­jük az öntőcsarnoki szerel­vények számát, új üstöket is készítünk és intézkedünk a kokillák tartósságának növe­lése érdekében is. Az öntő­csarnoki munka megkönnyí­tésére a különböző segéd­anyagokat ezentúl targoncá­val szállítják, javulni fog az ötvözőanyagok előkészítése — sokáig folytathatnám. Mindezt hadd tetézzem azzal, hogy az évi egymillió tonna acél már e pillanatban sem végső cél. A folyamatos ön­tőmű beindításával 1,3 mil­lió, később 1,5 millió tonnára emeljük a termelést. Hogy milyen módon, erre több el­képzelésünk is van, amelyek­nek műszaki-gazdasági szem­pontjait hamarosan értékelni fogjuk, hiszen e témában döntést kell hoznunk az idén. — Köszönjük az interjút. K. J. M­A: Dunaújváros SZÁMOKBAN HOGYAN SZÜLETETT LÁNG PROFESSZOR? LANGYOS FÜRDŐ HELYETT KIS KIRÁNDULÁS — NAGY MÉREG SZOBORMÚZEUM A KŐBÁNYÁBAN * ÚTTÖRŐ OLIMPIKONJAINK SIKERE Lif­csi árpából rekordtermés várható• A hét­en már a búzát aratják a dunaújvárosi járásban A dunaújvárosi járás ter­melőszövetkezeteinek föld­jein idén 21 ezer 677 holdnyi aratnivaló gabona várja a gépeket. A fő termény ezút­tal is természetesen a ke­nyér-, valamint a takar­mánybúza, amelyből 19 ezer 654 holdat vetettek. Az 1401 holdnyi őszi árpa aratása lassan befejeződik, a fenn­maradó terület kalászosai: néhány száz holdnyi zab, rozs, tavaszi árpa és tritiká­­lé Ez utóbbi a búza és a rozs fajhibridje, rozstalajok­ra vethető, a rozsnál na­gyobb, és igen magas takar­mányértékű termést ad. Tá­tikákéból az idén már három­szor annyi van, mint rozs­ból, a járás homokos terüle­tein termesztik. Az aratás — mint arról lapunkban is hírt adtunk — június 24-én kezdődött és jú­nius utolsó hetében a duna­újvárosi járás termelőszövet­kezeteinek zöme megkezdte az őszi árpa, valamint a rep­ce és a borsó betakarítását. A nyári munka dandárja azonban csak most követke­zik A gépek, a traktorok, a kombájnok, a szállító, a szá­rító, a tisztító és a magtári anyagmozgató gépek a jú­nius 15-től július 1-ig tartó műszaki szemléken „vizsgáz­tak” először. A szemlékig a termelőszövetkezetek erőgé­peik és munkagépeik 90 szá­zalékát megjavították, vala­mivel rosszabb a megjavított pótkocsik aránya: 70 száza­lék. Nagyobb hiányosság, hogy a szemlékig összesen ké­t termelőszövetkezetben (a kisapostagi Napsugárban és­­ a baracsi Békében) tartották meg a tűzvédelmi és mun­kásvédelmi oktatást. Az aratás munkaeszközéből, legfontosabb a kom­bájnból összesen 88 állt vagy áll munkába a dunaújvárosi járásban. Az egy kombájnra jutó aratandó terület 246 katasztrális hold­ A kom­bájnnal legjobban ellátott üzem a mezőfalvi XXI. Párt­­kongresszus Útján Termelő­­szövetkezet, ahol tíz SZK—4- es kombájnra 1915 holdnyi kalászos termés jut. A kom­bájn ellátottság jobb az át­lagosnál a nagykarácsonyi Kossuth, a kisapostagi Nap­sugár, az iváncsai Táncsics termelőszövetkezetekben is. A nagyobb termelőszövetkeze­tek közül viszonylag kevés az­­ arató-cséplő gép a perkátai Magyar—Kínai Barátság Termelőszövetkezetben, ahol 307 holdnyi gabona jut egy kombájnra, valamint az adó­­nyi Március 21. Termelőszö­vetkezetben, ahol 320 hold­nyi termést kell a kom­bájnoknak egyenként learat­niuk. Az adonyi téesznek mégis könnyebb lesz a dol­ga, mert mind az öt kom­bájnjuk modern nagy telje­sítményű, E—512-es típusú NDK gép, amiből az egész járásban mindössze tizen­kettő arat A kisebb szövet­kezetek gépeire jut a legna­gyobb teher, így a ráckeresz­­túri Búzakalász téeszben 398, a beloianniszi Béke téeszben 309 holdnyi gabona várja a téeszek egy egy kombájnját. Az őszi árpa eddigi ter­méseredményei annak elle­nére jó átlagot ígérnek, hogy a szeles, csapadékos időjárás az árpa nagy részét megdön­tötte, ami a betakarítást és a tárolást is zavarja, mert sok az éretlen sarjú kalász. Az őszi árpa aratását befe­jezte a baracsi Béke Terme­lőszövetkezet, ahol 145 hold­nyi termés 22,5 mázsás hol­­dankénti átlagot adott a ta­valyi 17,4 mázsával szemben. Learatták az őszi árpát a kisapostagi Napsugár Tsz földjein (22 mázsás holdan­kénti átlag), a perkátai Kos­suth és a ráckeresztúri Bú­zakalász termelőszövetkezet­ben (26 mázsás holdankénti átlag). Tavaly az őszi árpa járási átlaga 16,1 mázsa volt holdanként, idén június vé­géig 21 mázsánál kevesebbet egyetlen holdról sem arattak­ Négy termelőszövetkezet rácalmási Népfront, a ráckő­(a resztúri Március­ 15., a nagy­­venyimi Petőfi és a puszta­szabolcsi Mező Imre) csak július első napjaiban kezdi aratni az őszi árpát, de becs­lés szerint a dunaújvárosi já­rásban az idén mindenképpen 20 mázsán felüli átlagtermés várható. Búzát csak néhány helyen arattak eddig, elsősorban a vasútvonalak mellett, hogy az esetleges szikrák nehogy vé­letlenül tüzet okozzanak. A búza aratása valójában ezen a héten kezdődik. Szinte va­lamennyi termelőszövetkezet­nek nehéz dolga lesz. A du­naújvárosi járásban alig van olyan tábla, ahol ne kellene dőlt búzát aratni. Mindemel­lett a szakemberek a tavalyi 18,8 mázsás holdankénti át­lagnál valamivel jobb ered­ményt várnak. Aratnak a Vörös Csillag Tsz-ben Hétfőn hajnalban két kom­bájnnal aratni kezdtek az óvárosi Vörös Csillag Tsz­­ben. Először —­ mintegy be­melegítésként — a 20 hold­nyi őszi árpát vágják le, amiből 20—22 mázsa holdan­kénti termés mutatkozik. A 600 holdnyi kenyérgabona be­takarítását szerdán kezdik meg, négy kombájn bevetésé­vel, amiből 26 mázsa holdan­ként­ átlagtermést várnak a termelőszövetkezet szakembe­rei. Kézi kaszával természe­tesen egyetlen rend gabonát sem vágnak az idén. Javítják a kéményt A Hőtechnika Vállalat tervező részlege új módszert dolgozott ki az acélmű kéményének a megerősítésére: korrózió miatt meggyengült kémény lebontása és újra fel­­­építése hónapokat vett volna igénybe és a martinkemence sem üzemelhetett volna a munka befejezééséig. Az új, tervpályázaton elfogadott eljárással üzem közben végzi el a Hőtechnika Vállalat a kémény megerősítését. A munka befejeztével a felújított kémény tizenöt méterrel magasabb lesz. Tehetünk-e a Duna vizének tisztaságáért ? Világszerte ijesztő mérete­ket ölt a folyók, tengerek el­szennyeződése. A Sajó, a Her­­nád erős szennyezettsége köz­ismert. A közelmúltban a Zala folyó felső szakaszán tiltották meg a fürdést a víz erős szennyezettsége miatt. Fenyegeti-e hasonló veszély a Dunát, vagy belátható időn belül nem kell tartanunk attól, hogy fürdésre, ivóvíz­nyerésre alkalmatlanná válik Közép-Európa legnagyobb fo­lyója? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Kőszeghy Tamást, a Középdunántúli Vízügyi Igazatóság vízellátási, csator­názási szakmérnökét és Kiss István vízminőségi felügyeleti vezető. Ők a kö­vetkezőket válaszolták: — A vízfelhasználás világ­szerte növekszik. Ez együtt jár az ipari termelés növe­kedésével és a civilizációs igények mind magasabb szintjével. A vízfelhasználás fokozódása együtt jár a fo­lyókba visszaengedett szennyvizek mennyiségének a növekedésével is. A kor­mány szigorú intézkedések­kel, a szennyvízbírság prog­resszív növelésével gátat kí­ván szabni a folyók további szennyezésének. Az eddigi eredmények azt jelzik — és ezt eredményként értékeljük —, hogy az utóbbi időben nem rosszabbodott a helyzet a Dunán. — A Duna hatalmas víz­tömege elegendő mértékben felhígítja a belevezetett szennyvizeket, és a folyam öntisztulása biztosítja a víz tisztaságát, ha a különböző vízbe eresztett vegyi anyagok nem fékezik le ezt a bioló­giai folyamatot. Ugyanis vízben jelentős mennyiségű a oxigén oldódik. Különböző hasznos baktériumok is él­nek a folyók vizében, és vízben oldott oxigén segítsé­­­gével elbontják a vízbe jutó, azt szennyező szerves anya­gokat. Ezt nevezzük a folyók öntisztulásának. Például Bu­dapest zömében tisztítatlan szennyvizeit teljesen lebontja 40—50 kilométeres szakaszon a Duna. — Melyek a legveszedel­mesebb szennyező anyagok, s mi, a város lakói, a gyárak dolgozói tehetünk-e valamit azért, hogy tisztábbak ma­radjanak vizeink? — Az egyik legkellemet­lenebb szennyező anyag az olaj. Vékony hártyaként szétterül a víz felszínén, és meggátolja a magasabb ren­dű élőlények és a baktériu­mok oxigénfelvételét, ezáltal csökkenti a folyók öntisztító képességét. Ezenfelül az olaj —­­igaz rendkívül kis mér­tékben — oldódik is a víz­ben, és rontja a parti szű­résű kutak talajon átszivár­gó ivóvízének ízét is. Az olajszennyezés azért nagy gond, mert rendkívül sok he­lyen dolgoznak olajjal, sok helyen juthat a csatornahá­lózatba.­­ Az olaj elcsepegésének, elfolyásának zásával sokat megakadályo­zehetnek az üzemek dolgozói is folyóink tisztaságáért. A gépjárműve­zetők pedig olyan helyen ürítsék le a fáradt olajat, ahol annak szervezett meg­semmisítése vagy ismételt felhasználása biztosított. Saj­nos, megoldatlan kérdés fáradtolaj megnyugtató elhe­­­lyezése. Az olaj magas kaló­riatartalmú energiahordozó, kétszeresen kár a folyókba juttatása. — Az olajhoz hasonló el­lensége a víznek a pakura. Nagyobb a fajsúlya az olaj­nál, a víz függően ■ hol hőmérsékletétől a víz tetején, hol a meder alján gyűlik össze. — A papírgyári szennyező anyagok közül a klór és a lig­­nintartalmú szerves anyagok okozzák a legtöbb gondot. A klór elpusztítja a vízben élő hasznos baktériumokat, lignintartalmú szerves anya­­­gok pedig a vízben oldott oxigént kötik meg, és fel­bontják ezzel az élővilág egyensúlyát a folyóban.­­ A felsoroltak csupán a leggyakrabban és a dunaúj­városi üzemek szennyvizei­ben előforduló anyagok. Min­denféle vegyi anyag, így a nö­vényvédő szerek is, amelyek mérgező hatásúak az élőlé­nyekre, felborítják vizeink biológiai egyensúlyát és ront­ják a folyók, tavak öntisztí­tó képességét. — A szennyvíztisztító be­rendezések létesítése elsősor­ban anyagi kérdés. Előreha­ladás e téren csak a nép­­gazdasági erőforrásoknak megfelelő lehet. De az egyes emberek is sokat vizeink tisztaságáért, tehetnek külö­nösen az üzemi gondatlan­ságok megszüntetésével. Cs. Gy.

Next