Dunaújvárosi Hírlap, 1975. július (20. évfolyam, 52-60. szám)
1975-07-04 / 53. szám
E&y „é’MsMW" születésnapjára Meleg szavak a hideghengerműről Születést vagy a születés jubileumát ünnepelni mindig nagy öröm. Különösen, ha mesebeli óriásokhoz — például Rabelais ökröket bekebelező, rá hordónyi bort ivó óriásbébijéhez, a híres-nevezetes Gargantuához — hasonlatos teremtmény az ünnepelt. Márpedig most az. Hiszen egy 700 méter hosszú, 70 ezer négyzetméternyi területet — rajta mintegy 10 ezer tonna beépített vasszerkezetet és ugyancsak 10 ezer tonna súlyú gépi berendezést — közrefogó épületóriásról, a második ötéves terv legjelentősebb, 1,7 milliárd forintos kohászati beruházásról, a Dunai Vasmű hideghengerművéről van szó, amely most, július 4-én ünnepli fennállásának tíz éves jubileumát. ,,A lenyűgöző méretek, a színek káprázatos lobogása magával ragad szakértőt és laikust egyaránt, pedig az igazi értéket a hűvös és a tárgyilagos számok adják...” — írta tíz évvel ezelőtt krónikás, majd a következő adattal zárta le a méterek, a tonnák, a forintmilliók impozáns felvonulását: az új gyáregység 250 ezer tonna hidegen hengerelt termék előállítására képes. A fordulatot kölcsönvéve, a mai tudósító is elmondhatja: bár az asztmás zihálással robotoló hengerállványok roppant erőkifejtése, a recsegve nyújtózó lemezszalagok villámgyors ide-oda cikázása, a vágóollók nekibőszínt csapkodása magával ragadta az ott dolgozót és az átfutó idegent egyaránt, azért a hideghengermű dinamizmusát a moccanatlan fegyelemmel felsorakozó számok fejezik ki a leghűbben. A tények, miszerint a hdeghengermű dolgozói röpke hat év alatt megtermelték és visszafizették a beruházási költségeket, s ma már közel 200 millió forint tiszta nyereséget tesznek le évente a népgazdaság asztalára. Olyképpen, hogy a teljesítőképesség felső határaként megjelölt 250 ezer tonnának csaknem a kétszeresét — évi 400 —450 ezer tonna hidegen hengerelt lemezt — gyártanak évente. A fejlődés íve egyértelmű, annak ellenére, hogy mindenki más-más mozzanatot hangsúlyoz — felidézve az eltelt tíz esztendő eseményeit. K. Szabó Irne hengersori műszakvezető: — Annak idején én a dresszírozó állványnál kezdtem a hideghengerműi pályafutásomat, mint hengerész. Emlékszem, az indulást követő hónapokban még a két-háromszáz tonnás teljesítmény is nagy szó volt műszakonként, ma pedig ennek a háromszorosával sem vagyunk elégedettek. Legutóbb az egyik előhengerész, Hajnal Péter azzal ünnepelte meg például a születésnapját, hogy csaknem ezerszáz tonnát hengerelt a kollektívájával! Hogy mi tette lehetővé ezt a gyors fejlődést? Az egyre tökéletesedő technológiákon és berendezéseken, az egyre javuló alapanyagokon túl az összeforrottság! Nagy György hengersori művezető: — A száz dolgozónkból több mint ötven olyan, aki az indulástól kezdve itt dolgozik a gyáregységben. Sőt: közülük harminchatan kezdettől egy helyen, a hengersoron teljesítenek szolgálatot. Ez nagy előny, bár a legutóbb éppen ez hozta nehéz helyzetbe az üzem vezetőségét: csak nehezen tudtunk egyezségre jutni, hogy miként osztjuk el a jubileumra kapott, néhány ezer forintos jutalmat ennyi — hűségével, munkájával egyformán rászolgáló — ember között. Keresztes Imre hengerészt — Jókor jött, most beszélgethetünk nyugodtan: elrepedt a henger, ki kell cserélni. Látja, egy ilyen hibát régebben észre sem vettünk. Nem számított. Ma már erre is figyelni kell. Özvegy Szabó Imréné csomagoló: — Könnyebbedett a munkánk sokat. Csak egy apró példát mondok: régebben mi magunk, csomagoló asszonyok húztuk feszesre a lemezkötegeket átfogó acélszalagokat. Ma ezt automatikusan végzi a kötözőgép. Varga Sándor lakatos csoportvezető: — Ésszerűbbé, szervezettebbé vált a karbantartói tevékenység is az évek során. Megszületett például az előszerelő üzem, ami gyorsabbá tette egy-egy gép kijavítását, hiszen sokszor már csak az előre összeszerelt gépegység beemelését — nem pedig szétszedését, kijavítását, visszatételét— kell helyben elvégezni. A tíz év teljes történetéhez természetesen sok minden hozzátartozik még. Böröndi István hengersori üzemvezető büszkesége például, hogy üzemének minden csoport- és művezetője — saját nevelés. Vagy a szinte minden beszélgetésénél felbukkanó mondat: mióta itt dolgozom, azóta tudom, mit jelent az, hogy valaki nagyüzemi munkás. A sok hiányzó monsívum ellenére a legfontosabb azért nyilvánvalóan kiderül a fentiekből, hogy azok az emberek, akik tíz évvel ezelőtt egymás képességeinek ismerete nélkül, az „összedolgozás” hagyománya nélkül kezdtek el dolgozni a hideghengerműben, azok ma egy céltudatos kollektíva tagjai. A nagy feladatokkal való együttes birkózás életre hívta és eltéphetetlenné izmosította az együvétartozás szép kötelékét közöttük... Káposztás János MA: A MWT ÜTEMÉRE * GONDOLATOK A GAZDASÁGPOLITIKAI NAGY AKTÍVA UTÁN * AZ IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKA HELYZETE DUNAÚJVÁROSBAN * KINCSKERESŐK * GUTENBERG UNOKÁINÁL Az eső után újra aratnak A hét végi eső megállította az aratást. Még a múlt hét végén elkedték az ősziárpa vágását Besnyőn és Baracson, Adonyban pedig a korai takarmánybúzát aratják a kombájnok. A hét végi eső azonban megakadályozta a munkák folyását. Csak szerdán délután kezdődhetett el újra a termés betakarítása, akkor is csak a szárazabb helyeken. A betakarításra váró gabona valamennyi termelőszövetkezetben nagyon sok nedveséget tartalmaz még. Körülbelül 30 százalékos a víztartalom. Ez megnehezíti a kombájnok és a szárítóberendezések munkáját. Az is többletmunkával jár, hogy nem egy táblában, a mélyebben fekvő részeken összegyűlt víztócsákat kerülgetni kell a kombájnoknak. De az aratás ennek ellenére nem állt meg. Gyűlik a termény egyelőre csak a termelőszövetkezetek magtáraiban. A most vágott takarmány lesz. árpa és búza A kenyérgabona érésének még majdnem egy hét napos, száraz idő kell. A svéd közigazgatási miniszter látogatása Dunaújvárosban Hans Gustafsson, a Svéd Királyság közigazgatási minisztere vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttség tegnap Fejér megyébe látogatott. A vendégek ellátogattak Dunaújvárosba is. A svéd közigazgatási minisztert és a delegáció tagjait Sófalvi István, a városi tanács elnöke fogadta, és tájékoztatta vendégeket a város életéről. Ezután a küldöttség a Munkásotthonba látogatott s megtekintette a Castrum városrész könnyűszerkezetes óvodáját. Felavatták a pátkai víztárolót Fejér megye harmadik víztárolóját Pátka határában kedden ünnepélyesen üzembe helyezték. A 300 hektáros tároló 52 millió forintos költséggel épült. Az építkezés során több mint 600 ezer köbméter földet mozgattak meg, és ötezer köbméter betont használtak fel. A pátkai víztárolót — amelyet 5,60 méteres üzemi vízszintre töltöttek fel, s csaknem 9 millió köbméter vizet tárol, — a szomszédos, 4,5 millió köbméteres zámolyi víztárolóval együtt a Velencei tó Vízszint-szabályozására használják. A két tározó tó második üdülőtavunk vízszintjét 50 centiméterrel tudja emelni. A tárolók vizét a Császár-víz medrén át vezetik a Velencei-tóba. A pátkai víztárolót Vincze József, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese adta át rendeltetésének. Az avatóünnepségen részt vett dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke, a Velenceitavi intézőbizottság elnöke, Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára és Závodi Imre, a Fejér megyei tanács elnöke. átadták a Videoton gyár orvosi szakrendelőjét Székesfehérváron Fejér megye legnagyobb üzeme, a 15 ezer dolgozót foglalkoztató Videoton gyár orvosi rendelőintézetét kedden átadták Székesfehérváron. A gyár területén egy régi irodaépületet alakítottak át erre a célra 3 millió forintos költséggel, s a vállalat 4 millió forint értékű berendezéssel, műszerrel szereltette fel. Népi együttesek felvonulása — Ünnepi nagygyűlés — Nemzetiségi műsor holnap: Nemzetközi Szövetkezeti Nap Dunaújvárosban Holnap, szombaton látványos rendezvénysorozat, az 53. nemzetközi szövetkezeti nap színhelye lesz Dunaújváros. Ez alkalomból felkerestük Szabó Gyulát, a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet elnökét és arra kértük: vázolja a szövetkezeti ünnep jelentőségét, s indokolja meg- miért választották Dunaújvárost a rendezvények színhelyéül? — A szövetkezetek haladó szellemű demokratikus mozgalmak világviszonylatban. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége fogja össze a szövetkezeteket. Ez világszervezet, amelynek a magyar szövetkezeti mozgalom is tagja. Hagyományosan minden év júliusának első szombatján, vagy vasárnapján ünnepelik meg világszerte a szövetkezeti napot, amely rendszerint kulturális rendezvények seregszemléjévé is vált. A Fejér megyei szövetkezetek ennek a hagyománynak megfelelően minden esztendőben megrendeztek szövetkezeti napot, igaz jóval a szerényebb keretek között, mint amilyennek a mostani dunaújvárosi ünnepségsorozat ígérkezik. A 25 éves Dunaújvárosban nem tekint hosszú múltra a szövetkezeti mozgalom. Kivétel ez alól a régóta fennálló és ragyogó eredményeket elérő termelőszövetkezet. De a lakásszövetkezetek létrejötte, megerősödése az utóbbi időszakban vált nyilvánvalóvá. Most a 25 éves évfordulón már Dunaújváros lakosságának jelentős része kapcsolódik a szövetkezeti mozgalomhoz. Megvan a feltétele annak, hogy a megye szövetkezetei is méltóképpen hozzájáruljanak a 25 éves jubileum megünnepléséhez, egyúttal demonstrálják a szövetkezeti összefogás gondolatát a vendégszerető Dunaújvárosban. — Mi lesz a rendezvénysorozat gerince és milyen látványosságra számíthatnak az érdeklődők? — Az 53. Nemzetközi Szövetkezeti Nap jelentőségét hangsúlyozza az, hogy Takács Imre, a megyei pártbizottság első titkára lesz a szövetkezeti napi nagygyűlés szónoka. Ez a nagygyűlés szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik, helye a Vidám Parkban lesz, rossz idő esetén a Bartók Béla Művelődési Központ színháztermében. A nap látványosságai közé tartozik a szövetkezetek népi együtteseinek dunaújvárosi bemutatkozása az ünnepi felvonulás közben, majd a nagygyűlés után a szabadtéri színpadon bemutatandó nemzetiségi műsor. Dunaújvárosban vendégszerepel napon többek között az átai e délszláv tánccsoport, a mohácsi délszláv népi zenekar, az etyeki németajkú férfikórus, a beloianniszi görög táncegyüttes, a madocsai népi táncegyüttes. — Hogyan készült a házigazda tisztét ellátó Dunaújvárosi Munkásszövetkezet, s a rendezőség a szövetkezeti napra? — Az előzetes jelzések szerint százhúsz autóbusz-különjárat érkezik Dunaújvárosba. A szövetkezeti népi együttesek a Lenin térre érkeznek, majd a Vasmű úton vonulnak a Vidám Parkba. A többi különjárati autóbusz a Vidám Parkhoz szállítja az érkező vendégeket. A Vidám Parkba ingyenes a belépés e napon. A járás szövetkezetei, s természetesen a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet is, felkészültek a vendégsereg ellátására. A Vidám Parkban pavilonok, büfék, lacikonyha, szabadtéri étterem, ajándékpavilon, mozgóárusok sora gondoskosdik a vendégekről. Az 53. Nemzetközi Szövetkezeti Nap nemcsak megye szövetkezeteinek, hanem Dunaújváros lakosságának az ünnepe is, ezért szeretettel meghívunk minden érdeklődőt, jöjjön el a nagygyűlésre, tekintse meg a szövetkezeti együttesek műsorát, legyen vendégünk a Vidám Parkban. (csongor) Adonyban gépesítették a zöldborsó-szedést és -fejtést Az Adonyi Március 21. Termelőszövetkezet az év elején nyolcvan hektár zöldborsó termesztésére kötött szerződést a paksi konzervgyárral. Előzőleg a közös gazdaságban csaknem teljesen gépesítették a zölborsótermesztést és -betakarítást. Kézi erőt egyesegyedül csak a zöldborsót cséplő gépnél használnak fel, ahol a hüvelyes borsó adagolását — az elevátorra — végzik még kézi erővel. De mint Kovács László növénytermesztési agronómus közölte, jövőre ezt a munkafolyamatot is gépesítik. Most a 80 holdas borsótáblán egy NDK rendrevágó vágja a zöldborsót, amely egy-két napot fekszik a földön. Majd ugyancsak NDK gépek szedik fel a rendrevágott zöldborsót és szállító kocsikra rakják, így kerül be a fejtőgéphez, amely két hete éjjel-nappal dolgozik, fejti a hüvelyt, a zöld magot szállítószalagra adja, amelyről ládákba kerül. Naponta száz-százhúsz mázsa zöldborsót adott át a termelőszövetkezet a konzervgyári szállítóknak. A nyolcvan hektárról átlagban hektáronként 16 mázsás zöldborsó-termésre számítanak. ^ —- --