Dunaújvárosi Hírlap, 1973. szeptember (18. évfolyam, 71-78. szám)
1973-09-21 / 76. szám
1973. szeptember 21. péntek Francia időjósFas Illyés Gyula ..Nyílott ajtó” című műfordításgyűjteményéből két népköltészeti rigmust választottunk ki. Szeptemberi Időjóslás a franciáknál. Az egyik: vízszintes 1. és függőleges 33. (Zárt betűk: B, E. O. É, ill. ö.) A másik: függőleges 49., 14. és 18.) (Zárt betűk: Y, Y; 111. 1; ill. M, E, M, D.) Vízszintes. 14. Nehézségek legyőzésére képessé tevő lendület. 15. Óriási hiba (két szó). 16. Boglár része! 17. Részvénytársaság. 19. Germánium vegyjele. 20. Kikötő része! 21. Rag.be párja. 22. Kettőzve: enni ad. 23. Csúcsteljesítmény. 26. Mély hangrendű helyrag. 27. Erich Kästner regényhőse. 29. Balatoni hal. 30. Hazánk leghosszabb folyója. 32. Szabvány. 34. Fordított kettőzött kettős betű. 36. Jugoszláv egyetemi város. 37. Vanádium és kálium vegyjele. 38. Középen nézik! 40. Bim... ! 42. Határozott névelő. 43. A Szovjetunióban élő rokonaink. 44. Zsák végei! 46. Becézett női név. 47. Atom központi része. 48. Gúla egynemű betűi. 49. Bátor. 51. Vízben él. 53. ..Az én . . .. az én váram.1 55. Előázsiai köztársaság. 57. Elmond. 58. • Savanyú vinkó. 59. A csodálkozás szava. 60. .....szegények"; Jókai regénye. 62. Tél kezdete és vége! 63. Ezüst vegyjele. 64. Félig eltelt! 66. Szolmizációs hang. 67. Állóvíz. 68. Skálahangok. 70. Női név. 73. Védőszent. Függőleges. 2. Amerikai Egyesült ... 3. Tetejére. 4. Keresztül. 5. Első lett. 6. Felfog. 7. G. ö. 8. Egyforma betűk. 9. Nigéria fővárosa. 10. Város a Mátra és a Bükk között. 11. Kettős betű. 12. Békahal. 13. Görög nomosz (közigazgatási egység) a Peloponnészosz félszigeten. 22. Itt hagysz minket. 23. ..Rob . . Walter Scott regénye. 24. Apaállat. 25. Egyforma betűk. 28. Jegyez. 31. Elege van belőle. 35. A Szovjetunióban élő nép. 39. Alkotó. 40. BSM. 41. Nem megy tovább. 45. Budapesten 22 van. 48. Miskolci patak. 50. Rag,re párja. 51. Értékes préma, rágcsáló viziállat. 52. Függ. 54. Szelíd vad (ford.). 56. Súlymérték. 57. Hintó. 61. Hordópenész — névelővel. 62. a Nyugat nagy nemzedékéhez tartozó költő, kiváló műfordító (Árpád, 1886— 1928). 63. Mark Twain regényhőse. 67. Kiváló szovjet sakkozó. 68. Hálóban a labda. 69. Sereg. 71. Lám. 72. Rangjelző szócska. 73. Fél perc! 74. Ua., mint a függ. 50. számú sor. Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 33., valamint a függőleges 49., 14., 18. számú sorok megfejtése szeptember 25-ig. A megfejtők között 3 db 50 forintos könyvutalványt sorsolunk ki (B. 13) Rejtvénymegfejtés A szeptember 14-i lapszámunkban megjelent rejtvény helyes megfejtése: Gúny nélkül olyan volna a világ, mint az erdő madarak nélkül. ötvenforintos könyvutalványt nyertek: Cseh Hajnalka, Dunaújváros, Vörösmarty utca 9., Czebel Gabriella, Dunaújváros, Duna sor 27., Németh Mihályné, Dunaújváros, Dózsa György út 7. A könyvutalványok átvehetők a Dunaújvárosi Hírlap szerkesztőségében Lenin tér 11., III. emelet 302-es szobában minden nap 9—16 óráig. Dunaújvárosi Hírlap Kesőbbre halasztották a Kötélen a Niagara felett című dráma előadását A budapesti Huszonötödik Színház programváltozása miatt későbbre kellett halasztani a Kötélen Niagara felett című dráma szeptember 24-re és október 1-re hirdetett dunaújvárosi előadását, mert ezeken a napokon Iglódi Istvánnak, a dráma egyik szereplőjének a Huszonötödik Színházban kell fellépnie. A meghirdetett előadások új időpontját még nem tudjuk közölni, de a megváltott jegyeket tulajdonosaik őrizzék meg, mert az elhalasztott előadásokra ezek érvényesek. Szekisztov, V. A.: Háború és politika Zrínyi Kiadó, (1973. Bp.) A monográfia célja, hogy katonapolitikai áttekintést nyújtson a Nyugat-Európában és a Földközi-tenger medencéjében 1939—1945 folyamán vívott harcokról. Meggyőzően bizonyítja, hogy a nyugat-európai nagyhatalmak és az Egyesült Államok imperialista politikája közvetlenül befolyásolta a fasiszta Németországgal és szövetségeseivel szembeni katonapolitikai és harci tevékenységet Nyugat-Európában. Ennek a reakciós politikának következménye a müncheni egyezmény. Lengyelország feláldozása, a nyugat-európai „furcsa háború”, a francia összeomlás, majd a fasiszta agressziónak a Szovjetunió elleni támadása után a második front nyugat-európai megnyitásának szabotálása 1942—1943- ban. A politikai célok és a hartevékenység közvetlen kapcsolatának elemzése a szerző számára módot ad arra, hogy a II. világháború meghamisítását célzó burzsoá történetírást leleplezze, s a fasizmus feletti győzelemben a Szovjetunió szerepét alábecsülő nézeteket megcáfolja. A nagy tudományos felkészültséggel és igen olvasmányosan megírt könyv mindig a törvényszerű összefüggések figyelembevételével fényt derít a II. világháború sok meglepő kulisszatitkára. neit idézi, és így tovább. Na, mondtam neki, kész is van. Csak le kell írni... ///Wz/y//y Részletek Szabó Béla első gimnáziumbeli dolgozatából: „Munkahelyem ismertetése. Leírás. . Az öntödébe lépve már korán reggel lenyűgöző látvány fogadja az érkezőt. A fortyogó olvasztókemencék mellett izzadt emberek szorgoskodnak. A kemencékből előtörő izzó vas a szivárvány színeit idézi. Fejünk felett daruk száguldoznak dörömbölve, körülöttünk gépek sokasága zakatol... A gépek szinte jóbarátaim, ha valamelyik kattog, én már tudom a kattogásból, hogy javításra szorul. Kattogásuk beillik segélykiáltásnak. Ilyenkor fogom a szerszámosládámat, igyekszem munkába állítani a beteg gépet a lehető legrövidebb időn belül... Egy egy műszak befejezése után a hömpölygő embertömegben hazafelé tartva elfog egy kellemes érzés, hogy a hatalmas munkában én is részt veszek, a gépek orvosaként ... Ahogy elolvasom a fogalmazást, megkérdezem: ön tulajdonosnak, vagy bérmunkásnak érzi magát a munkahelyén ? Ez egy varázskérdés. Szabó Béla, akiből eddig egyenként kellett kihúzni a szavakat, mondatokat, a kérdésre kinyílik és beszél, vitába száll a feleségével, aki tanulta, hogy ő a tulajdonos. — Te ezt nem tudhatod, sohse dolgoztál gyárban. Mi, melósok éppen ezen vitatkozunk a legtöbbet. Szerintem csak bizonyos százalékig érezhetem magam tulajdonosnak. A rendeletekben, törvényekben, határozatokban foglaltak már nem olyan szépek, mire lekerülnek az üzembe, mint olvasva. Sok esetben találkozik az ember vaskalapossággal, oda nem figyeléssel, amikor a dolgozók véleményére igenis szükség lenne... Az üzemi demokráciát sértő eseteket sorol, majd magával is vitatkozva arra a következtetésre jut, hogy a bérmunkásság, mint tudati fogalom és magatartásforma akkor csökkenhet csak, ha munkást nem mint munkaerőt, hanem mint embert tartják majd számon ... — Igaz, — teszi hozzá —, hogy az üzemi tanácskozásokon, meg mindenütt van már jó értelemben vett változás, de még nem annyi, hogy teljesen társtulajdonosnak érezhessem magam. Nyilván nem gondolta volna, hogy érvelésével, az emberség fontosságának említésével nemcsak meggyőzi, de meg is ríkatja a feleségét. Szabó Béláné könnyes szemmel mondja el, hogy egy fiatal óvónőt, akivel összetegeződött, megbírálták a többiek, amiért a technikai személyzettel tegeződve úgymond rontotta az óvónők tekintélyét. Kifakad: — Hát szégyen az, hogy fizikai dolgozó vagyok. Látja, ez is indítéka a tanulásnak! Egyenértékűnek kell lennem a munkahelyemen, mert szörnyű az, hogy az óvónők a gyerekeknek sem engedik, hogy Rózsika néninek szólítsanak, hogy én, ahol már sokadik éve dolgozom, soha sem lehetek ember, hogy én ott csakis és mindig a „konyhás néni” maradok. A szemlélet ellen is tenni kellene, tudom, de ugye ... szél ellen ... — A szél — szakítom félbe —, a szél az velünk van... A férj bólint, az asszony könnyeit nyelve mondja: — Velünk kellene, hogy legyen ... — De a szél — győzködöm, megfelelő érvet keresve és önkéntelenül buknak ki a számból a szavak. — A szél... az mi vagyunk... Ezután nagyot hallgatunk. Végre Szabóné, mint aki válaszolni akar, kotorja elő a magyar irodalom füzetét. — Nézze csak — mutatja az első oldalt. — Ez a jelmondatom. A jelmondat egy Danteidézet: „Gondoljatok az emberi erőre; Nem születtetek tenni, mint az állat, hanem tudni és haladni előre!”... Aczél Gábor Szellemi exportunk eredményei Az utóbbi években nagy eredményeket értünk el a magyar kultúra külföldi terjesztésében, s most örömmel tehetünk jelentést kultúránk újabb sikereiről a határokon túl. Négymillió könyv Nagy örömmel, de nem túlozván el a dolgot, mert azzal tisztában kell lennünk, hogy a lehetőségek kiváltképpen az irodalmi művek exportja tekintetében korlátozottak, hiszen a nagy világnyelvekkel nem vehetjük fel a versenyt. Egy angol, orosz, német vagy francia nyelven megjelenő kiemelkedő írói erényeket mutató regény például a mai információáramlás mellett hónapokon belül az egész világon ismertté válhat. Ugyanilyen kvalitásokat tartalmazó magyar nyelvű írásnak ehhez sokkal hosszabb időre, némi szerencsére, s szívós terjesztő munkára van szüksége. Annál értékesebbek az eredmények amelyeket elértünk. Több mint kétmillió könyv hagyta el az országot — nem számítva az idelátogató külföldiek egyéni vásárlásait, mert arról nem készíthető statisztika — a tavalyi évben. Az Akadémiai Kiadó és a Corvina Kiadó idegen nyelven megjelentetett magyar könyveinek a száma is csaknem ugyanennyi volt 1972- ben. Tehát egy esztendő alatt összesen négymillió magyar könyv került a világ könyvesboltjaiba! Legnagyobb vásárlóink —, s az egyezmények szerint részben partnereink — a többi között az Egyesült Államok, Brazília, Kanada, a Szovjetunió, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság. A magyar nyelvű irodalmi művek iránt természetesen elsősorban az elszármazott magyarok, s azoknak az anyanyelven értő utódai körében a legnagyobb az érdeklődés. De csaknem valamennyiből vásárolnak tudományos intézetek, nagy világkönyvtárak és egyetemek, az utóbbiak közül kiváltképpen azok (Göttingen, Yale, Harvard, Lomonoszov, London stb.) amelyeknek tanszékein magyar nyelvű oktatás, illetve tudományos képzés folyik. mezről, magyarországi felvétel hangját, mind nagyobb megelégedésünkre szolgál. Lemezeik bármely, nagy világcég felvételével bátran felvehetik a versenyt előadói koncepcióban és technikai megoldásban egyaránt. Bartók és Liszt művei, Ránki és Kocsis zongorajátéka —, hogy csak néhány nevet és lemezt emeljünk ki a Hungaroton kiadványaiból — olyan magas színvonalúak, hogy a kritikus keresve sem találhat bennük hibát, tisztelettel említi tehát a produkciókat és érdeklődéssel várja az újabbakat.” Az elismerés jólesik. S az elismerésre a legnagyobb mértékben rá is szolgál a magyar hanglemezkiadás. Egy adat. mennyiségi pusztán, de igen sokat mond: 1971- ben minden ötödik, 1972- ben minden második magyar hanglemez került külföldi piacokra. Legnagyobb Vásárlóink a baráti országok. Az első helyen közülük is Csehszlovákia. S felzárkózott mögéje Lengyelország, sok ezer lemezre szóló új megrendeléseivel. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat partnerei és üzletfelei a legismertebb világcégek — közöttük a franciaországi DISCA, a londoni DECCA, a svéd EMI és mások. A legnagyobb sikerek — ezeket vásárolják a legszívesebben — a klasszikus és mai magyar művek. Elsősorban Liszt, Bartók és Kodály. Ismeretes, hogy a nagy hanglemezforgalmazó vállalatok, gyakran a rádió- és televíziótársaságokkal közösen koncerteket rendeznek és díjakat tűznek ki. A nemzetközi hanglemezdíjak kitüntetettjei között mind több magyar van. Az egyik legutóbbi francia nagydíj jutalmazottja, az Eszterházy Pál Harmónia Coelestis-ából készült lemezsorozat, am Yyről a nemzetközi szaksajtó a legmagasabb elismerés hangján írt. A mennyiségi rekord: Liszt Ferenc Krisztus-oratóriumának Hungaroton-felvétele, amelyből eddig több mint tízezer került külföldre, és a további megrendeléseknek csak nagy nehézségek árán tud eleget tenni a Hanglemezgyártó Vállalat. Magyar hanglemezt vásárol Dél-Amerika sok országa, a Szovjetunió, Japán, Kanada, és sorolhatnánk tovább a világrészeket és az országokat, olyan ritkán hallottakat is, mint például Művészlemezeink Hongkong. ismert és kedvelt cikkek lettek a „szellemi áruk’’ forgalmas és mind jobb minőséget követelő világpiacon. Kantunk a világban Áttekintésünkben nem szóltunk speciális tudományos művekről, folyóiratokról, filmekről, propagandakiadványokról. De hiszen nem is „leltározni" akartunk. Mindössze arról szólni, hogy az elmúlt évekhez képest hallatlanul megnőtt a magyar szellemi export könyvben, zenében, hanglemezben. Valamennyi, még a klasszikus mű és a klasszikus felvétel is, a mai magyar művészetről, előadóművészetről ad hírt a világnak. S jó hírt ad: ezt a ,,visszaigazolások bizonyítják, vagyis az a tény, hogy a külföld még többet kér belőlük. Ami kezdetben nagyon nehéz volt: felhívni magunkra a figyelmet a magas szintű művészi produkciókkal, most már nem próbálkozás, hanem folyamat. Folyamat, amely akként szélesül, amiként itthon szélesítjük a medrét. Mert amiről dicsérettel Keleten,Nyugaton írnak a lapok, aminek tapsol a koncertközönség, amit esetleg díjjal jutalmaznak, az a hazai szocialista kultúrából sarjadzik ki. A legnagyobb öröm, a számokon, mennyiségeken, megrendeléseken és üzleti sikereken túli: ennek a szocialista kultúrának rangja, súlya, szerepe van a világban; mind többen figyelnek rá, mind több ember számára vonzó. A szellemi export eredményei tehát önnön értékünket is mérik. Tamás István volta harminc országba Kottáink exportjánál nincsenek nyelvi korlátok. A felvételeket, előadásokat természetesen szerzői jogok szabályozzák (nálunk is úgy van, mint a világon mindenütt, hogy nem lehet egyszerűen „kivinni” a koncertteremben, egyéb nyilvános előadáson, rádióban vagy televízióban felhangzó művet), a kották terjesztése elé azonban, éppen mert nincsenek nyelvi akadályok, kevesebb nehézség tornyosul. Zeneműexportunk első számú partnere a Szovjetunió. 1972-ben például a teljes zeneműexport egynegyedének felvevője volt. Moszkvai, leningrádi, harkovi, irkutszki és más szovjet zeneművészeti főiskolákon, konzervatóriumokban tanárok százai tanítanak magyar kottákból. Közkedveltek kortárs zeneszerzők művei is, a ezeknek exportja a korábbi évekéhez képest jelentősen megnövekedett és csaknem minden szovjet zeneműkereskedés kirakataiban, polcain láthatók. A Kultúra Külkereskedelmi Vállalat több mint 30 országba szállított a múlt évben kottát; a Szovjetunió után a legtöbbet az Egyesült Államokba, a Német Szövetségi Köztársaságba, Csehszlovákiába, Angliába és Norvégiába. Tízezer oratórium A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap — amely hazánk iránt egyébként enyhíti szólva gyakran nem mutat rokonszenvet — lemezkritikái rovatában így írt: „Magyar hangot hallani hangle 5. olda! Képes naptár Szeptember 21., péntek: Máté A modern lengyel zene kiemelkedő képviselője, Karol Szymanowski, ma 00 éve, 1883. szeptember 21-én született. A zeneköltészet úgyszólván minden ágát felölelte (Hafiz munkássága. Kitűntek dalai szerelmes dalai) kifejezésteljes dallamképzésükkel. Főműve a Harnasie című balett. Megemlítjük még a Menyasszonyrablás című folklórral teli táncjátékát. Szeptember 22., szombat: Mario Vincenzo Viviani olasz matematikus és filozófus, ma 270 éve, 1703. szeptember 22-én halt meg. Főként a kúpszeletek geometriájával foglalkozott. Róla nevezték el az oszlopszerű kristály formájú, kék vasércet „vivianit”-nek. Szeptember 23., vasárnap: Tekla 245 éve, 1728. szeptember 23-án halt meg Christian Thomasius német jogtudós és filozófus. 1687-ben ő tartotta először német nyelven főiskolai előadásokat és adta ki 1688-ban az első német nyelvű tudományos folyóiratot. A felvilágosodás szellemében harcolt a boszorkányperek és a kínvallatás ellen. Szeptember 24., hétfő; Gellert 95 éve, 1878. szeptember 24-én született Charles Ferdinand Ramuz svájci-francia regényíró, aki műveiben hazája parasztjainak, a természettel vívott küzdelmes életét ábrázolta. Olvasóinknak műve közül az Üldözött vad és a Rémület a hegyek között című magyarra lefordított könyveit ajánljuk. /