Dunaújvárosi Hírlap, 1990. március (35. évfolyam, 18-26. szám)
1990-03-02 / 18. szám
A színészek is jól Bohózat: már maga az elnevezés is sejteni engedi, érzékelteti — ha kissé pejoratív felhanggal is — a legfőbb jellemzőt, a játékos, szórakoztató darabot. Sokáig nem illett — s bizonyos körökben ma sem ildomos — mutatni, tudomásul venni, hogy igencsak élvezhető műfajról van szó, és arról sem nagyon esett szó, hogy ennek az irányzatnak jeles képviselői is léteztek. Főként a francia irodalom jelenti tárházát a komédiának, bohózatnak, bulvárvígjátéknak, s például Moliére mellett korszakos alkotója Feydeau, akinek Bolha a fülbe című darabját a Pécsi Nemzeti Színház játszotta városunkban. Maga a történet a francia vígjátékokban meglehetősen bevett sémákból építkezik: az ártatlan, de roppant gyanús férj — egy biztosítótársaság elnöke —, elhanyagolja feleségét, az asszony segítséget kér barátnőjétől, aki egy nem létező nő nevében találkára hívja a férjet, Emmanuelt. A férfi nem akar randevúzni, barátja, a nőcsábász Tournel vállalja át a hódítás feladatát. A helyzet bonyolódik, amikor a levelet megpillantja a — mindössze segíteni akaró — levélíró hölgy férje — történetesen egy vérmes spanyol. Végül az egész társaság a randevú színhelyén, egy garniszállóban köt ki, ahol aztán a végsőkig (meg egy picit tovább) bonyolódik a helyzet, amelynek pikantériáját fokozza, hogy Poche, az ostoba hotelszolga kiköpött mása Emmanuelnek, a mit sem sejtő férjnek. Fantasztikusan megírt darabot láthattunk a Bartókban, ráadásul olyan szerző művét, aki százszázalékosan színpadra-színészekre írt. A felvezető, bemutató első felvonás enyhe döccenői után a másodikban „beindul” a darab : fokozódó tempóban bomlik egyre jobban ki a cselekmény (meg a néző), s még a harmadik felvonásra is jócskán marad „puskapor”, egészen a — természetesen megnyugtató — megoldásig. Olyasmi kerül hát színre, ami szinte már felolvasva is megélne. És ez — az előadás sikere szempontjából —, nem kis szerencse. A színészek egyik része ugyan küzdött — ha nem is annyira a szereppel, legalább az állandó nevetőgörccsel. Kitűnően szórakoztak a művészek, sajnos leginkább az előadás rovására. Másfelől gondok voltak színészvezetés terén is: harasányak, túllihegettek voltak sok helyütt a figurák, az egyébként jó poénokat sokszor gyengítette a túlzott rájátszás is. Hogy a kellemes kivételeket említsem: Baptistin, a beteg öregúr kis szerepében eszközök nélkül is kitűnő volt Faludy László, jó pillanatai voltak Doktor Finanche-ként Mester Istvánnak, és korrekt játékkal vázolta fel a belső inast Besenczi Árpád. A beszédhiba (szerepbeli) rengeteg poénlehetőséget kínált Camille-nak, azaz ifj. Fillár Istvánnak szerencséjére megmaradt az egészséges keretek között. A főszerepben, ráadásul kettős szerepben nyújtott kitűnő alakítást Ujváry Zoltán. Rendkívüli odafigyeléssel okozott meglepetéseket a közönségnek, hisz hol elnök úrként, hol szolgaként jelent meg, mindig hitelesen, már-már vártam, hogy egyszerre lesz jelen mindkét énje a színpadon. Vérbő, de mértéktartó komédiázást kaptunk tőle. Kitűnő díszlet segítette a színészeket: nem csupán egységes, jól használható színeket rendezett be Fehér Miklós. Ha azonban még a darabban játszó újság is eredeti francia, igazán kár volt a biztonsági gyújtóért, vagy a vilmoskörtés üveg magyar címkéjéért: célszerű következetesnek — nemcsak lenni — látszani is. Málnay Levente rendezése túl sokat engedett meg a sziporkázó darabnak, amely persze sikert hozott. Szorosabb gyeplővel, szikárabb szerepépítkezéssel a — persze így is helyükön lévő — poénok talán még erősebben csattanhattak volna. Tiszteletre méltó volt a sok mozgás, a kavargó jelenetek hibátlansága, begyakorlottsága. S még egyszer leírom — mert nagyon zavart: a színész egy kicsit kevésbé szórakozzon, mint a néző. Mert a színház — többnyire — fegyelmezett világ. Természetesen nem sajnáltam a vastapsot a színészektől, és örültem, hogy jól szórakozott a mindig oly hálás dunaújvárosi (törzs)közönség. Megérdemelten lazíthatott kedden este, aki ott volt. Mert annyi, de annyi bolha kerül ma a fülekbe ... — boda — szórakoztak... Bolhák a fülekben Táplálékod legyen gyógyítód! Hit az egészségben Csodabogár — gondoltam, ahogy a könyvét olvasgattam. Geoterápiáról, vízkúráról, vegetáriánus étrendről írt. Idegenkedve pergettem végig a félórás hideg fürdőről és a szójaételekről szóló fejezeteket, s megborzongtam, akkor, amikor a hideg iszappakolás előnyeit ecsetelte. Mégis mindez hihetőbbé, elfogadhatóbbá vált, amikor kiderült, hogy Bokor Katalin saját bőrén tapasztalta a fent említett terápiák áldásosságát, és tanúja volt ezek által mások gyógyulásának is. Pusztaszabolcsi nyugdíjas, de még fiatalos nő. Kisgyermekkorától kezdve a csonttbcje szövődményeivel küszködött. Számtalanszor megoperálták, gyógyszerek kilóit szedte be, ám az áhított javulás nem következett be, míg .. . S itt kezdődik különös története. 1986-ban egy brazíliai természetgyógyászati klinikán kezelték 18 hónapig. Nemcsak az egészsége javult anyira, hogy most már tablettáik nélkül élhet, hanem hívője és hirdetője is lett a természetgyógyászatnak. Személyes élményeit, a klinika terápiáit örökítette meg Táplálékod legyen gyógyítód ! című könyválsa. — Csak azok érthetik meg a betegeket, akik maguk is azok voltak — állítja. — Bőven kijutott nekem a bajokból, így kötelességemnek tartom, hogy sorsom jobbrafordulásával másoknak is segítséget nyújtsak. A házában faltól-falig roskadoznak a polcok a könyvektől. Orvosi szakirodalom, életmóddal foglalkozó kiadványok, vallásos tárgyú könyvek. A falakon bibliai idézetek. — Reformadventista gyok. Családi örökségem van vallás, a hit. E szerint élek, bár nem volt mindig könnyű. A felekezetünk tagjai nem dolgoznak szombaton, és vegetáriánusok is vagyunk. Valószínű, hogy erős hite segíthette elviselni, végigcsinálni a betegségével járó tortúrákat. Ám bizonyos, hogy mély emberszeretete is innen fakad. Nincs családja, rokonai távol laknak, ám barátókban, ismerősökben még sincs hiánya. — Nagyon sok emberrel bartakoztam össze a kórházakban. Ott fontosabbak, elengedhetetlenek a mély emberi kapcsolatok. Azóta pedig, mióta a könyvem megjelent, leveleket kapok, előadásokra hívnak. Néha kéretlenül, hívatlanul is elmegyek a rászorulókhoz. Hiszem, hogy mindenkinek kell ideje lenni arra, hogy segítsen a szenvedőkön: ha mással nem is, legalább néhány jó szóval, emberséggel. Soha nem voltam hát egyedül. Megvendégel. A poharakba szójatejet tölt, a tányérokba sütőtökpite és szójakrém kerül. Kissé félve kóstolom meg az ételeket. Meglepődöm , ízletesek. Az éléskamrájában rendre sorakoznak a befőttjei: cukrot nem használ, mézzel édesít. A szalicil az üvegek tetején a két réteg celofán között van. Cserépedényekből szedi ki a maga savanyította káposztát, sárgarépát. Az üvegekben a tartósítószer nélküli gyümölcslevek vannak. Idézet a könyvéből: „Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az emberiség betegségeinek 70 százalékát a tévesen elfogyasztott élelmiszerek okozzák ... Szolgáljunk fel egészséges és tápláló ételeket, azaz gyümölcsöket, gabonaféléket és főzelékeket — egyszerűen, ízlésesen elkészítve.” Naponta többször vesz hideg fürdőt, elsősorban nyers ételeket eszik, tornázik. Szigorú rend szerint él, mégis állítása szerint, többet jelent mindez, mint a gyógyszeres kúra: nem kell attól tartania, hogy a gyógyszerek csak „leblokkolják” vagy „más szervre helyezik át” a betegségeket. Saját tapasztalata támasztja alá mindezt, agyérszűkületet a gyógyszeres kezelés kapott mellékhatásaként. — Iszappakolás, vízfürdők, gyógynövények, napfény, helyes étkezés, gyógytorna, masszírozás, együtt — sorolja az egészséges élet alapjait. — Ezeket írtam le a könyvemben, és ezek szerint élek magam is. Csak bólintani tudok rá. Valóban, így kellene élnünk. És nem érzem azt a dühödt elkeseredettséget, amit az egészséges életre nevelő propaganda szokott kiváltani belőlem. Igen, indulatos vagyok, mert hiába papolnak helyes életvezetésről amikor ólommal teli a tüdőnk a kipufogógáztól, rákot termel a testünkben a radioaktív sugárzás, szívrohamot és idegbetegséget ígér ez a tudathasadásos világ . . . Csak bólogatok, persze, így kellene élnünk. Ám most nem érzem a dühöt, inkább valami csodálatot, a hitét csodálom. A hitét abban, hogy rajtunk is múlik az egészségünk és azt sajnálom, hogy ezt legtöbben már elvesztettük. Fekete György. Lézerszínház jubileumi bemutatók Új műsorral ünnepli fennállásának 10. évfordulóját a planetáriumi Lézerszínház: a Metamorfónia az elmúlt évtized műsorainak feldolgozása, sűrítése. Az egyórás előadásban különleges zenei hatások vizuális látvánnyá, a szürrealisztikus képek, a lézerfény absztrakt formái új dimenzióvá — látható hangokká — alakulnak át. A Metamorfónia mellett továbbra is láthatók a Mike Oldfield, J. M. Jarra, Pink Floyd és Depeche Mode zenére készült fényjátékok. 1990. március 2., péntek Magyarország Politikai Évkönyve Segítség az eligazodáshoz Soha nem látott változásokon ment keresztül hazai közéletünk (is) az elmúlt időszakban. Most tanuljuk, milyen is (lesz) a demokratikus jogállam, s valljuk meg, nem kevés a lecke. A kuszának tetsző helyzetben segítség lehet az eligazodásban egy, a napokban megjelenő kötet, Magyarország Politikai Évkönyve, mely az OMIKK és az Aula Kiadó közös gondozásában látott napvilágot. A könyv négy fő részre tagolódik. Az elsőben közérthető formában és stílusban megírt rövid tanulmányok adnak képet az elmúlt évről. A felkért szerzők névsora is impozáns: Solt Ottilia, Hankiss Elemér, Gombár Csaba írásait is olvashatjuk többek között. A szerkesztők politikai pártállástól függetlenül kérték a szakértők segítségét. A második részben az összes lényeges politikai információt foglalták össze a szerkesztők: pergő eseménykrónika, a tavaly elfogadott törvények summázata is megtalálható, csakúgy, mint a sajtószemle, az összes politikai szervezet, párt felsorolása. A harmadik fejezetben politikai közvéleménykutatásokat tanulmányozhatunk, míg a negyedik rész a választásokon induló politikai pártok programját, egyéb dokumentumait tartalmazza. A kötet fantasztikusan friss (február 7-én került nyomdába a kézirat), jól használható és értékes olvasmány. Segít azoknak, akik afféle kislexikonként forgatják, és jó szívvel ajánlható a politikai csemegézésre vágyóknak is. Ki, hol, mit mondott... Könyvtár számítógépen Új szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket az Országgyűlési Könyvtár. Jelenleg mintegy 48 000 külföldi és magyar sajtóterméket dolgoztak fel, és a cikkeket téma és megjelenés szerint számítógépre adaptálták. A hazai sajtó figyelője — számítógépbe adaptálva — a pressdok elnevezésű szolgáltatás. Mintegy százhúsz újság írásait csoportosítja havonta témáik szerint. A könyvtár munkatársai a megrendelő igénye szerint viszik át az információkat floppy-discre, és így juttatják el a címzetthez. A lemezeken csak a témával foglalkozó írás címe, megjelenési helye és időpontja található, a szogáltatás elsősorban bibliográfiai jellegű. Külön egységként dolgozzák fel a pártokkal, képviselőikkel foglalkozó információkat. A pártook tartalmazza az egyes politikai szervezetek programját, vezetőik nyilatkozatait, székhelyüket, címüket, jelöltjeiket és ezek életrajzát. Az Országgyűlési Könyvtár számítógépes adatfeldolgozása egy alkalomra és előfizetésként is megrendelhető. Múlt, jelen, jövő Pályázat városunkról Múltunk, jelenünk, jövőnk címmel hirdetett középiskolásoknak jubileumi helytörténeti pályázatot a Munkásművelődési Központ. A pályázati témakörök között szerepel egy-egy intézmény története, diáknapok, diákhagyományok, diáklapok bemutatása, a városi ifjúsági mozgalmak története, közösségek, egyének portréja, születő és formálódó emberi kapcsolatok, szokások, szonyok leírása. Fotókat kiküldhetnek a pályázók, a tézs makör az Ez is Dunaújváros címet viseli. A fantáziálásnak is teret ad a felhívás, várják a jövő Dunaújvárosát bemutató verseket, prózákat.. A helytörténeti pályázat felhívását már megkapták a középiskolák, várják a jelentkezőket. A pályaműveket szeptember 15-ig kell eljuttatni a Központba. Munkásművelődési a munkákat szakértőkből álló zsűri bírálja el, az eredményhirdetésre októberben kerül sor. A díjakhoz, jutalmakhoz további adományozókat vár a Munkásművelődési Központ, ezidáig ugyanis csak egyetlen felajánlás érkezett kezdeményezésükre„ Budapesti Tavaszi Fesztivál ’90 A London Mime Theatre harmadízben látogat el Budapesti Tavaszi Fesztiválara, az idén azonban — az eddigi Shakespeare-változatok után —, új darabbal örvendeztetik meg a régi és új közönségüket. Nola Rae, a London Mime Theatre megalapítója. Sidney-ben született, és 1963 óta él Londonban. Pályafutása Svédországban, a Malmöi Stadsteaternél indult. Mielőtt mime-mal, a mozgásszínházakkal kezdett foglalkozni, Marcel Marceau tanítványa lett. 1976. óta saját munkáit mutatja be világszerte. Számos nemzetközi színházi fesztiválon képviselte Nagy- Britanniát és ő volt a kezdeményezője az első Londoni Mime Fesztivál megszervezésének. Előadását látva úgy érezhetjük, mintha egy egész szereplőgárda szórakoztatna minket. Különleges képessége van hozzá, hogy megragadjon egy ötletet, kibontsa, majd pedig vidám és egyéni formában újra Rae előadásaiból összeállítsa. nem hiányoznak sem a csodák, sem az emberi gyarlóságok: Shakespeare Hamletjától kezdve — amelyet komédiaként ad elő puszta két kezével — a pingvinig, aki tánccal szolgálja meg az eleséget, vagy a világot egy Fúróval megteremtő istentől a mélabús pincérig, akit az étteremben szóló zene ejtett rabul, számtalan karaktert jelenít meg. A fesztivál vendégeként a Marco Polo-show című műsorát mutatja be. A jelenetek elsősorban a bosszúval és a szimpátiával foglalkoznak, az élet abszurditásait dolgozzák fel. * Részletes program, 1990. március 23.: Zene: Budapest Kongresszusi Központ, 19.30: Maurice André trombitaestje, Zeneakadémia, 19.30: Cyprien Katsaris zongoraestje, Zeneakadémia kistermében, 19.30: Tokyo Solisten hangversenye, Pesti Vigadó, 20.00: Magyar virtuózok hangversenye. Anija Opera: Magyar Állami Operaház, 19.00: Bartók: A kékszakállú herceg vára, Erkel Színház, 11.00: Kodály: Háry János. Operett: Fővárosi Operettszínház, 19.00: Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő. Színház: Radnóti Miklós Színház, 19.00: Kamaraszínházi találkozó, Madách Színház, 19.00: Sobol: Gettó, Karinthy Színház, 20.00: A kétarcú — Kishonti és Duray Bernadette: Prérifarkas, Ódry Színpad, 19.00: Illy és Olly bohócpáros vendégjátéka, Józsefvárosi Színház, 19.00: Állami Lábszínház — a Közép-Európa Táncszínház előadása. Állami Bábszínház, 15 óra: Doktor Faust. Folklór: Budapest Sportcsarnok, 19.00: Magyar mennyegző — táncjáték. Gyermek- és ifjúsági programok: Kertészeti Egyetem Fesztiválklubja, 19.00—2.00: Bonanza Banzai-koncert, IM-ring, non stop diszkó, Petőfi Csarnok, 19.00, hungaroCarrot — new-beat-fesztivál. '