Dunaújvárosi Hírlap, 1974. március (19. évfolyam, 17-25. szám)

1974-03-29 / 25. szám

Vita a Dunai Vasmű kollektív szerződésének végrehajtásáról Megvitatták a vasmű kol­lektív szerződésének végre­hajtásáról szóló vezérigazga­tói beszámolót a vállalat szakszervezeti bizottságának legutóbbi ülésén. Megállapí­tották, hogy a vállalat irá­nyítói nem hoztak olyan in­tézkedéseket az elmúlt évben, amely a dolgozók érdekeit sértették volna. A jelentés szerint a fiata­lok munkaviszonyával kap­csolatos teendőket jól hajtot­ták végre a vasműben. A VSZB tagjai azonban úgy ta­lálták, hogy az idevágó ve­zérigazgatói rendelkezést nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, és e véle­ményt a tanácskozáson meg­szövegezett „Állásfoglalás”­­ban is rögzítették. A munkarenddel kapcso­latban a beszámoló hangsú­lyozta, hogy a vállalat veze­tősége biztosította a kollektív szerződésben meghatározott feltételeket, viszont a dolgo­zók gyakran megsértették a követelményeket: az elmúlt évben 1098 dolgozó késett, összesen 1242 órát és 4363 napot mulasztottak igazolat­lanul. Hosszabb ideig tartó — 8 napon túli — igazolat­lan hiányzás miatt 124 dol­gozó munkaviszonyát szün­­te­tik meg. A váltási időket sok helyen nem tartják be és a „fusizás” is gyakori je­lenség még.­­ A VSZB az­zal egészítette ki ezeket az észrevételeket, hogy gyako­riak a viták a munkaidőbe­osztás megváltozása miatt is, főleg azért, mert az illetékes vezetők a munkarend meg­változtatását nem a kollektív szerződés által meghatáro­zott módon rendelik el. Vita alakult ki a túlórák felhasználásáról is. A kollek­tív szerződés előírásai szerint csak üzemzavar esetén, bal­eseti veszély elhárítására és exportfeladatok sürgős telje­sítése céljából lehet túlórát elrendelni. Tavaly viszont te­kintélyes mennyiségű túlórát használtak fel karbantartás­ra és létszámhiány-pótlásra is. A beszámoló javasolja, hogy a túlórázás elrendelésé­nek jogát terjesszék ki az utóbbi esetekre is. A VSZB tagjainak azonban az volt a véleménye, hogy a kiterjesz­tés nem indokolt, sőt, — mi­után a vállalat exportszállí­tásai csökkenő tendenciákat mutatnak — az lenne he­lyes, ha ezentúl export­érde­kekre hivatkozva sem ren­delhetne el túlórát senki. A túlórázásnak hatékony mun­kaszervezéssel kell elejét venni. Kiegészítette a VSZB a kollektív szerződés azon pontjáról szóló értékelést is, amely úgy rendelkezik, hogy a jutalomszabadság hat nap­nál kevesebb nem lehet. A beszámoló azt állította, hogy ezt a rendelkezést sehol sem sértették meg. A vita során azonban felhívták a figyel­met ar­ra, hogy némely he­lyen kiírják a hat nap juta­lomszabadságot egy dolgozó­ra, de azt valójában két-há­­rom dolgozó kapja meg. A bérezéssel kapcsolatos VSZB-állásfoglalásnak az egyik jelentős része, amely a magas mozgóbérarányokat kifogásolja. Bár ezen a terü­leten az utóbbi időben ta­pasztalható bizonyos javulás, az továbbra sem elfogadha­tó, hogy a lemezfeldolgozó gyárrészleg egyes üzemeiben — például a radiátorüzem­ben — a 40 százalékot is el­éri a mozgóbér aránya. Érdekes és kevéssé ismert adatokat ismertetett a vezér­­igazgatói beszámoló a béren­­kívüli juttatásokról is. A munkaversenyben szocialista brigádok élenjáró anyagi elismerésére például csaknem egymillió­­ forintot­ használtak fel. A kedvezményes anyag­­vásárlást 2290 dolgozó vette igénybe, és 5 millió 560 ezer forint értékű anyagot vásá­roltak. Az üzemi 1973-ban átlagosan étkezést hét és félezer dolgozó vette igény­be, s e szolgáltatás költségei­hez a vállalat több, mint tíz­millió forinttal járult hozzá. A társasházak építését 4, a családi házak építését pedig 2 millió forint körüli ös­­­szeggel segítette a vasmű. A VSZB megállapította, hogy a Dunai Vasmű elmúlt évi eredményei jelentős élet­színvonal-emelkedést bizto­sítottak a vállalat dolgozói­nak, s a kollektív szerződés végrehajtásáról készült jelen­tést elfogadásra javasolták. A­ papírgyárban hat nappal a határidő előtt, befejezték a negyedéves tervet A papírgyár munkás kol­lektívája az 1974. esztendő első negyedévét sikeresen teljesítette. A papírgyártó csarnokban az 1. sz. gép re­konstrukciója miatt a másik gépsor dolgozóira hárul a feladat, mennyiségileg is, minőségileg is megfelelőt, elegendőt adni a megrende­lőknek. Az első negyedév tizenhá­rom hetéből tizenegy héten át csak a 2. sz. gépsor ter­melt. Ennek brigádjai jól helyt álltak, amint azt Meichl János főtechnológus mondotta. Mennyiségileg túl­teljesítették a rájuk háruló feladatokat, így a papírgyár hat nappal a határidő előtt, kedden teljesítette első ne­gyedéves tervét. A minőség is jó volt, hiszen az első év­negyedben­­ anyagi következ­ményekkel járó reklamáció nem volt. Előrehaladás tör­tént a gépállások csökkenté­sében. A múlt évi havi 100 —110 órával szemben az első negyedévben kb. nyolcvan órás havi állásidővel szá­molnak. Ner­­ volt hiány alap­anyagban, volt elegendő fa­­csiszolat is, cellulóz alap­anyag is. Az első negyedévi export­tal kapcsolatban megtudtuk, hogy a rekonstrukció miatt kisebb mennyiségű exportot terveztek. Ezt a kötelezettsé­güket az NDK és a Szovjet­unió felé teljesítették. A második évnegyedben, mindjárt április első heté­ben az 1. sz. papírgyártó gép próbaüzemelése megkezdő­dik, majd folyamatosan ez is bekapcsolódik a tervszerű, termelő munkába. MA: MIT SZÓL A JÁRÁS, A MEGYE? * A PÁRTSZERVEZETEK A VÁROSÉRT * A KEZES * SÁNDOR—JÓZSEF— BENEDEK * NINCSEN REMÉNY? (Cseh Tibor felvétele) A felszabadulás 30., a város születése 25. évfordulójának megünneplésére készülnek a kiszesek A dolgos hétköznapok köz­ben megállni,­ ünnepelni sok­féleképpen lehet, de megpi­henni, megemlékezni csakis politikai tartalommal érde­mes — olvashatjuk annak a tervezetnek a bevezetőjében, amelyet március 27-én vita­tott meg a KISZ városi bi­zottságának végrehajtó bi­zottsága. A tervezet — a központi irányelveknek meg­felelően — már most, az ese­mények előtt egy esztendő­vel vázolja azokat a célkitű­zéseket, módszereket és ren­dezvényeket, amelyekkel ha­zánk felszabadulásának 30., és a város építése kezdetének 25. évfordulóját készülnek ünnepelni a dunaújvárosi fiatalok. A felszabadulás 30. évfor­dulójának tiszteletére vala­mennyi alapszervezet ön­álló akcióprogrammal készül, amely az 1974. április 4-től, 1975. április 4-ig terjedő idő­szakra határozza meg a fel­adatokat, amely elsősorban a KISZ-tagok egyéni válla­lásaira, megbízatásaira épül. A tervezet kiemelkedő köz­ponti eseményének ígérke­zik­ az ,,Alkotó Ifjúság” pályá­zat, amely lehetőséget ad ar­ra, hogy a fiatalok a tanul­mányi és munkaköri köteles­ségeiket meghaladó alkotá­sokkal járuljanak hozzá a IV. ötéves terv teljesítéséhez, s hogy a nevezetes évfor­dulóra készülődve bizonyít­hassák képességeiket, tenni­­akarásukat: az 1975. évi Forradalmi If­júsági Napok;­­ a Jubileumi Politikai Ve­télkedő, amely az ország há­rom évtizedes és a város ne­gyedszázados fejlődésének tényeit öleli fel: a „Fiatalok a városért, a város a fiatalokért” akció, amelynek keretében a város további fejlesztéséért, szépí­téséért munkálkodhatnak a fiatalok. E rendezvényeknek együt­tesen és külön-külön elő kell segíteni, hogy a fiatalok megismerkedhessenek a ma­gyar nép három évtizedes erőfeszítéseinek országos és­­ helyi eredményeivel, hogy felmérhessék az ifjúság éle­tének gazdagodását. . . Azokat a rendezvényeket, amelyekkel a város építése kezdetének 25. évfordulójára készülnek a kiszesek, zöm­mel a X. Jubileumi Dunaúj­városi Ifjúsági Napok ese­ménysorozat foglalja egybe. A nagyszabásúnak ígérke­ző program jelentősebb ren­dezvényei közé az alábbiak sorolhatók: a várostörténeti vetélkedő­sorozat, amely „25 év — 25 kérdés” címmel indul, amelyen a­ többi szocialista s város csapatai is indulnak: a „Tizenévesek Napja”, amelynek alkalmával az is­kolás gyerekek előtt megnyíl­nak az üzemek kapui hogy megismerkedhessenek szüleik munkahelyével: a a DIN '75 Tárlat: gyermekrajzverseny, amelyet ezúttal is a szökőkút körüli aszfalton rendeznek meg; az ifjúgárdisták városi szemléje; az ifjúmunkások, termelő­szövetkezeti fiatalok és diá­kok találkozója; valamint az „Együtt szület­tünk, együtt nőttünk a város­sal” című rendezvény, ame­lyen a 25 éves dunaújvárosi fiatalok találkoznak egymás­sal.­­ A X. Jubileumi Dunaújvá­rosi Ifjúsági Napok alkalmá­ból plaketteket, jelvényeket, okleveleket, emléklapokat ad ki a KISZ városi bizottsága. Reprezentatív formában je­lenik meg a Tavasz című an­tológia is. A Gradall, új munkahelyen Tervszerű karbantartás alatt áll az acélmű 4-es kemencéje. A javítást ezúttal a szokásosnál többen — négy műszakban négyszáz munkás — végzi, mert a négyha­vonta felújításra és kicserélésre kerülő kemencealkatrészek mellett a kemence vas­szerkezetből készült tartóelemeit is kicserélik, amelyre a kemence nyolcesztendős üzemelése óta még nem volt példa. A szokatlan feladat megoldása során szokatlan helyzetbe került az acélmű Gradall-berendezése is: daruval a kemencepódiumra emelték, ahol a tűzálló falazat bontásában nyújt segítséget Fásítás az alsó Duna-parton öt hektárnyi terület fásí­tását kezdte el március hó­napban az alsó Duna-parton az Ingatlankezelő és Város­gazdálkodási Vállalat. A ko­rábbi években feltöltött ka­zetták helyére facsemete kerül, most ötezer Változato­san fűz-, nyír-, akác-, nyár­facsemetéket és kis fenyőfá­kat ültettek az említett te­rületre a dolgozók. Mivel ko­rán jött meg a tavasz az idén, sietni kellett a fák ki­ültetésével: az ingatlankezelő vállalat dolgozói társadalmi munkával „toldották meg” a rendes napi munkaidőt, hogy időben végezzenek a faülte­téssel. Délután három és öt óra között nemegyszer negy­­ven-ötven ember is társadal­mi munkázott a város kör­nyezetének szebbé tételéért Az alsó Duna-part fásítása a hét végére befejeződik. Az önzetlenül végzett társadal­mi munkának, s a gimnazis­ták segítségnyújtásának — ők is bekapcsolódtak ebbe a munkába néhány más is­kola diákjaival együtt — kö­szönhető ha idővel ligetté terebélyesednek a most elül­tetett facsemeték. Elismerés a minisztertől Budapesten az Építők Szak­­szervezete székházában ren­dezték meg januárban az épí­tőipar újításainak kiállítását, melynek szervezésében a 26- os Építőipari Vállalat is részt­ vett. Több szabadalommal, újítással reprezentálták a vál­lalati feltaláló és újító moz­galmat. A negyedszázados eredményeket összegező kiál­lítás szervezésében végzett munkálatokért az építési és városfejlesztési miniszter di­cséretben részesítette a du­naújvárosi építőket.

Next