Dunaújvárosi Hírlap, 1972. november (17. évfolyam, 88-95. szám)
1972-11-05 / 88-89. szám
1972. november 5., vasárnap Az oktatás döntő tényezője a pedagógus Jövőformáló párthatározat Az állami oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről az MSZMP Központi Bizottsága 1972. júniusában hozott határozatot. Az oktatásügy fejlesztésének feladatait megtárgyalta az MSZMP Fejér megye Bizottsága is és a közelmúltban elfogadta a párthatározat végrehajtására kidolgozott megyei intézkedési tervet. Az intézkedési tervet a megyei pártbizottság kedden Székesfehérváron oktatáspolitikai aktívaértekezleten ismertette a megye oktatásügyi vezetőinek, iskola igazgatóinak és az iskolai pártszervezetek titkárainak. A megyei aktívaértekezleten Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára tartott előadást az oktatásügyi intézkedési terv elvi és módszerbeli végrehajtásáról. Az oktatásügy fejlesztése, az iskolai oktatás színvonala és hatékonysága az anyagi lehetőségektől is függ. megyei pártbizottság — elemezve a megye oktatásügyi helyzetét — megállapította, hogy a létesítményhiány, különösen a tantermek, kollégiumok, gyakorlati műhelyek szűkös volta, nálunk is gond, de a pénzügyi lehetőségek korlátozottak. Ezért a megyei intézkedési terv elsősorban az oktató-nevelő munka belső, szubjektív összetevőinek, a társadalmi támogatás fokozásának és a helyi szentesi kezdeményezéseknek ad nagyobb teret. Mind a megyei aktívaértekezleten, mind az intézkedési tervben kiemelten hangsúlyozták, hogy a közoktatás döntő tényezője a pedagógus és az ifjúság nevelésében alapvető szerepe van az iskoláknak. Óvodától jól* ludáig * - A megyei oktatáspolitikai terv az óvodáskortól a diploma megszerzéséig veszi sorra a társadalom és a pedagógusok tennivalóit, kimondja, hogy a nevelés fő célja az önállóan gondolkodó, aktívan kezdeményező és alkotó szocialista ember kialakítása. Nem csupán ismereteket, hanem marxista világnézetet, érzelmi és erkölcsi útmutatást is adjon az iskola, hogy a felnövekvő új generációk a társadalmi céljainkkal való azonosulást belső szükségletüknek érezzék. Kiemeli a nevelőmunka fontosságát, ezen belül a rendszeres világnézeti oktatás megvalósítását és a közösségi nevelés politikai-mozgalmi jellegének erősítését. A megvalósításhoz szükséges előkészítő és továbbképzési intézkedéseken kívül fontos szerepet szán az intézkedési terv a tanintézeti úttörőcsapatok, KISZ-szervezetek és az üzemi politikai szervezetek testvérkapcsolatainak. A munkára nevelés, munka megbecsülése a fizikai külön hangsúlyt, új lehetőségeket kaphat ebben az együttműködésben. Ez legyen a célja — a praktikus okokon kívül — a nyári szakmai gyakorlatoknak, az építőtáboroknak és a szakmai versenyeknek is. Ebben a megvilágításban látszik az, mennyi kihasználatlan, felületesen kezelt lehetőség maradt a szakmai képzés eddigi gyakorlatában, hogyan találkoztak a diákok az üzemi élettel, a fizikai munkával. Ehhez értelemszerűen hozzákívánkozik, hogy tanulóifjúságunk milyen tapasztalatokat, életszemléletet szűrt le a nem kellően szervezett és irányított gyakorlatokból, sokszor esetleges, fonák munkahelyi benyomásaiból. Sok tennivaló vár az iskolákra, a társadalmi szervezetekre a hazafias és internacionalista nevelés egységének megteremtésében is. Nem új felismerés, hogy a haza szeretetét a lakóhely, az iskola, a szűkebb közösség megismerésénél és megszeretésénél kell kezdeni — ezért nagy jelentőségű az egyre jobban terjedő helytörténeti kutatómunka, az iskolai szakköri és MHSZ-klubokban folyó tevékenység, az iskolamúzeum, valamint munkásközösségekkel, a szocialista országok jasonló intézményeivel kialakított J«t- vér-kapcsolatok. Külön kiemeli a megyei intézkedési terv az osztályfőnöki óra jelentőségét... a szocialista tanár—diák viszony és az iskolai demokratizmus kiterjesztésének, fontosságát. . Azt sugallja ezzel a megyei pártbizottság intézkedési terve, hogy a tanulók kapjanak feladatokat, érezzen °k felelősséget intézetük életéért. A túlterheltség csökkentése Igen nehéz feladatot tűz ki a megyei intézkedési terv, amikor az oktatás korszerűsítéséről és a diákok, valamint a pedagógusok túlterhelésének csökkentéséről egyszerre beszél. A tananyag csökkentése, szelektálása — a pedagógusok bevonásával — főként központi feladat. Mit tehetnek hozzá ehhez a tantestületek? A tantárgyi sovinizmus leküzdése, az összefüggéseket és ismereteket jobban megértető tanóra, a házi feladatok penzum-jellegének megszüntetése mindenütt helyi tennivalót kíván elérni Nem kevesebbet az intézkedési terv, hogy a tanulás nagy része az iskolai foglalkozásokon történjen és otthonra már csak a gyakorlás, az ismétlés maradjon. Ez már önmagában korszerű oktatómunkát kíván és jelent, melyhez a tananyag ésszerű csökkentése teremti meg a feltételeket. Ezzel nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok terhei is enyhülnek , ha a szülők is igazodnak ehhez az új követelményrendszerhez. Mert a szülőktől is kér a megyei intézkedési terv, mégpedig kimondatlanul a nevelési célok otthoni elősegítését, a gyermekük tanulásának ellenőrzését, kimondva pedig a különórák és többlet-elfoglaltságok csökkentését. A pedagógus pártszervezetek szerepe Az előbbi témával kapcsolatban még valamire felhívja a figyelmet a megyei oktatáspolitikai intézkedési terv. Megállapítja ugyanis, hogy a diákok és tanárok túlterhelése nem egyöntetű jelenség, egyáltalán nem ritka, ha túlterhelésről beszélünk egyfelől, a nagy átlag elhanyagolása is fennáll másfelől. Vagyis a terhek nem egyenletesen oszlanak meg a tanulók között és a tantestületekben. Általános tapasztalat, hogy a tantárgyi versenyeken csillogó tanulókkal találkozhatunk seregszemléken, a kulturális sportversenyeken és a társadalmi elfoglaltságokon is. Ugyanis a felszítói pedagógus rajtid szerint oktatási kísérletet végez, szakkört vezet és több társadalmi funkciót, megbízatást is ellát. Az intézkedési terv többek között a terhek egyenletesebb elosztását várja a pedagógus pártszervezetektől és irányító, szervező, ellenőrző munkájának megjavításával a tantestületek ideológiai, pedagógiai egységéért teszi felelőssé őket. A nyílt alkotó légkör megteremtését, az iskolai demokratizmus gyakorlati, lényegi kiterjesztését, az ifjúsági szervezet és a szakszervezet munkájának irányítását is jelenti mindez. Vagyis a kommunista pedagógusoknak a párthatározat végrehajtásában döntő szerepet kell játszaniuk: a kezdeményező, példamutató és következetesen végrehajtó nevelő áldozatos, de igen szép feladata vár rájuk. Egy iskola — egy üzem A párt oktatáspolitikai határozata kimondja, hogy nemcsak művelődési, hanem politikai feladata társadalmunknak, hogy a fizikai dolgozók gyermekei iskoláztatását minden szinten fokozottabban segítse. Nemcsak a kollégiumi és napközi otthoni elhelyezés kiterjesztésével, hanem a megyei tanulmányi alap emelésével, az üzemek, gazdaságok személyre kiterjedő gondoskodásával is. Ennek megfelelő formája egyfelől a középiskolai ösztöndíj-rendszer elterjesztése, másrészt az üzem-iskola kapcsolatok, éves szerződések általánossá tétele. A korrepetálás, az előkészítő tanfolyamok hatékonyságának emelése pedig zömmel a pedagógusok feladata, de ebben is segíthetnek a patronáló üzemek. Nem egy tartalmas kapcsolat, hasznos kezdeményezés alakult ki megyénkben, Dunaújvárosban is. Az eddigi együttműködés óvodától főiskoláig az „Egy iskola—egy üzem” mozgalom elterjesztésének kiinduló pontja, sőt tapasztalati forrása lehet. Az anyagi támogatás fokozása, a jövő generáció neveléséért érzett felelősségen túl, azért is közvetlen érdeke a termelő üzemeinknek, mert a holnap szakmunkásairól, mérnökeiről van szó. Azzal pedig, ha az üzem hozzájárul az iskola kisebb javításaihoz, a szemléltető eszközöket elkészíti, irányítja a tanulók pályaválasztását , a jövő nemzedék helyi kötődését segíti elő. S a szocialista brigádok, üzemi KISZ-szervezetek közös kapcsolatot, számtalan elfoglaltságot találhatnak a tanulóifjúsággal. A tananyag gyakorlati kiegészítésében, a szakmai képzésben, a közös politikai, kulturális, sport rendezvényekig ezernyi területen segíthetnek és kaphatnak általa hasznos célt, tartalmas időtöltést brigádvállalásokhoz, alapszervezeti akcióprogramjukhoz. * A megyei pártbizottság oktatáspolitikai intézkedési tervének csupán néhány fontos területét és összefüggését ragadta ki cikkünk, s természetszerűleg a szakmai, pedagógiai módszerek, tennivalók elemzésére nem térhetett ki. Annyi azonban máris nyilvánvaló, hogy a közoktatás fejlesztésében és hatékonyabbá tételében, a szocialista szellemű nevelésben az egész társadalomnak együtt kell működnie. A társadalom minden közösségének — kezdve a legkisebbel, a családdal — jut ebből feladat és vállalnia is kell ezeket ahhoz, hogy ez a valóban jövőformáló párthatározat minél teljesebben megvalósuljon. Nem kétséges, hogy ez a feladat pedagógusoknak, szülőknek és a társadalom minden egyes tagjának egyaránt közös érdeke. Zsiday Csaba ■ * - Titkári értekezlet a pedagógus pártszerveze ek titkárainak .A pedagógus pártszervezetek titkárainak november 10-én, reggel nyolc órakor a városi pártbizottság üléstermében értekezletet tartanak. Napirenden szerepel az MSZMP Központi Bizottsága oktatáspolitikai határozatának végrehajtásáról szóló megyei intézkedési terv. A közeljövőben valamennyi pedagógus pártszervezet taggyűlésén, majd pedig tantestületi értekezleteken ismertetik a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatát és a megyei intézkedési tervet. Kiváló Együttes lett a Ros«i Pál Fotóklub» A Népművelési Intézet, tíz éves eredményes munkássága elismeréséül a Kiváló Együttes címet adományozta a dunaújvárosi Rosti Pál Fotóklubnak. Az oklevelet november 10-én Budapesten, a Fészek Klubban adják át a Bartók Béla Művelődési Központ és a Fotóklub vezetőinek. / Dunaújvárosi Hírlap •В [UNK] [UNK]•»•**** cseperész az eső. A város füstje együtt gomolyog az alacsonyra felhőkkel, ereszkedett Minden szürke, minden szomorú, minden csupa ősz ... Az úttest közepén egy csöppnyi énekes madár teteme. Csőre szétnyílik, nyakacskája piros, zöldes szárnya dermedjen, tárva tapad a kövezetre, piciny karmai gémberedetten behajoltak — talán ösztönszerűen kapaszkodni akart valamibe — a lehetetlenbe — akkor, amikor a szárny már képtelen volt a lebegésre. Lehet, hogy a délre vonuló csapatból választotta ki a kényszerű pusztulás. Lehet, hogy fáradtan villanydrótnak repült. Nyilván párjával kettesben indult volna a nagy útra. Mindegy, hogyan történt... A hűséges társ itt kesereg valahol a közelben, fájdalmasan trillázik, hol innen, hol onnan hallatszik a szomorú gyászdal, de sehol sem látni, megbúvik nagy magányában, s dalol, dalol. . . Egy fiú és egy kislány veszi észre a kimúlt kis jószágot. Közelebb lépnek ŐSZI ELÉGIA hozzá. Nézik és nem szólnak. A kislány lehajol, két ujja közé fogva fölemeli a madárkát, majd tanácstalanul körbenéz. Aztán a fiú átveszi tőle a tetemet, s messzi ívben elhajítja. A madár ott akad fönn, a kerítés mentén már virágait régen vesztett, de még dús levélzettel zöldellő orgonabokor ágai között. Utoljára repült a madár. A legutolsó repülése volt, az Ám illő-e ez a temetés, ez érzéketlen szertartás? Méltó-e egy tarka tollú, hasznos madárkához, s a dalhoz, amely oly kétségbeesett, hogy a legfinomabb hegedű húrja se képes a síró hang utánzására ... Néhány lépés után visszafordul a fiú és a lány. A fiú megkeresi az ágak között a madarat, tenyerébe fogja, s elindul vele a legközelebbi járdaszéli fához. Cipője orr rával beletúr az ázott földbe, aztán bicskája után kos tor, kinyitja a pengét, s gyors szurkálással gödröt ás. Csak egészen kicsit, csak akkorkát, hogy egy maréknyi halom domborodik a gödör mellett, s szinte egészen elsimul, mire újból visszakaparja. Alatta a madárka, a kis énekes, amelyről nem tudni, hogy honnan jött és hová tartott, csak azt, hogy tegnap még repült, tegnap még együtt duettezett a társával. Tegnap még sütött a nap. Tegnap még senkit sem indított volna meg egy kimúlt madár. De ma már ősz van ... Csala László | 11. oldal Pályázati felhívás A Hazafias Népfront, a Dunaújvárosi Városi Tanács és a Városi KISZ Bizottság irodalmi és fotópályázatot hirdet Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulója alkalmából „Petőfi köztünk él” címmel A pályázat célja: Petőfi alakjának, az embernek, a költőnek, a forradalmárnak — bemutatása. E pályázat célja, hogy művészi értékű fényképek, novellák, élménybeszámolók szülessenek, amelyek elsősorban Petőfi alakjának legfontosabb vonásait dokumentálják, nevezetesen azt, hogy a költő, korának polgári forradalmi közegén túllátó, plebejus forradalmár volt. 1. A fotópályázatra olyan méretű felvételeket vár a zsűri, név, foglalkozás és lakcím megjelölésével, amelynek hosszabbik oldala legalább 24 centiméter. Bár a téma teljesen kötetlen, két lehetséges megfogalmazásra hívjuk fel a figyelmet. Az első az illusztráció: Petőfi egy-egy versének illusztratív megragadása vagy direkt módon. (A puszta télen, a Tisza, Az Alföld, Salgó, Hírös város .. stb.), vagy az akkori valóságot a maival ellenpontozva. (Az említett verseken kívül illusztrálható még például a Kutyakaparó, Egy terem Debrecenben, A csárda romjai, A magyar nemes, Magyar vagyok, A nép nevében, Az ítélet, stb.). A másik lehetőség Petőfi-portré, prózai művei és versei alapján (pl. Egy gondolat bánt engemet, Arany Jánosnak, Feleségek felesége, Dalaim, Az őrült, Az apostol, Nemzeti Dal, stb.). Felhasználhatók ehhez a Petőfi-múzeumokban található relikviák, Petőfire vonatkozó visszaemlékezések is, bármily pl. montázs formában is. A fotópályázat beküldési határideje: 1973. március 15. Díjak: I. 800 Ft-os fotóvásárlási utalvány II. 500 Ft-os „ III. 200 Ft-os Helye: Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya. 2. Az irodalmi pályázat két kategóriára oszlik: beküldhetők a) tárca-novellák vagy novellák 5—30 gépelt oldal terjedelemben, valamint, b) élménybeszámolók 3—15 gépelt oldal terjedelemben, név, foglalkozás és lakcím feltüntetésével (kézzel írt műveket a zsűri nem vesz tekintetbe). a) a tárcanovellák és novellák, Petőfi életútjának bármely momentumát megragadhatják, javasoljuk azonban, hogy a pályázók az alábbi korszakokat vegyék alaposan szemügyre: 1. „Ott talán már káplár volnék azóta... (Menekülés a katonaságtól a vándorszínészek közé:ez Petőfi életének irodalmilag legkevésbé feldolgozott időszaka.) 2. „Egy terem Debrecenben” (A pályakezdő költő) 3. „Palota és kunyhó” (A pesti politikai irodalmi élet , Petőfi harca a reakciós „Honderű” ellen.) 4. '„Á'faVVá’s5lT hálá^'fA márciusi űrnapok A i ■ ■ '•& „Tiszteljétek a közkatonákat” (iPetőfi’ ellentéte a forradalmi ’hadsereg reakciós szárnyával.) 6. „Feleségek felesége” (Házasságkötésének időszaka.) 7. „Egy gondolat bánt engemet” (Petőfi és Bem kapcsolata, az utolsó hetek.) 8. „Anyám, az álmok nem hazudnak” (A költő műveinek utóélete, hogyan él tovább Petőfi a mai emberben.) A novella műfajjal kapcsolatosan: tartják a pályázóik szem előtt,, hogy a novella prózai formája ellenére nem prózai műfaj, hanem cselekményes, drámai műfaj. Feltétlenül emberi konfliktus, összeütközés adja a novella magvát, s ebben a magban mindig egyetlen központi hős küzd, győz, vagy bukik; a novella tehát nem rövid lélegzetű regény, a cselekmény mindig egyetlen szálon, a központi figura szálán fut; mellékszálak, epizódok megtörik a novella egységét. Forrásként elsősorban Petőfi Sándor összes művei kínálkoznak, beleértve drámai és prózai műveit is (Tigris és Hiéna, A hóhér kötele, s főként a költő 1848-as naplója). A költőről szóló művek közül Illyés Gyula Petőfi-könyve mellett felhasználható a most megjelent „Petőfi életútja” (összeállította: Martinkó András,) és az ugyancsak most megjelent Hunyadi-mű, „A viharmadár” is, ez irodalmi feldolgozásra kívánkozó mozaikokat ad Petőfi életéből. Célszerű, ha a pályázók figyelemmel kísérik a helyi és az országos sajtóban megjelenő cikkeket, a rádióban elhangzó, a tévében látható Petőfi-műsorokat. Díjak: I. 808 Ft-os könyvvásárlási utalvány II 500 Ft-os * „ III. 200 Ft-os A novella-pályázat határideje: 1973. február 15. Helye: Dunaújvárosi Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya. / b) Az élménybeszámolók alapját az 1973. március 15-ig rendezendő Petőfi-emlékhetek rendezvényei adják (előadások és előadóestek a város két művelődésházában, színibemutatók, filmelőadások, zenei és táncbemutatók). Az élménybeszámolók formája lehet a szó szoros értelmében vett beszámoló, vagy akár kritika is —, mindkét változatból azonban derüljön ki, mit érez és tart a pályázó ma is aktuálisnak Petőfi alakjából az átélt (végignézett, meghallgatott) rendezvény alapján. Díjak: I. 500 Ft-os könyvásárlási utalvány II. 300 Ft-os III. 200 Ft-os Az élménybeszámolók beküldési határideje: 1973. április 15., név, foglalkozás és lakcím feltüntetésével. Helye: Dunaújvárosi Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya. A zsűri az irodalmi pályaművek közül külön bírálja el a középiskolások, s külön az ifjúmunkások vagy az idősebb korosztályúak által beküldötteket. A „Petőfi köztünk él” — irodalmi és fotópályázat eredményhirdetése és a pályadíjak kiosztása 1973. május 1-én történik. A közlésre alkalmas pályaműveket publikáljuk. Bízunk abban, hogy a pályázat egyrészt felfrissíti a város köztudatában Petőfi Sándor alakját, másrészt segítséget nyújt kultúrpolitikánk legfontosabb ágának, a munkásművelődésnek korszerű szintre emeléséhez. Dunaújváros, 1972. november 4. a Dunaújvárosi Tanács VB , Művelődésügyi Osztálya