Dunaújvárosi Hírlap, 1973. március (18. évfolyam, 18-26. szám)
1973-03-23 / 24. szám
2. osdts? DuNAÚJVÁROSrI HÍRLAP I :___1' \ •• ■ [UNK] - • *,1973. március 23., péntek A „good bye" szem elég Mitől lesz vonzó egy vidéki város? Szegedről írta Kemalpasazádé török történetíró 1526 ban: ..Aki szomorúan és leverten megy bele, vidám és jókedvű lesz, s megszabadul a gondok és aggodalmak nehéz bilincseitől. A nevezett szép város egy távli szép országból, Ruszországból eredő mély folyó partján épült, mintegy szépséggel a föld istennőjének arcán." Szeged — amelyet tavaly csaknem félmillió külföldi és hazai látogató keresett fel —, ma is a legvonzóbb magyar városok egyike. A török krónikás még földjének termékenységét, éghajlatának kellemes voltát, vízének jó ízét dicsérte. De most követelőbb és igényesebb korban élünk: manapság aligha érné be ennyivel a látványra, izgalmakra éhes utazó. Mivel bilincseli hát le vendégeit Szeged, hogy azoknak egy tekintélyes része most már évről évre visszatér? Szenzációk helyett: garantált színvonal Legelőször természetesen a szabadtéri játékokat kell megemlítenünk, amelyek valahogy hozzátartoznak már a magyar nyárhoz. Igaz, arról még most is gyakran vitatkoznak, hogy milyen minőségben. Némelyek azt mondják: a magyar Salzburg. Mások úgy vélekednek: fölös csinnadratta. De minden vita mellett — vagy inkább: fölött — ott a teljesítmény: a tizenöt éve működő szabadtéri ,,népszínház” kétszáz előadásában eddig több mint egymillió ember gyönyörködött. Most is azzal fogad Horváth Mihály, a szabadtéri játékok helyettes igazgatója, hogy éppen az imént számolták össze: eddig 32 ezer jegy kelt el a július 1-től augusztus 18-ig tartó rendezvénysorozatra. — Tavaly több mint nyolcvanezer vendégünk volt. Most sem lesz kevesebb, ezt már nyugodtan állíthatom. — Milyen szenzációt harangoztak be, hogy máris ekkora az érdeklődés? — Semmi különöset. Óvakodunk a szenzációtól, mert tanultunk a néhány évvel korábbi kudarcokból. Inkább a már eddig kialakult jellegzetességeinket és színvonalunkat igyekszünk megőrizni, hogy a nézőket ne érje csalódás: azt igyekszünk adni, amit többé-kevésbé várnak az idelátogatók. — Többé-kevésbé? — A műsorra tűzött darabjainkon még ma is sok a vita. Az opera-rajongók az „Erkel-fesztivál’-t erőltetnék még ma is, azaz kizárólag operát szeretnének hallgatni, mások viszont főként klasszikus nemzeti drámákat a kérik tőlünk számon. Mi pedig a műsorunkra tűzünk ilyet is, olyat is, mint a legtöbb színház. Az idei rendezvénysorozatot például Madách kétrészes drámai költeményével, a nyitjuk, később „Mózes”-sal Gerscwin „Porgy és Bess” című musical-jével folytatjuk, s végül két operával — Bellini: „Norma” és Borogyin: „Igor herceg” című művével zárjuk, amelyeket a Belgrádi Opera háromszáztagú csoportja visz színre. Talán az ő fellépésükre mondhatnám azt, hogy bizonyos értelemben szenzáció: ilyen hatalmas együttes tudomásom szerint még nem járt hazánkban. Szó esett még a régi sikerekről és néhány mai gondról, amelyek közöl a legégetőbb még mindig a vendégsereg elszállásolása. El-elkalandozó beszélgetésünket végül ilyen szavakkal zárta az igazgatóhelyettes: — Azért egy dologban nagy szerencsénk van. Szeged van már olyan nagy város, hogy megrendezzen egy ilyen országra szóló eseményt, ugyanakkor elég kicsi még ahhoz, hogy ez itt valóban nagy eseménynek számítson. A szabadtéri játékokat ugyanúgy egy igazgatóság irányítja, mint bármely másik színházat, de mégis, nekünk az egész város segít ennek a hatalmas rendezvénysorozatnak a lebonyolításában. Fő az otthonosság! Az egyik leglelkesebb segítő természetesen Balinkó Béla, a HungarHotels szegedi egységének igazgatója, és a vállalat 540 dolgozója. És ez azért természetes, mert a vendéglátóipar a szabadtéri játékoknak egyik haszonélvezője is. Tavaly például több mint 63 ezer vendég fordult meg náluk, és hogy milyen eredménnyel, arra a vállalat terveiből is következtethetünk: hamarosan elkezdik egy 300 férőhelyes szállodakombinát építését a Tisza partján, amelyik alighanem az egyik legelőkelőbb vidéki szálloda lesz: több mint százmillió forintot szántak rá. — Sajnos, ezen a nyáron még csak a régebben épült szállodáinkban fogadhatjuk a vendégeket — tárja szét karjait az igazgató. Mindenesetre ezekben is várja őket néhány meglepetés. Például az appartement szobák hűtőszekrényeit hamarosan feltöltjük márkás italokkal, sörrel és szeszmentes üdítőkkel, amelyekből a vendég tetszés szerint szolgálhatja ki magát. Általában arra törekszünk, hogy a vendégeink otthonosan érezzék magukat nálunk. Körülnézek beszélgetésünk színhelyén, a Tisza Szálloda 140 személyt befogadó tükrös termében. A falakat borító hatalmas velencei tükrök megsokszorozzák az aranyozott, barokkos stílusban faragott bútorok pompáját. Az igazgató észreveszi mozdulatomban a kérdést: — Természetesen ezt nem az unalomig megszokott otthoni környezet megismétlésével óhajtjuk elérni... Kiállítás, minden mennyiségben Súlyával, látványával, eredményeivel a fesztivál kicsit eltakarja a vele párhuzamosan futó rendezvényeket, amelyeknek a részletes műsorok pedig több mint száz eseményét jegyzik fel, s amelyeknek tulajdonképpen köszönhető, hogy a szabadtéri játékok — minden jóslat ellenére —, máig sem veszítettek varázsukból. Ilyenek a különböző ipari kiállítások, amelyeket a városi tanács kereskedelmi osztálya szervez, s amelyek lassú formálódással a könnyűipari és egyéb iparcikkek bemutatóivá válnak. — Sőt, — mondja Bodola Miklós, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője — az idén mindezt megtoldjuk egy mezőgazdasági kiállítással, amely az alföldi gazdaságok termékeit mutatja be. Tekintettel arra, hogy Budapesten csak öt esztendőnként kerül sor ezentúl a mezőgazdasági kiállításra, ehhez igen nagy reményeket fűzünk. Vonzás, a látvány erejével „Jellegzetesség" — ez a legfőbb gondja Takács Máténak a város főépítészének is, aki többek között két szállodává is átalakítható kollégium tervezésével könnyített a szabadtéri játékok rendezését kísérő gondokon. — A városkép olyan tükre a városok életének, múltjának, akár az emberekének az arc, amely sorsokat, jellemeket, hangulatokat tükröz. Mi azt szeretnénk, ha az idelátogató az otthonosság, a biztonság és a védettség érzésével találkozna, s nem az idegenség, a nyugtalanság, a kietlenség érzésével, ami a parnelból épült lakótelepeknek oly gyakori kísérője manapság. Külön büszkeségünk, hogy a tarjáni városrészt — ahol kezdetben sok épületet emeltünk dunaújvárosi elemből —, nem is nevezik lakótelepnek. Az épületek változatos elhelyezésével sikerült otthonos, ugyanakkor dinamikus hatást keltenünk. Másik fontos törekvésünk, hogy Szeged alföldi város jellegét megőrizzük. Ennek érdekében csak nagyon kevés magashyzat tervezünk. Mert igaz, hogy valamilyen módon ezek az épületek a megújulás, a város előrelépésének érzetét keltik, s az általa nyerhető kilátás sem elhanyagolható, viszont tönkretennénk történelmi tornyaink sziluettjét, és végső soron távol is állnak a síkvidéki emberek érzésvilágától. Röviden: szeretnénk, ha egy jellegzetesen alföldi város maradna Szeged, amely meghitt hangulatával is vonza a látogatókat. Nemcsak „good bye" A kamionoknak — ezeknek a száguldó, hatalmas országúti cirkálóknak — a zajai percenként száguldanak át a városon. És előttük, és mögöttük, és közöttük a bogárnyi Fiatok, Volkswagenek, Skodák százai nyüzsögnek, a legjobban természetesen nyáron, fürgén lavírozva a román, a bolgár, vagy a görög tengerpart felé, s ellenkezőleg : Európa északi fürdőhelyeinek irányába. Tavaly is csaknem hárommillió ember fordult meg a röszkei határállomáson, túlszárnyalva ezzel minden más hazai átkelőhely forgalmát. A szegediek kénytelenek tudomásul venni tehát, hogy lakóhelyük csupán egy állomás London és Isztambul között,, az E—5-ös országút mentén. A város vezetői, idegenforgalmi terveinek készítői is tudatában vannak ennek. De ugyanakkor azt is tudják, hogy nem elég hatalmas zöld táblákkal üdvözölni a vendégeket, majd pedig a másik oldalon „good bye”-t mondani nekik. Szeretni kell a várost, ahogy a szegediek szeretik. És az autósok egyre gyakrabban taposnak a fékre. Sőt, már tízezrével szállnak vonatokra és autóbuszokra olyanok, akik kifejezetten csak Szegedre kíváncsiak. Van mit látniok ... Káposztás Mártás Tanácstagi jelölőgyűlések Március 23-tól 26-ig alábbi helyeken és időpontokban tartanak jelölőgyűléseket. 12-es számú választási körzet: Vasmű út 10, 12, 14. Korányi Sándor utca 1, 3, 5, 7, 9, 11. Lenin tér 5, 6, 7. 8. 9, 10. (Könyvtár, Múzeum) Kórház. Jelölőgyűlés helye: Móricz Zsigmond Általános Iskola, március 23-án 18 órakor. 29-es számú választási körzet: Vasmű út 57. 59. 61. 63. 65, 67, 69. Jelölőgyűlés helye: Petőfi Sándor Általános Iskola, március 23-án 18 órakor. 37-es számú választási körzet: Berecz Bertalan utca 1, 1 a. 2, 2 a. 3. 4, 5. fi, 7, 8. 9. 10. Kossuth Lajos utcai 27., az árkádok alatt, mellett: Petőfi liget 1, ■ 2, (Vasvári Pál Általános Iskola) 3. 4. 5. fi. 7. Jelölőgyülés helye: Vasvári Pál Általános Iskola, március 23-án 18 órakor. 39-es számú választási körzet: Kossuth Lajos utca . 29, 31. 33, 35, 37, 39, 41. Szórád Márton út 2, 4, 6, 8, 10, 12. Jelölőgyűlés helye: Gorkij téri Általános Iskola, március 23-án 18 órakor. 51-es számú választási körzet: Szórád Márton Út 40. 42. 44. 46. Jelölőgyűlés helye: Gimnázium, március 23-án 18 órakor. 74-es számú választási körzet: Weiner Tibor körút 2, 4, 6, 8, 10. Jelölögyülés helye: II. számú Szakközépiskola, március 23-án 18 órakor 69-es számú választási körzet: Bercsényi utca 7, 9, 11. Bocskai utca 5, 16, 18, 20. Rákóczi tér 1, 2, 3. Jelölögyülés helye: Ságvári Endre Általános Iskola (ebédlő), március 23-án 18 órakor. 84-es számú választási körzet: Hajós utca 1—9-ig: Supolló Jánostól Kiss Jánosnéig, 2 12-ig: Ambrus Lászlótól Kovács Józsefig Halászsor. 2—18-ig: Kalocsai Páltól a Halászszövetkezetig. István utca 1—13-ig: Nagy Mihálytól Csalló Gáborig, Mohácsi út 1—11-ig: Szabó Józseftől Szabó Mihályig. 2— 16-ig: Rózsa Györgytől Egedi Mihályig. Táborállás út 1-től a páratlan számú oldal végig. 2- től a páros oldal végig. Táltos utca 1—9-ig Pintér Imrétől Molnár Ferencig. 2. Urbányi Ferenc: Szalki-szigeti barakkok. Halászcsárda. Hajóállomás Vöröshadsereg út 11—től 135-ig, Váradi Jánosnétól Zsoldos Jánosig. 122— 146-ig Hermann Bernadintól Gerendái J-ig. Tanyák: 1073 Nuszpl Péter, 1075 Kovács Jánosné,1076 Katona János, 1077 Szilágyi Gyuláné, Tóth Pál, 1078 Ürmös József, 1079 Tóth Istvánná, 1080 Posta erősítő, 1081 Juhász, István, 1082 Majláth Imréné, Bozsik 36zsefné.. Jelölőgyűlés helye: Szórád Márton Általános Iskola (Óváros), március 23-án 19 órakor. 89-es számú választási körzet: Jókai utca 1—77-ig Bogó Isvántól Császár Józsefig, 2—78-ig: Pánczél Józseftől Tóth Mihálynnéig. Jelölögyülés helye: Újtelepi Általános Iskola, március 23-án 19 órakor. 65-ös számú választási körzet: Szórád Márton út 15, 17, 19, Táncsics Mihály utca 10, 12, 14, 16, 18, 20 22, 24, 26. Jelölögyülés helye: II. számú Szakközépiskola, március 26-án 18 órakor. 63-as számú választási körzet: Bolyai János utca 1, 3, 5. Gábor Áron utca 1, 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15, 17. Jelölőgyülés helye: Ságvári Endre Általános Iskola, március 26-án 18 órakor. Tovább gyarapodik az ifjúság-szigeti kemping Mard több mint egy hete takarítanak, a karbantartási munkákat végzik a Dunaújvárosi Idegenforgalmi Hivartal Ifjúság-szigeti kempingjében. Ahol az elmúlt évben még két óriási sátor állt, két darab húsz férőhelyes faházikót építettek. Emeletes ágyakon húsz-húsz gyerek lakhat majd bennük. Az április 14-i kommunista szombaton a kerítéseket festik, és a játékudvart csinosítják majd a társadalmi munkások. Elkészül a szezonnyitóra egy labdarúgómérkőzések lejátszására alkalmas füves kispálya is. Jelenleg 15, 3 ágyas faházikó, egy tízszobás motel és két húsz-húsz személyes házikó várja a városunkba látogató vendégeket. Április 2-B: Ipari kiállítás a főiskolán A DÉDÁSZ és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület termékkiállítást rendez Dunaújvárosban négy villamosipari vállalat gyártmányaiból. A kiállítás április 2-án nyílik meg a Műszaki Főiskola első emeleti aulájában. A négy kiállító: a Mechanikai Művek, a VILLÉRT, a Villamos Berendezés és Készülék Művek, valamint a Székesfehérvári Finommechanikai Vállalat. A kiállításon a négy vállalat a háztartási kisgépeit, villamos és mechanikus berendezéseit, szerszámait mutatja be. A megyeszékhelyről a Finommechanikai Vállalat teljes termékválasztékát kiállítja Dunaújvárosban. Boros Imre, a vállalat főmérnöke a következő nyilatkozatot adta lapunk munkatársának a dunaújvárosi kiállításról: — Fontosnak tartjuk, hogy belföldön is megismerjék új termékeinket, az egyéni vásárlók is. Vállalatunk az elmúlt évben 10 millió forint értékű közvetlen eladást bonyolított le saját telephelyén, évről évre növekszik a lakossági szolgáltatásunk, a javító tevékenységünk értéke is. A dunaújvárosi kiállítás az év első termékbemutatója lesz, utána a pécsi a győri és a szegedi ipari vásáron is kiállítjuk készülékeinket, a májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron önálló pavilonnal szerepelünk és részt veszünk a Novi-Sadi Ipari Vásáron is. A kiállítások és a rendszeres piackutatás azonban a marketing tevékenységünknek csak egyik része. Augusztusban Székesfehérváron, a Malom utcai telephelyünkön márkaboltot nyitunk, ahol közvetlenül árusítjuk majd termékeinket, szaktanácsadást és garanciális javító tevékenységet végzünk. A márkaboltban vásárlóknak legtöbb termékünket 8—10 százalékos árengedménnyel árusítjuk. Mit állít ki a Finommechanikai Vállalat a dunaújvárosi ipari kiállításon? A mezőgazdasági kisgépek közül elsősorban a kukorica-morzsolót és -darálót, különféle takarmányelőkészítő gépet, a híradástechnikai gyártmányok közül láthatják az érdeklődők a postai automatákat és az új, pénzbedobós telefonkészülékeket, valamint a „Sztráda” elnevezésű személygépkocsi-rádiót. A fehérvári gyár legújabb termékének sorozatgyártása most kezdődött és a nyomtatott áramkörös, teljesen tranzisztorált, három hullámsávos készülékből az idén négyezer darabot készítenek.A barkácsolók ügyes kéziszerszámát, a „Mistral” festékszóró pisztolyt nem kell bemutatnunk. A nyugat-német Wagner céggel kooperációban gyártott villamos festékszóróból eddig csaknem tízezer darabot készítettek és a jövő héten megkezdik az ipari kézi festékszóró sorozatgyártását is. A „Mistral 300” jelű festékszóró 42 volt törpefeszültséggel működik( szórónyomása 4—40 atmoszféra között Teljesítménye: változtatható, percenként három négyzetméter felületet fest be, alkalmassá teszi kisiparosok, építőipari vállalatok számára ipari méretű felhasználását. A dunaújvárosi ipari kiállítás április 2—8 között tekinthető meg a Műszaki Főiskola első emeleti aulájában. Zs. Cs. Nehezebb, mint hiszed, kedvesem, ezt elkezdeni. Hiába tudom, hogy miről akarok írni, hiába gondoltam ki az első kerek mondatot, nem mertem leírni, mert láttam villámló szemedet, láttam ahogy görbíted a hátad, mint az értetlen macska, akihez idegen kéz közelit, láttam, hogy fújsz, fújsz rám, fújsz az egészre . .. Fújsz — mint mindig, ha kettőnkről van szó — arra a szóra, hogy: társadalom. Ellenséged ez a fogalom, áttetsző pajzs, fikció, ami mögé hiába próbálom hibáimat rejteni, nem gyarlóságomat fedi, én magam leszek mögötte neked idegen, ezért haragszol rá nagyon. De lásd, most nem bújok el e szó mögé, nem mentegetni akarom magam, ellenkezőleg: súlyos vád gyülemlett fel bennem magam ellen — és így sem, e vádak kifejtéséhez sem nélkülözhetem a társadalmat, nem a fogalmat, hanem amit jelöl; az emberi viszonyok valóságos bonyolult rendszerét, nem nélkülözhetem azt, aminek rendkívül fontos része a mi kapcsolatunk. Amióta az önfenntartás ösztöne szerszámot adott a kezünkbe, amióta a természetből kiemelve magunkat tudatosan vagyunk képesek formálni-alakítani külső és belső természetünket, azóta a kettőnk viszonya a legtermészetesebb emberi viszony és a legemberibb természetes viszony, amiben tükröződnie kell a viszonyok egész rendszerének. éged e társadalom egyenjogúvá tett velem, s hogy egyenrangúvá még nem tehetett, ezért én a férfi vagyok leginkább felelős. Többet dolgozol mint én az bizonyos. A munkához való egyenlő jogunk — mi tendenciájában felszabadítani hivatott — ma még többnyire terhet jelent neked. S érkezhetsz haza Önvizsgálat -nőnap után bármilyen fáradtan, bármi kimerülten, tovább dolgozol. Bevásárolsz, kitakarítasz, főzöl, gyereket etetsz és nevelsz, mosol, vasalsz, gombot varrsz az ingre... Aztán tanulnál... És mérges vagy magadra, amiért a tankönyv kiesik a kezedből és lecsukódik a szemed. És mit teszek én azért, hogy több jusson magadra belőled? Majdnem semmit. Igen, én segítek. Magam is tudom, hisz dicsérni is szoktál; a jobbfajta férfiak közé tartozom, egy szavadba kerül, máris feltűröm az ingujjamat, kimosom a kádat, fürdetem a gyereket, leviszem a negyedikről a szemetet, és így tovább, voltaképpen megkérhetsz bármire, s — ha otthon vagyok — zokszó nélkül segítek neked. De mindez a segítség csupán. Segítek, ha van rá időm, én segítek és nem te segítsz nekem. Miért tartom én a te dolgodnak azt, amit a családért teszel? Miért csak segítek. Miért nem az én gondom az is, hogy nincs a szekrényben tiszta pelenka, miért te látod, meg, hogy már megint nincs elmosogatva, miért veszed észre te, hogy a gyerek zoknija kilyukadt? ondhatnám — és sokszor mondtam is —, hogy nagyon leköt a munkám, hogy tőlem, többet követelnek, s ezért felejtem mindig el az olyan kis semmi teendőket, mint tömítőgyűrűt vásárolni, vagy befizetni az egyszámlát. Csakhogy ezzel azt mondtam ki, hogy az én munkám fontosabb, ami nem igaz. Mert miért érne többet a társadalomnak amit a férfi csinál? Hiszen — bárhogy csavarjuk is a szót — a nő dolgozik többet, a munkahelyén is mind értékesebbek ma már a tettei, és rátartozik, voltaképpen önként vállalt, de egyben évszázadok óta ráháruló dolga a családot, összetartani, a társadalom alapját és jövőjét megteremteni... Az igazság az, hogy én nem tartom tragédiának, ha nincs otthon meleg vacsora, vagy ha száraz a kenyér, vagy ha az ingemről gomb hiányzik. Nem zavar, ha a polc poros egy kicsit, ha mosatlan néhány edény, elegendőnek tartanám, ha csak mondjuk háromnaponként porszívóznánk végig a lakást. De ez sem egészen igaz. A meleg vacsorát a gyerekek miatt kellene nekem is elengedhetetlennek tartatni, s túl azon, hogy nekem is tetszik a tiszta lakás, ahova jó hazajönni, a srácoknak — akik parketten szeretnek játszani — fontos a tisztaság. Rá kellene magamat kényszeríteni, hogy mindez az én dolgom is legyen. Hogy az otthoni tennivalók egy részét nekem kelljen észbetartanom. Miért van az, hogy akárhányszor próbáltam átvállalni a te dolgaidból, soha nem sikerült, ami abból is látszik, hogy én soha nem kértelek: segíts nekem elmosogatni ... a majd a bőség kosarából...? Bőséget csakis az egyenrangú emberek társadalma teremthet, a s az egyenrangúság feltételeit viszont családban is meg kell teremteni, mégpedig elsősorban nekem, akit viszont cserébe neked kell időről időre kiábrándítania önmagából. Aczél Gábor T MH