Dunaújvárosi Hírlap, 1972. július (17. évfolyam, 53-60. szám)
1972-07-04 / 53. szám
Fél év alatt félmillió tonna acélt termelt a Dunai Vasmű — nyilatkozott Répás Gallért, a vasmű műszaki vezérigazgató helyettese Az acéltermelés egész népgazdaságunk egyik központi kérdése. Ezért rendkívül örvendetes az a hír , miszerint a Dunai Vasmű acélmű egysége minden eddigit felülmúló eredménnyel zárta az idei félévet: a tervezett 465 ezer tonna helyett 492 ezer 665 tonna Siemens—’Martin acélt gyártottak. Elektroacélból is többet termeltek az előírásosnál (6550 tonna helyett 7 ezer 445 tonnát), s így összesen 500 ezer 110 tonna acélt adtak hat hónap alatt a népgazdaságnak. — Meglepte önt a hír? — Nem, egyáltalán nem lepett meg, hiszen évek óta keményen dolgoztunk ezért az eredményért, ami természetesen mit sem von le a teljesítményből, hiszen — nagyszerűségén hasonló nagyságú kohászati üzemek működését ismerve — középeurópai viszonylatban is kiemelkedő esemény ez. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a 450 ezer tonna acél termelésére tervezett berendezésekkel értük el ezt a mennyiséget. Igaz, a kemencéket többször is átalakítottuk: ményüket először a teljesítnöveltük 120-ról 150, majd 175 tonnára, 1968- ban pedig áttértünk az oxigénes eljárásra, de alapvető jellegük semmit sem változott. Minden elismerést megérdemel tehát az acélmű kollektívája, sőt az őket segítő karbantartó és szállító munkások is. Elképzelhető, hogy kétszeresére növekedett termelés az emberi megkétszereződésének munka eredménye ? — Csak így képzelhető el. A kemencék beindulásának első éveiben még tíz óra fölött álltak az adatidők, amelyek jelenleg öt órára csökkentek. Ez természetesen csak magas fokú szervezettséggel, fejlett gépesítés mellett történhetett meg. Előbbire a termelésvezetőség megszervezését, utóbbira a felszórásos kemencejavítás bevezetését, a nagy teljesítményű salakfelfedő gépek beszerezését említeném példának. — A műszaki fejlesztéssel lépést tartott vajon a minőség fejlesztése is? — Határozott igennel válaszolhatok. A minőség folyamatosan javult, s közben új acélfajták kikísérletezésére is tellett az erőnkből. Legfontosabb ezek közül egy nagyszilárdságú acélminőség előállítása a Barátság II. kőolajvezeték csöveinek gyártásához, továbbá különböző elektroacélok, saválló acélok gyártásának a bevezetése. De ezek már a hengerművel közös feladatok voltak, s az eredmények mindkét gyárrészleg, sőt, néhány közreműködő főosztály közös sikerének tekinthetők. Engedjen meg egy maximalista kérdést, ami a további fejlődést illeti? — Mindenekelőtt szeretnénk hasonló ütemet tartani a második félévben is, hozzátéve, hogy nem mindenáron! A teljesítményt nem lehet az emberek egészségének és a termelés gazdaságosságának rovására növelni. Hogy ezt elkerüljük, a második félévben számos új intézkedéssel segítjük az acélmű dolgozóinak munkáját: rövidítjük a kemencejavítási időket, jobb minőségű hulladékot vásárolunk, megnöveljük az öntőcsarnoki szerelvények számát, új üstöket is készítünk és intézkedünk a kokillák tartósságának növelése érdekében is. Az öntőcsarnoki munka megkönnyítésére a különböző segédanyagokat ezentúl targoncával szállítják, javulni fog az ötvözőanyagok előkészítése — sokáig folytathatnám. Mindezt hadd tetézzem azzal, hogy az évi egymillió tonna acél már e pillanatban sem végső cél. A folyamatos öntőmű beindításával 1,3 millió, később 1,5 millió tonnára emeljük a termelést. Hogy milyen módon, erre több elképzelésünk is van, amelyeknek műszaki-gazdasági szempontjait hamarosan értékelni fogjuk, hiszen e témában döntést kell hoznunk az idén. — Köszönjük az interjút. K. J. MA: Dunaújváros SZÁMOKBAN HOGYAN SZÜLETETT LÁNG PROFESSZOR? LANGYOS FÜRDŐ HELYETT KIS KIRÁNDULÁS — NAGY MÉREG SZOBORMÚZEUM A KŐBÁNYÁBAN * ÚTTÖRŐ OLIMPIKONJAINK SIKERE Lifcsi árpából rekordtermés várható• A héten már a búzát aratják a dunaújvárosi járásban A dunaújvárosi járás termelőszövetkezeteinek földjein idén 21 ezer 677 holdnyi aratnivaló gabona várja a gépeket. A fő termény ezúttal is természetesen a kenyér-, valamint a takarmánybúza, amelyből 19 ezer 654 holdat vetettek. Az 1401 holdnyi őszi árpa aratása lassan befejeződik, a fennmaradó terület kalászosai: néhány száz holdnyi zab, rozs, tavaszi árpa és tritikálé Ez utóbbi a búza és a rozs fajhibridje, rozstalajokra vethető, a rozsnál nagyobb, és igen magas takarmányértékű termést ad. Tátikákéból az idén már háromszor annyi van, mint rozsból, a járás homokos területein termesztik. Az aratás — mint arról lapunkban is hírt adtunk — június 24-én kezdődött és június utolsó hetében a dunaújvárosi járás termelőszövetkezeteinek zöme megkezdte az őszi árpa, valamint a repce és a borsó betakarítását. A nyári munka dandárja azonban csak most következik A gépek, a traktorok, a kombájnok, a szállító, a szárító, a tisztító és a magtári anyagmozgató gépek a június 15-től július 1-ig tartó műszaki szemléken „vizsgáztak” először. A szemlékig a termelőszövetkezetek erőgépeik és munkagépeik 90 százalékát megjavították, valamivel rosszabb a megjavított pótkocsik aránya: 70 százalék. Nagyobb hiányosság, hogy a szemlékig összesen két termelőszövetkezetben (a kisapostagi Napsugárban és a baracsi Békében) tartották meg a tűzvédelmi és munkásvédelmi oktatást. Az aratás munkaeszközéből, legfontosabb a kombájnból összesen 88 állt vagy áll munkába a dunaújvárosi járásban. Az egy kombájnra jutó aratandó terület 246 katasztrális hold A kombájnnal legjobban ellátott üzem a mezőfalvi XXI. Pártkongresszus Útján Termelőszövetkezet, ahol tíz SZK—4- es kombájnra 1915 holdnyi kalászos termés jut. A kombájn ellátottság jobb az átlagosnál a nagykarácsonyi Kossuth, a kisapostagi Napsugár, az iváncsai Táncsics termelőszövetkezetekben is. A nagyobb termelőszövetkezetek közül viszonylag kevés az arató-cséplő gép a perkátai Magyar—Kínai Barátság Termelőszövetkezetben, ahol 307 holdnyi gabona jut egy kombájnra, valamint az adónyi Március 21. Termelőszövetkezetben, ahol 320 holdnyi termést kell a kombájnoknak egyenként learatniuk. Az adonyi téesznek mégis könnyebb lesz a dolga, mert mind az öt kombájnjuk modern nagy teljesítményű, E—512-es típusú NDK gép, amiből az egész járásban mindössze tizenkettő arat A kisebb szövetkezetek gépeire jut a legnagyobb teher, így a ráckeresztúri Búzakalász téeszben 398, a beloianniszi Béke téeszben 309 holdnyi gabona várja a téeszek egy egy kombájnját. Az őszi árpa eddigi terméseredményei annak ellenére jó átlagot ígérnek, hogy a szeles, csapadékos időjárás az árpa nagy részét megdöntötte, ami a betakarítást és a tárolást is zavarja, mert sok az éretlen sarjú kalász. Az őszi árpa aratását befejezte a baracsi Béke Termelőszövetkezet, ahol 145 holdnyi termés 22,5 mázsás holdankénti átlagot adott a tavalyi 17,4 mázsával szemben. Learatták az őszi árpát a kisapostagi Napsugár Tsz földjein (22 mázsás holdankénti átlag), a perkátai Kossuth és a ráckeresztúri Búzakalász termelőszövetkezetben (26 mázsás holdankénti átlag). Tavaly az őszi árpa járási átlaga 16,1 mázsa volt holdanként, idén június végéig 21 mázsánál kevesebbet egyetlen holdról sem arattak Négy termelőszövetkezet rácalmási Népfront, a ráckő(a resztúri Március 15., a nagyvenyimi Petőfi és a pusztaszabolcsi Mező Imre) csak július első napjaiban kezdi aratni az őszi árpát, de becslés szerint a dunaújvárosi járásban az idén mindenképpen 20 mázsán felüli átlagtermés várható. Búzát csak néhány helyen arattak eddig, elsősorban a vasútvonalak mellett, hogy az esetleges szikrák nehogy véletlenül tüzet okozzanak. A búza aratása valójában ezen a héten kezdődik. Szinte valamennyi termelőszövetkezetnek nehéz dolga lesz. A dunaújvárosi járásban alig van olyan tábla, ahol ne kellene dőlt búzát aratni. Mindemellett a szakemberek a tavalyi 18,8 mázsás holdankénti átlagnál valamivel jobb eredményt várnak. Aratnak a Vörös Csillag Tsz-ben Hétfőn hajnalban két kombájnnal aratni kezdtek az óvárosi Vörös Csillag Tszben. Először — mintegy bemelegítésként — a 20 holdnyi őszi árpát vágják le, amiből 20—22 mázsa holdankénti termés mutatkozik. A 600 holdnyi kenyérgabona betakarítását szerdán kezdik meg, négy kombájn bevetésével, amiből 26 mázsa holdanként átlagtermést várnak a termelőszövetkezet szakemberei. Kézi kaszával természetesen egyetlen rend gabonát sem vágnak az idén. Javítják a kéményt A Hőtechnika Vállalat tervező részlege új módszert dolgozott ki az acélmű kéményének a megerősítésére: korrózió miatt meggyengült kémény lebontása és újra felépítése hónapokat vett volna igénybe és a martinkemence sem üzemelhetett volna a munka befejezééséig. Az új, tervpályázaton elfogadott eljárással üzem közben végzi el a Hőtechnika Vállalat a kémény megerősítését. A munka befejeztével a felújított kémény tizenöt méterrel magasabb lesz. Tehetünk-e a Duna vizének tisztaságáért ? Világszerte ijesztő méreteket ölt a folyók, tengerek elszennyeződése. A Sajó, a Hernád erős szennyezettsége közismert. A közelmúltban a Zala folyó felső szakaszán tiltották meg a fürdést a víz erős szennyezettsége miatt. Fenyegeti-e hasonló veszély a Dunát, vagy belátható időn belül nem kell tartanunk attól, hogy fürdésre, ivóvíznyerésre alkalmatlanná válik Közép-Európa legnagyobb folyója? Ezzel a kérdéssel kerestük meg Kőszeghy Tamást, a Középdunántúli Vízügyi Igazatóság vízellátási, csatornázási szakmérnökét és Kiss István vízminőségi felügyeleti vezető. Ők a következőket válaszolták: — A vízfelhasználás világszerte növekszik. Ez együtt jár az ipari termelés növekedésével és a civilizációs igények mind magasabb szintjével. A vízfelhasználás fokozódása együtt jár a folyókba visszaengedett szennyvizek mennyiségének a növekedésével is. A kormány szigorú intézkedésekkel, a szennyvízbírság progresszív növelésével gátat kíván szabni a folyók további szennyezésének. Az eddigi eredmények azt jelzik — és ezt eredményként értékeljük —, hogy az utóbbi időben nem rosszabbodott a helyzet a Dunán. — A Duna hatalmas víztömege elegendő mértékben felhígítja a belevezetett szennyvizeket, és a folyam öntisztulása biztosítja a víz tisztaságát, ha a különböző vízbe eresztett vegyi anyagok nem fékezik le ezt a biológiai folyamatot. Ugyanis vízben jelentős mennyiségű a oxigén oldódik. Különböző hasznos baktériumok is élnek a folyók vizében, és vízben oldott oxigén segítségével elbontják a vízbe jutó, azt szennyező szerves anyagokat. Ezt nevezzük a folyók öntisztulásának. Például Budapest zömében tisztítatlan szennyvizeit teljesen lebontja 40—50 kilométeres szakaszon a Duna. — Melyek a legveszedelmesebb szennyező anyagok, s mi, a város lakói, a gyárak dolgozói tehetünk-e valamit azért, hogy tisztábbak maradjanak vizeink? — Az egyik legkellemetlenebb szennyező anyag az olaj. Vékony hártyaként szétterül a víz felszínén, és meggátolja a magasabb rendű élőlények és a baktériumok oxigénfelvételét, ezáltal csökkenti a folyók öntisztító képességét. Ezenfelül az olaj —igaz rendkívül kis mértékben — oldódik is a vízben, és rontja a parti szűrésű kutak talajon átszivárgó ivóvízének ízét is. Az olajszennyezés azért nagy gond, mert rendkívül sok helyen dolgoznak olajjal, sok helyen juthat a csatornahálózatba. Az olaj elcsepegésének, elfolyásának zásával sokat megakadályozehetnek az üzemek dolgozói is folyóink tisztaságáért. A gépjárművezetők pedig olyan helyen ürítsék le a fáradt olajat, ahol annak szervezett megsemmisítése vagy ismételt felhasználása biztosított. Sajnos, megoldatlan kérdés fáradtolaj megnyugtató elhelyezése. Az olaj magas kalóriatartalmú energiahordozó, kétszeresen kár a folyókba juttatása. — Az olajhoz hasonló ellensége a víznek a pakura. Nagyobb a fajsúlya az olajnál, a víz függően ■ hol hőmérsékletétől a víz tetején, hol a meder alján gyűlik össze. — A papírgyári szennyező anyagok közül a klór és a lignintartalmú szerves anyagok okozzák a legtöbb gondot. A klór elpusztítja a vízben élő hasznos baktériumokat, lignintartalmú szerves anyagok pedig a vízben oldott oxigént kötik meg, és felbontják ezzel az élővilág egyensúlyát a folyóban. A felsoroltak csupán a leggyakrabban és a dunaújvárosi üzemek szennyvizeiben előforduló anyagok. Mindenféle vegyi anyag, így a növényvédő szerek is, amelyek mérgező hatásúak az élőlényekre, felborítják vizeink biológiai egyensúlyát és rontják a folyók, tavak öntisztító képességét. — A szennyvíztisztító berendezések létesítése elsősorban anyagi kérdés. Előrehaladás e téren csak a népgazdasági erőforrásoknak megfelelő lehet. De az egyes emberek is sokat vizeink tisztaságáért, tehetnek különösen az üzemi gondatlanságok megszüntetésével. Cs. Gy.