Dunaújvárosi Hírlap, 1973. szeptember (18. évfolyam, 71-78. szám)

1973-09-21 / 76. szám

1973. szeptember 21. péntek Francia időjósFas Illyés Gyula ..Nyílott ajtó” cí­mű műf­ordításgyűjteményéből két népköltészeti­ rigmust válasz­tottunk ki. Szeptemberi Időjós­­lás a franciáknál. Az egyik: víz­szintes 1. és függőleges 33. (Zárt betűk: B, E. O. É, ill. ö.) A má­sik: függőleges 49., 14. és 18.) (Zárt betűk: Y, Y; 111. 1; ill. M, E, M, D.) Vízszintes. 14. Nehézségek le­győzésére képessé tevő lendület. 15. Óriási hiba (két szó). 16. Bog­lár része! 17. Részvénytársaság. 19. Germánium vegyjele. 20. Ki­kötő része! 21. Rag.­­be párja. 22. Kettőzve: enni ad. 23. Csúcs­teljesítmény. 26. Mély hang­­rendű helyrag. 27. Erich Kästner regényhőse. 29. Balatoni hal. 30. Hazánk leghosszabb folyója. 32. Szabvány. 34. Fordított kettőzött kettős betű. 36. Jugoszláv egye­temi város. 37. Vanádium és kálium vegyjele. 38. Középen nézik! 40. Bim­... ! 42. Határo­zott névelő. 43. A Szovjetunió­ban élő rokonaink. 44. Zsák vé­gei! 46. Becézett női név. 47. Atom központi része. 48. Gúla egynemű betűi. 49. Bátor. 51. Vízben él. 53. ..Az én . . .. az én váram.­1 55. Előázsiai köztársa­ság. 57. Elmond. 58. • Savanyú vinkó. 59. A csodálkozás szava. 60. .....szegények"; Jókai re­génye. 62. Tél kezdete és vége! 63. Ezüst vegyjele. 64. Félig el­telt! 66. Szolmizációs hang. 67. Állóvíz. 68. Skálahangok. 70. Női név. 73. Védőszent. Függőleges. 2. Amerikai Egye­sült ... 3. Tetejére. 4. Keresz­tül. 5. Első lett. 6. Felfog. 7. G. ö. 8. Egyforma betűk. 9. Nigéria fővárosa. 10. Város a Mátra és a Bükk között. 11. Kettős betű. 12. Békahal. 13. Görög nomosz (közigazgatási egység) a Pelo­­ponnészosz félszigeten. 22. Itt hagysz minket. 23. ..Rob . . Walter Scott regénye. 24. Apaál­lat. 25. Egyforma betűk. 28. Je­gyez. 31. Elege van belőle. 35. A Szovjetunióban élő nép. 39. Alkotó. 40. BSM. 41. Nem megy tovább. 45. Budapesten 22 van. 48. Miskolci patak. 50. Rag,­­re párja. 51. Értékes préma, rág­csáló viziállat. 52. Függ. 54. Sze­líd vad (ford.). 56. Súlymérték. 57. Hintó. 61. Hordópenész — névelővel. 62. a Nyugat nagy nemzedékéhez tartozó költő, ki­váló műfordító (Árpád, 1886— 1928). 63. Mark Twain regényhő­­se. 67. Kiváló szovjet sakkozó. 68. Hálóban a labda. 69. Sereg. 71. Lám. 72. Rangjelző szócska. 73. Fél perc! 74. Ua., mint a függ. 50. számú sor. Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 33., valamint a függő­­leges 49., 14., 18. számú sorok megfejtése szeptember 25-ig. A megfejtők között 3 db 50 fo­­rintos könyvutalványt sorsolunk ki (B. 13) Rejtvénymegfejtés A szeptember 14-i lapszámunk­ban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Gúny nélkül olyan volna a világ, mint az erdő ma­darak nélkül. ötvenforintos könyvutalványt nyertek: Cseh Hajnalka, Duna­újváros, Vörösmarty utca 9., Czebel Gabriella, Dunaújváros, Duna sor 27., Németh Mihályné, Dunaújváros, Dózsa György út 7. A könyvutalványok átvehetők a Dunaújvárosi Hírlap szerkesz­tőségében Lenin tér 11., III. eme­let 302-es szobában minden nap 9—16 óráig. Dunaújvárosi Hírlap ­ Kesőbbre halasztották a Kötélen a Niagara felett című dráma előadását A budapesti Huszonötödik Színház programváltozása miatt későbbre kellett halasz­­­­tani a Kötélen Niagara fe­­­­lett című dráma szeptember­­ 24-re és október 1-re hirdetett dunaújvárosi előadását, mert ezeken a napokon I­g­l­ó­d­i Istvánnak, a dráma egyik szereplőjének a Huszonötödik Színházban kell fellépnie. A­­ meghirdetett előadások új időpontját még nem tudjuk közölni, de a megváltott je­gyeket tulajdonosaik őrizzék­­ meg, mert az elhalasztott előadásokra ezek érvényesek. Szekisztov, V. A.: Háború és politika Zrínyi Kiadó, (1973. Bp.) A monográfia célja, hogy katonapolitikai áttekintést nyújtson a Nyugat-Európá­­ban és a Földközi-tenger me­dencéjében 1939—1945 folya­mán vívott harcokról. Meg­győzően bizonyítja, hogy a nyugat-európai nagyhatal­mak és az Egyesült Államok imperialista politikája köz­vetlenül befolyásolta a fa­siszta Németországgal és szövetségeseivel szembeni katonapolitikai és harci tevé­­­­kenységet Nyugat-Európá­­­­ban. Ennek a reakciós politi­kának következménye a müncheni egyezmény. Len­gyelország feláldozása, a nyugat-európai „furcsa hábo­rú”, a francia összeomlás, majd a fasiszta agressziónak a Szovjetunió elleni támadá­sa után a második front nyugat-európai megnyitásá­nak szabotálása 1942—1943- ban.­­­ A politikai célok és a har­tevékenység közvetlen kapcsolatának elemzése a szerző számára módot ad arra, hogy a II. világháború meghamisítását célzó bur­­zsoá történetírást leleplezze,­­ s a fasizmus feletti győze­lemben a Szovjetunió szere­pét alábecsülő nézeteket megcáfolja. A nagy tudomá­nyos felkészültséggel és igen olvasmányosan megírt könyv mindig a törvényszerű ös­­­szefüggések figyelembevéte­lével fényt derít a II. világ­háború sok meglepő kulis­­­szati­tkára. neit idézi, és így tovább. Na, mondtam neki, kész is van. Csak le kell írni... ///Wz­/y//y Részletek Szabó Béla első gimnáziumbeli dolgozatá­ból: „Munkahelyem ismerteté­se. Leírás. . Az öntödébe lépve már korán reggel le­nyűgöző látvány fogadja az érkezőt. A fortyogó olvasz­tókemencék mellett izzadt emberek szorgoskodnak. A kemencékből előtörő izzó vas a szivárvány színeit idé­zi. Fejünk felett daruk szá­guldoznak dörömbölve, kö­rülöttünk gépek sokasága zakatol... A gépek szinte jóbarátaim, ha valamelyik kattog, én már tudom a kat­togásból, hogy javításra szo­rul. Kattogásuk beillik se­gélykiáltásnak. Ilyenkor fo­gom a szerszámosládámat, igyekszem munkába állítani a beteg gépet a lehető leg­rövidebb időn belül... Egy egy műszak befejezése után a hömpölygő embertömegben hazafelé tartva elfog egy kellemes érzés, hogy a ha­talmas munkában én is részt veszek, a gépek orvosa­ként ... Ahogy elolvasom a fogal­mazást, megkérdezem:­­ ön tulajdonosnak, vagy bérmunkásnak érzi magát a munkahelyén ? Ez egy varázskérdés. Szabó Béla, akiből eddig egyenként kellett kihúzni a szavakat, mondatokat, a kérdésre ki­nyílik és beszél, vitába száll a feleségével, aki tanulta, hogy ő a tulajdonos. — Te ezt nem tudhatod, sohse dolgoztál gyárban. Mi, melósok éppen ezen vitat­kozunk a legtöbbet. Szerin­tem csak bizonyos százalékig érezhetem magam tulajdo­nosnak. A rendeletekben, tör­vényekben, határozatokban foglaltak már nem olyan szé­pek, mire lekerülnek az üzembe, mint olvasva. Sok esetben találkozik az ember vaskalapossággal, oda nem fi­­gyeléssel, amikor a dolgozók véleményére igenis szükség lenne... Az üzemi demok­ráciát sértő eseteket sorol, majd magával is vitatkozva arra a következtetésre jut, hogy a bérmunkásság, mint tudati fogalom és magatar­tásforma akkor csökkenhet csak, ha munkást nem mint munkaerőt, hanem mint em­bert tartják majd számon ... — Igaz, — teszi hozzá —, hogy az üzemi tanácskozáso­kon, meg mindenütt van már jó értelemben vett változás, de még nem annyi, hogy tel­jesen társtulajdonosnak érez­­hessem magam. Nyilván nem gondolta vol­na, hogy érvelésével, az em­berség fontosságának emlí­tésével nemcsak meggyőzi, de meg is ríkatja a felesé­gét. Szabó Béláné könnyes szemmel mondja el, hogy egy fiatal óvónőt, akivel összetegeződött, megbírálták a többiek, amiért a technikai személyzettel tegeződve úgy­mond rontotta az óvónők tekintélyét. Kifakad: — Hát szégyen az, hogy fizikai dolgozó vagyok. Lát­ja, ez is indítéka a tanulás­nak! Egyenértékűnek kell lennem a munkahelyemen, mert szörnyű az, hogy az óvónők a gyerekeknek sem engedik, hogy Rózsika néni­nek szólítsanak, hogy én, ahol már sokadik éve dol­gozom, soha sem lehetek ember, hogy én ott csakis és mindig a „konyhás néni” maradok. A szemlélet ellen is tenni kellene, tudom, de ugye ... szél ellen ... — A szél — szakítom fél­be —, a szél az velünk van... A férj bólint, az asszony könnyeit nyelve mondja: — Velünk kellene, hogy legyen ... — De a szél — győzkö­döm, megfelelő érvet keres­ve­ és önkéntelenül buknak ki a számból a szavak. — A szél... az mi vagyunk... Ezután nagyot hallgatunk. Végre Szabóné, mint aki vá­laszolni akar, kotorja elő a magyar irodalom füzetét. — Nézze csak — mutatja az első oldalt. — Ez a jel­mondatom. A jelmondat egy Dante­idézet: „Gondoljatok az em­beri erőre; Nem születtetek ten­ni, mint az állat, hanem tudni és haladni előre!”... Aczél Gábor Szellemi exportunk eredményei Az utóbbi években nagy eredményeket értünk el a magyar kultúra külföldi ter­­­jesztésében, s most örömmel­­ tehetünk jelentést kultúránk újabb sikereiről a határo­­­­kon túl. Négymillió könyv Nagy örömmel, de nem tú­lozván el a dolgot, mert az­zal tisztában kell lennünk, hogy a lehetőségek kivált­képpen az irodalmi művek exportja tekintetében korlá­tozottak, hiszen a nagy vi­lágnyelvekkel nem vehetjük fel a versenyt. Egy angol, orosz, német vagy francia nyelven megjelenő kiemelke­dő írói erényeket mutató re­gény például a mai informá­cióáramlás mellett hónapo­kon belül az egész világon ismertté válhat. Ugyanilyen kvalitásokat tartalmazó ma­gyar nyelvű írásnak ehhez sokkal hosszabb időre, né­mi szerencsére, s szívós ter­jesztő munkára van szüksé­ge. Annál értékesebbek az eredmények amelyeket el­értünk. Több mint kétmillió könyv hagyta el az országot — nem számítva az idelátogató külföldiek egyéni vásárlásait, mert arról nem készíthető statisztika — a tavalyi év­ben. Az Akadémiai Kiadó és a Corvina Kiadó idegen nyel­ven megjelentetett magyar könyveinek a száma is csak­nem ugyanennyi volt 1972- ben. Tehát egy esztendő alatt összesen négymillió magyar könyv került a világ köny­vesboltjaiba! Legnagyobb vá­sárlóink —, s az egyezmé­nyek szerint részben partne­reink — a többi között az Egyesült Államok, Brazília, Kanada, a Szovjetunió, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság. A magyar nyelvű irodalmi művek iránt­­ természete­sen elsősorban az elszárma­zott magyarok, s azoknak az anyanyelven értő utódai kö­rében a legnagyobb az érdek­lődés. De csaknem valamen­­­nyiből vásárolnak tudomá­nyos intézetek, nagy­ világ­­könyvtárak és egyetemek, az utóbbiak közül kiváltképpen azok (Göttingen, Yale, Har­vard, Lomonoszov, London stb.) amelyeknek tanszékein magyar nyelvű oktatás, illet­ve tudományos képzés folyik. mezről, magyarországi felvé­tel hangját, mind nagyobb megelégedésünkre szolgál. Lemezeik bármely, nagy vi­lágcég felvételével bátran felvehetik a versenyt előadói koncepcióban és technikai megoldásban egyaránt. Bar­tók és Liszt művei, Ránki és Kocsis zongorajátéka —, hogy csak néhány nevet és lemezt emeljünk ki a Hun­garoton kiadványaiból — olyan magas színvonalúak, hogy a kritikus keresve sem találhat bennük hibát, tisz­telettel említi tehát a pro­dukciókat és érdeklődéssel várja az újabbakat.” Az elismerés jólesik. S az elismerésre a legnagyobb mértékben rá is szolgál a magyar hanglemezkiadás. Egy adat. mennyiségi pusz­tán, de igen sokat mond: 1971- ben minden ötödik, 1972- ben­ minden második magyar hanglemez került külföldi piacokra. Legna­gyobb Vásárlóink a baráti országok. Az első helyen kö­zülük is Csehszlovákia. S fel­zárkózott mögéje Lengyelor­szág, sok ezer lemezre szóló új megrendeléseivel. A Kul­túra Külkereskedelmi Válla­lat partnerei és üzletfelei a legismertebb világcégek­ — közöttük a franciaországi DISC­A, a londoni DECCA, a svéd EMI és mások. A leg­nagyobb sikerek — ezeket vásárolják a legszívesebben — a klasszikus és mai magyar művek. Elsősorban Liszt, Bartók és Kodály. Ismeretes, hogy a nagy hanglemezfor­galmazó vállalatok, gyakran a rádió- és televíziótársasá­gokkal közösen koncerteket rendeznek és díjakat tűznek ki. A nemzetközi hanglemez­díjak kitüntetettjei között mind több magyar van. Az egyik legutóbbi francia nagy­­díj jutalmazottja, az Eszter­­házy Pál Harmónia Coeles­­tis-ából készült lemezsorozat, am­ Yyről a nemzetközi szak­sajtó a legmagasabb elisme­rés hangján írt. A mennyi­ségi rekord: Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumának Hun­garoton-fel­vétele, amelyből eddig több mint tízezer ke­rült külföldre, és a további megrendeléseknek csak nagy nehézségek árán tud eleget tenni a Hanglemezgyártó Vállalat. Magyar hanglemezt vásárol Dél-Amerika sok országa, a Szovjetunió, Japán, Kanada,­­ és sorolhatnánk tovább a világrészeket és az országo­kat, olyan ritkán hallottakat is, mint például Művészlemezeink Hongkong. ismert és kedvelt cikkek lettek a „szel­lemi áruk’’ forgalmas és mind jobb minőséget köve­telő világpiacon. Kantunk a világban Áttekintésünkben nem szóltunk speciális tudomá­nyos művekről, folyóiratok­ról, filmekről, propaganda­­kiadványokról. De hiszen nem is „leltározni" akar­tunk. Mindössze arról szól­ni, hogy az elmúlt évekhez képest hallatlanul megnőtt a magyar szellemi export könyvben, zenében, hangle­mezben. Valamennyi, még a klasszikus mű és a klasszikus felvétel is, a mai magyar művészetről, előadómű­vészet­ről ad hírt a világnak. S jó hírt ad: ezt a ,,visszaigazolá­sok­­ bizonyítják, vagyis az a tény, hogy a külföld még többet kér belőlük. Ami kez­detben nagyon nehéz volt: felhívni magunkra a figyel­met a magas szintű művészi produkciókkal, most már nem próbálkozás, hanem fo­lyamat. Folyamat, amely ak­ként szélesül, amiként itthon szélesítjük a medrét. Mert amiről dicsérettel Keleten,Nyugaton írnak a lapok, aminek tapsol a koncert­kö­zönség, amit esetleg díjjal jutalmaznak, az a hazai szo­cialista kultúrából sarjadzik ki. A legnagyobb öröm, a szá­mokon, mennyiségeken, meg­rendeléseken és üzleti sike­reken túli: ennek a szocia­lista kultúrának rangja, sú­lya, szerepe van a világban; mind többen figyelnek rá, mind több ember számára vonzó. A szellemi export eredmé­nyei tehát önnön értékünket is mérik. Tamás István ­volta harminc országba Kottáink exportjánál nin­csenek nyelvi korlátok. A felvételeket, előadásokat ter­­mészetesen szerzői jogok sza­bályozzák (nálunk is úgy van, mint a világon mindenütt, hogy nem lehet egyszerűen „kivinni” a koncertteremben, egyéb nyilvános előadáson, rádióban vagy televízióban felhangzó művet), a kották terjesztése elé azonban, ép­pen mert nincsenek nyelvi akadályok, kevesebb nehéz­ség tornyosul. Zeneműexpor­tunk első számú partnere a Szovjetunió. 1972-ben például a teljes zeneműexport egy­negyedének felvevője volt. Moszkvai, leningrádi, harko­vi, irkutszki és más szovjet zeneművészeti főiskolákon, konzervatóriumokban taná­rok százai tanítanak magyar kottákból. Közkedveltek kortárs zeneszerzők művei is, a ezeknek exportja a korábbi évekéhez képest jelentősen megnövekedett és csaknem minden szovjet zeneműkeres­kedés kirakataiban, polcain láthatók. A Kultúra Külke­reskedelmi Vállalat több mint 30 országba szállított a múlt évben kottát; a Szovjet­unió után a legtöbbet az Egyesült Államokba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Csehszlovákiába, Angliába és Norvégiába. Tízezer oratórium A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap — amely ha­zánk iránt egyébként enyhíti szólva gyakran nem mutat rokonszenvet — lemezkriti­kái rovatában így írt: „Ma­gyar hangot hallani hangle­ 5. olda! Képes naptár Szeptember 21., péntek: Máté A modern lengyel zene kiemelke­dő képviselője, Karol Szyma­nowski, ma 00 éve, 1883. szep­tember 21-én született. A zeneköl­tészet úgyszólván minden ágát fel­ölelte (Hafiz munkássága. Kitűntek dalai szerelmes dalai) kifejezésteljes dallamképzésükkel. Főműve a Harnasie című balett. Megemlítjük még a Menyas­­­szonyrablás című folklórral teli táncjátékát. Szeptember 22., szombat: Mario Vincenzo Viviani olasz matematikus és filozófus, ma 270 éve, 1703. szeptember 22-én halt meg. Főként a kúpszeletek geomet­riájával foglalkozott. Róla nevezték el az oszlopszerű kristály formájú, kék vasércet „vivianit”-nek. Szeptember 23., vasárnap: Tekla 245 éve, 1728. szeptember 23-án halt meg Christian Thoma­­sius német jogtudós és filozófus. 1687-ben ő tartotta először német nyelven főiskolai előadásokat és adta ki 1688-ban az első német nyelvű tudományos folyóiratot. A felvilágo­sodás szellemében harcolt a boszor­kányperek és a kínvallatás ellen. Szeptember 24., hétfő; Gellert 95 éve, 1878. szeptember 24-én született Charles Ferdinand R­a­m­u­z svájci-francia regényíró, aki műveiben hazája parasztjainak, a természettel vívott küzdelmes éle­tét ábrázolta. Olvasóinknak műve közül az Üldözött vad és a Rémület a hegyek között című magyarra lefordított könyveit ajánljuk. /

Next